Ez a helyzet az USA-ban

Hiába a világ egyik legnagyobb és legnépesebb országa, az Amerikai Egyesült Államokban nincs szövetségi vagy állami törvényben előírt minimális fizetett szabadság vagy fizetett munkaszüneti nap. Ez azt jelenti, hogy a fizetett szabadság megadásáról a munkáltatók saját belátásuk szerint dönthetnek. Most azonban beszéljenek inkább a számok.

Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala szerint a magánmunkáltatók 77%-a biztosít fizetett szabadságot alkalmazottai számára. A teljes munkaidőben dolgozók átlagosan 10 nap fizetett szabadságot kapnak egy év szolgálati idő után. Hasonlóképpen, a magánszféra munkáltatóinak 77%-a fizetett szabadságot biztosít alkalmazottai számára az ünnepnapokon, átlagosan évi 8 ünnepnapot. Vannak azonban olyan cégek is, amelyek egyáltalán nem támogatják a munkavállalóikat azzal, hogy jár nekik fizetés, amikor vakációznak.

A magánmunkáltatók által biztosított fizetett szabadságok átlagos száma 1 év szolgálati idő után 10 nap, 5 év után 14 nap, 10 év után 17 nap, 20 év után pedig 20 nap. Vannak azonban államok, amelyekben kötelező betegszabadságot adni a munkavállalóknak, ilyen például Kalifornia, New York, Massachusetts és Connecticut is.

A fizetett szabadság esetében Mexikó sem jár az élen

2025-ben Mexikóban a fizetett szabadságot a 2023. január 1-jén hatályba lépett új szabályozás, a Vacaciones Dignas (Méltó Szabadság) törvény határozza meg. Ennek értelmében a munkavállalóknak az első ledolgozott évük után legalább 12 munkanap fizetett szabadság jár. Ez a szám pedig évről évre tovább nő. Mutatjuk, hogyan:

• A 2. év után 14 nap,
• a 3. év után 16 nap,
• a 4. év után 18 nap,
• az 5. év után pedig 20 nap jár.

Később pedig a növekedés ötéves ciklusokban folytatódik. Fontos kiemelni, hogy a munkáltatónak minden egyes szabadságnap után legalább 25%-os bérpótlékot, úgynevezett szabadságprémiumot kell fizetnie a törvény értelmében.

Kínában sem jobb a helyzet

Ebben az országban az kell, hogy valaki legalább egy év megszakítás nélküli munkaviszonnyal rendelkezzen (nem feltétlenül ugyanannál a munkáltatónál) annak érdekében, hogy járjon neki a fizetett szabadság. A jogszabályok szerint 1–10 év szolgálati idő után évente 5 munkanap fizetett szabadság jár minimum, 10–20 év szolgálat után pedig 10 munkanap.

Kanadában így alakul a fizetett szabadság

Tudtad, hogy Kanadában a szabadság időtartamát a tartományok és területek határozzák meg minden dolgozó számára? Ez alól kivételt képeznek a szövetségi dolgozók és a szövetségi szabályozás alá tartozó iparágak, például a távközlés alkalmazottai.

Az alkalmazottak minden tartományban két hét fizetett szabadságra jogosultak, kivéve Saskatchewan tartományt, ahol a munkavállalók egy héttel több pihenést kapnak.

Forrás: Time Off, American Progress és Just Works

A Ezekben az országokban borzasztóan kevés a fizetett szabadság bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A nyaralás célja a feltöltődés. Mégis sokan a szabadság első napjaiban nehezebben tudnak elszakadni a munkától. Nem feltétlenül azért, mert erre van igényük, de úgy érzik, hogy a pihenőnapokon érkező munkahelyi e-mailre nem válaszolni bűn. Ez az állandó készenlét és a munkához való kötődés annyira belénk ivódott, hogy még akkor is dolgozunk, amikor hivatalosan már nem kellene.

Csak egy e-mail, csak egy telefonhívás. Időben tényleg nem nagy kunszt foglalkozni a munkahelyi üggyel, ám mentálisan visszavisz az irodába, a munkahelyünkre.

A leállás nehézsége

Sokan attól tartanak, hogy ha nem figyelnek a munkára, lemaradnak valami fontosról, vagy helyettesíthetővé válnak. Ez a FOMO munkában megjelenő változata. A szabadság elején ezért gyakran jelentkezik bűntudat vagy bizonytalanság és fordul meg olyan gondolat a fejünkben, hogy mégiscsak válaszolunk az üzenetekre, felvesszük a telefont.

Az önértékelés sokaknál szorosan összefonódik a munkateljesítménnyel. Amikor még csak alig néhány órája intettünk búcsút a munkának, akkor még nehéz az agyat ráállítani a pihenésre. Ha a magas elvárás a mindennapjaink része, annak következménye az lehet, hogy még a pihenést is a produktivitás szemüvegén keresztül nézzük.

Az állandó készenléti állapot a munkában természetes. Idővel alapértelmezett működéssé válik. Éppen emiatt a szabadság elején sokan nem a nyugalmat, hanem az ürességet és nyugtalanságot érzik. Ez készteti őket arra, hogy valami hasznosan csináljanak, és ez a munka.

Tovább erősíti bennünk ezt az érzést, hogy akarva és akaratlanul is magunkon hagyjuk a digitális bilincset. Ha a telefon mindig a kezünkben van és a laptop is előkerül, akkor nem szakítjuk meg az állandó elérhetőséget. Ha a céges megkeresésekre folyamatosan reagálunk, az mentális energiát és figyelmet von el a pihenéstől.

Íratlan szabályok

A céges normák és elvárások sokszor még akkor is működnek, amikor az alkalmazott megérdemelt pihenését tölti. Ha a vezető egy kéréssel, kérdéssel fordul hozzánk valamilyen csatornán, akkor általában ennek igyekszünk megfelelni azért, hogy nehogy kilógjunk a sorból. Pláne akkor, ha tudjuk, hogy a munkatársak is szabadságon vannak. Ez a kollektív teljesítménykényszer hosszú távon nemcsak kimerítő, de mentálisan is ártalmas.

Munkáról való tudatos leválás

A szabadság előtti hetekben nemcsak a határidős feladatokra kell koncentrálni, hanem érdemes tervezni, a feladatokat delegálni és mentálisan is ráhangolódni a pihenésre. Egy tanulmányban is arról írtak, hogy a munkától való pszichológiai elszakadás segíti az erőforrások feltöltését, amely védi a dolgozók munkahelyi jóllétét. Ha nem akarunk még a nyaralás alatt is a munkatársaknak, vezetőnek dolgozni, akkor tudatosan jelöljük ki a digitális határokat. Azaz szabjunk meg magunknak egy időkorlátot, amikor átnézhetjük a levelezést. Ahol pedig lehetőség van, alkalmazzuk az automatikus választ.

Végsősoron pedig el kell fogadnunk azt, hogy a pihenésre nagyon nagy szükségünk van. Az egybefüggő, munkamentes napokat tényleg kikapcsolódásra kell fordítani annak érdekében, hogy fizikálisan és mentálisan is regenerálódni tudjunk. Ez nem lustaság, hanem szükséglet. A valódi szabadság pedig ott kezdődik, ahol az e-mailek, hívások nem érkeznek.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Laptop a napernyő alatt, avagy ér szabadság ideje alatt dolgozni? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Durván 2 és fél hónap az, ami a gyermekek számára csupa móka és kacagás. Ám, amíg az egyik oldalon ilyen boldog és önfeled az élet, addig a másikon oldalon kőkemény logisztika és/vagy extra anyagi terhelés érvényesül.

Logisztikai káosz

A szülőknek heteket kell megoldaniuk úgy, hogy a csemetéiket biztonságban tudják, amíg ők dolgoznak. A nyári szabadságolás napjai a legtöbbek esetében nem fedik le az egész nyári szünet idejét, így más alternatívát kell találni. Ha a nagyszülők vagy más közeli családtagok szolgálatba tudnak állni, hogy a gyermekfelügyeletből kivegyék a részüket, az az egyik legegyszerűbb mód. A rokonok hiánya vagy távolsága azonban további problémát ró a szülők nyakába.

Anyagi terhek

A gyermekfelügyelő, a bébiszitter vagy a táborok mind költségekkel járnak. Az egy hetet lefedő táborok költségei 50 000–120 000 Ft között mozognak, két gyerek esetén ez már havi szinten nagy kiadást jelent. Arról nem is beszélve, hogy így is csak egy hét a megoldott.

Az Erste Bank egy tavalyi felmérése szerint a szülők 39–42 %-a anyagilag megterhelőnek tartja a nyarat. Idén is a visszafogottság jellemző a magyarokra. A bankintézet szerint a magyar családok igyekeznek megoldani a nyaralást.

…jellemzően előre spórolnak a nyári szabadságra, kevesen utaznak hitelből vagy a családtól, barátoktól kért kölcsönből.

– olvasható az Erste frissebb cikkében.

Jogos tehát az óvatosság, hiszen a nyaralás is pénzt von el, ahogy a táborok is. Nem csoda, hogy sok gyerkőc esetében ez a kettő összeolvadhat. A különböző táborokban való részvétel egyet jelenthet akár a nyaralással is.

Egyenlőtlen terhelés

A problémák jelentős része még mindig elsősorban a nők vállára nehezedik. Ők azok ugyanis, akik felelősek a szervezésért, és sokan részmunkaidőre vagy fizetés nélküli szabadságra kényszerülnek azért, hogy a gyermekeik biztonsága megoldott legyen.

Megoldások és jó gyakorlatok

A táborok és a családi segítség mellett ma már található hazánkban is néhány olyan cég, amelyek munkahelyi tábort szerveznek. Ritka, de remek alaklom arra, hogy olcsón és akár munkaidő mellett is felügyelet alatt legyen a gyerkőc.

Ahol pedig megoldható a home office vagy a rugalmas munkaidő, esetleg a tábori költségeket a munkaadó állja, az szintén hatalmas segítség lehet a családok számára.

Tudatos tervezés

Ha már szóba került a nyári home office lehetőség, akkor is érdemes szem előtt tartani, hogy ez nagyobb digitális tudatosságot kíván a szülőktől. Azaz ne a kütyük jelentsék a gyermekeik számára a „bébiszittert”, hanem a munka mellett kerüljenek előtérbe a közös offline és kreatív programok, kézműves foglalkozások, játékok.

A dolgozó szülők számára a nyári szünet igazi kihívás. Egyszerre kell megoldaniuk a logisztikai, anyagi és pszichés nehézségeket. A gyakorlott és előrelátó családok már idejében megkezdik a tudatos spórolást a nyaralásra és/vagy táborokra, valamint különböző programokkal teszik színesebbé a nyári időszakot gyermekeik és maguk számára is.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Nyári szünet = logisztikai rémálom bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mind a munkavállalónak, mind pedig a munkáltatónak számos dolgot figyelembe kell vennie.  A legfontosabb tudnivalókat foglaljuk most össze a nyári szabadság szabályairól. Ezzel elkerülhetővé válhatnak a félreértések és jogviták.

A szabadság

A szabadság a munkavállalót megillető alanyi jog, amely a munkavégzés alóli mentesülést jelenti, jövedelemvesztés nélkül. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről meghatározza, hogy minden munkavállalót évente alapszabadság illet meg, melynek mértéke 20 munkanap. Az Mt. 118. §-a szerint pedig az életkor alapján pótszabadsággal bővülhet, amely 25 éves kortól indul, és 45 éves korban éri el a maximumot (10 nap).

A munkavállalói jogai

A dolgozó évente legalább 7 napot saját kérésére és egybefüggően vehet ki, amit a munkáltató köteles biztosítani. Ennek feltétele az, hogy az igényt legalább 15 nappal korábban jelezte.

A szabadságra a munkavállaló távolléti díjat kap, tehát a szabadság idején is ugyanúgy és ugyanannyi bér jár, mintha dolgozna.

A szabadság nem helyettesíthető pénzbeli megváltással, kivéve, ha a munkaviszony megszűnik.

A munkavállalói kötelezettségei

A szabadságot előzetesen egyeztetni kell a munkaadóval, de ezt nem elegendő szóban kommunikálni, hanem írásban is kérni kell.

A dolgozónak is kötelessége együttműködni a szabadságolási terv kialakításában, főként, ha több munkatárs esetében kell összehangolni a nyári időszakot.

A munkáltató jogai

A munkáltatónak joga van a szabadság időpontját meghatározni, de figyelembe kell vennie az alkalmazott jogos érdekeit, különösen a már említett 7 napot.

Különleges esetekben (például üzleti érdek) a már kiadott szabadság megszakítható vagy elhalasztható, de ez esetben a munkáltatónak költségtérítési kötelezettsége van.

A munkáltató kötelezettségei

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ám bizonyos esetekben (például betegség) az átvihető a következő évre, de legfeljebb március 31-ig azt ki kell venni.

A szabadság kiadását legalább 15 nappal korábban közölni kell a munkavállalóval.

A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a szabadságok kiadásáról. Ez a Munka Törvénykönyvén kívül az 1992. évi XXII. törvény szabályai alapján kialakult gyakorlat mentén valósulhat meg.

Mi kell a zavartalan nyári szabadságoláshoz?

Tervezés

A szabadságolási terv készítése elősegíti a működés folyamatosságát, az átláthatóságot a vezetők és az alkalmazottak számára is.

Kommunikáció

A kölcsönös tájékoztatás elengedhetetlen. A nyitottság és rugalmasság mind a dolgozók, mind a vezetők felől segítheti az ellentétek oldását vagy elkerülését.

Digitalizáció

A szabadságnyilvántartó rendszerek segíthetnek a szabadságok hatékony kezelésében.

A mentális pihenés fontossága

A legtöbb esetben a már említett kötelezően kiadott 7 egybefüggő szabadsággal nyáron élnek. Nem véletlenül, hiszen ilyenkor indulnak a családok nyaralni. Habár az is járhat némi stresszel, azonban az egész évben produkált folyamatos munkavégzés hosszú távon kimerüléshez, kiégéshez, fizikai és mentális problémákhoz vezethet. A legalább egy hetes megszakítás nélküli pihenőidő lehetőséget ad arra, hogy a szervezet ténylegesen regenerálódjon, és kiszakadjunk a napi stresszből, rutinból. A hosszabb pihenés csökkenti a stresszt, javítja az alvásminőséget. Mindez a munka világában pozitív hatással érvényesülhet, hiszen képes növelni a munkakedvet és a produktivitást és elősegíti a munka-magánélet egyensúlyát. A rövidebb szabadságok ezt a hatást nem tudják teljes mértékben biztosítani.

A nyári szabadság tehát nem csupán jogi előírás, hanem a munkahelyi egészségmegőrzés szempontjából is elengedhetetlen.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Nyári szabadság – Jogok és kötelezettségek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Minden munkavállalót megilleti a szabadság, azonban sokan félreértelmezik a próbaidőt a munkaviszony első 3 hónapjával. Ettől alakul ki a káosz.

Veszélyben az állás?

A biztos bevételt jelentő állás ma kincset ér, ha pedig olyan munkahelyre sikerült bekerülni, ahol a fejlődés, a karrier és a kereset is kecsegtető, nem szeretnénk az állásunkkal játszani.

A próbaidő szent és sérthetetlen – legalábbis sokan így tekintenek arra. Ez az az időszak, amikor lehetőségünk van megmutatni, hogy nem tévedtek, amikor minket választottak az álláshelyre. Ugyanakkor azt is felmérhetjük, hogy az adott munkahely és munkakör tényleg az-e, amire mi gondoltunk és ami megfelelő számunkra.

Csakhogy a betegség, a baleset nem válogat és nem köti időponthoz azt, hogy mikor lép be az életünkbe. Lehet, hogy mindez próbaidőben történik meg. Ugyanakkor még a próbaidős állás betöltése előtt lefoglalhattunk egy utat, amelynek ideje épp arra az időintervallumra esik. Ez azt jelenti, hogy bukjuk a munkahelyünket, ha elmegyünk nyaralni? Vagy fordítva: a nyaralásról kell lemondani a próbaidős munkahely miatt?

Félreértés tisztázása

Bármennyire is azt gondoljuk, hogy sem betegnek lenni, sem balesetet elszenvedni, de még csak szabadságot sem lehet kivenni próbaidő alatt, nos, tévedtünk. Ugyanis ezt semmi és senki sem tiltja. Bármennyire kellemetlen, ha egy betegség erre az időszakra esik, de betegen nem kötelezhető senki sem munkára.

Sőt az sincs törvénybe foglalva, hogy a 3 vagy 6 hónapos időtartam lejárta előtt ne lehetne kivenni szabadságot.

A félreértés abból adódik, hogy a Munka Törvénykönyvében rögzítve van: a munkaviszony első 3 hónapját kivéve, a munkáltató köteles kiadni 7 munkanapot a munkavállaló által kért időpontban. A munkaviszony első 3 hónapjában azonban figyelmen kívül hagyhatja az erre irányuló kérést. Csakhogy munkaviszony első 3 hónapja azonban nem a próbaidőt jelenti.

A betegség nem megtervezett esemény, ellenben a nyaralással, vagy legalábbis a szabadság kivételével. Jóformán attól függ a kivitelezhetősége, hogy mennyire jófej a főnök. Az azonban tény, hogy a nyáron kéri a legtöbb munkavállaló a jól megérdemelt szabadságát. Éppen ezért a munkatársak és a vezető rugalmasságán és az utóbbi döntésén múlik, hogy próbaidő alatt szabadságra mehet-e a dolgozó vagy sem.

Az év más szakaszaiban talán könnyebben megoldható a próbaidő alatti szabadságolás, bár az is függ a munka mennyiségétől, a határidőktől.

Okosan a felvételi elbeszélgetés során

Amennyiben felvételt nyerünk egy álláshelyre, és a próbaidő egybe esik a már régebben lefoglalt utazásunkkal, azt közölni szükséges a munkáltatóval. Ha a pályázó előre jelezi, hogy szüksége lenne néhány nap szabadságra ebben az időszakban, akkor általában engedni szoktak.

Szerző: Rónai Márta
Fotó: Envato

A Próbaidőn vagyok, ne is álmodjak szabadságról? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Éves szabadságjogosultság

Magyarországon az alapszabadság mértéke 20 nap, míg a pótszabadságok számát több dolog is befolyásolhatja, ilyen az életkor, a gyermekek száma, a munkakör jellege, vagy a megváltozott munkaképesség. A pótszabadságoknál az életkor szerint járó napokat ismerik a legtöbben, a 25. életév az első foka ennek a skálának és a betöltött 45. az utolsó. 28 éves kortól már kétévente jár 1 nappal több pótszabi és így érünk el a 45 éves korig, amikor már 10 nap pótszabadság jár.  A legtöbb munkavállaló tisztában van a gyermekek után járó pótszabadságokkal is, 1 gyermek után 2 nap pótszabadság, 2 gyermek után 4 nap pótszabadság, 3 vagy több gyermek után 7 nap pótszabadság jár. Ez mindkét szülőt megilleti a gyermek megszületésétől vagy örökbefogadásától, egészen a 16. életévének a beöltéséig.

Világos eljárást kell kialakítani az éves szabadság kiadására

A munkavállalóknak értesíteniük kell a munkáltatójukat, ha szabadságot kívánnak kivenni. Ezt az értesítést általában a szerződésükben határozzák meg, de cégenként változnak a szokások. Jól bevált gyakorlat számos cégnél, hogy ha például, ha egy munkavállaló 4 nap szabadságot szeretne kivenni, akkor legalább 8 nappal korábban értesítenie kell erről a munkáltatóját, hogy fel tudjon készülni a helyzetre és biztosítani tudja az adott terület zavartalan működését.

Módszerek a viták elkerülésére

Egyes munkahelyeken különösen vitatott kérdés lehet, hogy ki vehet ki szabadságot a legnépszerűbb időpontokban, például az iskolai szünetekben. Ennek kezelésére több lehetősége is van a munkáltatónak. Lehet olyan szabály is, hogy aki először jelenti be a szabadságigényét az adott időszakra, az kapja meg a lehetőséget. Ha a cégnél ez az irányelv, akkor viszont ezt mindenki számára világossá is kell tenni, hogy senkit se érjen váratlanul. Természetesen konfliktus abból is,  ha mindig ugyanazok kérnek először szabadságot, így érdemes megvizsgálni más módszereket is. Egy másik módszer lehet a váltakozó ütemezés, amikor az egyik évben az egyik, a másik évben pedig a másik kollégának van előjoga szabadságra menni a legnépszerűbb időszakban. Ez a lehetőség elősegíti méltányosságot és különösen akkor hasznos, ha a munkakör megköveteli, hogy a munkavállalók ünnepnapokon dolgozzanak. 

Online szabadság-engedélyezési rendszerek

Ma már egyre népszerűbbek az olyan, online kezelhető rendszerek, amelyeken keresztül a dolgozó kérheti a szabadságának kiadását. Van olyan rendszer, ahol a HR-esekhez eljut egy üzenet az igényekről és a rendszer mindaddig jelzi az el nem bírált szabadságot, amíg a HR-es nem ad rá a választ. Olyan megoldások is vannak, ahol a szabadságkérelmeket közvetlenül a feletteseknek küldi el a rendszer, így nincs szükség a HR-esek tájékoztatására. A rendszerben már minden naplózva van és minden szabadságkérelem egy helyen található. Ez segít a vezetőknek nyomon követni a szabadságokat.

A kommunikáció a legfontosabb

Bár számos módszer és rendszer van a szabadságkérelmek kezelésére, fontos megjegyezni, hogy a legfontosabb mégis a kommunikáció, a közvetlen emberi kapcsolat a kollégákkal. A konfliktusok és rossz érzések nagy része megelőzhető lenne a jobb kommunikációval. Elsősorban a közvetlen munkatársaknak kell beszélniük egymással arról, hogy melyik szabadnapot választanák, és ideális esetben nekik kellene megállapodásra jutniuk egymással.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Ki, mikor mehet szabadságra? – így kerüld el a munkahelyi konfliktusokat bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Munka Törvénykönyve (Mt. 2021. I. sz. tv.) alapján a szabadságot nem a munkavállaló „veszi ki”, hanem a munkáltató adja ki (kivéve 7 napot), így a „bennragadó” szabadságok elsősorban munkáltató felelősségi körébe tartoznak.

Az év vége közeledtével a munkáltatók egyik legfontosabb feladata a szabadság egyenlegek nyomon követése – hívja fel a figyelmet a Grant Thornton Consulting Kft. Praktikus, ha időben ellenőrizzük, kinek mennyi napja maradt az év végi leállásra, kell-e egyéb munkaszervezési teendővel számolni.

Átvihető szabadságok: hogyan csináljuk szabályosan?

Az Mt. 123.§ (1) pontja szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Azonban számos élethelyzet adódhat, ami miatt mégiscsak át kell vinni a következő évre a megmaradt szabadságot, ezek a következők:

•          A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. (Mt. 123 § (2))

•          A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. (Mt. 123. § (3)) Tipikusan ilyen lehet pl. a hosszabb távollét, a betegség, a szülési szabadság stb.

•          Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. (123. § (4)) Vagyis a december 31-én megkezdett szabadság átnyúlhat a következő év januárjának első 5 munkanapjára.

•          A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. (123. § (6))

Ez annyit jelent, hogy a két fél közös akaratán minősülő jognyilatkozatában rögzítheti, hogy a ki nem adott szabadságot az életkor szerint megállapított pótszabadság erejéig következő év december 31-ig adja ki a Munkáltató.

Szabadságmegállapodások előkészítése, aláírása

Az Mt. 126. § 6. pontja szerinti megállapodást érdemes írásba foglalni, mely tartalmazza a felek adatait, valamint a munkavállaló oldalán megállapított, fennmaradó szabadságnapokat, illetve azt, hogy ebből hány nap minősül az életkor szerinti pótszabadságnak. Mivel ez az adminisztráció így év végén akár komolyabb terhet is jelenthet, érdemes már év közben folyamatosan vezetni a szabadság járandóságot alap-életkorszerinti-egyéb pótszabadságok bontásában, valamint folyamatosan egyeztetni a még ki nem adott szabadságnapok egyenlegét. Ezzel nagyban megkönnyítjük az év végi teendőket, akár nagyobb létszámú munkavállalói állomány esetén is.

Fotó: Envato

A Hogy vihető át a szabadság a következő évre? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Chasey Clark 6 hónapja dolgozott egyfolytában, amikor először vett ki egy nap szabadságot. Na nem önszántából, hanem a terapeutája tanácsára. Tapasztalatait az alábbiakban olvashatjuk:

Valamit mindig csinálni kell?

„Néhány héttel ezelőttig nem is emlékeztem rá, hogy mikor tartottam utoljára szünetet a munkában. Szorongó emberként mindig szükségét érzem, hogy dolgozzak vagy csináljak valamit. Ezzel együtt nagyon szerencsés vagyok, hogy olyan munkám van, amit nagyon szeretek. Lehetőségem van arra, hogy naponta írjak történeteket és teszteljem a legújabb termékeket – nem is lehetnék boldogabb az eddigi szakmai életemmel. De az írás, a riportok, az e-mailek küldése, a termékek tesztelése és a közösségi médiába való posztolás körülbelül napi 16 óra munkát jelent.

Utálom bevallani, de az edzőteremben, reggel, ébredés után és vacsora közben is – nagyjából állandóan – megnézem az e-mailjeimet. Ezt nem éreztem munkának és nem is éreztem igazán a hatását, csak hónapokkal később, amikor már kezdtem kiégni. 

Fogalmam sem volt, hogy mit kezdjek magammal

Megemlítettem a terapeutámnak, hogy állandóan dolgozom, és azt mondta, hogy szünetet kell tartanom. Megígértem neki, hogy kiveszek egy szabadnapot, hogy egyáltalán ne csináljak semmit. Az ember azt gondolná, hogy valaki, aki állandóan dolgozik, örül, ha szünetet tarthatna, de én pont az ellenkezője voltam. Nyugtalanított, mert lett volna bőven tennivalóm, de tartottam magam az ígéretemhez.

A szabadnapomon reggel 9-kor ébredtem, és fogalmam sem volt, mit kezdjek magammal. Normális esetben felébrednék és megnézném az e-mailjeimet, de ehelyett csak bámultam a falat. Őrjöngve írtam a terapeutámnak: “Mit kellene tennem? Szó szerint a falat bámulom”.  Azt írta: “Semmit. Valamit, amit élvezel. Nyugodj meg.” De sajnos ezek a szavak nem szerepelnek a szótáramban, szóval erőt kellett venni magamon. Nekem munkának tűnt, hogy semmit sem csinálok.

Próbáltam hagyni, hogy a nap folyjon, mert ha megpróbálnék ötletekkel előállni, az olyan lenne, mint a munka. Megreggeliztem, majd visszataláltam az ágyba, és elaludtam még néhány órára – azt hiszem, szükségem volt rá. 

Vissza kell vennem a munkatempóból

Miután felébredtem, edzettem, lezuhanyoztam, és elolvastam egy könyvet. Végül megnéztem egy filmet és egy órát telefonon beszélgettem a legjobb barátnőmmel, amire nagy szükségem is volt. A nap végére rájöttem, hogy abszolút erre volt szükségem. Bár az eleje nehéz volt, mégis rávilágított arra, hogy vissza kell vennem egy kicsit a munkából – függetlenül attól, hogy mennyire szeretem -, és csak a testemre kell hallgatnom. 

A munka megvár, de az idő, ami arra van, hogy törődjek magammal és feltöltődjek, biztosan elszáll, ha nem teszem meg a szükséges lépéseket. Bár a saját bőrömön tapasztaltam a szabadnap előnyeit, azért nem mondanám, hogy gyakran fogok ilyet tenni. Minden esetre örülök, hogy kipróbáltam, és remélhetőleg egyre jobban fogom élvezni a szabadnapokat. Viszonylag új vagyok a munkaerőpiacon, de rájöttem arra, hogy ha nem veszem kézbe most a dolgokat, nagyon hamar ki fogok égni.

Forrás: Insider
Fordította: K.T.
Fotó: Pexels

A Egy munkamániás vallomásai – így nem csináltam semmit 24 órán át bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.