A bérek kérdése általában nem az állásinterjú elején kerül szóba. Sőt sok esetben csak az interjúztatási folyamat utolsó lépcsőjét jelenti. Persze mostanra sok cég már felismerte, hogy ez probléma, éppen ezért nem ritka az sem, hogy már az álláshirdetésben felhívják a jelentkezők figyelmét arra, írják meg a bérigényüket is. Valamint egyre több cég határoz meg konkrét összeget a hirdetésben vagy éppen fizetési sávot.

A bruttó és nettő bér közti különbség

Amit nagyon fontos tudni, hogy az interjúztatási folyamat ideje alatt bruttó bérekről lesz szó. Ez pedig első hangzása kecsegtető összeg is lehet, ám nagyon lényeges tudni, hogy ennek a nettósított változata azért lényegesen alacsonyabb összeg lesz. Fejben azonban szinte biztos, hogy ezt egyből nem tudja senkisem kiszámolni. Hiszen számos kritériuma van annak, hogy a végösszeget, mi is határozza meg. Ott van kapásból a 25. év alattiak SZJA mentessége, de az is befolyásoló tényező lehet, hogy a leendő munkavállalónak vannak-e gyermekei.

A bérklakulátor használata

Éppen ezért, a nettó bér kiszámításakor egyáltalán nem ciki segítségül hívni egy bérkalkulátort. Amit itt a Karrier Trend oldalán is megtalálsz. Az oldalunkon elérhető nettó bérkalkulátor 2022 a lehető legegyszerűbb formulát követi, segítségével pedig bárki számára könnyedén kiszámolható a fizetés pontos összege. Mivel a bruttó és a nettó bér különbsége több feltételen is múlik, ezzel is számolnunk kell. A kalkulátorunk éppen ezért célzott kérdéseket tesz fel, ezzel is segítve a pontos számítást. A bérkalkulátor felépítése igen egyszerű, egyedül a bruttó bérünk megadása a fontos. A többi releváns adat pedig csak néhány pipát igényel.

A bérkalkulátor itt érhető el:

Legfrissebb bejegyzéseink:

• Valamit le kell zárnia az egyik zodiákusnak!
• Túl szigorú Önmagával az egyik csillagjegy!
• 20. CSR Hungary Summit – 20 éve a fenntarthatóságért
• Az empatikus vezetés szerepe a csapatmotivációban
• Becsaphatják az egyik csillagjegyet!

Fotó: Freepik

A Kerülj tisztába a fizetéseddel! A bérkalkulátor segít bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A bruttó keresetek átlaga január óta először maradt 500 ezer forint alatt és a nettó keresetek átlaga is magasabb volt az előző három hónapban. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal meghaladta a tavaly májusit.

A reálkereset 3,8 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7 százalékos növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 397 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forint volt, 15,9 százalékkal felülmúlta az előző év májusit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá – tette hozzá a KSH. A vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete 14,0 százalékkal 506 400, illetve 336 800 forintra nőtt, a bruttó kereset medián értéke 14,3 százalékos éves emelkedéssel 292 900 forint volt.

A feldolgozóiparban 13,8, az építőiparban 15,9 a mezőgazdaságban 16,3 százalékos volt a bruttó keresetek éves emelkedése májusban, összegük – rendre – 492 900 forintra, 376 500, illetve 356 600 forintra rúgott. A költségvetési szerveknél alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresetének éves emelkedése 12,8 százalékos volt, a bruttó 459 200, a nettó 305 400 forintra nőtt. A bruttó medián 405 600 forintnál húzódott, 12,4 százalékkal magasabban a tavaly májusinál. Az oktatásban 16,3, a humán egészségügyben 18,2 százalékos emelkedést mért tavaly május óta a statisztika, amivel a bruttó átlagkereset 459 400, illetve 670 500 forintot ért el, míg a közigazgatásban a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók 546 ezer forintos keresete 12,1 százalékkal magasabb a tavaly májusinál.

Az év első öt hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 19,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 8,7 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,0 százalékos növekedése mellett. A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése, a fegyverpénz, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák – jelentette a KSH.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A KSH: közel félmillió volt májusban a bruttó átlagkereset bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költség (kereset) 2012 és 2021 között 41%-kal nőtt (7,4 euróról 10,4 euróra). Ez meglepően alacsonynak tűnik a kereset-emelkedés mértékéhez (KSH: +97%) képest, amit részben a forint gyengesége magyaráz (a 9 év alatt 24%-ot gyengült a forint az euróhoz képest). Ezt kiszűrve a kereset-emelkedés 59%-os euróban mérve*. Romániában ugyanezen időszak alatt 4,1 euróról 8,5 euróra nőtt (2,1-szeresére) a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek. Az árfolyam 10,5%-ot gyengült, vagyis lejben mérve 2,3-szeres volt a bruttó kereset-emelkedés.

Forintgyengülés, állami dotáció a különbség okai

A román munkaerő-költség (bruttó kereset) 2012-ben még 55%-a volt a hazainak, 2021-re már 82%-a. Ugyanakkor a nominális egység-bérköltség (a vállalatok által érzékelt bérköltség) 2012 és 2021 között Magyarországon 31%-kal, Romániában 32%-kal növekedett**. Vagyis a sokkal gyorsabb román kereset-emelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai kereset-növekedés a magyar vállalkozások számára.

Nálunk a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka, hogy sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés van, illetve jelentős dotációt (pl.: egyedi kormányzati döntések, innovációs források stb.) kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is.

Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta. Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére (8,3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8,3%-kal) nőtt, addig Magyarországon csak 52%-kal (évi 4,5%-kal) emelkedtek ugyanezen időszak alatt (14,7 ezer euróról 22,3 ezer euróra). Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56%-a volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77%-a.

Összességében megállapítható, hogy a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből. Ez is rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres,

a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt,

legalábbis Romániával összehasonlítva.

Forrás: GKI
Fotó: Envato

* Az eltérést a figyelembe vett kör okozza, az Eurostat adatai minden munkavállaló adatát tartalmazzák, a KSH kereseti adatai pedig csak a munkavállalók 70%-át reprezentálják.

** A román adat 2020-ig jóval nagyobb ütemben nőtt mint a hazai (45%-os növekedés 2012-hez képest), de 2021-ben jelentős, 12 százalékpontos csökkenés történt.

A GKI: az általános bérnövekedéssel is az állam a nyertes bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 14,8 százalékos emelkedésével és a 9,5 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkeresetek növekedése 4,8 százalékos volt.

A rendszeres bruttó átlagkereset 457 300 forintra becsülhető, 14,1 százalékkal meghaladta az előző év áprilisit.

A munkáltatók teljes körében, azaz az ötnél kevesebb alkalmazottal működő vállalkozásokat is beleszámítva a bruttó átlagkereset 492 ezer forint volt, 15,1 százalékkal több, mint tavaly áprilisban. A bruttó kereset mediánértéke 396 800 forintot ért el, 14,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá – jegyezte meg a KSH.

A vállalkozásoknál 14,5 százalékkal nőttek a bruttó keresetek 523 700 forintra, a költségvetésben 11,4 százalékos emelkedéssel 497 500 forintot értek el, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A nonprofit szektorban 35,3 százalékos volt a keresetek éves emelkedése, amiben megjelenik annak hatása, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott át, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül – magyarázta a KSH.

A bruttó keresetek 15,2 százalékos emelkedésén belül a feldolgozóiparban 11,5, az építőiparban 16,6, a mezőgazdaságban 14,6 százalékkal nőtt az átlagkereset és rendre 500 600 forintot, 380 700 forintot, illetve 363 000 forintot ért el. A pénzügyi, biztosítási szektorban a bruttó átlagkereset áprilisban lépte át először az egymillió forintot, átlagosan 1 075 500 forint volt, 18,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén 9,8 százalékos emelkedéssel 534 100 forintra nőttek a bérek, az oktatásban 16,0 százalékkal 454 100 forintra, az egészségügyben 19,9 százalékkal 673 500 forintra.

Január-áprilisban a bruttó átlagkereset 508 100, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 400 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 700 forintot tett ki. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az év első négy hónapjában mért 8,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 10 százalékkal nőttek.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A KSH: több mint félmillió a bruttó átlagkereset bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A 8,5 százalékos márciusi inflációval és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 17,5 százalékos emelkedésével számolva a reálkereset 8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá.

A rendszeres bruttó átlagkereset 459 700 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit.

A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, 15,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz viszonyítva.

A 74 ezer közfoglalkoztatott nélkül számolt március havi átlagos bruttó kereset 522 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó 347 300  forint volt, mindkettő 17,2 százalékkal magasabb a tavaly márciusinál.

A bruttó kereset mediánértéke 14,3 százalékos növekedéssel 400 ezer forint volt márciusban. 

Majdnem 25%-kal emelkedtek a bérek a turisztikai ágazatban, a pénzügyi szektorban több mint bruttó 900 ezer forint az átlagkereset

A vállalkozások körében 16,2 százalékkal nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset és bruttó 526 300 forintot ért el, illetve 350 ezer forint volt a nettó értéke. A bruttó kereset medián értéke 388 500 forint volt, 14,3 százalékkal nőtt egy év alatt.

A költségvetési szektorban 507 900 forint volt a bruttó és 337 700 a nettó átlagkereset, 17,2 százalékkal több a tavaly márciusinál, a medián bruttó kereset 430 ezer forint volt 13,6 százalékos emelkedéssel.

Az iparban 15,8, az építőiparban 16,0 százalékos volt a bruttó keresetek éves emelkedése és 538 100, illetve 388 300 forintot mért a KSH. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 24,8 százalékos emelkedéssel 316 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási szektorban 21,3 százalékos növekedéssel 903 ezer forintot ért el.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén 563 000 forintot ért el a márciusi bruttó átlagkereset, 19,8 százalékkal nőtt, az egészségügyben 665 800 forintot, az oktatásban 453 900 forintot tett ki, ami 23,5 százalékkal, illetve 16,0 százalékkal magasabb a tavaly márciusinál. 

Január-márciusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 21,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 21,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 508 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 338 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 800 forint volt az első negyedévben.

Forrás: MTI / KSH
Fotó: Envato

A A KSH szerint egy év alatt 8,1%-kal nőtt a reálkereset bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.