Az elmúlt egy év sok esetben átalakította a külföldi munkavállalás lehetőségeit, sokan vannak azonban ma is, akik gondolkodnak azon, hogy más országban próbálnak szerencsét, oda mennek tanulni, vagy ott telepednek le. A folyamatok élethelyzettől és tervtől függően eltérőek, mégis vannak olyan aspektusok, amelyek közösek, amelyre egyformán fel kell készülni mindenkinek.  Ez pedig túl van a szakmán, az adminisztráción, a nyelvtudáson – ez a lelki felkészülés.

„A Covid miatt tavaly március végére egymillió európia polgár vesztette el a munkáját a járvány miatt. 2018-ban 17 millió ember élt vagy dolgozott más tagállamban, mint ahol született, illetve 1,4 millió azoknak a száma, akik ingáznak. Ez az európai népesség 4 százalékát jelenti, tehát nem túl mobilak az európai emberek. A legkevésbé mobilak a németek, a legmobilabbak a románok, akiknek közel 20 százaléka él és dolgozik külföldön.” – mondta Kerner Barbara, a Baranya Megyei Europe Direct irodavezetője.

A magyaroknál csökkenő tendencia figyelhető meg a mobilitást tekintve. Hivatalos adatok szerint 2018-ban a 20 és 60 év közötti munkaképes lakosság 5,2 százaléka élt életvitelszerűen külföldön. „A szakképzettséggel és diplomával rendelkező emberek jó eséllyel indulnak munkát vállalni külföldre, de használható nyelvtudás, szaktudás és minimális kezdőtőke nélkül senki ne tervezzen soha külföldi munkavállalást vagy oktatási célú mobilitást az Európai Unióban.” – hívta fel a figyelmet a szakember.

„A külföldi munka és tanulás egy nagyon komoly tanulási és fejlődési folyamat, hiszen túl kell élnem egy idegen környezetben. Már az is a fejlődési szakasz része, amikor elkezdem ezt szervezni. És azok, akik visszatérnek – teljesen mindegy, hogy hány évesek -, élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodnak, és nagyon komoly személyiségfejlődésen mennek keresztül. Komoly kapcsolatépítési képességgel, kommunikációs készséggel térnek haza, ami nem csak a nyelvtudást jelenti.” – mondta Kerner Barbara.

A járvány miatt újfajta mobilitás került előtérbe – a magyarok 60 százaléka szívesen vállalna munkát külföldi cégnél, ha költözés nélkül, home office-ból végezhetné el feladatait. A legtöbben osztrák, német, angol és amerikai cégeknél dolgoznának így. A nemzetközi távmunka pedig új kihívásokat is hoz a vállalatok számára. Magyarországon 86 százalékban, a tudományos területeken dolgozók és kutatók, valamint 70 százalék feletti arányban a HR és a menedzsment területen, továbbá 66 százalékban a mérnöki területeken dolgozók szeretnének leginkább így munkát vállalni.

Kérdések, amiket érdemes átgondolni indulás előtt: Milyen célt akarok elérni? Reálisan-e az elvárásaim? Tisztában vagyok-e a saját erősségeimmel és hiányosságaimmal? Számoltam-e az életkorommal? Mi lesz a családdal? Tisztában vagyok-e azzal, hogy meg kell küzdenem a honvággyal? Elég erős-e a megküzdési stratégiám? Fel vagyok-e készülve az esetleges kudarcra?

#kulfoldimunka #jarvany #munkavallalas #karrier #coaching

A Lelki felkészülés nélkül jobb, ha útnak sem indulsz! A külföldi munka buktatói bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A még tesztelés alatt álló gépek figyelmeztetésekben részesítenék a járókelőket, akiknél “nem kívánatos közösségi magatartás” jeleit fedezik fel. – írja a Daily Star.

 A hatóságok elégedettek. Szerintük Szingapúr így a “világ legbiztonságosabb államává” válhat, az újítás ellen tüntető aktivisták szerint viszont mindez a privát szféra teljes feladásával járna.

A kerekeken guruló robotokat eredetileg arra fejlesztették ki, hogy ellenőrizzék a Covid-szabályzat betartását. A Xavier nevű gépek hét kamerával vannak felszerelve.

A kormány hangsúlyozta, a robotok nem azonosítják be az embereket, és nem lépnek fel ellenük, emellett előnyük az is, hogy kevesebb valódi rendőr kell az utcákra.

Fotó: Straitstimes

#robotika #szingapur #technologia #biztonsag

A Az igazi rendőröknél is szigorúbbak a járőrrobotok bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

 A rendelet ellen országszerte több kórháznál is tüntettek. Az egyik zágrábi kórház előtt több tucatnyian gyűltek össze, majd hangos fütyüléssel és kiabálással próbálták megakadályozni Vili Beros egészségügyi minisztert, hogy nyilatkozzon a médiának.

Sajtóhírek szerint a tüntetők között voltak egészségügyi dolgozók, de a többségük vírustagadó és vakcinaellenes civil állampolgár volt, akik közül néhányan agresszíven viselkedtek, ezért rendőri beavatkozásra volt szükség.

“Az én feladatom az, hogy biztosítsam az egészségügyi ellátás biztonságát, és ezt meg is fogom tenni” – mondta a tárcavezető, hozzátéve, nem köteleznek senkit arra, hogy beoltassa magát, de ilyen esetben a tesztelés a szakma szerint az egyetlen módja annak, hogy valaki biztonságosan végezhesse a munkáját.

Védettségi igazolással kell rendelkezniük a betegeknek, de az őket kísérőknek, illetve látogatóknak is. Kivételt képeznek ez alól a 12 évnél fiatalabb gyerekek. Akik nincsenek beoltva, és nem rendelkeznek gyógyultsági igazolással, de ennek ellenére megtagadják a tesztelést, nem léphetnek be ezen intézmények területére.

Josip Aladrovic munkaügyi, nyugdíjügyi, családügyi és szociális miniszter hétfőn úgy nyilatkozott: „Azoknak a munkavállalóknak, akik nem rendelkeznek Covid-igazolvánnyal és megtagadják a tesztelést, távol kell maradniuk a munkahelyükről, a le nem dolgozott órákat nem fizetik ki számukra, ezt követően pedig írásbeli figyelmeztetést kapnak.” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem kizárt a felmondás lehetősége sem.

Forrás: MTI

#koronavirus #oltas #egeszsegugy #horvatorszag #felmondas

A Kirúghatják azt, akinek nincs védettségi igazolása a horvát egészségügyben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Kutatási eredmények mutatják, hogy az utóbbi időben tapasztalható drágulások ellenére a fogyasztói légkör javult. Ennek az okát arra vezeti vissza a nürnbergi GfK fogyasztóvédelmi kutatócég, hogy az emberek egyre biztosabbak abban, hogy a járvány negyedik hulláma jóval kevésbé lesz hangsúlyos az előző háromhoz képest. A cég szerint a német gazdaság fellendülése, a növekvő jövedelmi kilátások és az ehhez kapcsolódó növekvő fogyasztási hajlandóság mind hozzájárulnak a fogyasztói klíma helyreállításához.

Persze mindez nem jelenti azt, hogy minden a régi. A vírus miatti korlátozások még mindig tompítják a vásárlási kedvet az országban. Jó jel azonban, hogy miután a jövedelmi kilátások stagnáltak az előző hónapokban, szeptemberben ezzel ellentétben érezhetően élénkültek. Fontos szem előtt tartani azonban, hogy például az élelmiszerek és az energia – hasonlóképpen, mint Magyarországon – 1993 óta nem voltak olyan drágák, mint most.

Németországban viszont nemcsak a fogyasztók bizakodók, a cégek is pozitívan néznek az elkövetkező hónapok elé, és új alkalmazottakat vesznek fel. Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet foglalkoztatási barométere három éve a legmagasabb szintet – 104,3 pontot – mutatja jelenleg – derül ki havi vezetői felmérésükből.

Az is kiderült, hogy az anyaghiánnyal küzdő feldolgozóiparban a foglalkoztatási barométer összességében kissé csökkent, míg a gépipar és az elektromos ipar dolgozói számának növelését tervezi. A szolgáltatók esetében pedig az érték jelentősen nőtt, az IT-szektorban például nagy alkalmazottszámbeli bővítés várható. A koronavírus-krízis nagy vesztese, a vendéglátóipar szereplői korábban nagyon óvatosak voltak, most azonban bizonyos fokú bizalomnak is teret adtak. A kiskereskedelmi szektorban az enyhén pozitív tendencia szinte változatlan maradt, az építőiparban pedig a jobb gazdasági helyzetet jelentősen kibővített foglalkoztatási tervek tükrözik.

Forrás: https://www.spiegel.de/wirtschaft/service/gfk-konsumklima-verbraucherstimmung-so-gut-wie-seit-eineinhalb-jahren-nicht-mehr-a-c9e25abc-f8b3-4b29-af0d-66696c487244

Szerző: T.M.

Fotó: Envato

#koronavirus #fogyasztas #gazdasag #munkaeropiac #negyedikhullam

A A német fogyasztói hangulat jobb, mint másfél éve bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) vizsgálatai alapján júliusban az állásban lévőknek 25,5 százalékát foglalkoztatták részben vagy teljesen otthoni munkavégzéses konstrukcióban a júniusi 28,4 százalék után. Májusban még 31,0 százalék volt az arány.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett konstrukció kötelező hatálya június végén járt le, de a csökkenés már ezelőtt megkezdődött. “Az emberek egyre inkább keresik a személyes munkahelyi kapcsolatokat” – kommentálta a jelentést Jean-Victor Alipour, az ifo homeoffice foglalkoztatási szakértője. Hozzátette, hogy várakozásaik szerint a jövőben hibrid foglalkoztatási modellek alakulnak ki az otthoni munkavégzés során nyert tapasztalatok alapján.

Júliusban a feldolgozóiparon belül az italgyártóknál és a vegyiparban csökkent a legnagyobb mértékben az otthoni foglalkoztatás aránya: 5,3 százalékra az előző havi 13,7 százalékról, illetve 18,2 százalékra 25,3 százalékról. A feldolgozóiparban összességében 18,1 százalékos a júliusi arány a júniusi 20,8 százalék után.

A feldolgozóiparon belül a gyógyszeripari ágazatban a legmagasabb az otthoni foglalkoztatás aránya, 35,8 százalékos, a ruhaiparban pedig 33,9 százalékos.

Az otthoni foglalkoztatás a szolgáltatóipari szektorban a legmagasabb, összességében 35,4 százalékos júliusban a június 38,5 százalék után. A legkevesebben a kiskereskedelemben és az építőiparban tudnak otthon dolgozni, mindkét szektorban 6,3 százalékos a júliusi arány, míg júniusban a kiskereskedelemben 7,6 százalékos, az építőiparban 8,4 százalékos volt.

A szolgáltatóiparon belül a televíziós és rádiós hírközlési ágazatban rendelték vissza a legnagyobb arányban munkahelyi munkavégzésre az alkalmazottakat: júliusban 36,9 százalékra csökkent az arány a júniusi 60,9 százalékról. Nagy csökkenés volt a kiadóvállalatoknál is, 40,3 százalékra 50,4 százalékról.

https://www.ifo.de/node/64427

Fotó: Envato

Forrás: MTI

#vilaggazdasag #foglalkoztatas #nemetorszag #ifo

A Csökkent júliusban az otthoni munkavégzés aránya Németországban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ezeket az alapinformációkat nem árt tudni külföldről jelentkező nőként

• Külföldi egyetemi diplomával vagy szakközépiskolai végzettséggel és német nyelvtudással gyakorlatilag azonnal munkát vállalhatunk. De léteznek alternatívák is: például a szakképzés, az önkéntes szociális év (FSJ), a Szövetségi Önkéntes Szolgálat (BFD), az au pair munka vagy a németországi tanulmányok angol nyelven. Ezeket felhasználhatjuk technikai és/vagy nyelvi képesítések megszerzésére, hogy aztán Németországban dolgozzunk.
• Németországban gyakori, hogy a nők dolgoznak. A statisztikák szerint a Németországban foglalkoztatott mintegy 42 millió ember csaknem fele nő.
• Sok esetben ez problémamentesen lehetséges magunkkal vinni gyermekünket is németországi munkavégzés esetén, például, ha az informatikai szektorban vagy orvosként helyezkedünk el.

5 ötlet: lehetőségek külföldről érkező nők számára

• Közvetlenül is kereshetünk munkát Németországban, ha rendelkezünk egyetemi diplomával vagy szakiskolai végzettséggel, valamint német nyelvtudással. Mindazonáltal mindig az adott tevékenységi körtől és munkaadótól függ, elismerik-e a képesítést és a nyelvtudást.
• Ha az ember lánya még nem szerzett egyetemi diplomát vagy szakközépiskolai végzettséget külföldön, de már legalább A2-szinten beszél németül, akkor Németországban pályázhat szakképzésre. Ez a lehetőség még idősebb korban is fennáll a duális képzés részeként.
• Ha még nem végeztünk tanulmányainkkal külföldön, és nem nagyon beszélünk németül, akkor FSJ-t vagy BFD-t végezhetünk. Az FSJ a 27 év alatti kérelmezőknek, a BFD pedig a 28 évnél idősebb pályázóknak szól.
• Ugyanígy végzettség és nyelvtudás nélküliek számára jelenthet megoldást, hogy au pairként kezdhetik Németországban, és megtanulhatnak németül, miközben gyermekeket gondoznak.
• Ha angolul viszont beszélünk, akkor ezen a nyelven is szerezhetünk képesítést Németországban, mellette pedig még az ottani nyelvet is elsajátíthatjuk.

Forrás: https://life-in-germany.de

Szerző: T.M.

#nemetorszag #karrier #kulfoldimunka #foglalkoztatas #allas #noimunkavallas

A Külföldi nőként, jó állást találni Németországban? Nem lehetetlen! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Amennyiben a kérelmet jóváhagyják, 2021. június 30. után is élhet és dolgozhat az Egyesült Királyságban. A letelepedett státuszt (settled status) vagy az elő-letelepedési (pre-settled status) státuszt kapja. Az, hogy milyen jogállást kap, attól függ, mióta él az Egyesült Királyságban kérelme benyújtásának időpontjában.

A két státuszhoz kapcsolódóan eltérőek a jogok

Mindkét státusszal lehetősége lesz munkát vállalni az országban; térítésmentesen igénybe venni az NHS (National Health Service) szolgáltatásait, ha ezt jelenleg is teheti; beiratkozni az oktatási rendszerbe, vagy az Egyesült Királyságban tanulni; hozzájutni támogatásokhoz, például szociális segélyekhez, járadékokhoz, ha jogosult rájuk; illetve az ország területére ki- és beutazni.

A brit kormány kiemelten felhívja a figyelmet a határidő betartásának fontossága mellett arra is, hogy minden egyes jogosult gyerek számára is külön kérvényezni kell a letelepedett státust, és ezt a gyerekek nevében a szülőknek kell megtenniük, akkor is, ha saját maguknak már kérelmezték a letelepedési engedélyt és azt meg is kapták.

2021 januárjával életbe lépett a pontgyűjtésen alapuló új rendszer, a brit bevándorlási kódex is

 Ahhoz, hogy jogosult lehessen a szakképzett munkavállalói eljárásmenetre, igazolnia kell, hogy: a képesítésének megfelelő állásajánlattal rendelkezik egy Belügyminisztérium által jóváhagyott támogatótól; legalább a vonatkozó legkisebb bérezési küszöbértéknek (normál esetben £ 25 600 vagy az adott állásnak megfelelő összeg, aszerint, melyik a magasabb) megfelelő bért kap; és rendelkezik B1 szintű angol nyelvtudással. „Global Talent” vízummal a legmagasabban képzett munkavállalók állásajánlat nélkül utazhatnak be az Egyesült Királyságba. Ezt a vízumot a természet-, társadalom- és műszaki tudományok, a művészetek és a digitális technológia elismert vezetői, valamint jövendő vezetői, illetve olyan személyek kaphatják meg, akiknek egyedülálló szakértelme gazdagíthatja az Egyesült Királyságban a tudást, a gazdaságot és a társadalmat. Vezető tudósok és kutatók esetében a gyorsított eljárás keretén belül rövidebb a jóváhagyási eljárás.

A külföldi egyéni vállalkozók nem kapnak működési engedélyt az Egyesült Királyságban, például a lengyel vízvezeték-szerelők vagy a munka nélkül érkező román építőmunkások nem folytathatják tevékenységüket.

Az utazással kapcsolatban érdemes tudni, hogy azok az európai polgárok, akik nem élnek az Egyesült Királyságban 2021. októberig használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz. Az országban élő uniós polgárok ugyanakkor még legalább 4 évig személyi igazolvánnyal is beléphetnek. A brit kormány az idén megszünteti a „nem biztonságos” személyi igazolványok használatát a külföldről érkezők beléptetéséhez, és új, teljesen digitális határellenőrzést honosít meg, amely lehetővé teszi a be- és a kiutazók pontos számának megállapítását.

A brit belügyminisztérium oldalán magyarul is hozzáférhető a Nagy-Britanniában élő és maradni kívánó EU-állampolgárok letelepedési kérelmének részletes útmutatója: https://www.gov.uk/guidance/settled-status-for-eu-citizens-and-their-families-translations.hu

Az Egyesült Királyság pontalapú bevándorlási rendszere: https://www.gov.uk/guidance/the-uks-points-based-immigration-system-information-for-eu-citizens.hu

Szerző: Europe Direct Baranya

https://www.facebook.com/bmeip
https://twitter.com/EDBaranya
https://www.instagram.com/europedirectbaranya/

#egyesultkiralysag #kulfoldimunkavallas #brexit #utazas

A Június végéig kérhető a letelepedési státusz az Egyesült Királyságban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mint írták: ezek a szolgáltatók felállítanak valahol egy buszt, konténert, vagy bódét, az arrafelé étterembe igyekvők orrába dugnak egy vattapálcikát, röviden elemzik az így kapott mintát, majd felveszik mindezért a nem éppen alacsony díjukat. 12 eurót ad minden tesztért az állam.

„Ez egy jövedelmező, opportunista üzlet” – mondta a lapnap egy névtelenségét kérő sportmenedzser, aki jelenleg maga is rengeteg extra pénzt keres ilyen gyorstesztközpontjaival.

Sokaknak azonban ez sem elég, egyes kutatások szerint rengeteg a trükköző, akik az elvégzettnél jóval több tesztet számolnak el. A MediCan vállalat például egy napon 422 tesztet számlázott ki Münsterben. Nem sejthették, hogy lebuknak, ugyanis egy riportercsapat egész nap a helyszínen volt, és megszámolták, hogy valóban hányan jöttek ki tesztelésről: körülbelül százan. Az állam ennek ellenére átutalta a 422 tesztre szánt pénzt a cégnek. Ellenőrzés? Semmi. A vállalat persze elutasította a számlázási csalásra vonatkozó állításokat.

Egy hamburgi üzletember a Spiegelnek azt nyilatkozta, hogy a rendszert valóban könnyű kijátszani: bármilyen fantáziaszámot megadhat az ember, amikor kitölti az űrlapokat, nem kell ugyanis nyugtát benyújtania.

Heiko Fuchs az ellenőrzések hiányát egyébként veszélyesnek tartja, mivel a számlacsalók csak negatív teszt eredményeket adnak ki. Ha ugyanis az eredmények pozitívak, akkor az alanyoknak további PCR-tesztet kell elvégezniük és a fiktív ügyfelekkel szembeni csalás így nem lehetséges.

Emellett van egy második trükk, amelyet a tesztközpontok üzemeltetői használnak a költségvetésük javításához. A tizenkét eurós költségtérítésen felül legfeljebb hat euró anyagköltséget számolhatnak fel a gyorstesztek megvásárlásáért. De közben a beszerzési osztálynak néha csak 2,50 euróba kerülnek.

Forrás: https://www.spiegel.de

Szerző: T.M.

#teszt #koronavirus #nemetorszag

A „Jövedelmező, opportunista üzlet…” bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A cirkuláris migráció fogalma jelentése összemosódott a visszavándorlás, a rövid távú, vagy a szezonális vándorlás fogalmával. Szakmai vélemények szerint ez a mobilitási forma jobban reagál a gazdasági változásokra, a munkáltatói igényekre és a munkaerőpiaci kilengésekre is.

Egy 2019-es Statisztikai Szemlében azt írják, hogy a cirkuláris migrációban főként férfiak, szakmunkás- és középfokú végzettségűek, valamint a kereskedelem, a szolgáltatás, a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar területén dolgozók vesznek részt, de erősen felülprezentáltak a külföldön született, főként a szomszédos országokból érkezett bevándorlók, emellett jelentős arány jellemzi a közép-magyarországi lakosságot, a diplomásokat és a szellemi foglalkozásúakat is.

Dr. Sik Attila biológus 20 évet töltött Amerikában, illetve Angliában, 4 éve Pécsett él. Ő vezeti a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézetét. „A visszatérés kihívásokkal teli út. A kulturális különbségek, a társadalmi hozzáállás, a munkához való viszony alapvetően eltérő, amikor az ember 20 év után tér haza. A hazatérésem szerves folytatása a korábbi karrierutamnak, egy újfajta intézetet hoztam létre a Pécsi Tudományegyetemen. Emiatt az állás miatt jöttem haza.” – mondta Dr. Sik Attila a Pécs TV Munka világa című műsorában.

Azzal együtt, hogy egy konkrét szakmai lehetőség kínálkozott számára itthon, a hazatérés számtalan kihívást jelentett. „A kihívások egyike az, hogy nincs elismerve, hogy mi külföldön egy karriert építettünk fel. Ha valaki egyszer innen elmegy, annak nem könnyű visszajönni. Én húsz év után ugyanabban a pozícióban vagyok itt, mint húsz évvel ezelőtt. Bár külföldön sok éve professzori címem van, de a magyar rendszer nem engedi meg az átváltást.  Ha egy ország azt szeretné, hogy jöjjenek haza külföldről, akkor változtatni kell. És az jó, ha eltérőek a vélemények, mert akkor lehet beszélgetni, diskurzus zajlik.” – mondta a Birmingham Egyetem professzora hozzátéve, „nem csak az a fontos, hogy mi menjünk külföldre, hanem az is, hogy ide is vonzzunk másokat. Más a szemlélet, más a kapcsolat. Minél diverzebb egy csapat, annál kreatívabb.”

Dr. Czéh Boldizsár szintén kutatóként töltött több évet Németországban. Ő családi okok miatt döntött úgy, hogy visszatér Magyarországra.  „Többször próbáltam hazajönni, de sajnos nem találtam itthon állást. 9 éve kaptam klinikusi állást, bár kutatóként elméleti intézetben szerettem volna elhelyezkedni. Azóta sikerült azért felépíteni egy kutatói csoportot. A visszatérésben a legnehezebb az volt, hogy a kinti teljesítményt, eredményeket nem mindig fogadják el itthon. Nem veszik komolyan. Sokszor találkoztam azzal a véleménnyel, hogy az itthon szerzett eredmény az igazi érték, nem a külföldi. Én próbálom megosztani a tapasztalataimat elsősorban a fiatalokkal. A rendszert nehéz megváltoztatni, de nem lehet nem alkalmazni a megszerzett tudást, még akkor is, ha beállítanak a sor végére, amikor hazatérsz. Németországban megtanultam, hogy milyen az, amikor dolgoznak, szorgalmasak az emberek, amikor a munkának becsülete van. Itthon nem mindenhol érzi ezt az ember. Én próbálom a legtöbbet kihozni ebből a helyzetből, aztán majd meglátjuk.” – fogalmazott Czéh Boldizsár.

Milyen motivációk húzódhatnak meg egy külföldi munkavállalás előtt? Mit jelent az integráció egy idegen országban, és hogy zajlik a pozicionálás a munkaerőpiacon? Mi az értéke egy külföldön felépített karriernek itthon? Mennyire befogadó a magyar munkaerőpiac? Milyen költsége és hozadéka van a migrációnak egyéni szinten és közösségi szinten?

#karrier #kulfoldimunkavallalas #szervezetikultura #munkaeropiac

A Mit ér a külföldi munkatapasztalat, avagy hogy érzi magát itthon egy világot járt kutató? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Bár a német gazdaság – amellett, hogy a tavalyi 29,1 milliárd euró értékű export alapján Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere – a legmasszívabb szereplők közé tartozik a globális porondon, a koronavírus-járvány problémákat okozhat ott is – derül ki a Coface hitelbiztosító legújabb elemzéséből, amely a fizetésképtelenségi eljárások alapján vizsgálta a német és a magyar gazdaságot.

Kevés fizetésképtelen cég, de óriási a kárigény

Első látásra jónak tűnnek a friss németországi adatok: annak ellenére, hogy a német gazdaság 2009 óta a legsúlyosabb recessziót könyvelhette el 2020-ban, mindössze 15 840 ottani vállalat vált fizetésképtelenné. Legutóbb 1993-ban volt hasonlóan kevés fizetésképtelen cégre példa, 2019-hez képest ez 15,5 százalékos csökkenést jelent. Ezek a kedvező eredmények az állami támogatásoknak köszönhetőek az elemzők szerint.

A Coface szakértői szerint a fizetésképtelenné vált német cégek számának jelentős csökkenése mellett aggasztó a lehet a tényleges kár mértéke. A német vállalatok fizetésképtelenségéből adódó kárigény – 2019-hez képest drasztikus mértékben – 65 százalékkal 44,1 milliárd euróra növekedett 2020-ban. Hasonlóan magas értékre pedig 2009 óta nem volt példa, amikor a 2008-ban elmélyülő világgazdasági válság vetette vissza a német gazdaságot.

A kárigények eltérően alakultak a különböző német ágazatokban, amelyek közül néhány különösen rossz eredménnyel zárt a múlt évet. Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektorban éves szinten 2767 százalékkal emelkedett a kárigény az egyik gyógyszer-előjegyzéseket kezelő szereplő (AvP) fizetésképtelensége miatt, amellyel számos gyógyszertár dolgozott. A vendéglátóiparban 383 százalékkal, a kereskedelemi és a kiskereskedelemi szektorban 116 százalékkal, , a pénzügyi és biztosítási ágazatban pedig 124 százalékkal növekedtek.

A magyar szál

A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy Magyarország szempontjából az egyik legfontosabb német ágazatban, az autóiparban az állami támogatásokat nem tudta minden szereplő igénybe venni. A dotációhoz ugyanis a társaságoknak bizonyítaniuk kellett a működőképességüket, vagyis azt,  hogy 2019 decemberében még rendben folytatták a tevékenységüket, ám a német fémipar mellett az ottani autóipar 2018 óta problémákkal küzd, ezért több vállalkozás nem tudta teljesíteni az állami támogatáshoz szükséges kritériumokat. Ennek eredményeként a német autóiparban a fizetésképtelenségek száma 32 százalékkal nőtt. 

A hitelbiztosító szakértői szerint a németországihoz hasonló folyamatok zajlottak az üzleti szféra fizetésképtelenségi helyzetét tekintve Magyarországon is. Ez pedig azért különösen fontos, mert a két ország közötti gazdasági kapcsolat egyik főszereplője a járműipar, amely a magyar a gazdaság egyik alappillérének tekintendő, mind a foglalkoztatottság, mind a gazdaság teljesítményét figyelembe véve. A Németországban zajló események így közvetlenül is hatással vannak magyar gazdaság alakulására.

Mi lesz a válságszámlával?

A Coface szakértői szerint egyelőre sem a németországi, sem a magyarországi fizetésképtelenségi adatok nem a valós helyzetet tükrözik. A magyar kormány is próbál a problémák elébe menni, a fizetésképtelenséget megelőző eljárás bevezetésével. Ez a csődeljárás helyett egy hatékonyabb szerkezetátalakítási program lehetne, amely egyébként eddig hiányzott is a magyar jogrendből, de segíthet a bajba jutott vállalatok talpraállításában. Ezen felül kedvező hatással lehet a magyarországi fizetésképtelenségi rátára a hiteltörlesztési moratórium esetleges – akár célzott – meghosszabbítása.

Összességében a Coface elemzői szerint, hiába süllyedt jelentősen Németországban a fizetésképtelenné vált cégek száma a múlt évben, a koronaválság vállalati számláját, azaz a fizetésképtelenné váló vállalatok miatt felmerülő károkat csak ezután kell még megfizetni, ami kockázatot jelent a jövőre nézve.

#gazdasag #koronavirus #penzugy #felmeres #hitelbiztositas #nemetorszag

A A koronaválság csak később nyújtja be a számlát bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.