A legtöbben időalapon szervezzük a napunkat. A legtöbb esetben már a nap elején van valami fogalmunk arról, hogy mi vár ránk aznap – persze váratlan helyzetek és feladatok mindig adódhatnak. A probléma az, hogy az energiaszintünk nincs egyensúlyban a teendőinkkel. Az ugyanis nem lineárisan működik. Vannak az energiakapacitásunknak csúcspontjai és visszaesése is. Az energiaalapú időbeosztás szerint nem az számít, mennyi időd van, hanem hogy milyen minőségű az az idő.

Az energiaalapú időbeosztás

Egy olyan munkaszervezési módszerről van szó, amely a feladatokat a mentális és fizikai energiaszintedhez igazítja. Egy reggeli, fókuszált óra többet érhet, mint egy délutáni, szétesett másfél óra. A módszer lényege az, hogy felismerd, a te saját csúcsteljesítményed időszaka mikor van, és mikor éled meg nehezebben a munkát? Ha ezeket felismered az életedben, akkor sokkal jobban tudod az energiádat hasznosítani és a feladataidat felosztani. Az energiaalapú időpontbeosztáshoz szükséged van:

Ismerd a saját energiakészletedet

Első lépésként figyeld meg magad legalább egy héten keresztül, hogy mikor tudsz a legjobban koncentrálni, mikor vagy kreatív és mikor érzed a nap folyamán leginkább a mentális és/vagy fizikai fáradtságot. Nem vagyunk egyformák és nem is mindenki reggel van ereje teljében. Épp ez a lényeg, hogy megismerd saját magadat.

Feladatok energiaszint szerint

Ha már megismerted a saját ritmusodat, akkor kategorizáld a feladataidat magas, közepes és alacsony energiaszintet igénylő kategóriákba. Amikor tele vagy energiával, akkorra időzíts nehezebb, nagyobb koncentráció igénylő feladatokat és amikor kevésbé érzed magad dinamikusnak, akkor jöhetnek a könnyebb, kisebb fókuszú munkafolyamatok.

Megszakítás nélkül

Az energiaalapú időbeosztás azt jelenti, hogyha tudod magadról, hogy mikor vagy a leginkább hadra fogható, semmiképp se a könnyű végét fogd meg a feladatoknak. Arra törekedj, hogy ebben az időszakban tényleg igazán hatékony tudj lenni és semmi se szakíthassa meg a tevékenységedet. A munkatársakkal való beszélgetést hagyd későbbre. Lehetőség szerint kapcsold ki az értesítéseket, hogy a munkádra tudj koncentrálni. Az ilyen fókuszblokkok minőségi teljesítményt eredményez és a túlórák számát csökkentheti.

Idő- és energiamenedzsment

A saját energiaszintünket mi magunk is befolyásoljuk. Azaz hatással van rá az, hogy mennyit alszunk, mennyit mozgunk, mit és milyen mennyiségben eszünk, tartunk-e szüneteket. A munka közben beiktatott rövid szünetek – akár könnyed mozgással színesítve – segíthet visszaállítani a fókuszt.

Hatása a jelenben

A digitális túlterheltség, a folyamatos elérhetőség ma a mindennapjaink részévé vált. Az egyik legnagyobb versenyelőny az, ha fenntartható teljesítményt tudunk mutatni. A magas produktivitás nem jellemző a teljes munkaidő alatt. Inkább sávokban tapasztalható és ezt kell jól kihasználnunk. Ehhez pedig nagyobb önismeretre van szükségünk.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Ne az órát nézd, az energiád! Így működik az energiaalapú időbeosztás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Centers for Disease Control and Prevention szerint a felnőtteknek napi 7–9 óra alvásra lenne szükségük, mégis minden harmadik ember kevesebbet alszik. Sokan nem is érzik, mennyire hat rájuk az alváshiány, de valójában már a 7 óránál kevesebb alvás is rontja a teljesítményt. Mutatjuk, hogy milyen tüneteket tapasztalhatsz.

Ha nem alszol eleget, szétszórt vagy

Rengeteg a teendőd, de nem tudsz koncentrálni? Csapongsz a feladataid között? Ez az alváshiány jele lehet. Az agy így próbál ébren tartani: állandóan új ingereket keres, ami viszont rontja a fókuszt és a feladatvégzést. Ha pedig a legjobb teljesítményt szeretnéd nyújtani egy fontosabb projekt előtt, elengedhetetlen az, hogy kialudd magad.

Szorongsz

Kevés alvás után a világ másnap veszélyesebbnek tűnhet. Ha feszültnek érzed magad a munkában, lehet, hogy az alváshiány az oka. A University of California, Berkeley kutatása szerint egy álmatlan éjszaka után a szorongás szintje 30%-kal nőhet, és sokaknál már a szorongásos zavarokra jellemző szintet is elérheti.

Ha nem alszol, mérgesebb is lehetsz

Már néhány óra alváshiány is elég ahhoz, hogy romoljon a hangulatod. Egy 2018-as, a Journal of Experimental Psychology folyóiratban megjelent kutatásban az Iowa State University kutatói 142 embert vizsgáltak. Az egyik csoport megtartotta a megszokott, közel 7 órás alvását, míg a másik csak kb. 4,5 órát aludt. Azok, akik kevesebbet aludtak, sokkal több dühöt és feszültséget éltek meg hétköznapi apróságok miatt – például egy kényelmetlen ruha vagy egy ugató kutya is jobban felidegesítette őket.

Türelmetlenebb vagy a kollégáiddal

Az alváshiány könnyen ingerlékennyé és türelmetlenné tesz. Ez különösen problémás, ha vezető pozícióban dolgozol. Egy kutatás (Cristiano Guarana és Christopher Barnes vezetésével) kimutatta, hogy ha a főnök kialvatlan, romlik a kapcsolat a beosztottakkal: több a feszültség, valamint a kommunikáció sem működik gördülékenyen.. Ennek oka, hogy az alváshiány rontja az agy önkontrollért felelős részének működését, így nehezebb uralkodni a reakcióinkon.

Meggondolatlanabb döntéseket hozol

A tartós alváshiány alattomos módon befolyásolja a viselkedést: hajlamosabbá tesz a rizikós döntésekre. Egy, az Annals of Neurology folyóiratban megjelent kutatás szerint azok, akik egy héten át csak napi 5 órát aludtak, gyakrabban választották a kockázatos opciót (pl. nagyobb, de bizonytalan nyereséget), mint azok, akik kipihenten, napi 8 órát aludtak.

Mit tehetsz, ha fáradt vagy?

Ha a napod még menthető, ezek a dolgok segíthetnek, hogy egy kicsit jobban kezeld a fáradságot:

Menj ki a szabadba: mielőtt elkezded a munkát, menj ki napfényre. A természetes fény „felébreszti” a belső órádat, és segít éberebbnek lenni.

Mozogj egy kicsit: ha sokáig ülsz és monoton feladatokat végzel, könnyebben elálmosodsz. Tarts szüneteket, állj fel, nyújtózz, sétálj egy kicsit – már ez is segít rövid távon.

Kávézz, de csak mértékkel: a koffein ideiglenesen élénkít, de ne vidd túlzásba. A National Sleep Foundation szerint napi kb. 3 csésze kávé még belefér.

Ha tudsz, pihenj egyet: egy rövid, kb. 20 perces alvás sokat dobhat az energiaszinteden, és akár órákra frissebbnek érezheted magad utána.

Kiemelt kép: Freepik

Forrás: Huffpost

A Ez történik az agyaddal munka közben, ha kevesebb mint 6 órát alszol éjszakánként bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Hogyan küzdheted le a munkahelyi szorongást? Íme 8 tipp, amit a pszichiáterek is ajánlanak.

Ha szorongsz: gondolkodj el azon, hogy miért van benned ez az érzés

Teljesen normális, ha egy közelgő prezentáció vagy projekt miatt ideges vagy, hiszen ez azt jelzi, hogy fontos számodra a munkád. Azonban, ha a munkahelyi légkör vagy bizonyos kollégák miatt érzed magad feszültnek, érdemes utánajárni, mi áll a háttérben. Ha megérted a szorongás okát, könnyebb lesz vagy megoldani, vagy elfogadni a helyzetet.

Figyelj az időbeosztásodra

A munka közbeni rövid beszélgetések a kollégákkal, a telefon és a számítógép folyamatos értesítései könnyen elvonhatják a figyelmedet. Ezek az apró megszakítások elsőre jelentéktelennek tűnhetnek, de összességében csökkenthetik a hatékonyságodat, hozzájárulhatnak a kiégéshez, és fokozhatják a munkahelyi szorongást. Ha kijelölsz időt arra, hogy egy feladatra zavartalanul koncentrálj, az növelheti a termelékenységedet, valamint csökkentheti a stresszt és a szorongást. Próbálj meg időblokkokat beállítani a naptáradban, értesítéseket lenémítani, vagy akár távolléti üzenetet használni.

Ha szorongsz fontos, hogy kommunikálj is

Mindannyiunkkal előfordul, hogy túlterheltnek vagy kimerültnek érezzük magunkat. Bár néha nehéz segítséget kérni egy kollégától, vagy haladékot kérni egy határidőhöz, fontos szem előtt tartani, hogy a támogatás kérése nem a gyengeség jele, és nem jelenti azt, hogy rosszul végeznéd a munkád. Mindössze arról van szó, hogy felismered: néha vissza kell venned a tempóból azért, hogy jobban teljesíthess később. Hosszú távon a kiégés senkinek sem előnyös, és egy egészséges munkakörnyezetben a feletteseid, valamint a munkatársaid is megértést fognak tanúsítani.

Tűzz ki reális határidőket és célokat

Teljesen természetes, hogy ambícióval állsz a munkádhoz, főleg, ha örömöt okoz a teendők kipipálása, új mérföldkövek elérése vagy a kollégák, főnök elismerése. Ha azonban túl sok terhet teszel magadra, és ez stresszt okoz, akkor deje engedélyt adnod magadnak arra, hogy visszább vegyél. Nézd át a naptáradat vagy a teendőlistádat: van-e olyan feladat, amit átadhatsz valaki másnak, vagy amire kérhetsz határidő-hosszabbítást? Semmilyen dicséret vagy elismerés nem ér annyit, hogy a jólétedet feláldozd.

Tarts egy “mentális egészség” napot, ha megteheted

Egy ilyen nap nem fogja eltüntetni az összes munkahelyi stresszt, de segít távolságot nyerni a szorongásod forrásától. A rövid szünet új perspektívát adhat a munkahelyi problémákhoz, amelyekkel küzdesz. Ha úgy döntesz, hogy tartasz egy mentális egészség napot, ügyelj rá, hogy teljesen kikapcsolj a munkából. Ne nézd meg a munkahelyi e-maileket vagy értesítéseket, helyette arra fókuszálj, hogy megadod magadnak a pihenést, amire szükséged van.

Összességében a munkahelyi szorongás mindannyiunk életében felbukkanhat, de nem kell, hogy uralja a mindennapjainkat. Ha tudatosan figyelsz az okokra, valamint figyelsz a szükségleteidre, akkor kontroll alatt tudod tartani. Ha azonban úgy érzed, hogy nagyon összecsaptak a hullámok a fejed felett, érdemes lehet szakember segítségét kérni.

Forrás: Talkiatry

Kiemelt kép: Freepik

A A szakértők szerint ez az 5 dolog segíthet, ha állandóan szorongsz a munkád miatt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A tavasz nemcsak a természetben hoz változást, hanem a munkában is új lendületet adhat. A hosszabb nappalok, a több fény és az év első negyedévének lezárása ideális alkalom arra, hogy tudatosan frissítsd a karrierstratégiádat.

Tél végére sokan tapasztalnak mentális kimerültséget, fásultságot. A rövid nappalok, a kevesebb napfény és a monotonabb rutin hatással van a hangulatra és az energiaszintre. Mintha egyként reménykedtünk volna a tavasz beköszöntébe. Szakértők szerint a szezonális változások tényleg hatással vannak a közérzetre és a teljesítményre. A természetes fény növekedésével javulhat a hangulat, ami pedig közvetve a munkahelyi motivációra is hatással lehet. Ugyanakkor az átmeneti időszak nem mindenkinél hoz azonnali energialöketet. Sőt egyesek ennek ellenkezőjét, a lendületvesztést érzik magukon, a köznyelv ezt nevezi tavaszi fáradtságnak. Emiatt is nagyon fontos a tudatos tavaszi újraindítás.

Következzen néhány mentálisan és lelkiekben is beindító tavasz-stratégia.

Nagytakarítás a karrierben

Ahogy otthonunkat is szeretjük tavasszal kitakarítani és a felesleges holmitól megszabadulni, úgy érdemes átnézni a szakmai működésünket is. Gondoljuk át, hogy milyen feladatok viszik el aránytalanul az energiádat, milyen projektek állnak a fejlődés szolgálatába. Ha már átgondoljuk, azt írjuk is le, hogy később is legyen lenyomata ennek a gondolatmenetnek. Ez ugyanis inspiráló lehet a jövőben. Tudni fogjuk, hogy mi merít le és mi tölthet fel.

Ez a tudatos átgondolás segít abban, hogy ne automatikusan működjünk, hanem stratégiát vigyünk abba. Az ugyanis, hogy az átlagos hétköznapokban milyen a munkaélményünk, hatással lehet az elköteleződésre is.

Célok aktualizálása

Méghozzá kisebb etapokra bontva tegyük ezt. A tavasz kiváló a rövid távú tervezésre. Ne éves fogadalmakban gondolkodjunk, hanem 1-3 hónapos időszakra. Gondoljuk át, hogy mit szeretnénk megtanulni, milyen projektben vennénk szívesen részt?

Erre azért van nagy szükség, mert a konkrét és mérhető célok megnövelik a kontrollérzetünket, ezáltal pedig fentarthatóbbá válik a motivációnk.

Energiatöbblet természetesen

Engedjünk a természet hívó szavának. Természetesen ne a munka rovására, de a hosszabb nappalok több lehetőséget adnak a mozgásra és a szabad levegőn töltött időre. Már napi 20–30 perc séta is javíthatja a koncentrációt és csökkentheti a stresszt.

Ha megtehetjük, akkor a munkahelyi kávészünetet is kihelyezhetjük a szabadba, vagy tegyünk egy rövid sétát a friss levegőn. A fizikai környezet apró változtatásai mentálisan is frissítenek.

Valami új

A tavasz a fejlődés szimbóluma, a természet ébredésének ideje. Ám ekkor az emberekben is megváltozik valami. Használjuk ezt a lendületet egy új készség elsajátítására. Nem kell azonnal nagyon nagyot lépni. Egy online kurzus, szakmai podcastek is elegendőek lehetnek az induláshoz. A lényeg, hogy történjen valami, ami úgy érezzük, hogy előrevisz, hasznos. A folyamatos tanulás nemcsak a munkaerőpiaci versenyképességünket növeli, hanem pszichológiai értelemben is erősít. A tavasz nem old meg mindent varázsütésre, de kiváló löketet adhat a tudatos változtatáshoz.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Négy módja annak, hogy a tavasz munkahelyi megújulásodat szolgálja bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A stressz nem a dolgozó fejében létezik, hanem azt generálhatja a munkakörnyezet és/vagy az elvárások is. A krónikus mérték leggyakoribb forrásai rendszerint nem személyes tényezők, hanem olyan szervezeti jellemzők, mint a túlterhelés, a bizonytalanságok, a kontrollhiány, a nem egyértelmű vagy túl magas elvárások, a rossz vezetői gyakorlatok.

Az APA felmérései szerint is a munkahely ennek legfőbb forrása az életükben. Nem véletlen, hogy a WHO is egészségügyi és szervezeti kockázatként kezeli a krónikus munkahelyi stresszt. Ha sokan küzdenek ilyen nehézségekkel a munka világában, az túlnő az egyéni problémán.

Stressz, mint a munkavállalói élmény megrontója

Amikor a terhelés tartósan meghaladja az erőforrásokat, az kimerülést von maga után. A legtöbb munkahelyen megfigyelhető az, hogy egy-egy időszakban nagyobb a terhelés, de ha a túlóra állandósul, a kapacitáshiányt a meglévők pótolják, az már nem kihívás, hanem inkább túlélés. Ilyen állapotban pedig a megnövekedett feszültség igazi energiavámpír.

Az egyik legerősebb faktor az, ha a dolgozó felelős az eredményekért, azonban semmiben sincs döntési joga. Ez a helyzet tanult tehetetlenséghez vezet és eltűnik az autonómia, valamint az, hogy kompetensnek érezze magát munkájában.

A szervezeti átalakulás, a fluktuáció és a nem megfelelő kommunikáció is erős stresszerek. A feszültséget korántsem mindig csak a rossz hír okozza. Annál sokkal rosszabb a bizonytalanság, az információhiány. A hallgatás, a struccpolitika csak tovább erősíti azt. A munkavállalók jobban viselik a nehézséget, mint a homályt.

Rendszer szintjén jelentkező stressz

Természetesen mindenki megél a magánéletében és a munkahelyén is ilyen vagy olyan mértékű stresszt. Ez az életünk elkerülhetetlen velejárója. Azonban, ha ez már nemcsak az egyént érinti, akkor gond van. A rendszerszintű probléma akkor igazolódik be, ha több részlegen, csapatban is egyszerre jelenik meg a kimerültség és ez hosszabb ideig fennáll. Ez nagy megterhelés a dolgozóknak és ilyen mentális állapotban nagyobb az esélye a hibázásnak. Mindez maga után vonhatja azt, hogy az elkötelezett dolgozók még többet vállalnak magukra és esetükben még nagyobb a kifáradás esélye, de megjelenhet a fluktuáció és a csendes kilépés is.

Ha a munkavállalók azt érzik, hogy a feszültség nem múlik el, azaz a munkahelyi élet részévé vált, nem hallgatják meg őket és nincs beleszólásuk semmibe, egy idő után nem az lesz a fontos számukra, hogyan oldják ezt meg, hanem az, hogy meddig bírják.

A munkavállalói élmény egyensúlyba hozása

A jó vezető és vezetés felismeri a problémát és újragondolja a prioritásokat, ugyanis nem minden feladat egyforma súlyozású. Ha megtörténik a feladatok rangsorolása és a dolgozóknak lehetőségük van nemet is mondani, valamint nem mindent és azonnal várnak el tőlük, ott biztosan megnő a munkahelyi élmény.

Nem vezetői gyengeség vagy kontrollhiány, ha az alkalmazottak nagyobb teret és döntési lehetőséget kapnak, ugyanis itt kezdődik el a bizalom. A jó dolgozó-felettes kommunikáció megkönnyíti a munkát és a haladást és csökkenti a feszültséget.

A vezetők gyakran maguk is túlterheltek és ha ők feszültek, azt átragadhat az alkalmazottakra is. Ez azt is jelenti, hogy a felettesek nyugalmát is átvehetik a dolgozók.

A munkahelyi élménye akkor javul, ha a szervezet nem elnyomni akarja a stresszt, hanem megérteni és megoldani.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Stressz, mint rendszerhiba és nem csak egyéni probléma bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az egyik legfontosabb készség, hogy rugalmas légy

Digitális nomádként kiemelkedően fontos a rugalmasság, hiszen folyamatosan úton vagy, új helyekhez és eltérő kultúrákhoz alkalmazkodva. Egyrészt szervezettnek kell lenned, és naprakészen kell tartanod az útitervedet, hogy semmiről ne maradj le. Másrészt nyitottnak kell lenned a változásokra és a váratlan helyzetekre, és képesnek kell lenned gyorsan reagálni rájuk.

A digitális nomád élet egyik legnagyobb előnye, hogy te irányítod, hogyan szeretnél élni. Eldöntheted, hogy hosszabb ideig maradsz egy helyen, vagy néhány hét vagy hónap után továbbállsz egy új városba. Nem vagy egyetlen helyhez kötve, így sokkal szabadabban fedezheted fel a világot. A mindennapi ingázással szemben pedig nem kell utazási idővel vagy időzónák okozta kötöttségekkel számolnod.

Meg kell kapnod a lehetőséget az utazásra és a felfedezésre

A digitális nomád élet egyik legnagyobb vonzereje, hogy szabadon utazhatsz és fedezhetsz fel új helyeket, miközben különböző kultúrákat ismerhetsz meg, egyszerűbb életmódokat tapasztalhatsz meg, és gyakran kevésbé stresszes munkakörnyezetben dolgozhatsz. Mivel a munkád és az életviteled is „utazik” veled, jóval kevesebb megkötéssel fedezheted fel a világot.

A távmunka egyre nagyobb térnyerésével ráadásul könnyen találhatsz hozzád hasonló gondolkodású embereket is. Felfedezhettek együtt új helyeket, csatlakozhatsz digitális nomádoknak szóló online Meetup- vagy Facebook-csoportokhoz, így tehát lényegében közösséget is építhetsz az utazásaid során.

Nagyon fontos készség, hogy igazán produktív is legyél

A digitális nomád életforma rengetegféleképpen növelheti a produktivitást. Az, hogy gyakorlatilag bárhonnan dolgozhatsz, lehetővé teszi, hogy az energiádat a feladataidra fordítsd, anélkül hogy a megszokott környezeted elvonná a figyelmedet. Emellett a megfelelő eszközök használata és egy kényelmes, mobil munkakörnyezet kialakítása is segít abban, hogy útközben is hatékony maradj, és a munkádban tényleg sikeresen teljesíts.

A tudatosan kialakított napi rutin szintén kulcsfontosságú: ha következetesen tartod magad hozzá, könnyebben rendszerezed a feladataidat és fókuszban maradsz. Az online digitális nomád közösségekhez vagy fórumokhoz való csatlakozás pedig további lendületet adhat, hiszen mások tapasztalataiból tanulva még hatékonyabbá válhatsz. Ezek együtt jelentősen hozzájárulhatnak a produktivitás növeléséhez.

A munka és magánélet egyensúlya nagyon fontos

A digitális nomád életforma segíthet abban, hogy megtaláld a munka és a magánélet közötti tökéletes egyensúlyt. Ha utazol és külföldön élsz, teljes mértékben te döntesz arról, hogyan szeretnél élni. Nem kell napi ingázással számolnod, és sokszor a drága ruhákra vagy magas lakhatási költségekre sem kell annyit költened, így az élet könnyebben válhat tartalmasabbá és inspirálóbbá.

Emellett egy letisztultabb életmódot is kialakíthatsz: kevesebb tárggyal, nyugodtabb munkakörnyezettel és sokszínű kulturális élményekkel. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabbnak érezd magad, a mindennapjaidat tudatosan alakíthatod, és közben pedig gondoskodsz arról, hogy a munka mellett is valódi emlékeket gyűjts.

A nagyobb kreativitás szerepe

A digitális nomád életforma jelentősen növelheti a kreativitást, hiszen folyamatos utazással, alkalmazkodással és új környezetek felfedezésével jár. Az új helyek, kultúrák és nézőpontok megismerése segít kitörni a megszokott gondolkodási mintákból, és friss, kreatív megoldásokat inspirálhat a munkában is.

Az alkalmazkodóképesség szintén kulcsszerepet játszik abban, hogy ezt az életmódot jól alakítsd ki: a digitális nomádoknak gyakran kell terveket módosítaniuk, és rugalmasan kezelniük a változásokat. Ez a folyamatos újratervezés erősíti a problémamegoldó gondolkodást és a kreatív szemléletet. Fontos is ügyelni erre, hiszen az állandó stressz egy ilyen életmóddal egyáltalán nem tesz jót.

Forrás: Staffing Solutions

Kiemelt kép: Freepik

A 5 elengedhetetlen készség, amire digitális nomádként biztosan szükséged lesz bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, hogy mit is jelent a mikromenedzsment! A klasszikus definíció szerint a vezető túlzott részletességgel ellenőrzi a beosztott munkáját, beleszól a feladatvégzésbe és nem enged valódi teret sem. A gyakorlatban azonban ez nem a hatalom gyakorlásáról szól és legtöbb esetben nem is tudatos. Ez a vezetői magatartás általában akkor mutatkozik, ha a felettes perfekcionista, esetleg új számára a vezetői pozíció és ha rá is felülről érkezik a nyomás. Ez a fajta törődés egy bizonyos szintig elfogadható, de ha már folytonos kontrollba csap át, az probléma.

A túlzott mikromenedzsment és hátrányai

A bizalom egyik legerősebb jele, ha a vezető a döntés szabadságát meghagyja alkalmazottainak. Ha a dolgozónak minden lépéshez jóváhagyást kell kérnie, akkor megszűnik az autonómia. A munkavállaló inkább nem kockáztat, csökken a motiváció, bekapcsol a túlélő üzemmód.

Ugyanúgy negatív hatása lehet annak, ha a fókusz nem az eredményen van, hanem elvész a részletekben. Ha a felettes folyton és szinte minden munkafolyamatot koordinál, esetleg még kritizál is, az mérgezővé válik nemcsak a kapcsolatukra nézve, de az egész munkafolyamatra is.

A mikromenedzselt munkatársak egy idő után inkább elrejtik a hibákat, nehogy „fejmosást” kapjanak. Ilyen környezetben a dolgozók nem kísérleteznek, hanem a biztos megoldásokat választják, ami az innováció rovására mehet.

Bizalom, ami nincs, de még lehet

Amikor rendszeressé válik a mikromenedzselés, akkor a munkahelyi élmény már nem partneri alapokon nyugszik, hanem alá-fölérendeltségi viszonyt sejtet. A bizalom visszaépítése érdekében a vezetőnek fontos a célt, az elvárást és a keretet is kijelölni. A bizalom megadás is jelentős, de nem azt jelenti, hogy minden kontroll eltűnik, hanem a meghatározott mérföldkövekig önállóan engedi dolgozni az alkalmazottakat.   

Ha az elvárások egyértelműek, akkor kevesebb a félreértés. Sok mikromenedzsment pontosan abból fakad, hogy a vezető fejében van egy ideális megoldás, de ezt nem mondja ki időben, így az alkalmazott csak később szembesül az elvárásokkal.

A hiba életünk, így a munkánk része is. A bizalom pedig akkor erősödik ilyen helyzetben is, ha a vezető nem ítélkezik, hanem elemzések után válaszolni tudnak arra, mi és miért történt.

Megnövekedett kilépési kockázat

A dolgozókat megfojtja az állandó kontroll, de a távozásukhoz leginkább az vezethet, ha nem érzik a fejlődési lehetőséget, ha észlelik, hogy nincs meg feléjük a bizalom. Ha csak a felelősséget hárítják rájuk, de bizalmat nem kapnak, az a közös munkát ellehetetleníti.

A mikromenedzsment tehát egyáltalán nem azt jelenti, hogy hatékonyabbá válik az irányítás. Épp ellenkezőleg, a bizalmatlanság lengi át a mindennapokat. Rövid távon némi kontrollt és támpontot adhat, ám hosszú távon elveszi az önállóság esélyét, a felelősségvállalást. Ellenőrizni kell, de nem mindegy, hogyan.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Mikromenedzsment a bizalom ellen bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Vakáció előtt: kapjon helyet a pihenés is a mindennapjaidban

Talán ez a legnehezebben betartandó dolog, de a legfontosabb is. Nem kell megvárnod a vakációt ahhoz, hogy elengedd a stresszt. A munkaidőd alatt is szánj néhány percet a meditációra vagy arra, hogy 5 percet sétálsz csak. De kipróbálhatsz bármilyen egyszerű technikát vagy légzésgyakorlatot, ami segít megnyugodni, különösen akkor, ha azt érzed, hogy összecsaptak a hullámok a fejed felett.

Elengedhetetlen a prioritások felállítása

Néhány héttel a vakáció előtt készíts listát azokról a feladatokról, amiket feltétlenül el kell végezned, mielőtt elindulsz. Mutasd meg a listát a felettesednek, és kérd ki a véleményét. Ezután ezt a közösen jóváhagyott listát használd a napi munkád tervezéséhez és a prioritások meghatározásához. Más feladatok és lehetőségek felbukkanhatnak, de ha nem létfontosságúak, maradj a listádnál. Ha nem tartod magad a prioritásokhoz, a feladataid és a stressz gyorsan felhalmozódnak.

Szólj mindenkinek időben arról, hogy közeleg a vakációd

Gondoskodj róla, hogy a főnököd, kollégáid és ügyfeleid tisztában legyenek a távolléted időpontjával, és jelezd azt is, ha a vakáció alatt egyáltalán nem leszel elérhető. Ez segít abban, hogy ők hozzák eléd a valóban fontos ügyeket még az indulás előtt. Akár az e-mail aláírásodba is beírhatod a szabadság időpontját, hogy emlékeztetőként szolgáljon másoknak, és ebből később se legyen félreértés. Emellett pedig fontos, hogy a szabadságod alatt is visszaérkezzen tőled egy válasz e-mail, amiben jelzed, hogy távol vagy, ha valaki mégis keresne.

Vakáció előtt tegyél rendet az asztalodon

Jól mondják, hogy a rend a lelke mindennek. Lehet, hogy furcsán hangzik: miért adnál újabb feladatot a vakáció előtti teendőidhez? A válasz egyszerű: a rendetlenség növelheti a stresszt. Ha egy tisztább, rendezettebb környezet vár rád a visszatéréskor, sokkal könnyebben tudsz visszaállni a munkába a szabadságod után.

Legyen valaki, aki helyettesít

A legtöbb munkahelyen van valaki, aki át tudja venni azokat a teendőket, amelyek a távolléted alatt felmerülhetnek. Ha pedig olyan munkád van, ahol ügyfeleid vannak, akkor az ő gondjaikat is meg tudják oldani, esetleg át tudják nekik adni az üzenetet, hogy mikor fogsz visszatérni. . Gondold át, ki tudja a legjobban ellátni a feladataid egy részét, és kérd meg, hogy helyettesítsen a távolléted alatt. Természetesen kínáld fel, hogy te is segítesz neki majd, amikor szüksége lesz rá. Küldj egy köszönő e-mailt a segítségért, és mellékeld a szükséges információkat. Értesítsd a főnöködet is, hogy ki milyen feladatot fog ellátni, amíg te vakációzól.

Ha ezeket a lépéseket betartod, a vakáció nemcsak a pihenésről szól majd, hanem stresszmentes visszatérést is biztosít a munkahelyedre. Készülj előre, engedd el a feszültséget, és élvezd ki teljesen a jól megérdemelt szabadságot, ami mindenkinek jár! Sokkal lelkesebb lehetsz a karrieredben akkor, ha lehetőséget adsz magadnak a kikapcsolódásra is.

Forrás: HBR

Kiemelt kép: Freepik

A 5 tipp, amivel csökkentheted a munkahelyi stresszt egy vakáció előtt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az olvasás meglepően jó eszköz. Csendben fejleszti a szókincset, a koncentrációt, az empátiát és közben összeköti az embereket. Ha pedig ez a tevékenység a munkahelyen is jelen van, ugyanez a hatás váltható ki. A kérdés csak az, hogyan csinálunk belőle olyan szokást, ami nem erőltetett?

Kultúracsempész

A könyv olvasása egyszerre lehet egyéni és közösségi dolog. Magányos tevékenységnek tűnik, de ha van kivel megbeszélni a cselekményt, azonnal kultúrává válik. Közös pont lehet emberek életében.

Kutatások szerint az, aki kedvtelésből olvas, nemcsak a műveltségére van jó hatással, hanem összefüggést találtak a rendszeres olvasás és a kognitív, valamint pszichológiai előnyök között. Jó hatással van a szövegértési készségekre, amely a munka világában jól kamatoztatható.

Az új munkahelyi szokás

A könyv különös társa lehet az embernek. A magánéletben társat jelenthet akkor, amikor magunk alatt vagyunk és akkor is, amikor sínen van az életünk. Kellemes és agymozgató kikapcsolódási lehetőség. De nem kell az otthonunk falai közé szorítani. A munkahelyi szünetekben lopott nyugodt pillanatokban bátran elő lehet húzni az olvasmányunkat. Előbb vagy utóbb feltűnik a körülöttünk szédelgő munkatársaknak is. Ha kellő izgalommal és élvezettel nyilatkozunk a könyv tartalmáról, lehet, hogy társat találunk ebben a szórakozásban.

A könyv és amit nyújtani tud

Az olvasás által jobbá válhat az emberi kommunikáció és ennek eredménye lehet a nagyobb empátia, valamint a más nézőpontok elfogadása is. A különböző történetek átélése növeli az empátiát és bizony a munkahelyi hatékonyság egyik rejtett motorja lehet az, hogy képessé válunk más gondolatainak, érzéseinek megértésére, befogadására. Mindez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb konfliktus alakuljon ki, az esetleges félreértéseket könnyebben kezelni lehessen.

Az olvasás edzi a figyelmet, a szövegértést és a fogalmazást, ezek pedig napi szinten kellenek munkavégzés során.  

A OECD kutatásai szerint a felnőttek olvasási szokásai és a készségek közötti kapcsolat egyértelmű, ráadásul a munkaerőpiacon is kamatoztatható előnyökre tesz szert az ember.
Az olvasás nem csodaszer, de viszonylag olcsó stresszcsökkentő, ami könnyen bevethető akár a munkahelyi szünetekben is.

Nem csak könyv szolgálhat az olvasás eszközéül. Folyóirat, újság, esszé, cikk, bármi szóba jöhet, ráadásul a rövidebb írások egy-egy kávéivás mellé is beiktatható.

Munkahelyi könyvklub

Erőltetni nem lehet, de kedvet hozni már igen. Érdemes tematika alapján felkínálni az olvasás lehetőségét és rövid találkozók keretén belül megbeszélni az olvasottakat. Az se jelentsen gondot, ha valaki nem jutott az olvasmány végére. A lényeg az olvasás, annak megszerettetése. Így csupán az a fontos, hogy olvassanak.

A motivációhoz hozzájárulhat, ha a munkahelyen láthatóan támogatják az olvasást. Ennek eszköze lehet, hogy egy nyitott, bárki számára elérhető könyvespolc, amelyen az olvasható állomány szabadon választható és változtatható.

Nem fejlesztés, hanem élmény

Az olvasás tudjuk, hogy mennyi mindenre hatással van, ám, akinek nem tartozik az életéhez, az kevesebbnek érezheti magát olyan közegben, ahol olvasnak. Éppen ezért az a lényeg, hogy ne a fejlesztés legyen a cél, hanem az élményhez való jutás. Érdemes kicsiben, néhány oldal elolvasására biztatni azt, aki még csak most kezd bele. Sőt, legyen lehetőség a választásra. Romantikus történet? Természettudományos cikk? Kinek érdeklődése szerint.

Nemcsak az olvasás, de a könyvcsere is szokássá válhat a munkahelyen. Ha a vezetőségi szintről indul el ez a tevékenység, akkor havonta kitűzött dátumokon történhet meg a könyvklub vagy a könyvcsere. Ha a cég tényleg szeretné, hogy ez a szokás élő legyen, időt is kell arra adni, még, ha minimálisat is.

Az olvasás olyan csendes készségfejlesztő és közösségépítő eszköz, ami a kommunikációtól az együttműködésig sok mindent javíthat és hozzájárulhat a munkahelyi jólléthez.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Könyv a kávé mellé? Csinálj belőle közösségi szokást bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az az érzés, hogy a hideg évszakban lustábbak vagyunk télen, nem teljesen alaptalan. A sötétebb, hidegebb napok valóban megváltoztatják a testünk és az agyunk működését is. A napfény hiánya csökkenti a szerotoninszintet, amely a hangulat és motiváció egyik kulcsfontosságú mozgatórugója. Emellett a belső óránk is könnyebben felborul a rövid nappalok miatt, ami fáradékonysághoz vezethet. Ezek a tényezők együtt hatnak arra, hogyan érezzük magunkat és mennyire tudunk fókuszálni a munkára.

Ez az állapot azonban nem lustaság, csupán más belső és külső feltételek mellett kell működnünk. A szervezetünk egy új ritmusra áll át a téli időszakban.

Több, mint lustaság

A szezonális hatások a hangulatunk mellett érintik az energiaszintet, a figyelmet és a motiváció is hullámzik az év során. A hangulatunkat befolyásoló tényezők – úgymint a fény mennyisége és a környezet – hatással vannak az agyi működésre, koncentrációra és mentális éberségre is. Vagyis nem feltétlenül lustaságról van szó, hanem inkább arról, hogy a testünk és az agyunk is takarékra kapcsol. A kulcs abban rejlik, hogy mennyire tudjuk és akarjuk a munkát olyan módon szervezni, amely illeszkedik ezekhez a természetes ritmusokhoz.

Reális terhelés

Az egyik legnagyobb téli produktivitási mítosz az, hogyha a munka nem megy olyan gyorsan, akkor lusták vagyunk. Csakhogy mindez inkább tervezési hibából fakad. A napok követik egymást és mi elvárjuk, hogy ugyanazzal a lendülettel és fókusszal működjünk, mint más évszakokban. Ez olyan, mintha egy termosztátot télen is a nyári hőmérsékletre állítanánk. Ahogy azt sem éreznénk komfortosnak, ugyanez lehet igaz a téli működésünkre is.  

A jobb működés és hatékonyság érdekében a környezeti tényezőknek megfelelőenérdemes igazítani a terhelést. Azaz sokkal jobban teljesíthetünk a rövidebb, fókuszáltabb munkablokkokban, mert az energiaszint hullámzó lehet. A napi feladatok közé ékelődjön be több, rövidebb pihenő is.  A hatékonyság érdekében pedig szükséges a reális célok kitűzése és megvalósítása. Ezzel is alkalmazkodni lehet a szezonális belső ritmushoz. A természetes fény maximális kihasználása mellett a mesterséges is segíthet pótolni a hiányzó napfényt.

Újraszervezés

A téli produktivitás kulcsa nem a lustaság leküzdése, hanem a munka és erőforrások megfelelő szervezése. Ehhez az szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, a nap melyik részében érezzük magunkat a legproduktívabbnak, mikor jár csúcsra a mentális erőnk. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkora időzítsük a legnehezebb feladatokat is akkorra. Ösztönző lehet, ha a napot is kisebb célokra osztjuk fel. Azok elérése motiváló lehet és kevésbé meríti tovább az energiaraktárunkat.

A hideg időszak lehet a magunkba fordulás ideje is, de ne feledkezzünk meg a kapcsolataink ápolásáról, a pihenésről, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a produktivitáshoz.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Téli produktivitás-mítoszok bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.