Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia-forradalom alapjaiban változtatja meg a globális munkaerőpiacot: miközben becslések szerint 85 millió munkahelyet fog megszüntetni a technológia, 97 millió új állást is teremt majd. Az automatizáció főleg a rutinszerű tevékenységeket, adminisztratív folyamatokat vagy alapvető ügyfélszolgálati teendőket válthatja ki, de a McKinsey szerint összességében a munkahelyi feladatok akár 45%-át is elláthatja. „A jövőt egyelőre elég szélsőségesen látjuk, egyesek szerint a mesterséges intelligencia képes lesz elvégezni helyettünk az összes hétköznapi, unalmas feladatot, így az emberek kreatív tevékenységekre fordíthatják az idejüket, ami egy termelékenyebb és boldogabb társadalomhoz vezet el. Mások úgy gondolják, hogy azok, akiktől elveszi a munkájukat az AI, nehezen találják majd meg a helyüket az átalakult piacon, ami végső soron a vagyoni egyenlőtlenségek fokozódásához járul hozzá. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között lesz” – véli Gönczy Gábor, a Stylers Group IT cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Sok a mozgó tényező – ilyenkor kell visszanyúlni az alapokhoz, vagy még annál is tovább

Az új technológiák tehát új korszakot nyitnak majd a cégek és a munkavállalók életében, az előrejelzések szerint a digitalizáció, a robotika és az AI előretörése miatt már 2030-ra pályát kell módosítania a munkaerőpiacon aktív népesség legalább 14%-ának. A hegyomlásszerű változások sokszínű reakciókat válthatnak ki a munkavállalókból. Bár sokáig az ellenállás és félelem uralta a mesterséges intelligenciával szembeni gondolkodásmódot, a legfrissebb felmérések szerint csupán a dolgozók 13%-a tart attól, hogy az AI elveszi a munkáját, miközben közel harmaduk hatékonyságnövekedést (31%) és új lehetőségeket (27%) remél tőle. Sőt, az emberek nagy része már használ is különböző mesterséges intelligencia alapú eszközöket a mindennapi feladatok megoldására, de több mint felük ezt nem meri bevallani attól tartva, hogy lecserélhetőnek ítéli meg munkaadója. Nagy tehát a zűrzavar a fejekben az AI-korszak hajnalán, de mégis hogyan segítheti át egy vezető a vállalatát ezen a korábban soha nem tapasztalt mértékű paradigmaváltáson?

Egyre több cégvezető fordul megoldásért a First Principle alapú gondolkodásmód felé, amely lényegesen eltér a hagyományos analógiákra és korábbi tapasztalatokra épülő problémamegoldó stratégiáktól. Ezen módszertan kulcsa, hogy a problémákat fundamentális alapokra bontja, így újszerű, a konvencionális keretektől független utakra tereli a szervezet működését. Bár a szemlélet alapjait az ókori görög filozófiában kell keresni, modernkori virágzása Elon Muskhoz kötődik, aki ezt a módszert alkalmazta a Tesla akkumulátorköltségeinek újragondolásakor, de így járt el például az Airbnb is, amikor ahelyett, hogy elfogadta volna a szállodaipar normáit, lecsupaszította a szállás fogalmát és egy merőben új megközelítést alkalmazott. „A First Principles Thinking lehetőséget nyújt arra, hogy minden, múltban berögződött alapvetést lebontsunk, és arra ösztönöz, hogy ne csak új válaszokat keressünk, hanem magukat, a korábban feltett kérdéseket is újragondoljuk. Ez egy igazi önismereti út is egy vezető számára, aminek a végén hatékony és úttörő megoldásokkal a kezében indulhat el a technológia által teljesen újraértelmezett jövő felé” – mondja Gönczy Gábor.

Új korszakhoz új gondolkodásmód kell

A First Priciples Thinking lényege tehát az, hogy ne fogadjuk el az iparági normákat, alapvetéseket, hanem kérdőjelezzünk meg mindent, amit korábban igaznak véltünk és ezen új elvek és szabályok mentén alapozzuk meg vállalkozásunk jövőjét. Számos cég egy konkrét új eszköz, rendszer, technológia bevezetésétől – tehát kívülről – várja a megújulást, miközben a szervezet alapvetően nem elég érett ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy ilyen mértékű változáshoz. Fontos, hogy első lépésként megértsék a munkatársak, hogy hogyan támogathatja a munkájukat a digitalizáció vagy éppen a mesterséges intelligencia, illetve, hogy pontosan miként tudják beépíteni ezeket munkafolyamataikba. A kollégák képzése és szemléletformálása tehát kihagyhatatlan mérföldkő, mivel egyre több felmérés mutat rá arra, hogy az emberek valójában nem az új technológiáktól tartanak, hanem attól, hogy nem kapnak megfelelő felkészítést azok használatához. „A Stylers Academynél éppen ezért első lépésként a hatékony AI stratégiát megalapozó First Principles Thinking módszertanának elsajátítására irányuló képzésünket ajánljuk partnereinknek. Az innovatív, megszokott keretektől elszakadó gondolkodásmódot először a vezetésnek érdemes elsajátítania, majd fokozatosan, egyre szélesebb körben be lehet vonni a munkavállalókat” – emeli ki Gönczy Gábor.

A First Principles Thinking szerves részét képezi a kollaborációra, kreatív ötletelésre bíztató vállalati környezet, mellyel feltárhatóak az iparági nehézségek, a cég előtt álló piaci lehetőségek, a szervezet alapjaiban megbújó problémák. „A kezdetekhez például jó tipp lehet, ha elemeire szedjük szét az előttünk lévő kihívást, mintha egy szoftvert elemeznénk ki kódonként. Érdemes lehet akár összegyűjteni és listázni az iparágunk alapfeltevéseit, és megnézni, melyeket tudjuk teljes mértékben újraalkotni és az alapján továbbindulni” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

A Elon Musk tette híressé, de egyre többen adaptálják a First Principles gondolkodást bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mark Zuckerberg

Például a Meta alkalmazottai talán érzik a főnöki ijesztés aggodalmát, mivel a mostanában nyilvánosságra hozott emailek Mark Zuckerberg rövid leírásával váltak virálissá.

“Neked kéne tudnod, hogyan kell ezt megoldani” – írta Zuckerberg 2016-ban egy beosztottjának, a dokumentumok alapján, amelyeket a kaliforniai bíróság ezen a héten tett közzé.

2010-ben az alkalmazottaknak “kérlek, mondj fel” tárgyú emailt küldött, miután pontatlan információk szivárogtak ki a Facebook termékeiről a sajtóba.

“Arra kérem azt, aki ezt kiszivárogtatta, hogy azonnal mondjon fel” – jelent meg a New York Postban. “Ha úgy gondolod, hogy valaha is normális dolog, hogy belső információkat szivárogtass ki, akkor el kell hagynod ezt a céget. Ha nem mondasz fel, szinte biztosan kiderítjük, hogy ki vagy.”

Elon Musk

Ahogy sok vezető megpróbálta visszahozni alkalmazottait az irodába a COVID-19 járvány után, Musk konkrétabb visszatérési utasításokat adott a Tesla dolgozóinak.

“Bárki, aki távoli munkavégzést szeretne, minimum (és azt mondom, minimum) heti 40 órát kell az irodában töltenie, vagy el kell hagynia a Teslát. Ez kevesebb, mint amit a gyári munkásoktól kérünk” – írta egy 2022-es emailben a CNN szerint. “Ha nem jössz el, azt fogjuk feltételezni, hogy felmondtál.”

Jeff Bezos

Jeff Bezos, az Amazon alapítója és vezérigazgatója, amikor elégedetlen volt a csapatával, egyetlen kérdőjellel fejezte ki érzelmeit.

Ezt a taktikát alkalmazta, amikor elégedetlen ügyfél-emailjeit kapta, mondta 2018-ban.

“Az ilyen emailek nagy részét látom. Látom és továbbítom az illetékes területért felelős vezetőknek egy kérdőjellel. Ez egy rövidítés, ami azt jelenti, ‘utánanéznél ennek?’ ‘Miért történik ez?'” – mondta Bezos.

Tim Cook

Tim Cook, az Apple vezérigazgatója is kemény hangot ütött meg alkalmazottai felé, ezt kiszivárgott emaileknélnél láthattunk 2021-ben.

Cook leszidta alkalmazottait e-mailben, miután az egy belső megbeszélés tartalma kiszivárgott, jelentette a The Verge.

“Ahogy tudjátok, nem toleráljuk a bizalmas információk kiszivárogtatását” – írta Cook egy kiszivárgott belső megbeszélés után. “Tudjuk, hogy a kiszivárogtatók száma kicsi. Tudjuk azt is, hogy azok, akik bizalmas információkat szivárogtatnak ki, nem valók ide.”

Bob Iger

Bár talán nem szigorú, mint mások, a Disney vezérigazgatója, Bob Iger is brutális híreket közölt alkalmazottaival e-mailben.

2023 elején Iger e-mailben jelentette be alkalmazottainak, hogy a cég 7000 munkahelyet szüntet meg, mondván, hogy értesítik őket, ha “a következő négy napban” ők is a leépített emberek közé tartoznak.

Hozzátette, hogy további elbocsátások “néhány ezer további alkalmazott” esetében történnek majd a következő hónapokban.

Andy Jassy

Az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy szigorú utasításokat adott alkalmazottainak az irodába való visszatérésről, figyelmeztetve őket, hogy az állásuk veszélyben van.

“Az idő, hogy ellenkezz már lejárt. Ha nem tudsz elköteleződni, azt is értem, de valószínűleg nem fog működni az Amazonnál, mert legalább hetente három napot visszamegyünk az irodába. Nem helyes a többi kollégával szemben, akik három napot töltenek az irodában, ha az alkalmazottak maradék része pedig elutasítja ezt.” – mondta Jassy 2023-ban.

A Ilyen kemény emaileket küldtek alkalmazottaiknak ezek a tech CEO-k! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Emad Mostaque, a Stability AI alapítója és korábbi vezérigazgatója, nemrég hagyta ott a cégvezetői széket, amely a Stable Diffusion nevű szövegből képet generáló alkalmazást fejleszti. Mostaque a Business Insider cikkében nyíltan beszélt arról, hogy mennyire megterhelő lehet a CEO szerepe, mondván: “CEO-nak lenni szívás.” Kritikák érték vezetési stílusát, de ő nem az egyetlen, aki így érez. Elon Musk, több vállalat vezetője, szintén többször kifejezte, nem öröm számára a felsővezetői szerep, hasonlítva az élményt az “üvegdarálásra”.

Növekvő kihívások a pandémia után

Az utóbbi években a pandémia, a beszállítási láncok akadozása, a munkaerő-piaci problémák és a vállalati kultúrák változásai egyre több vállalatvezetőt késztettek arra, hogy otthagyják a poíciójukat.

2024 Februárjában az Egyesült Államokban a CEO pozíciót leváltók száma 28%-kal nőtt az előző hónaphoz képest, ami az 2002 óta mért legmagasabb havi összesített érték.

A vezérigazgatói szerep nyomása

Brian Chesky, az Airbnb társalapítója és vezérigazgatója arról írt, hogy a cégvezetés magányossága számára leírhatatlan. Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője is azt mondta, hogy inkább tervezéssel és mérnöki munkával töltene időt, mint vállalatok irányításával. Tim Cook, az Apple vezetője szerint a csúcson lenni magányos tud lenni, de elismeri, hogy ez egy privilégium. Jensen Huang, az Nvidia társalapítója pedig úgy nyilatkozott, hogy a vállalatalapítás kihívásai miatt nem járná be újra ezt az utat.

Változások és kilépések okai

A vezetői pozíciókból való távozások hátterében több tényező is állhat. Az egyik, hogy a pandémia utáni világban világosabbá vált a gazdasági helyzet, lehetővé téve a vállalatvezetők számára, hogy továbblépjenek. A másik, hogy a vezetői szerepek nyilvánossága nőtt, ami felgyorsíthatja a vezetői posztok cseréjét. A gazdasági fellendülés és a kamatok várható csökkenése további teret adhat a kiégett vezetőknek vagy az őket kinevező és eltávolító igazgatótanácsoknak, hogy változtassanak.

A vezetői szerep vonzereje

Annak ellenére, hogy sokan vágyakoznak a vezetői szerepek magas jövedelme után, egyre többen érzik úgy, hogy a CEO-i felelősség túl nagy terhet jelent. Egy felmérés szerint az amerikai munkavállalók csak körülbelül 30%-a szeretne eljutni a C-szintű vezetői pozíciókig.

A vezérigazgatói szerep egyre több kihívással jár, amely nem csak a vállalatokon belüli napi működésből adódik, hanem a globális gazdasági és társadalmi változásokból is. A magas elvárások, a nyomás és a magányosság sokszor a pozíció elhagyásához vezet, még a legmagasabb szintű vezetők körében is. A változásra való törekvés, az új stratégiák megvalósításának igénye és a vezetői szerepek nyilvánossága mind hozzájárulnak a CEO-k gyakoribb cseréjéhez.

A A vezérigazgatók egyre kevésbé szeretik a pozíciójukat bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A döntés azt jelenti, hogy Musk nettó vagyona – amely a becslések szerint január 31-én körülbelül 205 milliárd dollár volt – jelentős veszteséget szenvedhet. A fizetési csomag értéke körülbelül 51,1 milliárd dollár volt a keddi záráskor, és a Bloomberg szerint Musk legnagyobb értékei közé tartozik.

Az 51,1 milliárd dolláros kompenzációs terv nélkül Musk nettó vagyona nagyjából 154 milliárd dollárra csökkenne, amivel több hellyel is hátrébb lesz a világ leggazdagabb embereinek jelenlegi listáján – írja a Bloomberg.

Musk 2023 nagy részét a világ leggazdagabb embereként töltötte. Az Amazon Jeff Bezos jelenleg a második leggazdagabb ember a világon, nettó vagyona 186 milliárd dollár. Őt követi Bernard Arnault, az LVMH luxuscikkek cég francia vezérigazgatója, akinek vagyona 183 milliárd dollárra becsülhető.

Musk nem kap fizetést a Teslától. Fizetési csomagja körülbelül 304 millió részvényopciót tartalmaz 12 részletben, amelyek az autógyártó pénzügyi növekedése körüli kapufák sorozatához kötődnek. Amikor a kompenzációs tervet 2018-ban életbe léptették, a Tesla azzal érvelt, hogy egekig érő fizetésre lenne szükség ahhoz, hogy Musk csak a Teslára összpontosítson. A Bloomberg szerint Musk nem élt az opciókkal.

A Tesla részvényese, Richard Tornetta beperelte a Teslát és Muskot a fizetési terv miatt nem sokkal annak bevezetése után, azzal érvelve, hogy az “túllép az ésszerű megítélés határain”, és azzal vádolta Muskot, hogy indokolatlan befolyást gyakorolt ​​a döntésre.

A keddi döntés több mint egy évvel azután született, hogy egy delaware-i bíró meghallgatta a tárgyalást. Egyelőre nem világos, hogy az ítéletet hogyan hajtják végre. A Tesla még fellebbezhet az ítélet ellen.

Musk azonban utalt a döntésre az X- en írt bejegyzésében , és azt írta:

“Soha ne vidd a céged Delaware államba.”

Forrás: Insider

A A világ leggazdagabb embere: Elon Musk elveszítheti titulusát bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nagyot ment a napokban az a sajtóhír, hogy Elon Musk megtiltotta a Twitter alkalmazottainak a távmunkát, akiknek így minimum heti 40 órát kell az irodában tölteniük. Felmentés csak akkor van, ha ő kifejezett engedélyt ad erre. A lényeg tehát, hogy Elon Musk ultimátumot adott az alkalmazottaknak: „Menjetek vissza az irodába, vagy mondjatok fel!”

Más cégek is követhetik a példát?

Az intézkedés más cégek számára is példaként szolgálhat. A GoodHire nemrégiben végzett felmérése szerint a munkavállalók 78%-a aggódik amiatt, hogy a távmunkásként jobban fenyegeti az állásuk elvesztésének veszélye egy recesszió idején, mint az irodában dolgozókat.

Lynn Bowes-Sperry, Ph.D., a Cal State East Bay Egyetem Menedzsment Tanszékének docense szerint a veszély mértéke igazából a cég hozzáállásától függ. Ha a munkáltató tényleg támogatja, hogy aki otthonról szeret dolgozni, az megtehesse ezt, akkor nem fogják elbocsátani. Márpedig azokban a munkakörökben, ahol távmunkát is lehet végezni, az emberek 71%-a élne is ezzel a lehetőséggel.

Hosszabb távon elveszíthetik a tehetségeket a „merev” cégek

Ha azonban a munkáltató vonakodva teljesíti ezt a kérést és közben magatartásával azt sugallja, hogy nem örül a távmunkának, akkor reális lehet az elbocsátás veszélye. A professzor úgy véli, hogy ha több vállalat úgy dönt, hogy megköveteli a teljes munkaidős visszatérést az irodába, hosszú távon elveszíthetik a tehetségeket, hiszen aki úgy gondolja, hogy otthonról is lehet produktív, az máshol fog munkát keresni.

Kivételes esetben és kivételes embereknél

Nicholas Bloom, a Stanford közgazdászprofesszora viszont úgy véli, hogy Musk az intézkedéssel csupán  pénzt akar megtakarítani.

“Musk valószínűleg azért tiltja be az otthoni munkavégzést, hogy sok embert rávegyen az önkéntes kilépésre. Így nem kell annyi embert kirúgnia.” 

Musk viszont azt állítja, hogy a távmunka megtiltásával a hatékonyságot növelné, hiszen a Twitter naponta több mint 4 millió dollárt veszít. Egy felvétel tanúsága szerint Musk azt is elmondta, hogy a Teslánál és a SpaceX-nél is dolgoznak távmunkában, de ez a megoldás kivételes esetben és kivételes emberek esetében alkalmazható.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Kiderült, miért tiltotta meg a home office-t Elon Musk? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.