beremeles, munkavallalo, munkaltato, brutto ber
Fotó: Envato

GKI: az általános bérnövekedéssel is az állam a nyertes

H I R D E T É S

Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan, ami éves átlagban 7,3%-os növekedést jelent. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára: hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai „kistigris” Romániában?

Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költség (kereset) 2012 és 2021 között 41%-kal nőtt (7,4 euróról 10,4 euróra). Ez meglepően alacsonynak tűnik a kereset-emelkedés mértékéhez (KSH: +97%) képest, amit részben a forint gyengesége magyaráz (a 9 év alatt 24%-ot gyengült a forint az euróhoz képest). Ezt kiszűrve a kereset-emelkedés 59%-os euróban mérve*. Romániában ugyanezen időszak alatt 4,1 euróról 8,5 euróra nőtt (2,1-szeresére) a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek. Az árfolyam 10,5%-ot gyengült, vagyis lejben mérve 2,3-szeres volt a bruttó kereset-emelkedés.

Forintgyengülés, állami dotáció a különbség okai

A román munkaerő-költség (bruttó kereset) 2012-ben még 55%-a volt a hazainak, 2021-re már 82%-a. Ugyanakkor a nominális egység-bérköltség (a vállalatok által érzékelt bérköltség) 2012 és 2021 között Magyarországon 31%-kal, Romániában 32%-kal növekedett**. Vagyis a sokkal gyorsabb román kereset-emelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai kereset-növekedés a magyar vállalkozások számára.

Nálunk a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka, hogy sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés van, illetve jelentős dotációt (pl.: egyedi kormányzati döntések, innovációs források stb.) kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is.

Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta. Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére (8,3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8,3%-kal) nőtt, addig Magyarországon csak 52%-kal (évi 4,5%-kal) emelkedtek ugyanezen időszak alatt (14,7 ezer euróról 22,3 ezer euróra). Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56%-a volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77%-a.

Összességében megállapítható, hogy a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből. Ez is rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres,

a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt,

legalábbis Romániával összehasonlítva.

Forrás: GKI
Fotó: Envato

* Az eltérést a figyelembe vett kör okozza, az Eurostat adatai minden munkavállaló adatát tartalmazzák, a KSH kereseti adatai pedig csak a munkavállalók 70%-át reprezentálják.

** A román adat 2020-ig jóval nagyobb ütemben nőtt mint a hazai (45%-os növekedés 2012-hez képest), de 2021-ben jelentős, 12 százalékpontos csökkenés történt.

H I R D E T É S