Megfeleződött a reprezentáció és az üzleti ajándékok után fizetendő adóteher. A júniusi kormányrendelet értelmében egyes meghatározott juttatásokra csak (1,18-szoros adóalap után számítva) 15 százalék szja-t kell fizetni. A mentesség időszakos, a rendelet hatálybalépésének napja és a 2021. december 31. közötti időszakban megvalósuló juttatásokra vonatkozik.

Reprezentáció adózása

A veszélyhelyzet alatt megjelent egy könnyítés, miszerint a 2021.06.10 után teljesített reprezentációs költségek esetében nincs szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség, csupán a személyi jövedelemadó összegét kell megfizetni.

A könnyítés előtt a következő adófizetési kötelezettségek terhelték a reprezentációt:  

TAO adóalanyok esetén az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót és a 15,5 szociális hozzájárulási adót.

KIVA adóalanyok esetén az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót, valamint a normál adóalap után keletkezik 11%-os KIVA fizetési kötelezettség.

A mentesség időszakos, a rendelet hatálybalépésének napja és a 2021. december 31. közötti időszakban megvalósuló juttatásokra vonatkozik. Hogy miért pont június 10. lett a hatálybalépés napja, arra a rendelet nem ad magyarázatot.

Mivel a mentesség hónap közben került bevezetésre, a június havi adóbevallásban a június 9-e előtt teljesült reprezentáció és üzleti ajándékok értéke után 15,5 százalék szocho-t kell fizetni, de az azt követően nyújtott juttatásoknál már csak szja-t kell a bevallania és megfizetnie a kifizetőnek.

A reprezentáció fogalma az Szja tv. 3. § 26. pontjában található, eszerint reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, ( Állami ünnepről Magyarországon egy esetben beszélhetünk, ez például  augusztus 20-a.) egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Fotó: Envato

Szakértő: Tóth Eszter, pénzügyi számviteli szakellenőr, Kék Indigó Kft.

#ado #vallalkozas #reprezentacio