teljesitmeny, munkahelyi jollet, iroda, kreativitas
teljesitmeny, munkahelyi jollet, iroda, kreativitas

Munkahelyi jóllét: feltúrbózza a teljesítményt

H I R D E T É S

Mit szólna, ha pihenésképp csocsózhatna a munkahelyén, esetleg néha megmasszíroznák? Ez nem fantázia. Az egyik informatikai cégóriás egy egész bevásárlóközpontot építtetett kifejezetten a cég alkalmazottai számára, hogy egyszerűbben el tudják intézni mindennapi teendőiket: a bevásárlást, az étkezést, a postai és banki ügyeket, így az ezekre fordított idő sem a munkaidőből megy el.

Van, ahol uszoda, pingpong- és csocsóasztal, máshol kutyamegőrző vagy irodai masszázs, esetleg céges edzőterem áll a munkavállalók rendelkezésére. Mindez túlzásnak tűnik? Lehet, bár, ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy az elégedett, jókedvű munkatárs klasszisokkal jobb eredményt képes produkálni, mint az állandóan morgó, bosszankodó, ezért a nap egy részében a munkát szabotáló dolgozó, akkor érdemes elgondolkodni ezen.

Mi is az a munkahelyi jóllét?

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy napunk jelentős részét töltjük a munkahelyünkön, ezért sem mindegy, hogy ott miként érezzük magunkat. Vannak napok, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnénk: valaki vagy valami felbosszantott, ezért mérgesek, frusztráltak, netán elégedetlenek vagyunk, így nehezebben és lassabban vagyunk képesek elvégezni a feladatainkat, ezáltal pedig a teljesítményünk sem lesz 100%-os. Ha egy-egy nap fordul elő, az még talán nem olyan nagy baj, de ha rendszeresen, az a cég bevételein is érződik.

Ha egy vállalat odafigyel arra, hogy boldogabbak legyenek a munkavállalói, az mintegy 65%-kal csökkentheti a fluktuációt és 38%-kal a hiányzásokat, 10%-kal emelkedik az ügyfelek elégedettsége, 21%-kal pedig a produktivitás. Ha ezt a hozzáállást átfordítjuk számokra, egy kb. 100 fős magyar cégnél mintegy 15 millió forintot lehetne megtakarítani. (Gallup felmérés)

Egyes rendszerezés szerint a munkahelyi jóllét 5 területe különíthető el, így beszélhetünk fizikai, érzelmi, értékbeli, munkaszervezeti és a személyes fejlődést támogató részről. A munkahelyi jóllét fogalmát egyébként egy európai uniós felmérésben is igyekeztek tisztázni. Kiderült, hogy több országban nem létezik hivatalos fogalom-meghatározás, ahol pedig ismerik ezt a fogalmat, ott sem egységes a tartalma. A leggyakrabban a munkával való elégedettséget, a munkahelyi egészséget, a munka minőségét és a jó, illetve a megfelelő munkakörülményeket értették a munkahelyi jóllét alatt. A hazai munkavállalók jelentős része ma is kötelezettségként és szenvedésként éli meg, hogy dolgozni kell, ezért úgy tekint a munkahelyére, mint egy szükséges rosszra. Így nem is igyekszik tenni azért, hogy valahogy jobbá tegye a munkahelyi kapcsolatait vagy a körülményeit. Egyszerűen elvégzi a rá bízott feladatokat, de annál többet nem. Nincs valódi sikerélménye, ezáltal elégedetlen és boldogtalan.

Nem a pénz az elsődleges

Több mindentől függ, hogy a munkavállaló komfortosnak érzi-e a munkahelyét, hogy a környezet, amelyben dolgozik, magas teljesítményre motiválja-e. Egyrészt igen fontos, hogy miként illeszkedik a munkahelyi környezethez a dolgozó. Ebben meghatározó a vezető szerepe, stílusa és hozzáállása, mint ahogy az is, hogy képes-e elfogadni a beosztottjait, elismerni a teljesítményüket és pozitív visszajelzéseket adni. Növeli a munkavállalók elégedettségét, ha szakmailag hitelesnek tartják a vezetőt, ha fel tudnak nézni rá.

Még ma is úgy vélekedik a vezetők többsége, hogy a pénz jelentős motivációt jelent a munkavállalók számára abban, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak. Pedig nem ez az elsődleges: az sokkal fontosabb, hogy a cég alkalmazottja megbecsültnek, fontosnak érezze magát és a munkáját a vállalati struktúrában. Számos felmérés jutott arra az eredményre, hogy csak azok a szervezetek képesek hosszú távon fennmaradni, amelyek támaszkodnak a dolgozók kreativitására és tudására. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a munkavállalók boldognak érezzék magukat a munkahelyükön.

Talán ma már nem is kell bizonyítani, hogy a lelkes munkavállalók nagyobb teljesítményre képesek, és mint láttuk, a támogató szervezeti kultúra anyagi megtérülést is hoz a vállalatnak. Az, hogy mivel „varázsolható” komfortosabbá a munkahely, azaz mivel növelhető a munkavállalók jóllét érzése, talán minden munkahelyen más. Az a vezető, akinek van erre szeme, esetleg meg is kérdezi a kollégáit, hogy mivel tehetné jobbá, inspirálóbbá a munkafeltételeket, sokat nyerhet ezáltal. Nem árt néha tudatosítani a már meglévő értékeket sem, amit akár egy-egy munkahelyi egészségprogram megtartásával is meg lehet tenni. De olyan megmérettetésekbe is be lehet nevezni, mint a Legfittebb Munkahely Díj vagy a családbarát munkahely pályázat, amelyek objektív tükröt tartanak a vállalat munkavállalóbarát törekvéseinek.

Fotó: Envato

H I R D E T É S