Szabadúszóként dolgozni nagy előnyökkel járhat, például nagyobb szabadsággal és rugalmassággal, azonban az új ötletek megszerzése gyakran kihívást jelenthet. Ahhoz, hogy ez ne jelentsen akadályt számunkra, érdemes megismerni néhány stratégiát és módszert, amelyek segíthetnek az ötletgenerálásban. 

Kezdjük a terepmunkával!

Fontos, hogy behatóan ismerjük azt az iparágat, amelyben szabadúszóként tevékenykedünk. Tisztában kell lennünk azzal, milyen folyamatok és változások zajlanak, valamint hogy milyen igényekre kell választ adni a piacon. Ebből következik, hogy a legújabb trendek követése és a versenytársak feltérképezése elengedhetetlen. 

Talán meglepőnek tűnik, de számos új ötlettel gazdagodhatunk akkor is, ha a mi területünkhöz közvetlenül nem kapcsolódó iparágakat vizsgálunk. Valójában érdemes mindig nyitott szemmel járni, mert szinte bármi beindíthatja a kreatív energiáinkat.

Bővítsük az ismereteinket

A szakmai blogok, cikkek, újságok és egyéb kiadványok olvasása különösen hasznos lehet, mert segít tájékozódni a szakterületünkön belül zajló változásokról és újdonságokról. Ugyanezért fontos, hogy a hazai piac mellett a nemzetközi trendekkel is tisztában legyünk szabadúszóként, mellyel akár versenyelőnyhöz is juthatunk. 

A networking szerepe

A kapcsolatépítés számos szempontból hasznos. Például akkor is, ha a megújulásra és a kreativitásra törekszünk. A workshopok és egyéb szakmai összejövetelek tökéletes terepet adnak az inspirálódásra, ezért érdemes kihasználni ezeket a lehetőségeket. 

Az elengedhetetlen feedback

Sok esetben elsiklunk a legkézenfekvőbb lehetőségek felett. Ha szeretnénk tudni, mire vágynak az ügyfeleink, akár meg is kérdezhetjük őket. Számos formában kérhetünk visszajelzést, az információk pedig segíthetnek az új ötletek megszerzésében, amellett hogy nagyon fontos következtetéseket is levonhatunk belőlük.

Határaink tágítása

A komfortzónánk elhagyása az új ötletek megalkotásában is segítő tapasztalatokhoz juttathat. Érdemes az új ismeretekben bővelkedő projektek felé nyitni, valamint a számunka kihívást jelentő területekkel is behatóbban megismerkedni. Az ilyen helyzetekben a problémamegoldás során szükségünk van a kreatív gondolkodásra, mely közben olyan ötletek pattanhatnak ki a fejünkből, amelyeket korábban nem is képzeltünk volna.

Szerző: Tóth Eszter
Fotó: Envato

A Kreativitás: Szabadúszóként nehezebb fenntartani? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Van, ahol uszoda, pingpong- és csocsóasztal, máshol kutyamegőrző vagy irodai masszázs, esetleg céges edzőterem áll a munkavállalók rendelkezésére. Mindez túlzásnak tűnik? Lehet, bár, ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy az elégedett, jókedvű munkatárs klasszisokkal jobb eredményt képes produkálni, mint az állandóan morgó, bosszankodó, ezért a nap egy részében a munkát szabotáló dolgozó, akkor érdemes elgondolkodni ezen.

Mi is az a munkahelyi jóllét?

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy napunk jelentős részét töltjük a munkahelyünkön, ezért sem mindegy, hogy ott miként érezzük magunkat. Vannak napok, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnénk: valaki vagy valami felbosszantott, ezért mérgesek, frusztráltak, netán elégedetlenek vagyunk, így nehezebben és lassabban vagyunk képesek elvégezni a feladatainkat, ezáltal pedig a teljesítményünk sem lesz 100%-os. Ha egy-egy nap fordul elő, az még talán nem olyan nagy baj, de ha rendszeresen, az a cég bevételein is érződik.

Ha egy vállalat odafigyel arra, hogy boldogabbak legyenek a munkavállalói, az mintegy 65%-kal csökkentheti a fluktuációt és 38%-kal a hiányzásokat, 10%-kal emelkedik az ügyfelek elégedettsége, 21%-kal pedig a produktivitás. Ha ezt a hozzáállást átfordítjuk számokra, egy kb. 100 fős magyar cégnél mintegy 15 millió forintot lehetne megtakarítani. (Gallup felmérés)

Egyes rendszerezés szerint a munkahelyi jóllét 5 területe különíthető el, így beszélhetünk fizikai, érzelmi, értékbeli, munkaszervezeti és a személyes fejlődést támogató részről. A munkahelyi jóllét fogalmát egyébként egy európai uniós felmérésben is igyekeztek tisztázni. Kiderült, hogy több országban nem létezik hivatalos fogalom-meghatározás, ahol pedig ismerik ezt a fogalmat, ott sem egységes a tartalma. A leggyakrabban a munkával való elégedettséget, a munkahelyi egészséget, a munka minőségét és a jó, illetve a megfelelő munkakörülményeket értették a munkahelyi jóllét alatt. A hazai munkavállalók jelentős része ma is kötelezettségként és szenvedésként éli meg, hogy dolgozni kell, ezért úgy tekint a munkahelyére, mint egy szükséges rosszra. Így nem is igyekszik tenni azért, hogy valahogy jobbá tegye a munkahelyi kapcsolatait vagy a körülményeit. Egyszerűen elvégzi a rá bízott feladatokat, de annál többet nem. Nincs valódi sikerélménye, ezáltal elégedetlen és boldogtalan.

Nem a pénz az elsődleges

Több mindentől függ, hogy a munkavállaló komfortosnak érzi-e a munkahelyét, hogy a környezet, amelyben dolgozik, magas teljesítményre motiválja-e. Egyrészt igen fontos, hogy miként illeszkedik a munkahelyi környezethez a dolgozó. Ebben meghatározó a vezető szerepe, stílusa és hozzáállása, mint ahogy az is, hogy képes-e elfogadni a beosztottjait, elismerni a teljesítményüket és pozitív visszajelzéseket adni. Növeli a munkavállalók elégedettségét, ha szakmailag hitelesnek tartják a vezetőt, ha fel tudnak nézni rá.

Még ma is úgy vélekedik a vezetők többsége, hogy a pénz jelentős motivációt jelent a munkavállalók számára abban, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak. Pedig nem ez az elsődleges: az sokkal fontosabb, hogy a cég alkalmazottja megbecsültnek, fontosnak érezze magát és a munkáját a vállalati struktúrában. Számos felmérés jutott arra az eredményre, hogy csak azok a szervezetek képesek hosszú távon fennmaradni, amelyek támaszkodnak a dolgozók kreativitására és tudására. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a munkavállalók boldognak érezzék magukat a munkahelyükön.

Talán ma már nem is kell bizonyítani, hogy a lelkes munkavállalók nagyobb teljesítményre képesek, és mint láttuk, a támogató szervezeti kultúra anyagi megtérülést is hoz a vállalatnak. Az, hogy mivel „varázsolható” komfortosabbá a munkahely, azaz mivel növelhető a munkavállalók jóllét érzése, talán minden munkahelyen más. Az a vezető, akinek van erre szeme, esetleg meg is kérdezi a kollégáit, hogy mivel tehetné jobbá, inspirálóbbá a munkafeltételeket, sokat nyerhet ezáltal. Nem árt néha tudatosítani a már meglévő értékeket sem, amit akár egy-egy munkahelyi egészségprogram megtartásával is meg lehet tenni. De olyan megmérettetésekbe is be lehet nevezni, mint a Legfittebb Munkahely Díj vagy a családbarát munkahely pályázat, amelyek objektív tükröt tartanak a vállalat munkavállalóbarát törekvéseinek.

Fotó: Envato

A Munkahelyi jóllét: feltúrbózza a teljesítményt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.