A 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent.

Brutális munkaerőhiány

A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Hogyan reagálhatnak erre a hazai cégek és milyen új trendek segíthetnek az idő- és költségtakarékos fejlesztések megvalósításában? A Stylers szerint új technológiák adaptálására, a junior-szenior munkaórák hatékonyabb kihasználására és komplett csapatok kölcsönzésére lesz szükség. A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal).

A kata kivéreztetése

A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a kata átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.

Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia

Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.

Van megoldás?

„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik” – mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok

Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani.

Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék. 

Fontos a rugalmasság

„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat” – magyarázza Gönczy Gábor.

A Brutális munkaerőhiány jöhet itthon: van megoldás? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó társaság közleménye szerint a fizikai területen fokozódó munkaerőhiány kezelése egyre nehezebb feladat, így a vállalatok igyekeznek minél több eszközt igénybe venni a probléma megoldásához.

A Work Force szervezésében nemrégiben állt munkába állt Veszprémben a Fülöp-szigetekről érkezett első csoport,

a 40 filippínó munkavállaló mindegyike forrasztó operátorként dolgozik majd

 – közölték, hozzátéve: arra számítanak, hogy a közeljövőben több mint 1000 további külföldi dolgozó érkezik a magyar munkaerőpiacra.

A társaság két évre szerződött harmadik országbelieket foglalkoztató partnereivel, ezt az időtartamot várhatóan meghosszabbítják majd azokkal, akiknél beválik az ázsiai munkavállalók foglalkoztatása.

Már majdnem bevételük fele külföldi munkavállalók közvetítésével realizálódik

A társaság tapasztalatai szerint a feldolgozóipar számít a legjobban a harmadik országbeli munkaerőre, de a szállodák és vendéglátóipari egységek, illetve szellemi munkaerőt foglalkoztató szolgáltató cégek is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak.

A 100 százalékban magyar tulajdonú Work Force Kft. 2003 óta foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssel, a társaság országszerte 8 irodával és 300 ügyféllel rendelkezik. A filippínók mellett indonéz és ukrán munkavállalók közvetítésével is foglalkoznak, ebből adódik a cég árbevételének mintegy 45 százaléka.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Work Force Kft. nettó árbevétele 2021-ben 10,292 milliárd forint volt, 2020-ban pedig 6,913 milliárd forintot tett ki. A társaság tavaly 380,318 millió forint nyereséggel zárt, míg egy évvel korábban 306,711 millió forinttal.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Jönnek a fülöp-szigeteki, indonéz és ukrán munkavállalók bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az építési vállalkozók a piaci helyzetüket leginkább akadályozó tényezőnek továbbra is a szakmunkás- és mérnökhiányt tartják – írták.

Közölték: sok olyan ember talált munkát az építőiparban, aki a koronavírus-járvány miatt lett munkanélküli valamely más ágazatban, így jelentősen megnőtt a „be sem tanított” segédmunkások aránya. Emiatt a mérnököknek és mestereknek lényegesen több időt kell irányítással, ellenőrzéssel eltölteniük.

Akit a külföldi munkavállalás szele megcsapott…

A recessziós években külföldön munkát vállaló szakembereket nagyon nehéz visszahívni Magyarországra. Mivel az Európai Unióban munkaerőhiány van az építőiparban, a magyar vállalkozóknak tartós versenyre kell felkészülniük más országok vállalataival is – áll a közleményben.

Idézik Koji Lászlót, az ÉVOSZ elnökét, aki szerint 2022-ben a vállalkozások a szélesebb körű bércsomagok kidolgozására és a karrierlehetőségek biztosítására koncentráltak, hogy vonzóbbá tegyék az építőipari állásokat.

Jól szolgálja a fekete foglalkoztatás visszaszorítását a napi, névre szóló foglalkoztatási adatok lejelentése a nagy értékű állami munkáknál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Az úgynevezett Üvegkapu rendszert indokolt kiterjeszteni minden olyan cégre, amely közreműködik e-napló vezetésére kötelezett létesítmény építésében – közölte a szervezet.

Sok a meló, több a baleset?

A szakszövetség úgy látja, hogy a vállalkozások magas kapacitás-leterheltsége mellett megnő a veszélye a munkahelyi baleseteknek és sokasodhatnak a munkaegészségi problémák. Ezért az ÉVOSZ fontosnak tartja, hogy idén is kiemelt figyelmet kapjanak ezek a területek.

A következő években nem várható érdemi javulás

Az ÉVOSZ várakozásai szerint a következő 3-4 évben többen mennek el az építőiparból aktív nyugdíjba, mint ahányan kikerülnek az oktatási rendszerből. A külföldiek foglalkoztatása és a Nyugat-Európában korábban munkát vállaló kollégák hazahívása még inkább előtérbe fog kerülni.

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a hatékonyság javítása időigényes folyamat, ezért a szakmunkás- és mérnökhiány tartósan megmaradhat.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Építőipar: továbbra is szakmunkás- és mérnökhiány van bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A felmérésben megkérdezett 2227 magyarországi vállalkozás válaszai alapján a fél évvel ezelőtti, októberi kutatással összevetve az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők közül

magas szinten maradt a munkaerőhiányt említők aránya (46 százalék),

ugyanakkor jelentősen, 26-ról 43 százalékra emelkedett a nyersanyag- és energiaárakat, 13-ról 25 százalékra az árfolyamok alakulását, valamint 14-ről 23 százalékra az ellátási láncok megszakadását akadályozó tényezőnek tekintő vállalkozások aránya.

Az anyaghiány is jelentős probléma maradt (23 százalék),

és emelkedett a munkaerővel kapcsolatos költségeket, mint akadályozó tényezőt említő válaszadók aránya is (22 százalék).

A válaszadók 75 százaléka számolt be valamilyen háború okozta közvetlen vagy közvetett hatásról. A vállalkozásokat érintő negatív hatások közül 51 százalékos arányával magasan kiemelkedik az ellátási láncok megszakadása, egyúttal az alapanyag- és termékhiány, 21 százalékkal a második leggyakoribb negatív hatásként pedig a csökkenő kereslet jelent meg.

Egyes cégeknél a háború hatásaként jelentkezik a menekült munkavállalók alkalmazása vagy alkalmazásának szándéka (23 százalék),

valamint a kereslet növekedése is (11 százalék)

Kezd begyűrűzni a háború hatása

A következő félévben a megkérdezett cégek még nagyobb többsége, 96 százaléka számít valamilyen nehézségre a háború következtében. A GVI októberi konjunktúra felmérésének eredményeihez képest jelentősen nőtt a nyersanyagok és az energia áraitól (54 százalék), az anyaghiánytól (31 százalék), az árfolyamok alakulásától (23 százalék) és az ellátási láncok megszakadásától (21 százalék) tartó cégvezetők aránya, miközben némi csökkenés tapasztalható a munkaerőhiány (43 százalék) és a kereslethiány (17 százalék) kapcsán.

Az áprilisában megkérdezett vállalatok az előző félévi tapasztalataikhoz képest 11 százalékponttal magasabb arányban gondolják azt, hogy a következő hat hónapban a nyersanyag- és energiaárak és 9 százalékponttal nagyobb arányban, hogy az anyaghiány az üzleti tevékenységüket akadályozó tényezővé fog válni.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Majdnem minden céget érint a háború hatása bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Optimizmusra ad okot, hogy stabilizálódott a munkaerő-bővítési szándék. Azonban rendkívül nagy terhet ró a vállalatokra a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók hiánya.

A tehetséghiány a cégek háromnegyedét érinti, ami rendkívül magas

– idézte a cég közleménye Fehér Tamást, a munkaerő közvetítő és kölcsönző ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatóját.

Harminc százalékos nettó foglalkoztatási mutatóval továbbra is az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektor  a legversenyképesebb ágazat, ahol a cégek 42 százaléka tervez létszámbővítést. Az elmúlt 3 év legmagasabb nettó foglalkoztatási értékét regisztrálták a gyártás szektorban (21 százalék), 36 százalékuk prognosztizált bővülést a következő negyedévben.

A termelés szektor a tavalyi harmadik negyedév óta a legnagyobb, 23 százalékpontos növekedést mutatja. További növekedés várható a bank, hitelintézet, biztosítás és ingatlanszektor területén (36 százalék) és az építőiparban (33 százalék).

Negatív rekordot is hozott azonban a kutatás. 2013 negyedik negyedéve óta mínusz 8-as mutatóval a legalacsonyabb értéket mértek az oktatás, egészségügy, szociális munka és kormányzat területén – derül ki a ManpowerGroup felméréséből.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A ManpowerGroup: a munkáltatók 30 százaléka keres új munkaerőt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Magyarországon jelenleg szinte teljes körű a foglalkoztatás, hiszen mindössze 3,5%-os a munkanélküliségi ráta, ami azt jelenti, hazánkban 4,7 millió ember helyezkedett el jelenleg a munkaerőpiacon.

Azonban ma mintegy 2,1 millió fő keres Magyarországon állást

– beleértve az aktív munkakeresőket és azokat is, akik egy jó ajánlat esetén hajlandóak lennének jelenlegi munkahelyükről váltani. A járványhelyzet kezdeti időszaka után gyökeresen megváltozott a hazai munkaerőpiac. Míg két évvel ezelőtt rekordszintet ért el a munkavállalói elköteleződés – kétségkívül a biztonság iránti megnövekedett igény eredményeként –, 2022 első negyedévére ez drasztikusan lecsökkent – áll a társaság, portálunknak megküldött sajtóközleményében.

„Egyre hangosabbak a munkavállalók elvárásaik és igényeik megfogalmazása tekintetében.

A jelenlegi környezetben pedig elengedhetetlen, hogy a vállalatok alkalmazkodni tudjanak ehhez, hiszen olyan mértékű munkaerőhiányos állapot jellemzi a magyar gazdaság bizonyos területeit, amiben óriási a verseny a munkavállalókért” – hívta fel a figyelmet Köcse Bálint, a Kincentric Hungary ügyvezetője a HR Fest-en.

A munkaerőhiány megoldása a külföldiek foglalkoztatása lehet

A rendezvény egyik központi kerekasztal-beszélgetésének témája az volt, hogy vajon megoldást jelenthet-e a jelenlegi munkaerőhiányos állapotra a külföldi munkavállalók foglalkoztatása. Kalmár Ákos, a Continental Hungaria Kft. országos HR igazgatója aláhúzta, hogy a vállalat által jelenleg alkalmazott 8 ezer munkavállaló közül 240 fő Ukrajnából, míg 60 fő a Fülöp-szigetekről érkezett. A szakember szerint égető szükség van a külföldi munkavállalókra, hiszen csak velük együtt lehet teljesíteni a vevői megrendeléseket, a cég eredményességét – így tehát a külföldiek alkalmazása a magyar munkahelyek megvédéséhez, megtartásához járul hozzá – írják a közleményben.

Dr. Ruppert Márton, a szintén autóiparban érdekelt SK On Hungary Kft. HR managere arról számolt be, hogy a vállalatnál szintén alkalmaznak külföldieket – jelenleg nagyjából 50 fő ukrán munkavállalót –, számukat pedig további 100 fővel tervezik bővíteni a közeljövőben. A szakember hozzátette, hogy

a magyar munkavállalók hozzáállása inkább pozitív a külföldi kollégák irányában, hiszen a saját bőrükön tapasztalják, hogy érezhetően kevesebb terhelés és túlóraigény hárul rájuk a külföldről érkező munkavállalók foglalkoztatásának köszönhetően.

Szintén a kerekasztal-beszélgetés keretében Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft.ügyvezetője elmondta, hogy a jó munkaerő bevonzásához és megtartásához

kiemelten fontos a munkáltatói márka erőssége, az, hogy az adott cég mennyire számít „szexinek”.

 A cégvezető szerint a termelő szektor munkaköreibe valószínűleg jobban illenek a külföldi munkavállalók, hiszen jelenlétük ott megszokottabb már, mint például a kiskereskedelemben. Az ügyvezető továbbá arról is beszélt, hogy véleménye szerint attól nem kell tartani, hogy a külföldiek a magyarok elől vennék el a munkahelyeket, hiszen azokban a pozíciókban alkalmaznak külföldieket, amelyekre magyar munkavállalókat már nem találnak a cégek.

„A hazai munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése a munkaerőhiány, ami már minden szektorban és szinten jelen van, ráadásul egyes szegmenseket súlyosan érint. A mostani kerekasztal-beszélgetésből is az rajzolódik ki, amit mi szolgáltatóként is látunk, hogy ma hazánkban a termelőszektor némileg hátrányban van más területekhez képest a munkaerő bevonzása terén, így a külföldi munkaerő alkalmazása ezeknél a vállatoknál kerülhet elsősorban terítékre. Azonban a jelenlévő szakemberekkel közösen azt a következtetést is levontuk, hogy ha egy cégnek erőforrásigénye van, akkor minden megoldásra, így a külföldiek alkalmazására is nyitottnak kell lennie” – foglalta össze a beszélgetésen elhangzottakat Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.

Közel megtriplázódott az álláshirdetések száma 2020-hoz képest

Azt, hogy mekkorát fordult a munkaerőpiac a pandémia kezdeti időszakához képest, az is jól példázza, hogy a legnagyobb hazai álláskereső portál, a Profession.hu saját adatai szerint idén májusban 26 ezer álláshirdetés szerepelt a rendszerükben, a két évvel ezelőtti körülbelül 10 ezerhez képest.

„Ez a szám rekordmagas, és jól jelzi, hogy mekkora a cégek munkaerőigénye, ezek a számok ugyanis azt jelentik az álláskeresők számára, hogy közel kétszer annyi nyitott pozíció közül válogathatnak, míg a munkaadók számára pedig nagyjából feleannyi jelentkező érhető el” – fogalmazott Kovács András Marcio, a Profession.hu Kft. Key Account csapatvezetője, a sajtóközlemény szerint.

A kapcsolódó beszélgetés során Horváth Ágnes, a WHC Csoport üzletágvezetője elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben megnőttek a munkavállalók elvárásai:

a home office lehetőség, valamint az egészségügyi és egyéb életminőséget javító szolgáltatások mára szinte már alapkövetelménnyé váltak egy munkáltatóval szemben. A munkavállalókért folytatott megnövekedett versenyben pedig azok a cégek tudnak sikeresek lenni, amelyek képesek a változó igényekhez alkalmazkodni és rendhagyó (out-of-the-box) megoldásokat alkalmazni.

A megváltozott igények mellett további kihívásokat jelent az állandóan változó környezet és a piac, melynek témáját szintén kerekasztal-beszélgetés dolgozta fel, ahol elhangzott, hogy a hatékony és gördülékeny munkavégzéshez elengedhetetlen az eredményes párbeszéd. „A pandémiás helyzet felgyorsította az online munkavégzés és kommunikáció elterjedését, melynek kétségtelenül megvannak az előnyei és a helye, azonban a személyes jelenlét nyújtotta kapcsolódást, a direkt kontaktust nem tudja minden esetben helyettesíteni. Úgy látom, az irodába való visszatérésben van a jövő, így saját véleményem és céges tapasztalataink alapján is azt tanácsolom a vállalatoknak, hogy térjenek vissza az irodába, legyenek együtt, és építsenek közösséget” – összegezte meglátásait Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője.

Fotó: Envato

A HR Fest: A munkaerőhiány miatt szükség van külföldi munkaerőre bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A foglalkoztatás hazánkban megközelíti a 4,7 millió főt, ami közel 74%-os arányt jelent. A munkanélküliség ezzel párhuzamosan pedig rekord alacsony szintre, 3,5%-ra süllyedt – áll a két szervezet portálunkhoz eljuttatott közleményében.

A magyar gazdaság egyik legégetőbb problémája már évek óta a szakemberhiány. A koronavírus-járvány idején volt némi átrendeződés a munkaerőpiacon: egyes szektorok – mint például a vendéglátás és a turizmus – leálltak, a munkaerő pedig más szektorokba vándorolt, így átmenetileg a munkaerőhiány is enyhült. Azonban 2021 év elejére majdhogynem teljesen visszarendeződött a munkaerőpiaci helyzet a pandémia előtti szintre, ismét megjelent a munkaerőhiány, ami az idén februárban kirobbant ukrajnai háború hatására pedig tovább erősödött.

„Ukrajnából már 2014 óta érkezhettek könnyített feltételekkel munkavállalók Magyarországra, hiszen több területen már akkor érezhető volt a munkaerőhiány gazdasági növekedést gátló hatása. A magyar cégek, főként a termelő vállalatok pedig éltek is ezzel a lehetőséggel, hiszen ma már mintegy 54 ezer ukrán munkavállaló dolgozik hazánkban. A háború miatt azonban ez a munkaerő-forrás sérülékennyé és bizonytalanná vált, így gazdasági szükségesség, hogy további nem EU-országokból származó munkavállalók is könnyített feltételek mellett kaphassanak munkát hazánkban” – hívta fel a figyelmet Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője a rendezvényen.

Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja az elsősorban a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tagvállalatai számára rendezett workshop köszöntő beszédében rávilágított, hogy a szakképzett munkaerőhiány minden szegmensben jelen van, tartós kihívást jelent és jelentősen befolyásolja a vállalatok mindennapi működését. A DUIHK éppen ezért maga is számos kezdeményezést indított a szakember-utánpótlás megoldására, így például több tagvállalatuknál vezettek be német mintára duális szakképzési rendszert.

Jöttek munkavállalók a Fülöp-szigetekről is

A rendezvényen a nagyvállalati oldalt képviselve részt vett Kalmár Ákos, a Continental csoport országos HR igazgatója is, aki elmondta, hogy a Continental első lépésként 2017-ben Ukrajnából toborzott Magyarországra munkaerőt – a WHC Csoportra is támaszkodva –, majd nem sokkal később, hazánkban bizonyos szempontból úttörőként, a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalókat is elkezdtek foglalkoztatni.

„A Fülöp-szigeteki munkavállalók toborzásakor négy évvel ezelőtt a globális szervezetek előnyeit használtuk ki, hiszen a Continental éppen akkoriban kényszerült manilai gyáregysége bezárására. Mi az ott dolgozó, helyi kollégák közül vettünk át egy pilot-projekt keretében első körben 30 munkavállalót.

Ebbe a magyar munkahelyek megóvása érdekében vágtunk bele, hiszen a már akkoriban is érezhető hazai munkaerőhiány miatt harmadik országbeli munkavállalók nélkül a magyarországi gyáregységeink nehezen tudták volna kiszolgálni a vevői igényeket. Látni kell, hogy ez a magyar munkavállalók elemi érdeke is, hiszen egy termelő vállalat akkor tud hazánkban eredményesen működni, ha megfelelőek a kapacitásai, ott tartunk, hogy ez már csak külföldi munkavállalókkal teljesíthető”

– fűzte hozzá Kalmár Ákos.

Gondosan elő kell készíteni a külföldiek foglalkoztatását

A WHC Csoport és a DUIHK közös szakmai workshopján elhangzott, a magyar kormány tervei között szerepel, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet elmúltával is nagyjából változatlan formában fenntartaná azt a rendelkezést, mely Ukrajna és Szerbia mellett további kilenc nem EU-tagországból (Belaruszból, Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Kazahsztánból, Mongóliából, Montenegróból és Vietnámból) is könnyített feltételekkel teszi lehetővé munkavállalók alkalmazását.

„A magyar munkaerőhiány megoldása többtényezős. Noha a magyar munkaerőpiacban is van még némi tartalék, ami többek között a fiatalok és bizonyos társadalmi csoportok integrálásával aknázható ki, de a magyar munkahelyek megvédéséhez mindenképpen szükség lesz külföldi munkaerő foglalkoztatására is – mondta Berta Péter. – Ha egy cég gondolkodik ilyen jellegű megoldásban, annak azt javasoljuk, hogy vágjon bele minél előbb, hiszen amellett, hogy ezzel helyzeti előnyhöz juthat,

szükséges a külföldi munkavállalók érkezésének időben történő, gondos előkészítése – legyen szó a nyelvi akadályok leküzdéséről vagy a magyar kollégák érzékenyítéséről.

Fontos figyelembe venni, hogy a munkaerő-igény megrendelésétől számítva a teljes toborzási folyamat, amíg egy harmadik országbeli munkavállaló egy hazai cégnél munkába állhat, akár 10-13 hetet is igénybe vehet”.

A WHC Csoport hazánkban elsőként szerezte meg a minősített foglalkoztatói státuszt, melynek köszönhetően lehetősége van a fentebb felsorolt országokból munkaerőt kölcsönözni hazai cégeknek. A minősítés megbízható garanciát nyújt mind a külföldi munkavállalók, mind pedig a vállalat szolgáltatását igénybe vevő cégek számára, a minősített foglalkoztatóknak ugyanis szigorú, jogszabályban lefektetett szempontrendszernek kell megfelelnie. A vállalat a nyitás első fázisában a Fülöp-szigetekre, Indonéziára, Kazahsztánra és Mongóliára fókuszál. Az első mongol kontingens éppen májusban érkezett meg Magyarországra a segítségükkel.

A WHC Csoport és a DUIHK közös szakmai rendezvényén előadást tartott továbbá Dr. Zöld-Nagy Viktória, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Hrovatin Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium osztályvezetője is.

A Mintegy 100 ezer munkavállaló hiányzik. Jöjjenek a külföldiek? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Kiemelték: idén az szja-mentesség is növeli a diákoknak kifizetett munkabéreket. Egy diákszövetkezeten keresztül foglalkoztatott tanuló teljes egészében megkaphatja a bruttó órabérét, ami 1500 forintot alapul véve 225 forinttal nagyobb jövedelmet jelent óránként.

Mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1260 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1450-1600 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Fizikai szakképzett pozíciókban az átlagórabér 1750 forint jelenleg, míg az adminisztrációs és gyakornoki szellemi pozíciókban 1600-1650 forint közötti órabérek a jellemzők.

A nyári hónapokban különösen a vendéglátásban nő meg a diákmunkások száma, de idén – vélhetően a szektorban fennálló súlyos munkaerőhiány miatt – a mezőgazdasági idénymunkákra is jelentős a kereslet.

Idén nyáron a diákmunka már eléri a járvány előtti évben tapasztalt mértéket – mutatott rá a közlemény.

Június közepéig nincs elkésve az a munkáltató, amely a nyári szezonban diákmunkásokat kíván alkalmazni, az eredményes toborzás érdekében azonban már ezekben a hetekben célszerű megtenni a szükséges lépéseket – figyelmeztetett az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A A munkaerőhiány miatt egyre több diákmunkást keresnek nyárra bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Szakértők szerint az informatikai képzések népszerűsége az utóbbi két évben már nem nőtt olyan gyorsan, mint előtte, bár az informatikai alapszakokon a jelentkezések száma az átlagosnál kisebb mértékben csökkent.

A kilátásokat súlyosbítja, hogy a mesterképzéseken 2015 óta idén először volt kevesebb a jelentkező, és a tanulmányaikat is sokan hagyják abba idő előtt, az alapszakokon tanulóknak körülbelül a fele

– indokolták az előrejelzésüket.

Az elemzések a felvételi követelmények szigorításával, az emelt szintű érettségi bevezetésével magyarázzák a jelentkezők számának csökkenését – tették hozzá, hangsúlyozva, hogy a matematika- és informatikatanári képzéseken kiváltképp súlyos a helyzet. Néhány év alatt ugyanis majdnem megfeleződött a jelentkezések száma, ráadásul a lemorzsolódási arány itt is jelentős – derül ki az IVSZ adataiból.

Az IVSZ már 2020-ban azt valószínűsítette, hogy legalább 15 ezer, de akár 26 ezer IT-szakember is hiányozhat a belföldi munkaerőpiacról rövid időn belül.

Most azzal számolnak, hogy néhány év múlva ennél jóval nagyobb, akár 44 ezres hiány is kialakulhat.

A szervezet a kedvezőtlen kilátások miatt sürgeti a döntéshozókat, hogy felsőoktatási reformokkal emeljék a végzettek arányát, és tegyenek többet az informatikai képzések népszerűsítéséért. Ösztöndíjprogram bevezetését is javasolják emellett, a nem informatikai szakokon pedig olyan képzéseket szorgalmaznak, amelyek a digitális átalakulással összefüggő technológiai, munkaszervezési, üzletfejlesztési kérdéseket mutatják be – áll az IVSZ közleményében.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Érthetetlen: egyre kevesebben jelentkeznek informatikai szakokra bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nagyszabású országos felmérést indított a Behaviour magazin és a Valoro Consulting. A HR Radar azokat a 2022-ben várható kihívásokat vizsgálja, amelyek stratégiai fontosságúak lehetnek a hazai vállalatok számára. Az idén elindított kutatásban 214 HR-szakembert és vezetőt kérdeztek meg a témáról. Véleményük alapján

a legnehezebb a munkaerő-felvétel és -megtartás, valamint a motiválás lesz.

Szélesebb merítés, rövidebb kiválasztás, bővülő juttatások

A munkaerőhiány a megkérdezettek csaknem 80 százalékát érinti legalább közepes mértékben. Ráadásul tízből hat cég bővüléssel számol az idei évben, emiatt a munkaerővel kapcsolatos problémák megoldásának mindkét pillére: az új munkaerő bevonzása és a meglévő munkatársak megtartása is kritikus lesz.

A megoldást a legtöbben a toborzási csatornák bővítésében, a kiválasztási folyamat idejének csökkentésében és a bővülő juttatásokban látják, illetve abban, hogy az állásra jelentkező jelöltek jó élményeket szerezzenek az interjúk során.

Kevés munkáltató szeretné megtartani a home officet

A hibrid munkavégzést nem 2022 hozta magával, ugyanakkor jól látható, hogy még egy ideig velünk maradhat ez a működésmód: a megkérdezettek 56,7 százalékánál hosszú távon is ez a terv. A vállalatok jelentős hányada (35,5 százaléka) ugyanakkor kizárólag helyhez kötött munkavégzést tervez, míg 7,9 százalék megtartja a teljes home office-t.

Az idei esztendő fő kihívása ugyanakkor már nem ez lesz, a belső kommunikáció és a képzés-fejlesztés hangsúlyosabbnak mutatkozik. A cégek csaknem fele folyamatos visszajelzésre építő teljesítményértékelési rendszer meghonosítását tervezi, valamint személyre szabott, egyéni fejlesztési programokat kívánnak bevezetni.

Motiváció és munkahelyi jóllét

A motiváció és a munkaerő megtartása érdekében az egyik fő törekvés a bérezési rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. Jól mutatja ugyanakkor a teljes téma fontosságát, hogy a vállalatok összesen 14 féle intézkedéssel kívánnak tenni a motiváció fejlesztéséért. Ezek között szerep jut a jóllétnek, az egészségmegőrzésnek, a képzés-fejlesztésnek és a rugalmasságnak is.

A kutatás itt érhető el.

Forrás: OTS
Fotó: Envato

A Munkaerőhiány: a cégek a munkavállalók megtartásában bíznak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.