Mielőtt belevágnál a vállalkozásod elindításába, először ne céget alapíts meg, hanem gondolkodj üzletben. Az egyik leggyakoribb hiba ugyanis az, ha valaki cégformát választ azelőtt, hogy tisztázná azt, hogy pontosan kinek ad el, milyen problémát old meg, milyen szolgáltatást/terméket kínál és miért pont tőle vennék meg.

Mielőtt tehát bármilyen nyomtatványt kitöltenél, válaszolj ezekre a kérdésre. Ha erre nincs tiszta válaszod, azzal járhat, hogy az adminisztrációval csak tolod magad előtt a kudarcot.

Vállalkozási forma

Egyszemélyes indulásnál a legtöbben egyéni vállalkozóként kezdenek. Nem véletlenül. Gyors, olcsó, és rugalmas. Az egyszerűség aranyat ér, ugyanis a bejelentkezés ma már online intézhető a Kormányablak rendszerén keresztül. Az adózási döntéseknél azonban már érdemes előre gondolkodni. Figyelembe kell venni az adózás formáját, a tevékenységi kört/köröket meg kell határozni és tudatosítsd magadban, hogy egyéni vállalkozóként minden felelősség a tiéd, sőt még a magánvagyonodat is érintheti. Bármilyen bizonytalanság esetén érdemes szakavatott könyvelővel is beszélned.

Pénzügyek

Sok egyszemélyes vállalkozás nem azért bukik el, mert nincs ügyfél, hanem mert rosszul kezelik a pénzt. Olyan tipikus hibákat követnek el, mint az, hogy nem rendelkeznek elkülönített vállalkozói bankszámlával, vagy nem számolnak az adóval, ami nem meglepetés, hiszen az állandó költség. Hibaként jelenik meg az is, ha nem képeznek tartalékot.

Árazás

Kezdőként és kezdetben jellemző, hogy sokan aluláraznak, mert így kívánnak ügyfeleket bevonzani vagy épp attól tartanak, hogy elveszítik őket. A kevesebb referencia megléte is óvatosságra inti a beárazásban a vállalkozókat. Azzal számolnak, hogy majd emelnek, ha már bejáratottabb lesz a vállalkozás. Pedig veszélyes csapda lehet, ha eleve alacsony árral indítasz, mert azt feltételezik, nem vagy a legjobb és ezáltal rosszabb ügyfelek érkeznek majd hozzád. Ugyanakkor leszűkítheted a fejlődésed mozgásterét és így gyorsabb kiégéshez vezetheted saját magadat. Ennek elkerülése érdekében vedd számba, hogy mennyi nettó bevétel szükséges a megélhetésedhez, milyen költségekkel kell számolnod havonta. Ez nem pusztán matek, hanem saját vállalkozásod pozicionálása is.

Marketing

Nem kell hangosnak és harsánynak lenned. A legfontosabb az, hogy csak érthető legyél. Egyszemélyes vállalkozóként nem kampányokra van szükséged, hanem láthatóságra és bizalomra. Kezdetben elegendő egy világos bemutatkozó szöveg arról, hogy ki vagy, mit csinálsz és kinek. Legyen egy felület, ahol láthatnak és elérhetnek téged és ezen legyél következetesen jelen.

Adminisztráció és jog

Az adminisztráció nem a kedvenc időtöltés, de megúszni sem lehet. Vagyis nem szeretni kell, hanem megcsinálni. A mai modern világ és technika is a kezed alá játszhat. Amit tudsz, bátran automatizálj. Ne halogass semmit, ez nem az a terep, ahol jó szemmel nézik.

Csapdák

Az egyszemélyes vállalkozásod indítása a te fejben dől el. Azonban számításba kell venned, hogy ami vonzó lehet benne, az némileg ellened is fordulhat. Ha nem lesz egy alkalmazottad sem, akkor tényleg a magad ura vagy, te magad leszel a főnököd, ugyanakkor számolni kell a magánnyal, a visszajelzés hiányával. Ez folyamatos bizonytalanságot eredményezhet és túlmunka lehetőségét is szülheti.

Jól érzékelhető, hogy alkalmazottak nélküli vállalkozást indítani ugyan egyszerűen lehet, de tudatosan kell kezdeni és haladni is ezen az úton. Nem kell mindent egyszerre tudnod, de azt igen, hogy mit és miért csinálsz. Ha az elején figyelsz a buktatókra, később sokkal több energiád marad arra, hogy megvalósítsd a terveidet.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pixabay

A Vállalkozás egyedül, de nem vakon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Jöjjenek a részletek

A SZÉP-kártya három alszámlából állt: szálláshely, vendéglátás és szabadidő. Ettől az évtől pedig egy újjal egészült ki, az Aktív Magyarok alszámlával. Az új zseb lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltatók havi legfeljebb 10 000 forintot – azaz fél évente 60 ezer, éves szinten pedig maximum 120 ezer forintot – utaljanak dolgozóik számára. Az ebbe a zsebbe érkező összeg kifejezetten az aktív életmódot támogató szolgáltatásokra és programokra használható fel, hogy mindenki megtalálhassa a számára legmegfelelőbb mozgásformát, aktív kikapcsolódást.

Egy lépés afelé, hogy a magyar társadalom általános egészségi állapota javuljon, a lakosság átálljon az egészséges életmódra.

Mire használható az Aktív Magyarok zseb?

Az ÚJ SZÉP-kártya zseb célja, hogy anyagilag is ösztönözze az aktív, mozgásban gazdag életmódot. A zseb egyenlege számos sporttevékenységre és szolgáltatásra használható fel:

• Fitneszbérlet,
• Uszodabelépő vagy bérlet,
• Sporteszköz kölcsönzés,
• Horgászjegy vásárlása,
• Futóversenyek nevezési díja,

A felhasználás teljes listája elérhető az Aktív Magyarország weboldalán.

Hogyan használható?

Semmi bonyodalom nincs benne, használata egyszerű. Ki kell keresni a kártyakibocsátó (legyen az OTP, CIB, MKB vagy bármelyik bank) oldalán az elfogadóhelyeket. Ha találtunk szimpatikus célpontot és a zsebben elérhető az összeg, akkor nincs más teendő, mint a megszokott módon fizetni. Akkor sincs probléma, ha a zseb összege nem fedezi a vásárlást. Ekkor lehetőség adódik egy másik zsebből finanszírozni azt.

Az új zseb tehát az életmódbeli változásra ösztönöz, hogy a pénzbeli juttatásokat ne csak passzív pihenésre, hanem aktív, élményekkel, természetközeli kikapcsolódásra is felhasználják. Ez különösen fontos abban a digitális korban, amikor egészségügyi problémát és kockázatot jelent  okoz a túlsúly és az ülő életmód.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Új lehetőség a SZÉP-kártyán: Bemutatkozik az Aktív Magyarok zseb bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A magyar munkaerőpiac demográfiai kihívásai hosszú távon jelentős hatással lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. Mindennek hatása már 2025-ben is, majd az azt követő években érezni lehet.

A magyar öregedő társadalom

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, hazánk lakossága 2024-ben körülbelül 9,6 millió fő. Az pedig már régóta ismert, hogy a lakosság fogyóban van. Az alacsony születésszám és a magas halálozási ráta következtében a népesség lassan, de biztosan fogy. Mindez azt is eredményezi, hogy kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a nyugdíjasok száma nő, vagyis növekedni fog a gazdasági függőségi ráta. Ez hosszú távon komoly munkaerőhiányhoz vezethet. Ez pedig ott okozhat majd hatalmas problémát, ahol szükség lenne a fiatalabb munkavállalókra. Az elöregedő társadalom növeli az egészségügyi és nyugdíjrendszerre nehezedő terheket is. Ennek köszönhetően a szociális rendszerek fenntarthatósága is veszélybe kerülhet.

Migráció és tudáselszívás

A tehetséges és magasan képzett munkavállalók gyakran külföldre költöznek és ennek oka nem más, mint a magasabb bér, a nagyobb elismerés és jobb életkörülmények. Az elmúlt években ugyan egyre többen térnek vissza külföldről a hazájába, de a migrációs egyensúly még mindig kihívást jelent. A bevándorlás – mint a munkaerő-pótlási egyik lehetősége –, korlátozott mértékű.

Regionális eltérések

Hazánkban jelentős különbségek vannak a munkaerőpiaci lehetőségek között a különböző régiókban. Elmondható, hogy Budapest és Nyugat-Magyarország viszonylag erős gazdasági központ, a keleti és dél-magyarországi régiókban magasabb a munkanélküliség, kevesebb a képzett munkaerő. Az egyenlőtlenség pedig csak növelheti a belső migrációt és a helyi munkaerőhiányt.

Alacsony termékenység

Az alacsony születésszám nemcsak a népességfogyásban játszik szerepet, hanem a hosszú távú munkaerő-utánpótlásban is. Az állam ugyan igyekszik vonzóbbá tenni a gyermekvállalást, ennek érdekében különböző családtámogatási programokat vezetett be, de ezek eredményessége még nem belátható.

Technológiai fejlődés

Az automatizálás már egy ideje csökkentette a fizikai munkaerőt és most újabb fenyegetést jelent a mesterséges intelligencia használata. Az MI azonban megköveteli az új készségek és magasabb szintű technológia tudást, ami kihívást jelenthet az idősebb munkavállalók számára, akik nehezebben alkalmazkodnak a technológiai változásokhoz.

Képzési rendszer

A gyorsan változó gazdasági igények miatt egyre gyakoribb probléma, hogy hiányzik a megfelelően képzett munkavállaló. A technológiai, mérnöki és egészségügyi szakmákban jelentős munkaerőhiány a magyar munkaerőpiacon.

Nemek közötti egyenlőtlenségek

Habár nőtt a nők aránya a munkaerőpiacon, ám a családi feladatok és a gyermeknevelés terhei még mindig leginkább a nőkre hárul. Ezzel pedig csökkenhet a karrierlehetőség.

A fentiek felvázolása bizonytalan jövőt jósol Magyarország számára, éppen ezért nagyon fontos a pályakezdők, a fiatalok minél hatékonyabb integrációja a munka világába. Nemcsak, mint munkaerőre tenne szert az ország, de magukkal hozhatnak új tudást, új szemléletet, nézetet. Mindezt elősegítheti az oktatási rendszer jobban igazodna ezekhez a változásokhoz.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Magyar munkaerőpiac, mi lesz veled? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Merész és különleges attrakcióval nyitja az évet Pécs egyik tekintélyes középiskolája. A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium egykori végzős osztályainak tablói január végén kis időre hátrahagyják a patinás iskola folyosóit, és mint egykor, az érettségi esztendejében újra szabadon nézegethetők lesznek a pécsi belvárosban.

Ifjú önmagukat láthatják viszont

A neves pécsi középiskola a következő hetekben közel 100 régi tablót helyez ki néhány hétre pécsi kirakatokba az elmúlt évtizedek tablóiból. Az egykor volt végzősök ma már tisztes felnőttek, szülők, nagyszülők, most újra fiatalos tekintettel néznek szembe a város lakóival. Gyermekeik, unokáik, ismerőseik, barátaik és üzletfeleik is megismerhetik ifjúkori karakterüket.

A Találd meg ifjú önmagad! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A mesterséges intelligencia (MI), mint fogalom akkor került igazán a köztudatba, amikor megjelent a ChatGPT, pedig már korábban is köztünk volt, csak nem nevezték meg. Az MI jócskán túlmutat csupán a ChatGPT-n, hiszen nagyon sokféle fajtája létezik és sokféle módon felhasználható.

Mesterséges intelligencia, a hódító jövő

Az elmúlt években az MI rohamos fejlődése számos iparágban hozott radikális változásokat. Azonban Magyarországon a vállalatok jelentős része továbbra is óvatos ezzel, pláne használatát tekintve. Mi állhat a félelem hátterében?

Technológiai ismerethiány és oktatási hiányosságok

A magyar vállalatvezetők többségének az MI egy bonyolult, nehezen érthető technológiának tűnik. Egy olyan megoldás, amelyhez még nincs az embernek elég tapasztalata. Az innovációk bevezetéséhez szükséges szakértelem hiányában a cégek egy nagy hányada nem érzi magát felkészültnek. A kísérletezés és próbálkozás is magában hordozza a veszteség vagy akár a bukás lehetőségét, ezért sokan nem kockáztatnak. A hazai oktatási rendszer is lassan reagál az új kihívásokra, így kevés a megfelelően képzett szakértő. Hiányukban pedig nem mernek a vállalatok belevágni ebbe az új irányba.  

Gazdasági bizonytalanság és költségek

A gazdasági instabilitás és a vállalati költséghatékonyságra való fókuszálás ugyancsak mérvadó szerepet játszik ebben. Egy MI-rendszer bevezetése komoly beruházást igényelhet. Számolni kell magával a technológiával is, ugyanakkor az azt támogató infrastruktúra kiépítése is költségeket von maga után. A magyar kis- és középvállalkozások körében különösen érvényesül ez a probléma.

Kulturális hozzáállás

A magyar cégeknél sokszor megfigyelhető, hogy ragaszkodnak a megszokott módszerekhez. Mindez megnehezíti az új megoldások elfogadását, alkalmazását. Nemcsak vezetői szintű lehet ez a hozzáállás, hanem a dolgozók körében is tapasztalható. Pláne egy olyan világban, ahol már működik a jövőbe tekintő összeesküvéselmélet, miszerint a mesterséges intelligencia túlnövi az emberiséget.

Etikai kérdések

Az MI alkalmazásával kapcsolatos szabályok még korántsem tisztázódtak le. Ez így van hazánkban, de az Európai Unióban is. Sok vállalatvezető félelmét éppen az adja, hogy nem tudja, hogyan biztosíthatja az új technológiát jogilag és etikailag is megfelelően.  

Számokban mérve

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásából kiderül, hogy a 350 magyar cég körében végzett felmérés alapján csupán 12%-uk alkalmazza már valamilyen formában a mesterséges intelligenciát. 22%-uk nem zárkózik el és tervezi bevezetni, ám 66% teljesen idegenkedik ettől. Mindezt nagyban befolyásolja a vezetői hozzáállás. A tapasztalat az, hogy hazai szinten a cégek élén lévő személyek 88%-a egyáltalán nem él az MI adta lehetőségekkel. Érdekes megfigyelés, hogy a 250-nél több személyt foglalkoztató cégek esetében figyeltek meg nagyobb hajlandóságot az MI felé. Ahogy csökken egy vállalat alkalmazotti létszáma, úgy csökken a mesterséges intelligencia felé nyitottságuk is.

Ahol már munkára fogták az MI-t, leginkább a marketing tevékenységek és az egyes feladatok automatizálása érdekében tették. Van, ahol az adatelemzést vagy a tartalomgyártást bízzák az MI-re.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Egészséges a félsz a magyar vállalatoknál? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Útmutató a jó hírnévhez

A hírnév millió apró, egymáshoz kapcsolódó darabkából áll össze és csak akkor látjuk a teljes képet, ha az utolsó puzzle is a helyére került. De milyen színeket válogassunk össze, hogyan találjuk meg, és hogyan illesszük egymáshoz az összeillő darabkákat, hogy a végén egy nekünk tetsző, mások számára pedig vonzó képet kapjunk? Erről szól magyarországi PR-szakma egyik nagy öregjének Az egymillió darabos puzzle címmel megjelent könyve.

Otthon a puzzle-t a legtöbben a szélein kezdjük. Megkeressük a többitől legkönnyebben megkülönböztethető darabokat és összeállítjuk belőle a majdani kép peremét. Ezzel rögtön keretek közé is szorítjuk magunkat, a szigorú négyszögformát kirajzoló, elvágólagos darabkák meghatározzák, milyen és mekkora képet fogunk kapni a munka végén.

Ami egy fix darabszámú készletnél még jó stratégia is lehet, hírnévépítésnél messze nem az. A másoktól készen kapott sarkok és élek elfogadásával megnehezítjük a dolgunkat, hogy egyedit alkossunk. A hírnév építését már csak emiatt is belülről kell kezdeni, az alapvető értékeinknél. Munka közben aztán szisztematikusan új és új dolgokat illesztve hozzájuk.

A FERLING alapítójának legújabb könyve római mozaikokból, beszédek jegyzetlapjaiból, celebek letépett ruhafoszlányaiból és a Sagrada Família soha a helyükre nem kerülő tégláiból rakosgatja össze a világegyetem-komplexitású nagy képet. A színes történelmi, kulturális és persze kommunikációs példák mögül pedig kirajzolódnak a PR legfontosabb jelenlegi trendjei a storytellingtől a közösségi oldalakon át az employer brandingig. Helyenként részletekbe menő szakmai útmutatásokkal, másutt inspiráló gondolatokkal alátámasztva fejti ki a szerző ügynökségvezetőként már több mint három évtizede képviselt filozófiáját. A puzzle-darabokból – ezúttal egymilliónál valamivel kevesebből – pedig egy olyan olvasmányos könyv áll össze, ami a rutinos szakmabelieknek, pályakezdő fiataloknak és abszolút kívülállóknak is érdekes és tanulságos olvasmány.

A Ki ne szeretné, hogy utcát nevezzenek el róla? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Takács Júlia, a CSR Hungary CEO & Alapítója kiemelte:

„Számunkra a siker mércéje az is, hogy immár a 2006 óta létező CSR Hungary Díj egyre népszerűbb a cégek/intézmények körében. Ezzel is hozzájárulva Magyarországon a vállalati fenntarthatóság és felelősség elterjedését, alapelveinek beépítését a cég DNS-be. Nem veszítve el azt az alapvető célt, hogy egy cég funkciója a profit szerzése, alaptevékenységének zavartalan, sikeres működése. Nevezzük bármely mozaikszóval! Legyen az akár a CSR, akár a fenntarthatóság, akár az ESG… A tartalmi alapelvek, a miértek azonosak. A hogyanban különböznek az egyes cégek.”

A Magyar Üzleti Felelősség Díj, a CSR Hungary Díj programja hatékony, elismert platformmá vált a legjobb gyakorlatok megosztására, a benchmarkingra és az egymástól való tanulásra. Ez a program évente lehetőséget kínál a szervezeteknek, hogy bizalmat és tudatosságot teremtsenek az érdekeltek körében. Felelős és fenntarthatósági irányításuk bemutatásával. Ebben nem kis szerepe van a 2006-tól komplex szakmai háttérként szolgáló CSR Hungary márkának. Ma már néhány éves előkészület után a megújult pályázati struktúra önkéntes védjegyhasználati rendszerrel támogatja a Magyarországon működő vállalkozások hiteles vállalati felelősség menedzsment rendszerét.

A CSR Hungary Díj programja hatékony, elismert platformmá vált a legjobb gyakorlatok megosztására, a benchmarkingra és az egymástól való tanulásra. Ez a program évente lehetőséget kínál a szervezeteknek, hogy bizalmat és tudatosságot teremtsenek az érdekeltek körében. Felelős és fenntarthatósági irányításuk bemutatásával. Ebben nem kis szerepe van a 2006-tól komplex szakmai és kommunikációs háttérként szolgáló CSR Hungary márkánknak.

Mi a CSR Hungary részéről nem csak a Magyar Üzleti Felelősség, a CSR Hungary Díj létével hívjuk fel a figyelmet a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás szakmai részére.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy minden új innováció, új trend „csak” 1 gondolattal kezdődik… Azonban az az egyetlen gondolat kezdetét jelentheti egy új, fenntartható üzleti modell kialakításának. A CSR Hungary ma már komplex, egymást erősítő elemekből álló portfóliónkkal a hogyanban tud segíteni a cégeknek, intézményeknek. CSR Hungary hírportál, kiadványok (CSR Hungary Védjegy Regiszter), CSR Mátrix Consulting, CSR Next Képzési Program, események, CSR Hungary Klub.

Kik a CSR Hungary Díj Bizottság tagjai?

• Takács Júlia, a CSR Hungary CEO & Alapítója
• Dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke
• Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási- és képzési ügyekért felelős alelnöke és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
• Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke
• Dr. habil Kovács Levente, Professzor, az Óbudai Egyetem (ÓE) rektora, igazgatója
• Dr. Kőrösi Mária, egyetemi docens, kommunikációs szakértő a Széchenyi Társaság elnökségi tagja
• Németh László, Ipartestületek Országos Szövetségének az elnöke (IPOSZ/Társadalmi vezetés)
• Dr. Szent-Ivány Ágnes, a Joint Venture Szövetség Etikus Üzleti Magatartás Bizottság elnöke, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda vezetője és egyik alapító partnere
• Dr. Sztranyák József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezet irányító testületének elnökhelyettese.

Kik nyertek 2024-ben CSR Hungary Díjat?

Legjobb felelős és fenntartható vállalatért

• AUCHAN Magyarország / Környezeti és társadalmi fenntarthatóság az Auchan Magyarországnál
• Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. / Fenntarthatóság, vállalati felelősségvállalás és LEAN szemlélet a Knorr-Bremse Budapest Szerviz Központjában
• KOSTAL Global Business Services Center Hungary / A KOSTAL fenntarthatósági útja, rendszere
• Lidl Magyarország / „A jövő útján” – Fenntarthatósági stratégia
• MBH Bank Nyrt. / Az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja program

Legjobb CSR Programért – Közös ügyek-közös felelősség

• Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. / Sportkörök az egészséges munkatársakért
• Merkbau Zrt. / Karbonsemlegesítés a közösség erejével
• Samsung SDI Magyarország Zrt. / „Gifting by supporting”, azaz „Támogatva adni” program
• TRUMPF Hungary Kft. / Trumpf fókuszban az érintettek
• Veolia Energia Magyarország Zrt. / „A Tehetség esélyt érdemel” program

Legjobb innováció a körkörös gazdaságért

• Cup Revolution Kft. / a Cup Revolution újrahasználható pohár és ételdoboz rendszerének bemutatása
• TRUMPF Hungary Kft. / Fenntartható gyártás a Trumpfnál

Legjobb környezeti felelősségvállalásért

• K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány / K&H zöldautó finanszírozás – a fenntartható mobilitás útján
• Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. / Eco-design szemlélet a vasútiparban: már a kezdetektől
• Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. / „Utunk a CO2-mentes járműgyártás felé” – A Mercedes-Benz kecskeméti gyárának fenntarthatósági tevékenysége és eredményei
• Schaeffler Savaria Kft. / Klímavédelem felsősokon – A Schaeffler legnagyobb kiserőműve Szombathelyen

A „CSR lelke” – Legjobb belső CSR megoldásokért

• Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság / Harman a munkavállalókért
• HiPP Termelő és Kereskedelmi Kft. / Munkavállalói jóllét
• Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. / Középpontban a közösségek
• Lidl Magyarország / „A jövő útján” – YOU empowered by #teamlidl – nemzetközi fenntarthatósági kezdeményezés
• Trivium Packaging BSC Europe / Munkavállalói-közösség

Junior

• E.ON Hungária Csoport / A Föld bajnokai – Közösségek együtt a zöld jövőért
• Samsung Electronics Magyar Zrt. / Megoldások a holnapért 2024

Legjobb CSR kommunikációért

• HELL ENERGY Magyarország Kft. / ALUMÁNIA 2023 – Sikeres program a fenntarthatóságért és az alumíniumdobozok újrahasznosításáért”
• Lidl Magyarország / „A jövő útján” – SzelektálOK kampány

Legjobb fenntartható mezőgazdaság megoldás

• K&H Csoport / K&H agrár CO2 kalkulátor

Kik kapták 2024-ben a 3 különdíjat?

A meghirdetett kategóriákon túl, további elismerések is átadásra kerültek.

Ennek keretein belül

• az Europa Design különdíját, az úgynevezett Well Done Díjat Feuertag Ottó, az Europa Design alapító-tulajdonosa adta át:

HiPP Termelő és Kereskedelmi Kft. / Munkavállalói jóllét,
a Trade Magazin különdíjait, Hermann Zsuzsanna, ügyvezető-főszerkesztője adta át:
K&H Csoport / K&H agrár CO2 kalkulátor,
Lidl Magyarország / „A jövő útján” – SzelektálOK kampány,

• a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara különdíját Csókay Ákos, főtitkár úr adta át:

AUCHAN Magyarország / Környezeti és társadalmi fenntarthatóság az Auchan Magyarországnál a nyertes programok képviselőinek.

A 17. alkalommal adták a CSR Hungary díjakat bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A CSR Hungary Konferenciák ezt a célkitűzést követik: hírt adnak olyan trendekről és folyamatokról is, melyek akár a következő évben (években) kerülnek majd a fő sodorba…

TOPTÉMÁK

• Geopolitikai klíma és kockázatok ma- a fenntarthatóság tükrében
• Hogyan tudja a kormányzat, a közszféra, az üzleti szektor zöld átállását, fenntarthatóságát? Hol tartunk most?
• Éghajlatváltozás-finanszírozás
• A karbonsemlegesség felé-Mit mutat a gyakorlat? Mit mutat a valóság?
• A legfőbb természeti erőforrásunk az ember…

AKIK MÁR VÁRJÁK

Takács Júlia, CSR Hungary CEO&Alapító
Dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke

• Csaposs Noémi, OHE (Országos Humánmenedzsment Egyesület) elnöke, a Select Kft. ügyvezető igazgatója
• Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület, elnöke
• Horváth Gergely Domonkos, az MVM Zöld Generáció Zrt. vezérigazgatója
  Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója
• Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója
• Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ESG Igazgatóságának vezetője
• Dr. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető elemzője
• Tolnai Krisztián Ádám, Pénzügyminisztérium, Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály, Könyvvizsgálói Hatósági Osztályának osztályvezetője

Ne feledje igénybe venni az Early Bird belépőcsomagokat 2024. október 20-ig!

KATTINTSON A RÉSZLETEKHEZ ÉS A REGISZTRÁCIÓHOZ!
https://csrhungary.eu/csr_esemenyek/csr-hungary-summit24-uj-idok-uj-szelek/

A CSR Hungary Summit önálló honlapja:
https://csrhungarysummit.csrhungary.eu/

A START CSR HUNGARY SUMMIT’24! – ÚJ IDŐK, ÚJ SZELEK… bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Szinte nincs olyan szektor a lakossági ügyfeleket célzó kereskedelemben, ahol ne az év utolsó 2-3 hónapja lenne messze a legerősebb időszak forgalmi szempontból. A Black Friday és az azt követő karácsonyi szezon forgalma egyes vállalkozásoknál meghaladja az 50%-ot. Ennek megfelelően a cégek többsége már a nyár elején elkezd számolni: hogyan alakulnak a vásárlói trendek, hol, mekkora többletkapacitásra lesz szükség.

Karácsonyi időszak

Ez természetesen kihívásokkal jár, hiszen az erőforrásokat a legtöbb esetben a normál terhelésre méretezik. Ez érvényes a raktározási és a logisztikai képességekre ugyanúgy, mint a megrendeléseket, kérdéseket és panaszokat kezelő kollégák számára. „A karácsonyi időszakból hosszú távon is profitálni kívánó cégek már felismerték, hogy a vásárlók elégedettségéhez nem elég a terméket célba juttatni, az ügyfélszolgálati hátteret is biztosítani kell. A legjobban optimalizált működés mellett is mindig lesznek kérések, reklamációk és ha ezek megoldása nehézkes, az sokat árthat az adott vállalat hírnevének” – ismerteti álláspontját Kovács Balázs, az ügyfélkezeléssel foglalkozó Konecta Head of Operations-e.

A Konecta erről a fontos és aktuális témáról szervez szakértők bevonásával kerekasztal-beszélgetést, amelynek célja alapvetően a működő jó gyakorlatok megosztása a vállalatok között. Az október 10-i Business Breakfast nyitó előadója Ekler Luca kétszeres paralimpiai bajnok atléta lesz, aki a csúcsteljesítményekre történő felkészülés hátteréről és ennek az üzleti életben alkalmazható elemeiről osztja meg a tapasztalatait a vendégekkel. Az ezt követő pódiumbeszélgetésen pedig három érintett vállalat, a Konecta mellett a Packeta és a Webshippy szakértői vitatják meg a karácsonyi szezonnal járó ügyfélkezelési és ügyfélelégedettségi kihívásokat.

A Konecta Business Breakfast ingyenes, a részvételhez mindössze egy regisztrációra van szükség. Egy hangulatvideó egy korábbi rendezvényről.

A Konectáról

A Magyarországon 2021 óta jelen lévő Konecta az ügyfélszolgálati outsourcing, valamint vásárlói interakciók és a folyamatkezelési szolgáltatások terén a világ egyik vezető és innovatív szolgáltatója. Az ügyfelek közötti interakciók és az ügyfélszolgálati háttérfolyamatok támogatásától kezdve a vásárlói élmény területén nyújtott tanácsadásig szolgáltatások széles skáláját kínálja. A Konecta világszerte mintegy 700 klienst szolgál ki, köztük a telekommunikáció, az energetika, a bankügyek, az ipar, a kiskereskedelem és az e-kereskedelem legnagyobb neveivel folytat együttműködést.

A Megjön-e időben a karácsonyi ajándék? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nem véletlen, hogy a cégek már nemcsak gyártó- és logisztikai kapacitást foglalnak le időben az ünnepi rohamra, hanem az ügyfélkezelési kapacitást is bővítik, akár külső partner bevonásával.

A karácsonyi időszak egyre több szegmensben szól a gazdaság csúcsra járatásáról. A kereskedelemben már nagyon régóta ilyenkor tetőzik a forgalom mind a bolti, mind az online értékesítés tekintetében. Utóbbi pedig szükségszerűen húzza magával a logisztikai központokat és a kiszállító vállalkozásokat. Emellett már a szolgáltatásokat értékesítő cégeknél is markánsan megemelkedik az ügyfélszám, beleértve például a telekommunikációs és a pénzügyi társaságokat.

A forgalommal arányosan az ügyfélszolgálatokra nehezedő nyomás is nagyobb. A növekedés jellemzően négy-ötszörös, de december egészében extrém kiugrásokat produkálhat. „Egy nemzetközi logisztikai partnerünk ügyfélszolgálati vonalán havonta átlagban negyvenezer hívást fogadunk, de közvetlenül karácsony előtt előfordult már egyetlen nap alatt tízezer bejövő telefonhívás” – mutatott rá a nagyságrendekre Kovács Balázs, az ügyfélszolgálati kiszervezéssel foglalkozó Konecta Head of Operations-e.

A legtöbb vállalkozás azonban az átlagos időszakokra optimalizálja az ügyfélszolgálatát és nem tart fenn többletkapacitásokat 2-3 nagyobb terhelést hozó hónap kedvéért. Szükségszerű következmény, hogy az ünnepek idején nehezen lesz elérhető, lelassul az ügyfélkezelés, ez pedig konfliktusokat és panaszokat fog generálni, hosszabb távon pedig negatívan hat vissza a cégek hírnevére és eredményességére.

A nagyobb vállalkozások körében ezért már évek óta trend, hogy a karácsonyi felkészülés részeként az ügyfélszolgálati kapacitásokat is bővítik – sokszor kiszervezéssel. Ilyenkor a beérkező telefonok és az emailek egy része a külső partnernél landol, ahol a megbízót behatóan ismerő, ugyanolyan protokollok szerint felkészített munkatársak válaszolják meg őket. Az ügyfél alapesetben semmilyen különbséget nem érzékel. Ezzel a megoldással ki lehet egyenlíteni az időszakos terhelési hullámhegyeket.

A siker titka azonban az időzítés.

„A cégek számára a karácsonyi időszak jellemzően szeptemberben indul és az ajándékozás utáni reklamációk, visszaküldések és cserék miatt egészen január-februárig tart. Vagyis az ügyfélkezelési kapacitásbővítést érdemes már nyáron elindítani, hiszen a folyamatok tervezése és a munkatársak felkészítése is időt igényel”

– javasolja Kovács Balázs.

A Konecta tapasztalatai szerint a nagyobb vállalatok, különösen a több országot lefedő multicégek körében már Közép-Európában is bevett gyakorlat a csúcsidőszak kiszervezése. Márpedig a mindig könnyen elérhető és a problémákat hatékonyan kezelő ügyfélszolgálat piaci előnyt jelent, így lépéskényszerbe hozva a kisebb versenytársakat. Ebből pedig már rövid távon is a vásárlók fognak profitálni.

A Konectáról

A Magyarországon 2021 óta jelen lévő Konecta az ügyfélszolgálati outsourcing, valamint vásárlói interakciók és a folyamatkezelési szolgáltatások terén a világ egyik vezető és innovatív szolgáltatója. Az ügyfelek közötti interakciók és az ügyfélszolgálati háttérfolyamatok támogatásától kezdve a vásárlói élmény területén nyújtott tanácsadásig szolgáltatások széles skáláját kínálja. A Konecta világszerte mintegy 700 klienst szolgál ki, köztük a telekommunikáció, az energetika, a bankügyek, az ipar, a kiskereskedelem és az e-kereskedelem legnagyobb neveivel folytat együttműködést.

A Miért nem veszik fel decemberben a cégek a telefont? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.