Mit jelent az, hogy rendszergazda?

A rendszergazdák nagy tudású IT szakemberek.

Röviden megfogalmazva a számítógépes rendszerek üzemeltetése és karbantartása a munkájuk. Ez azonban nem ilyen egyszerű, nagyon összetett foglalkozásról van szó.

Az sem elhanyagolható faktor ebben a témában, hogy meg kell érteni, hogy miért fontos a rendszergazdák munkája, hogyan befolyásolja ez a céges környezetet -akár a saját munkahelyünket vagy ha cégvezetők vagyunk akár a saját vállalkozásunkat. Ha értjük a folyamatot, a munkájuk lényegét, jelentőségét és ezek szerint működünk együtt a velük, akkor vállalkozásunk is stabilabbá válik.

Ebben az írásban kibontjuk a rendszergazda feladatköröket, és megnézzük, hogy mi a jelentőségük.

Mik a rendszergazdák feladatai?

A főbb feladatkörök a következők:

• irányelvek meghatározása,
• céges számítógéppark kialakítása,
• szoftveres-hardveres beállítások,
• rendszerek üzemeltetése,
• frissítések elvégzése,
• felhasználók, jelszavak kezelése,
• adatmentési terv készítése,
• rendszeres adatmentések elvégézése,
• spamek szűrése,
• számítástechnikai segítségnyújtás,
• számítástechnikai edukáció

Mennyire fontos a rendszergazda a vállalati infrastruktúrában?

A fent olvasható feladatkörök (és számos további részfeladat) együttesen adják a rendszergazdák munkáját.

De mégis mi köze van ennek a vállalati infrastruktúrához?

Fontos, hogy jó legyen a céges infrastruktúra kialakítása, flottul, hatékonyan működjenek a folyamatok, csak így növelhető egy adott vállalkozás versenyképessége. Ez pedig az egyik legfontosabb dolog a modern vállalati közegben.

Most kiemelünk pár dolgot, ami a sokat emlegetett vállalati infrastruktúra biztonságának alapját adja:

1.Céges célok tisztázása

A célokat tisztázni kell, legyen szó a vállalkozás indulásáról, átalakításáról vagy arról, hogy egy új rendszergazda kezébe kerül az informatikai rendszer. Dehát ez alapvető, nem? Annak hangzik, de az a tapasztalat, hogy sokszor buknak el ezen cégek.

Mi mindig kiemeljük, hogy ez az egyik leghangsúlyosabb dolog, hiszen csak akkor lehet építkezni, ha vannak alapok és tudjuk merre akarunk haladni. Informatikai értelemben ez azt jelenti, hogy a céges célokra szabott megoldásokat dolgozunk ki.

A kommunikáció, a célok, törekvések tisztázása egyébként mindig fontos, nem csak az együttműködések kezdetén, hanem később is.

A cégvezető és a rendszergazda vagy rendszergazda csapat kommunikációja a megbízható vállalati infrastruktúra alapköve.

2.A céges céloknak megfelelő számítógéppark kialakítása

Ahány cég van, annyi egyedi igény és megoldás létezik, de sajnos sokszor látjuk, hogy egy vállalkozás nem a számára legmegfelelőbb eszközökkel, informatikai megoldásokkal dolgozik. Ez visszaveti a teljesítményt, a versenyképességet és anyagi hátrányokhoz vezet.

Egy rendszergazda feladata az is, hogy az elérni kívánt célokhoz igazítja az eszközöket és az IT megoldásokat, javaslatot tesz az eszközbeszerzést illetően és kidolgozza a szükséges számítógépes hátteret. Ha egy cég ennek megfelelően működik az biztos alapokra helyezi a munkát.

3.A céges folyamatok bebiztosítása

Ha az első két pont megvan, tehát tisztázva lettek a célok, be lettek szerezve a szükséges eszközök és ki lett alakítva a szükséges IT háttér, akkor minden adott ahhoz, hogy egy cég jól működjön.

Ez így van, viszont van egy harmadik dolog is, ami kulcsfontosságú, ez pedig a biztonságos működés.

Ez vállalati szinten azt jelenti, hogy fel kell készülni az előre látható és az előre nem látható IT veszélyekre is.

Mire gondolunk ezalatt?

Legyen szó szoftveres vagy hardveres hibáról, egy vírustámadásról vagy csak egy munkavállaló figyelmetlenségéről a számítástechnika területén sokszor előfordulnak kisebb-nagyobb hibák, zavarok. Ezekre fel kell készülni, a cél az, hogy a lehető legkevésbé érezze meg a cég az ezekből fakadó problémákat.

A védekezésből mi az adatmentést szeretnénk kiemelni. Az adatmentés azt jelenti, hogy készül egy másolat a rendszerről, azaz a jelenlegi állományról. Ez több szinten történhet: lokálisan, hálózati adattárolóval és van távoli adatmentés is. Ez utóbbi képviseli a legmagasabb szintet.

Vegyük azt az esetet, hogy vírustámadás éri a cégünket. Ez a legtöbb esetben úgy nyilvánul meg, hogy nem férünk hozzá az adatokhoz, ezekért cserébe pedig váltságdíjat követelnek tőlünk. A válstságdíjak kapcsán egy kis kitérő: fontos tudni, hogy nem jelent a helyzetre megoldást a kért pénzösszeg kifizetése, mert a legtöbb esetben semmi garancia nincs arra, hogy ha ez megtörténik, akkor tényleg visszakapjuk az adatokat.

Az egyetlen megoldás egy ilyen helyzetre az, ha rendelkezünk megfelelő adatmentéssel. Az erre vonatkozó tervet a rendszergazdák dolgozzák ki, és ennek a mentén haladva rendszeresen el is végzik az adatmentéseket.

A fenti helyzetben, azaz ha egy támadás miatt nem férünk hozzá az adatainkhoz az adatmentés nagyban mérsékelni tudja a károkat, ugyanis vissza lehet nyúlni egy meglévő állapothoz, vissza lehet állítani az utolsó adatmentés idején meglévő állományt. Így is lehet vesztség, de sokkal kisebb, mintha nem lenne adatmentésünk. Ha egy cég nem rendelkezik adatmentéssel, akkor felmérhetetlen károkat is okozhat egy ilyen vírustámadás.

Ennek a cikknek az elolvasása után talán már tisztább a kép, hogy mekkora jelentősége van a rendszergazdáknak a cégek életében.

Ha pont rendszergazdát keresel cégednek vedd fel velünk a kapcsolatot!

A Mi pontosan a rendszergazdák munkája? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, vagyis a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Fontos a home office, de ritka az extra támogatás

A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.

Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.

Forrás: Schneider Electric Hungary

A Az idei év hozhatja meg az IT iparágnak a növekedést? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A hétfőtől péntekig tartó távmunka a technológiai ágazatban dolgozók többségénél már-már hétköznapi jelenség. A vizsgált országok közül ez a mutató Lengyelországban volt a legmagasabb (a teljesen távmunkában dolgozók 74,6%-a) és Magyarországon a legalacsonyabb (45,5%), de mindegyik országban (beleértve a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát is) ez volt az első helyen a lehetséges munkamódok listáján.

Mitől vonzó annyira a távmunka?

Az informatikában dolgozók 40%-a úgy véli, hogy a távmunka / hibrid munka legnagyobb előnye, hogy nem kell beutazni az irodába. Az erre a kérdésre adott válaszok listáját a közlekedési dugókban való ácsorgás vagy a tömegközlekedéssel való utazás időveszteségének elkerülése uralta – elég, ha csak annyit mondunk, hogy a második előny (a bárhonnan történő munkavégzés lehetősége) a válaszok 18,2%-át kapta.

Távmunka, esetleg hibrid. Irodai munka? Nem, köszönöm.

Az informatikusok 96%-a szeretne teljes mértékben távmunkában vagy hibrid módon dolgozni . Sőt, e csoport domináns százaléka (55,8%) a teljes távmunkát részesítené előnyben. Ez egybecseng a globális trendekkel – a közép- és kelet-európai technológiai szektorban dolgozók ebben az igényben nem különböznek nyugati kollégáiktól.

A munkáltatókat valami más érdekelné. Az alkalmazottak 56%-a az adott iparágban új állás után fog nézni, ha elveszíti a távmunka lehetőségét . Ez az arány gyakorlatilag ugyanez a hibrid munka esetében is. A munkahely ilyen módon történő elvesztése az emberek 55%-a számára ok arra, hogy új munkáltatót keressen.

A munka helye: nappali és hálószoba

A nappali az a hely, ahonnan a távmunkát leggyakrabban végzik, de a hálószobában is előfordul!
Az informatikusok 37,5%-a dolgozik távmunkában a nappaliból . Minden negyedik válaszadónak van egy külön helyisége a házban/lakásban, amelyet „irodahelyettesítőként” használ. Mint kiderült, a pizsamában való munkavégzéssel kapcsolatos viccek sem alaptalanok. A hálószobát, mint a feladatok elvégzésének leggyakoribb helyét a válaszadók közel 1/5-e jelölte meg.

Alap a laptop

A legtöbb IT-alkalmazott nagyon pozitívan értékeli mind a távmunka / hibrid munka feltételeit, mind a vállalatok felkészültségét a munka újjászervezésére. A válaszadók 35,7%-a jelezte, hogy a munkáltatótól további eszközöket kapott ahhoz, hogy kényelmesen tudjon az irodán kívülről dolgozni. A szektor egyébként már jól felkészült a munkavállalók nagyobb mobilitására. 2021-ben a hordozható számítógépet több mint 9-szer gyakrabban említették az álláshirdetésekben, mint az asztali számítógépet, tehát már itt is egyértelmű volt, hogy a vállalatok készen állnak a feladatra.

Távmunka mint munkavállalói jólléti feltétel?

A távmunka és a hibrid munka sok hasznot hoz, és fontos a kényelem, a szabadság és nagyobb termelékenység is.
A válaszadók több mint 60%-a jelezte, hogy a távmunkára / hibrid munkára való áttérés a jólétük javulásával járt együtt. A válaszadók túlnyomó többsége azt is jelezte, hogy a termelékenységük legalább ugyanolyan volt, mint a helyhez kötött munka esetében. Sőt, 57,7%-uk magasabbnak értékelte azt az irodai munkához képest.
Ezzel még nincs vége a jó híreknek. A válaszadók 61%-a jelezte, hogy a távmunkára / hibrid munkára való áttérés után nagyobb szabadságot érzett, 42%-uknak pedig több ideje maradt önmagára. A negatívnak mondható jelenségeket úgy becsülték, hogy ritkán vagy szinte egyáltalán nem fordulnak elő. Közülük leggyakrabban a több megbeszélést jelölték meg, szemben a helyhez kötött munkavégzéssel.

A teljes kutatási tanulmány letölthető a NOFLUFFJOBS oldaláról, innen.

Forrás: computerworld.hu / NOFLUFFJOBS
Fotó: Envato

A A távmunka végleg meghódította az informatikát bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Szakértők szerint az informatikai képzések népszerűsége az utóbbi két évben már nem nőtt olyan gyorsan, mint előtte, bár az informatikai alapszakokon a jelentkezések száma az átlagosnál kisebb mértékben csökkent.

A kilátásokat súlyosbítja, hogy a mesterképzéseken 2015 óta idén először volt kevesebb a jelentkező, és a tanulmányaikat is sokan hagyják abba idő előtt, az alapszakokon tanulóknak körülbelül a fele

– indokolták az előrejelzésüket.

Az elemzések a felvételi követelmények szigorításával, az emelt szintű érettségi bevezetésével magyarázzák a jelentkezők számának csökkenését – tették hozzá, hangsúlyozva, hogy a matematika- és informatikatanári képzéseken kiváltképp súlyos a helyzet. Néhány év alatt ugyanis majdnem megfeleződött a jelentkezések száma, ráadásul a lemorzsolódási arány itt is jelentős – derül ki az IVSZ adataiból.

Az IVSZ már 2020-ban azt valószínűsítette, hogy legalább 15 ezer, de akár 26 ezer IT-szakember is hiányozhat a belföldi munkaerőpiacról rövid időn belül.

Most azzal számolnak, hogy néhány év múlva ennél jóval nagyobb, akár 44 ezres hiány is kialakulhat.

A szervezet a kedvezőtlen kilátások miatt sürgeti a döntéshozókat, hogy felsőoktatási reformokkal emeljék a végzettek arányát, és tegyenek többet az informatikai képzések népszerűsítéséért. Ösztöndíjprogram bevezetését is javasolják emellett, a nem informatikai szakokon pedig olyan képzéseket szorgalmaznak, amelyek a digitális átalakulással összefüggő technológiai, munkaszervezési, üzletfejlesztési kérdéseket mutatják be – áll az IVSZ közleményében.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Érthetetlen: egyre kevesebben jelentkeznek informatikai szakokra bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Közleményükben ismertetik: az Aldi Magyarország európai üzlethálózatnak informatikai támogatást nyújtó részlege, az Aldi International IT Services Kft. negyedik éve működik önálló cégben. Több mint 4000 európai Aldi üzlet mellett 55 logisztikai központ és igazgatási irodaház IT-rendszerét is gondozza teljeskörűen, 8 országban több mint 29 ezer felhasználó IT-támogatásáért felelős. A vállalat szakemberei a magyar mellett német, angol, olasz, szlovén és francia nyelvterületű országoknak nyújtanak informatikai jellegű támogatást, szolgáltatást.

Az Aldi Süd cégcsoporttól érkező, növekvő számú feladat magas színvonalú ellátása érdekében a kft. folyamatosan növekszik, 2021-ben már 75 százalékkal bővítette munkatársai számát 2020-hoz képest. Az idei év végére pedig Aldi International IT Services Kft. több mint kétszeresére növeli magyarországi létszámát, 300-ról mintegy 650-re – írják a közleményben.

A most létrejövő új munkahelyek jó része otthonról ellátható, elsősorban több idegen nyelven nyújtott informatikai ügyfélszolgálati feladatkör, így az ország bármely településéről lehet pályázni

– jelezték a közleményben.

A több nyelv ismeretét igénylő IT-ügyfélszolgálati pozíciók mellett üzleti területeken, egyebek között IT, people management, projekt management, mérnöki, fejlesztői, logisztikai és beszerzési területen keres a vállalat munkatársakat.

Nyilvános cégadatok szerint az Aldi International IT Services Kft. 2020-ban 2,1 milliárd forint értékesítési nettó árbevételt ért el az előző évi 1,5 milliárd forinttal szemben, adózott eredménye 2020-ban 75 millió forintot tett ki a 2019. évi 65 millió forint után.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Aldi: 300 informatikai munkahely, javarészt otthonról bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az IVSZ vizsgálatot végzett a nők helyzetéről az IKT szektorban, a nem reprezentatív kutatásba 52 vállalatot és 258 női munkavállalót vontak be az ágazatból.
A vizsgálatot azt követően végezték el, hogy

magyarországi és európai uniós adatok is arra utalnak, hogy a női munkaerő még nagy tartalékot jelenthet az IKT szektor számára.

Egy 2021-es, az IVSZ, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által végzett munkaerőpiaci felmérés szerint

2023 végére 44 ezer informatikust vehet fel a piac.

Emellett idézik az Európai Unió 2020-as adatait, amelyek szerint mintegy 8,4 millió IKT szakember volt jelen a munkaerőpiacon, és csupán átlagosan a 18,5 százalékuk volt nő. Magyarországon eközben a 2018. évi 8,16 százalékról 12,3 százalékra emelkedett a nők aránya az IKT szektorban.
Az IVSZ friss felmérése szerint

a szektorban a vállalatok 20 százalék alatti arányban foglalkoztatnak nőket, ők jellemzően back office, pénzügy, HR, marketing, sales területen dolgoznak.

Az elemzés szerint az alacsony arány azzal függ össze, hogy nincs elegendő jelölt a munkaerőpiacon, aminek az első számú oka az, hogy a felsőoktatás alacsony számban bocsát ki nőket.

A nőket a felmérés szerint főleg a sztereotípiák akadályozzák az IT területen karrierjükben, a megkérdezett dolgozók 35 százaléka  jelölte meg ezt hátráltató tényezőként.

Ezek – a válaszadók szerint – elsősorban nem az iparágon belül, hanem a társadalmi környezetükben (ügyfél oldalon, az oktatásban, családi és baráti körben) jelennek meg.
A dolgozói felmérés arra is kitért, mi motiválja a nőket a legjobban, hogy az informatikai szektorban helyezkedjenek el. A 30 év alatti válaszadók a magas jövedelmet említették, a 30 és 40 közöttiek a fejlődést és távmunka lehetőségét tartják fontosnak, míg a 40 év fölöttiek az új technológiák megismerését tették az első helyre.
Az IVSZ rámutat: a nők foglalkoztatásnál a vállalatok részéről kulcsfontosságú, hogy megértsék a diverzitás fontosságát és előnyét a szervezetre nézve, az általuk foglalkoztatott különböző célcsoportok igényeit, és a foglalkoztatási gyakorlatukat ennek megfelelően alakítsák. A nők részéről is szükséges egyfajta szemléletváltás: merjenek bátran belevágni az IT karrierbe – hangsúlyozzák.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Több női munkavállalóra van szükség az informatikai szektorban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A legnépszerűbb programozási nyelvek pedig továbbra is a Java, Javascript, C/C++, C#. Egyre több vállalat keres Python fejlesztőket, de a DevOps mérnök és a Full-Stack pozíció is felértékelődött, a kereslettel párhuzamosan pedig a bérekben is fellendülés figyelhető meg.

30%-os béremelkedés is megfigyelhető a programozási nyelvek hazai munkaerőpiacán

A Dise nemrégiben kiadott jelentése szerint a legnagyobb fizetés emelkedés a Cybersecurity Analysts munkakörben, azaz a kiberbiztonsági elemzőknél figyelhető meg. 2019-ben 88 000 dollár, 2020-ban pedig már 103 000 dollárra emelkedett az éves fizetésük. Itthon az ilyen elemzők 500-600 000 havi bruttó bérekkel számolhatnak, míg egy vezető pozícióban lévő elemző akár 1 500 000-2 100 000 forintot is elkérhet a munkájáért.

A hazai Bluebird Salary Guide 2021-es kiadványából kiderül, hogy a felkapottabb programozási nyelvek átlagban 25%, míg a Data Scientist és Machine Learning Engineer pozícióknál a béremelkedés 30% felett van tavaly szeptember óta. Az IT szakemberek fizetései átlagosan legalább 20%-kal emelkedtek itthon.  Hazánkban a szoftverfejlesztő területet nézve már egy junior Java, Javascript, C, C++, C#, .NET, mobil, PHP és Python fejlesztő fizetése bruttó 500 000 forinttól 800 000 forintig terjedhet. Ugyanezek a fejlesztői területek esetében vezető pozícióban levő alkalmazott 1 250 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedő havi bért is kaphat.

A DevOps és Full-Stack pozíciókra is nagy a kereslet itthon

A tervezéstől a fejlesztési folyamaton keresztül a gyártástámogatásig felelős DevOps mérnök munkakör is népszerű hazánkban. Egy junior kezdőbére 750 000 forinttól indul, míg egy vezető DevOps mérnök 2 000 000 forintot is kereshet. Egy Full-Stack fejlesztőnek – aki frontend és a backend fejlesztéseken is dolgozik egy személyben – 700 000 forinttól 2 100 000 forintig is terjedhet a fizetése.

Cloud Infrastructure Engineer, Cloud DevOps szakemberek iránt is rohamosan nő a kereslet, a már eddig is nagyon kelendő BigData és Machine learninggel foglalkozó fejlesztők mellett. Mindemellett egyre inkább megsokasodnak az automatizáláshoz kapcsolódó Quality Automation Engineer keresések is.

Kevés váltásra nyitott szakember van a magyar piacon

Folyamatosan nő a kereslet, a React, Angular frontend fejlesztőkre, valamint a Node.Js backend fejlesztőkre is, azonban a vállalatoknak kihívást jelent megtalálni ezeket a szakembereket, ugyanis nagyon kevés váltásra nyitott munkaerő van az IT piacon, a bérigényük pedig bruttó 1 500 000-2 000 000 forint között mozog.

Mit hozhat 2022 az IT szektorban?

A gazdasági fellendülés, a digitális átalakulás és a termékinnováció következtében az Egyesült Államok technológiai szektorában a munkahelyek száma rekordszinten 5 milliónál áll, és a vállalatok 68%-a akár 50 fejlesztő felvételét is tervezi a következő évben – derült ki a Motion Recruitment éves jelentéséből. A technológiai szakemberek 72%-a azt fontolgatja, hogy a következő évben elhagyja munkáját. A HR-szakemberek 61%-a már most aggódik a képzett fejlesztők keresése miatt.

2021-ben a COVID miatt IT területen természetessé vált a remote munkavégzés. Elindult egy folyamat, melynek keretében vidéken dolgozó IT szakemberek jobban fizető budapesti projekteken kezdtek el dolgozni, magasabb bérért. Ezzel együtt a budapesti és vidéki IT szakemberek számára is megnyílt a lehetőség, hogy külföldi projekteken dolgozhassanak.

Fotó: Envato

A Az informatikusok bére az egekben – ennyit kereshetsz, ha jó programozó vagy bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.