Az öregségi nyugdíj egy a sok kérdés között, amely az életünket befolyásolja, révén a jövedelem és a szolgálati idő adja az alapját annak, hogy mennyi pénzre számíthatunk idős korunkban az államtól. És ilyen az utóbbi időben sokat emlegetett és alkalmazott részmunkaidő is. Hisz kérdés, hogy a hosszan tartó részmunkaidős foglalkoztatás esetén milyen mértékben számít bele a ledolgozott idő a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időbe?

A részfoglalkoztatást a koronavírus okozta gazdasági helyzetben egyre több munkáltató kezdte alkalmazni, ezért is érdemes tisztában lenni azzal, hogyan hat ez a nyugdíjunkra.

Hatástalanítani a bombát

Egyre többször halljuk azt a kifejezést, hogy „ketyeg a nyugdíjbomba”. Mint ismert, hazánkban úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van, azaz azt az összeget osztja szét az állam az éppen nyugdíjjogosultsággal élők számára, ami az aktív, jövedelmet kereső emberek nyugdíjjárulékaiból beérkezik az államkasszába.

Szakemberek ezt az úgynevezett „korfa” felborulásával is be szokták mutatni, azaz, ha egy függőleges idősoron feltüntetjük a nők és a férfiak aktuális számát, akkor jól láthatóvá válik, hogy a „fa” teteje egyre inkább kiszélesedik, hiszen a fiatalabb generáció csökken, így egyre kevesebb embernek, dolgozónak kell „kitermelnie” az aktuálisan nyugdíjasok nyugdíját. A „korfa” pedig egyszer csak felborul…

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint öregségi nyugdíjra mindenki jogosult, aki megfelelő mennyiségű szolgálati évet dolgozott le élete során. Ez most 20 év. Az öregségi nyugdíj másik feltétele az érvényes korhatár elérése, amely 2021-ben nők és férfiak esetében is 65 év. Szakértők szerint esélyes, hogy ez később emelkedni fog.

A részmunkaidő nincs hatással a nyugdíjkorhatárra

Ideális esetben életünk során teljes munkaidős foglalkoztatásban, azaz napi 8, heti 40 órában dolgozunk. A munkánkért kapott jövedelem adótartalmával, főképp a járulékokkal kapunk például jogosultságot az ingyenes állami egészségügyi ellátásra, valamint az öregségi nyugdíjra.

De mi van akkor, ha valakit csak részmunkaidőben foglalkoztatnak, ráadásul tartósan? Kevesebb lesz az öregségi nyugdíja? Vagy nem mehet el nyugdíjba 65 évesen akkor sem, ha teljesítette a 20 év szolgálati munkaviszonyt?

Fontos tisztázni, hogy öregségi nyugdíjra az jogosult, aki az érvényben lévő jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt elérte, ez jelenleg 65 év, és minimum 20 évig dolgozott, azaz ennyi szolgálati időt szerzett. Ezek szerint tehát ha valakit csupán részmunkaidőben foglalkoztattak, nem kell arányosan annyival több évet dolgoznia, hiszen így akár egészen abszurd helyzet is előállhat: akár 80 éves korában lehet csak jogosult az öregségi nyugdíjára.

Ami meghatározza a nyugdíj mértékét…

Az öregségi nyugdíjunk mértékére jelentős hatással lehet, hogy életünk során mennyit kerestünk. Persze ha részmunkaidőben dolgozunk, az a legtöbb esetben csak feleannyi havi jövedelmet jelent. Ugyanígy hatással van nyugdíj mértékére a megszerzett szolgálati idő mennyisége. Az öregségi nyugdíj megállapításánál ugyanis figyelembe veszik ezt, azaz minél több évet dolgoztunk, annál nagyobb szorzóval számol majd a nyugdíjfolyósító igazgatóság a nyugdíjunk megállapításánál. Csak a példa kedvéért, ha valaki 40 év szolgálati viszonyt szerzett, az öregségi nyugdíja nem lehet kevesebb, mint a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 80 százaléka.

Részmunkaidő és minimálbér a szolgálati idővel összefüggésben

Ugyanakkor van itt egy időzített bomba! A hatályos jogszabályok szerint, ha a részmunkaidős foglalkoztatás során a jövedelem nem éri el mindenkori minimálbér 100 százalékát, akkor a szolgálati időt nem teljes mértékben, hanem csak arányosítva számítják be.

A példa kedvéért az alábbi táblázatban kiszámoltunk néhány verziót:

Ha a részmunkaidős foglalkoztatás során a mindenkori minimálbérnél kevesebbet kapunk jövedelemként, például 4 órásnál jellemzően a felét, akkor a szolgálati időbe csak az éves arányos időszakot számítják be. Amennyiben azonban a minimálbér felett keresünk, mindegy, hogy 4 órában vagy teljes munkaidőben, a teljes időszakot bele fogják számítani a szolgálati évekbe. Amennyiben a munkavállaló 4+4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban, akkor természetesen az összesített, 8 órás munkaviszony számít a jövedelmek és a szolgálati idő megállapításában.

Érdemes tudni, hogy a KATA-s egyéni vállalkozók esetében a jogalkotó néhány évvel ezelőtt lehetővé tette, hogy a főállású, 8 órásnak megfelelő jelenleg havi 50 ezer forintos adóátalány mellett magasabb, 75 ezer forintos is fizethessen. Ennek oka, hogy a havi 50 ezer forintos KATA-adó mértékét csak napi 4 órás munkaviszonynak ismeri el az állam, azaz a szolgálati időbe csak 50 százalékkal veszik figyelembe.

Mi lesz az aranyévek után?!

Az alábbi feltételek szükségesek ahhoz, hogy a jelenleg aktívak nyugdíjának értéke megmaradjon nyugdíjas éveikben is.

• A jelenlegi nyugdíjjárulékok radikális emelése: ez ellen tiltakoznának a foglalkoztatók, hiszen Magyarországon eleve nagy az adóék, azaz egy nettó jövedelemre számottevő munkavállalói és munkáltatói járulék rakódik.
• A jelenlegi nyugdíjkorhatár (65 év) befagyasztása: ugyanis néhány 10 éven belül a Ratkó-unokák is elérik a korhatárt, és nagyszámú új, öregségi nyugdíjra jogosult ember fog megjelenni az állami nyugdíj kifizetési oldalán, miközben az aktívak száma nem fog ehhez képest jelentősen növekedni. Ezért az állam részéről várható a nyugdíjkorhatár további növelése, akár 70 évre.
• A demográfiai trendek látványos megfordulása: azaz hirtelen több százezer aktív és fiatal munkavállaló jelenik meg a munkaerőpiacon, a demográfiai trendek radikálisan megváltoznak, és sokkal több gyermek fog születni éveken belül, mint ahányan meghalnak.

Mindezeket figyelembe véve a jelenleg aktív dolgozóknak fontos, logikus és időszerű a piaci öngondoskodás felé fordulniuk.

A cikk elkészítésében közreműködött szakmai partnerünk a Nyugdíjmásképpen.hu.

Fotó: Envato