Az éremnek két oldala van, szokták mondani. Habár tényleg vannak, akik ölébe csak úgy beleszakad a siker, de sokkal jellemzőbb az az út, hogy azért így vagy úgy, de meg kell küzdeni. Érdekes, hogy sok esetben a sikeres és tehetséges személyek küzdenek az imposztor szindrómával és az bizony befolyásolhatja az egyéni karriert. Ám leginkább annak negatívumaira gondolunk, pedig itt billen át az érme a másik oldalára. Bizony, az imposztor szindrómának előnyeit is lehet élvezni. Nézzük, hogy melyek ezek!

Önkritika és a folyamatos fejlődés iránti igény

Az imposztor szindrómával küzdő emberek gyakran rendkívül önkritikusak. Bár ez akár negatívum is lehet, ha túlzott méreteket ölt, valójában arra is ösztönözhet, hogy folyamatosan fejlődjenek és ennek érdekében meg is tesznek mindent. A fejlett önkritika eredményeként igyekeznek magasabb szintre emelni szakmai és személyes képességeiket. Mindez kimerítő, de hosszú távon eredményes lehet és kiemelheti az embert a középszerűség mocsarából.

Empátia, alázat 

Az imposztor szindróma gyakran az alázattal jár együtt, ugyanis akik ezzel küzdenek, azok folyamatosan kétségbe vonják saját képességeiket. Olyan alázatot tanúsítanak, amely szimpátiát válthat ki, ugyanakkor képesek arra, hogy jobban megértsék és támogassák kollégáikat, barátaikat és családtagjaikat. Ez pedig olyan munkahelyi környezetet teremt, ahol az együttműködés és a csapatmunka előtérbe kerül.

A motiváció és elköteleződés netovábbja

Az imposztor szindróma gyakran arra ösztönzi az azzal küzdőket, hogy keményebben dolgozzanak és jobban elkötelezzék magukat a munka iránt. Ez persze extra erőfeszítést jelent már csak azért is, mert folyamatosan azon fáradoznak, hogy le ne lepleződjön (nem létező) hiányosságuk. Mindez olyan motivációt és elkötelezettséget ad, hogy nemcsak saját teljesítményükben jelentkezhet pozitív elmozdulás, de a munkatársakéban is.  

Rugalmasság, problémamegoldás

Ezek az emberek gyakran találkoznak kihívásokkal és nehézségekkel, amelyek annyira megacélozzák őket, hogy kiváló problémamegoldó képességgel és rugalmassággal állnak a következő probléma elé. Ezek rendkívül értékesek a munkahelyen. Manapság, a gyors változások idejében pedig kulcsfontosságú lehet.  

Kapcsolati tőke

Olyan állapot ez, amely arra készteti az egyéneket, hogy a folyamatos önfejlesztés mellett szakmai és személyes kapcsolatokat ápoljon. Úgy érzik, hogy szükségük van egy támogató közegre és ezek a kapcsolódások nemcsak érzelmi és szakmai támogatást nyújtanak, hanem lehetőségeket is teremthetnek a jövőbeni együttműködésekre és fejlődésre.

A Harvard Business Review-n megemlítenek egy tanulmányt, amelyben egy egyetemi adjunktus is arra hívja fel, hogy bár az imposztor szindróma káros is lehet, de egy szakember azt is alátámasztotta, hogy ennek a jelenségnek bizony tényleg vannak előnyei is, amelyek a karrier sikerességét is pozitívan mozdítják elő. Ezért van az, hogy az imposztor szindrómát megélők többsége sikeres. Egészen addig, amíg az önbizalom meghaladja a kompetenciát, ugyanis azt már Dunning Kruger-effektusnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy az egyén nem tudja, hogy mit nem tud. Azaz túlzottan nagyra értékeli képességeit, így önmagát is.

Rónai Márta

A Az imposztor szindrómának megvannak az előnyei bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A szélhámosság érzése

Na, de mi pontosan az imposztor szindróma? Ez egyfajta hamisság érzés, amikor is az emberek azt hiszik, hogy nem elég intelligensek, tehetségek vagy kreatívak még annak ellenére sem, hogy egyébként a magas teljesítményük egészen másról árulkodik. A jelenség vizsgálata során annak idején a fentebb említett pszichológusok 150 rendkívül sikeres, főiskolai végzettséggel rendelkező nőt vetettek alá a kutatásnak és megállapították, hogy a lenyűgöző eredményeik és tapasztalataik ellenére sokan attól félnek, kiderül, nem is elég jók. Bár a 70-es években készült tanulmány mára már kissé elavult az imposztor szindróma mégis máig létező probléma, ami főleg a nőket érinti. A szakértők egyébként egyetértenek abban, hogy a szélhámosság érzése egy bizonyos pontig teljesen normális, sőt, akár motiváló is lehet, hiszen hatására az egyén egyre jobb és jobb akar lenni. Viszont mindenképpen fontos foglalkozni vele, ugyanis egy idő után hatalmas terhet jelenthet az érzés, sőt szorongáshoz, depresszióhoz vezethet. 

Módszerek a leküzdésre 

Szóval, ha bebeszéled magadnak, hogy nem vagy elég jó, akkor az addig fajulhat, hogy már a legapróbb hibákon is hosszú órákat, akár napokat rágódsz majd. Az imposztor szindróma elharapózása egyértelműen gátolhatja, sőt meg is állíthatja a fejlődésedet, ezt pedig nyilvánvalóan te sem akarhatod. Viszont nyugi, vannak szuper stratégiák az imposztor szindróma leküzdésére, ezekből a módszerekből mutatunk most néhányat. 

Fogadd el! 

Ez most egy kicsit szürreálisan hangozhat, de az első és legfontosabb dolog, hogy elfogadd, teljesen sosem fogsz tudni megszabadulni az imposztor szindrómától. Az új kihívások régi félelmeket és bizonytalanságokat hozhatnak felszínre, ami nem feltétlenül baj, ha tudod ezt kezelni. A lényeg, hogy minél jobban próbáld meg megismerni a benned élő csalót, annak a hangját, így ugyanis lehetőséged lesz rá, hogy “kommunikálj” vele. Ha tudod, felismered, milyen szituációkban bújik elő az imposztor, akkor idővel azt is megtanulhatod, hogyan csendesítsd le ezt a fejedben motoszkáló gonosztevőt. 

Nem vagy egyedül 

Az imposztor szindróma gyakoribb mint gondolnád. Szóval, amikor úgy érzed egyedül vagy a problémáddal, akkor próbáld meg tudatosítani magadban, hogy ez nincs így. Hihetetlenül hangzik, de egy 116 vezérigazgató bevonásával készült tanulmány felfedte, hogy a vezetők első számú félelme az, hogy inkompetensnek találják őket. Döbbenetes, de mindez a hírességek körében is igencsak jellemző, szóval amikor rád jön a frász, akkor jó, ha tudod, nem vagy egyedül. 

Bizonyíts be, hogy a benned élő csaló téved 

A benned élő imposztor utálja a sikereid, szóval az egyik legjobb módja annak, hogy helyre tedd, ha napvilágra hozod őket. Jó ötlet lehet például létrehoznod egy dokumentumot, amiben időről időre feljegyzed a sikereid. Ezek lehetnek apró dolgok is, a lényeg, hogy megfogalmazd, mit értél el és mit tanultál ez idő alatt. Jegyezd fel azt is, hogy milyen készségekkel és képességekkel rendelkezel, amik hozzájárultak ahhoz, hogy újabb sikereket érj el. Ezeknek az eredményeknek a megörökítése, majd alkalomadtán visszaolvasása segíthet megértened, hogy igenis jól végzed a munkád és tehetséges vagy. 

Engedd el a tökéletességre való törekvést! 

Ne a tökéletességre törekedj, hanem cselekedj! A cselekvés ugyanis a legjobb módja annak, hogy legyőzd a benned élő csalót. Meg kell értened, hogy a kihívások, amelyekkel szembenézel a jövőben nem mindig lesznek könnyűek, és igen, lehet, hogy néha hibázni fogsz vagy nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan te azt eltervezted. Viszont tudd, a hibák nem tesznek kevésbé alkalmassá egy pozícióra, csupán arról van szó, hogy emberből vagy, aki néha hibázik. A kudarc rendben van, sőt szükséges is a sikerhez, hiszen kizárólag ezáltal lehet hosszú távon fejlődni és előrelépni az életben.

Forrás: Self
Szerző: G.P.

A Ezért normális, ha van egy kis imposztor szindrómád bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A siker és a boldogtalanság összefonódása

Tehát a siker általában új lehetőségeket ad, gyorsabb tempót diktál, ugyanakkor újabb kihívásokat is magával hoz, mint például az önbizalom hiányát, a stresszt és az aggodalmat. Gassner Otting kifejti, hogy bár a siker kívülről csillogónak tűnhet, belsőleg gyakran nem hozza meg a várt boldogságot. Ehelyett egy olyan állapotot eredményez, amit ő “Wonderhell”-nek nevez, ahol az ember egyensúlyozni próbál a siker által nyújtott izgalom és a belső kételyek között.

A Wonderhell átélése

Az előadó saját élményein keresztül mutatja be a Wonderhell jelenségét. Beszámol arról, hogyan vált a siker utáni törekvés kimerítővé és stresszessé az utazásai és a különféle időzónák közötti ugrálás során.

A “Wonderhell” állapotában rájött, hogy a siker nem a végső cél, hanem egy folyamat része, amely szükséges az emberi növekedéshez és fejlődéshez.

A Siker újrameghatározása

Laura arra ösztönzi a hallgatóságot, hogy gondolják át a siker fogalmát. Javasolja, hogy ne úgy tekintsünk a sikerre, mint egy végállomásra, hanem mint egy átmeneti pontra az utazásunk során. A “Wonderhell” nem csak egy kihívás, hanem egy lehetőség is arra, hogy túllépjünk korábbi korlátainkon és felfedezzük új potenciálunkat.

Következtetés

Gassner Otting előadása rávilágít arra a paradoxonra, hogy a siker gyakran nem hozza meg a várt boldogságot. A “Wonderhell” jelenség átélése lehetőséget nyújt az embereknek arra, hogy szembenézzenek a kihívásokkal, növekedjenek és végül megtalálják az igazi értelmet és teljesülést az életükben. Az előadó arra bátorít mindenkit, hogy fogadják el a siker által kínált tanulságokat és fejlődjenek azokon keresztül, mivel ez az út vezet el az igazi boldogsághoz.

A Miért nem ad boldogságot a siker? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Igen, sikerre vágyunk a munkánkban is, de a munkahely nem mindig erről szól. Van, aki szó szerint túlélni szeretne és csak az motiválja, hogy a munkájáért megkapott pénzből el tudja látni magát és a családját. Másoknak ez kevés. Nem elégszenek meg csupán a túléléssel. Elismerésre, feljebb jutásra vágynak és ez élteti, hajtja őket. A sikerhez vezető út nagyon sok esetben egyáltalán nem egyszerű és könnyű. Sok munkával van kikövezve és kell ahhoz kitartás, elszántság is, meg némi imposztor szindróma?

Az imposztor szindróma az a jelenség, amikor valaki folyamatosan úgy érzi, hogy nem érdemli meg a sikereit, emiatt pedig veszélyben érzi magát, mert attól fél, hogy mindezt egyszer valaki felfedi. Azaz állandó félelemben él, a lebukás félelme kísérti minden napját. Mint valami csaló, úgy retteg a lelepleződéstől. Ez a pszichológiai jelenség valóban létezik és olyan sikeres, tehetséges embereknél ütheti fel a fejét, akik kishitűek önmagukkal szemben és alábecsülik magukat, képességeiket. Hiába érnek el sikereket, annak nem tudnak tiszta szívből örülni, mert a lebukás lehetősége ott lebeg a szemük előtt.

Az imposztor szindróma magával vonzza az alacsony önbecsülést és a lelepleződés félelme miatt jellemző a teljesítménykényszert. Aki ebben szenved, az szó szerint szenved a folyamatos lebukás félelmétől, ezért magasra rakja saját magának is a mércét és igyekszik maximálisan helytállni a munkahelyén. A lebukástól való félelem vezérli ebben, úgyhogy kiváló munkaerőnek bizonyulhat, aki rendkívül keményen dolgozik.

Talán már e sorok olvasásakor is rádöbben az olvasó, hogy valójában folyamatos stresszállapotot jelent ez annak, aki a munkahelyén így dolgozik. Nem kérdéses, hogy csak önmagát kérdőjelezi meg. Ez az állandó stresszhelyzet szorongást vált ki, amely átülhet a magánéletre, a társas kapcsolatokra is. A pozitív visszajelzéseket hamisnak vélheti és az állandó kételkedés gátolhatja a fejlődést.

Mindezt elolvasva talán azt az egyszerű következtetést vonjuk le, hogy az imposztor szindróma több rosszat ad az embernek, mint jót. Ugyanakkor, ha ezt a jelenséget kordában tudjuk tartani, azaz kétségbe vonjuk, hogy jól csináltunk-e valamit, akkor még többet igyekszünk magunkból kihozni. Erről egy amerikai tévés személyiség, Barbara Corcoran is megosztott néhány remek gondolatot. Úgy vallja, hogy ő maga is imposztor szindrómában szenved. Sőt, szerinte minden nagy vállalkozó ebben  szenved. Ahogy ő fogalmaz:

„A sikerem teljes mértékben a bizonytalanságomnak köszönhető.”

Aki ezt a jelenséget minden munkanapján cipeli magával az azt is jelenti, hogy jobban odafigyel másokra, mások véleményére. Több időt szentel annak, hogy munkatársait, vezetőit meghallgassa. Az imposztor szindróma igazi előnye abban lehet, ha annyira kételkedik az ember önmagában, hogy az motivációként jelenik meg és arra késztet, hogy még jobban felkészüljünk, összpontosítsunk.

Basima Tewfik, a MIT Sloan School of Management adjunktusa hasonlóan vélekedik az imposztor szindrómáról:

Azok az emberek, akik munkahelyi csalónak vélik magukat, ezeknek a gondolatoknak köszönhetően jobban más irányultságúvá válnak.

Tewfik a Harvard Business Review-nek is elmondta, hogy az imposztor szindrómát gyakran károsnak titulálják, hiszen szorongást, depressziót válthat ki az állandó félelem és az alacsony önbecsülés, de van jó oldala is. Kutatásai során ugyanis azt tapasztalta, hogy aki a csaló érzésével küzd, az ügyesebbé válhat a kapcsolatok terén. Jobban igazodnak mások érzéseihez és felfogásához, ami miatt szimpatikussá válnak. A kapcsolatok (ki)alakítása és kezelése a siker egyik kulcsa. Ráadásul az imposztor szindróma nem mindig gátolja a teljesítményt.

Rónai Márta

A Az imposztor szindróma szükséges a sikerhez? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mi is az az imposztor szindróma?

Az imposztor szindróma egy olyan mentális állapot, amelyben az egyén úgy érzi, hogy valójában nem érdemes, vagy kompetens az általa elért sikerekhez, és fél, hogy hamarosan lelepleződik azzal, valójában csak átver másokat. Ez az érzés karrierünkre is jelentősen kihathat, és többféle módon befolyásolhatja a munkavégzésünket. 

Önértékelési problémák

Az önértékelés és a magabiztosság csökkenése az imposztor szindróma egyik jellemzője. Ilyen esetekben hajlamosak vagyunk alábecsülni saját képességeinket, eredményeinket, miközben túlzottan összpontosítunk az esetleges hibákra, vagy hiányosságokra. Mindez erősen kihathat a munkahelyi teljesítményre, mivel kevésbé merünk előállni az ötleteinkkel, vagy felelősséget vállalni a projektekben.

Szorongás

A folyamatos aggódás miatt, hogy mások rájönnek, valójában nem érdemeljük meg a pozíciónkat és a sikereinket, az imposztor szindrómával élőknél gyakori a stresszel és szorongással jár. A tünetek felerősödése koncentrációvesztéshez vezethet és rossz hatással lehet a munkahelyi teljesítményre. 

Túlzott elvárások

Az imposztor szindróma velejárója lehet, hogy megpróbáljuk kompenzálni a bennünk kialakult bizonytalanságot, mely során túlterheljük magunkat a munkában, esetleg túlzottan magas elvárásokat támasztunk magunkkal szemben. Mindez azonban hosszútávon kiégést és más egészségügyi problémákat okozhat, amellett hogy a munka és a magánélet kényes egyensúlyát sem fogjuk tudni fenntartani. 

Az elismerés hárítása

A folyamatos önértékelési problémák miatt gyakran előfordul, hogy nem vagyunk képesek elfogadni a szakmai elismerést. Mivel azt érezzük, nem érdemeljük meg azokat, ezért nem is leszünk képesek élvezni az elért munkahelyi sikereket és soha nem leszünk elégedettek a teljesítményükkel, ami hosszú távon csökkentheti a munkahelyi motivációt. 

Megrekedt karrier

Ha állandóan vonakodunk a kihívások vállalásától, vagy az új lehetőségek kihasználásától, félve attól, hogy nem tudunk megfelelni az elvárásoknak, esetleg kiderül, hogy nem érdemeljük meg az adott pozíciót vagy projektet, akkor ezzel valójában önmagunkat akadályozzuk szakmai fejlődésünkben. Folyamatosan a biztonságosnak érzett utat választva azonban meg fog rekedni a karrierünk.

Kérjünk segítséget, ha szükséges

Fontos tisztában lenni azzal, hogy az imposztor szindróma hatása a munkára egyénenként változó, és nem mindenki éli át ugyanazokat a tüneteket vagy következményeket. Azonban fontos felismerni, hogy az imposztor szindróma létezik, és ha azt tapasztaljuk, hogy ez a mentális állapot negatív hatással van a munkánkra, érdemes segítséget kérni, például pszichológustól vagy mentálhigiénés szakembertől. Az önismeret, az önbizalom és az egészséges munkahelyi szokások fejlesztése segíthet enyhíteni az imposztor szindróma hatásait és javítani a munkahelyi teljesítményt, illetve elégedettséget.

Szerző: Tóth Eszter
Fotó: Envato

A Az imposztor szindróma 5 komoly hatása karrierünkre bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.