Szeptembertől decemberig a gazdaság számos területén intenzívebb a munka, mint az év más szakaszaiban. Ez magával hozza azt is, hogy új dolgozókat keresnek annak érdekében, hogy felkészüljenek az év végi csúcsidőszakra. Ha csak legyintenél abban a hitben, ez csak átmeneti, lehet, tévedsz. Sok esetben ugyanis akár hosszabb távú karrierlehetőségeket is jelenthet. Nézzük, hogy idén mely területeken nőhet a kereslet a munkaerő iránt!

Kereskedelem és e-kereskedelem

Szeptemberben talán még nem égsz karácsonyi lázban, ám a kereskedelem már résen van. Az ünnepi vásárlási láz sokaknál ugyanis már ősszel elkezdődik, ezért a kiskereskedelmi láncok és webáruházak gyakran keresnek eladókat, raktári dolgozókat, logisztikai koordinátorokat és ügyfélszolgálati munkatársakat. Az e-kereskedelem bővülésével a csomagfeldolgozó központokban is erős a munkaerőigény. Amerikában például 2023 októbere és decembere között közel 500 ezer szezonális dolgozót alkalmaztak. Hasonló mintázat figyelhető meg hazánkban is.

Logisztika és szállítmányozás

Ha pedig a kereskedelem nyüzsögni kezd, ahhoz igazodik a logisztika is. A megnövekedett áruforgalom miatt nagy szükség van ügyfélszolgálatosokra, diszpécserekre, futárokra, sofőrökre, raktárosokra. A gyors és pontos kiszállítás kulcsfontosságú, ezért ezek a pozíciók kimondottan keresettek. A hazai futárcégek is megnövelik munkavállalóik számát és tavaly a Magyar Posta is bővítette a járműflottáját a zavartalan kiszolgálás érdekében.

Szezonális irodai munkák

Adminisztrátorok, projektasszisztensek és HR-koordinátorok iránt is megnő a kereslet, hiszen sok vállalatnak extra támogatásra van szüksége a hajrá időszakában.

Vendéglátás és turizmus

Tény, hogy a nyár az igazi fesztivál időszak, de az ősz sem fukarkodik rendezvényekben, konferenciákban, céges eseményekben, esküvőkben. Ezzel párhuzamosan több szakácsokra, felszolgálóra, catering koordinátorra és szállodai recepciósra van szükség. Az ünnepi időszakhoz közeledve pedig még több lehetőség nyílik ebben a szektorban. A KSH adatai szerint 2024 októberében a szálláshelyek iránti kereslet mutatói is emelkedtek.

Egészségügy

Ősszel beindul az influenza és egyéb szezonális megbetegedések, amely növeli az alapellátás, a sürgősségi ellátás és időnként a járó-/fekvőbeteg-osztályok teherbírását. Növekvő munkaerőigény merülhet fel az ápolói munkakörben, a járó- és/vagy fekvőbeteg osztályokon, de az adminisztráció terén is.

Oktatás

A diákok már a bőrükön érzik, hogy megkezdődött az iskola, ezzel együtt megnőhet a tanári és korrepetáló iránti igény.

Pénzügy és számvitel

Az év végi zárásokra készülve a cégek gyakran keresnek könyvelőket, pénzügyi asszisztenseket és adótanácsadókat. Ezek a pozíciók szezonálisan erősödnek, de jó eséllyel akár hosszabb távú munkára is felkészülhet a jelentkező.

Az őszi hónapokban a munkaerőpiac igazán pezsegni kezd és ez kedvez az álláskeresőknek. Nem véletlenül időzítik az állásbörzék zömét az évnek erre az időszakára. Legyen szó kereskedelemről, logisztikáról, vendéglátásról vagy pénzügyi feladatokról, ilyenkor jó eséllyel találhatsz új lehetőséget. Arra is nagy esély van, hogy a szezonális munkából végül hosszabb távú elköteleződés lesz.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Hol nő meg a kereslet? Szezonális iparágak és álláslehetőségek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkaszüneti nap olyan munkanap, amelyen valamilyen állami, nemzeti, vallási ünnep miatt nem kell munkát végezni. Emiatt csak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott, kivételes esetekben van helye munkaszüneti napon történő munkavégzésnek.

A munkaszüneti napok olyan munkanapok, amikor főszabály szerint a dolgozóknak nem kell munkát végezniük. A munka törvénykönyve értelmében munkaszüneti napnak minősül a január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25-26.

Akik munkaszüneti napokon is beoszthatók rendes munkaidőben történő munkavégzésre:

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben dolgozik,
• idényjellegű vagy megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozik,
• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkát végez,
• külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalónak minősül.

Arról, hogy a munkáltató vagy a munkakör mikor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, az Mt. maga rendelkezik.

Munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő azon munkavállalók számára rendelhető el, akik rendes munkaidőben is foglalkoztathatóak munkaszüneti napon. Emellett baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében is lehetőség van munkaszüneti napon történő rendkívüli munkaidő elrendelésére.

A munkaszüneti napon végzett munkavégzés esetén a munkavállalót 100%-os bérpótlék illeti meg.

Munkarend a munkaszüneti napok körül 2022-ben:

• január 1. szombat – munkaszüneti nap
• március 14. hétfő – pihenőnap
• március 15. kedd – munkaszüneti nap
• március 26. szombat – áthelyezett munkanap
• április 15. péntek – munkaszüneti nap
• április 18. hétfő –     munkaszüneti nap
• május 1. vasárnap – munkaszüneti nap
• június 6. hétfő – munkaszüneti nap
• augusztus 20. szombat – munkaszüneti nap
• október 15. szombat – áthelyezett munkanap
• október 23. vasárnap – munkaszüneti nap
• október 31. hétfő –  pihenőnap
• november 1. kedd – munkaszüneti nap
• december 25. vasárnap – munkaszüneti nap
• december 26. hétfő – munkaszüneti nap

2022-es évben a munkavállalók és a munkáltatók 3 négynapos és 3 háromnapos hosszúhétvégével számolhatnak, emellett pedig két szombati nap lesz munkanap az idén.

Fotó: Envato

A Kevesebb lesz idén a munkaszüneti nap bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat decemberi statisztikái alapján a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,8 százalékos növekedés látszik az egy évvel korábbi adathoz képest. Az átlagos regisztrációs idő 490 nap, tehát átlagosan 16 hónapba telik állást találni Magyarországon.

Az álláskeresési járadék folyósításának jogosultsági ideje hazánkban a legalacsonyabb Európában, mindössze három hónap. Az ellátás minimális összege a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de nem több, mint a minimálbér. Ezt követően 23 ezer forintos szociális támogatás illeti meg azokat, akik nem találtak állást.

Fotó: Envato

A Átlagosan 16 hónapba kerül állást találni Magyarországon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Felidézik, hogy január elsejétől a bruttó minimálbér 200 ezer forint, garantált bérminimum bruttó 260 ezer forint (nettó 133, illetve 173 ezer forint).

Az elmúlt évek folyamatos keresetemelkedéseinek hatására a kis- és középvállalkozások (kkv) körében jelentősen visszaesett a minimálbéren vagy garantált bérminimumom foglalkoztatottak száma (2021 decemberére már csak munkavállalók 13 százaléka volt ilyen), ez nagyságrendileg 200-250 ezer foglalkoztatottat jelent a 4 fő feletti kkv-knál. A GKI szerint a januári kiugróan magas emelés nyomán akár 1 millió munkavállaló is bekerülhet ebbe a körbe.

A GKI az emelés hatását vizsgáló reprezentatív kutatásában több mint ezer, nem mezőgazdasági, 4 fő feletti kis- és középvállalkozást (kkv) kérdezett meg, amelyek közül 1044 válaszolt.

Azon vállalatok, ahol van minimálbéres vagy garantált bérminimumon alkalmazott dolgozó, az emelés hatására átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak. Ez a teljes hazai kkv körre nézve 7 százalékkal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.

A garantált bérminimumon foglalkoztatottak nagyobb arányt képviselnek, mint a minimálbéresek

Minimálbéren és/vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak a legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak (16 százalék), ezt követik a mikrovállalkozások (14 százalék), majd a középvállalatok (11 százalék). A legkisebb arány a nagyvállalatoknál van (9 százalék). A GKI megjegyzi, hogy minden vállalattípusnál

Ágazatok szerinti a legnagyobb arányban a kereskedelem és javítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, az összes foglalkoztatott 18 százaléka. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor (14 százalék), az építőipar (12 százalék), végül a feldolgozóipar (10 százalék). A feldolgozóiparban a legnagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, 6,5 százalék.

Megyék szerinti megoszlásban a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak a minimálbéresek és garantált bérminimumosok (54 százalék) a 4 fő feletti cégeknél, míg a legkisebb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5 százalék).

Változatos módon készülnek a vállalatok a minimálbér emelésre

A vállalatok 3-4 százaléka tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket és/vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál 6-7 százalék. A vállalatok 3 százalékánál terveznek elbocsátásokat a minimálbéremelés miatt, egy-egy vállalat átlagosan 5 főt, ez akár 5-7 ezer foglalkoztatottat is jelenthet a vizsgált körben. A GKI megjegyzi: ez a szám magasabb is lehet, mert nemcsak béroldalról van árnyomás a cégeken, az energiaköltségek drasztikus emelkedése, a nyers- és alapanyag árak emelkedése is sújtja a vállalkozásokat, miközben a vevői oldal erősen árérzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd és/vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben a GKI szerint.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Új felmérés: elbocsátásokat is hozhat a minimálbéremelés bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A koronavírus megjelenése óta vállalkozások sokasága kényszerült arra, hogy ésszerűsítse működését, felül kellett vizsgálnia a jövedelmezőségi és a növekedési előrejelzéseit, csökkentenie kellett folyamatosan a dolgozói létszámot, ami gyakran drasztikus változást jelent.

Ezekben az időkben luxusnak tűnhet minden olyan kezdeményezés, amely a munkavállalók elköteleződését célozza, de szakemberek szerint azok a szervezetek, amelyek fenntartják vagy növelik befektetéseiket a pozitív vállalati kultúrát népszerűsítő tevékenységekbe, most és a jövőben is nagyot nyerhetnek.

Négy ok, hogy miért fontos az alkalmazottak elismerése és jutalmazása a nehéz időkben:

1. Többet kérsz tőlük

A rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket igényelnek. A COVID-válság idején sok munkáltató minden eszközt megragad annak érdekében, hogy fenntartsa a forgalmát. Egyes alkalmazottak számára ez azt jelenti, hogy túlórázni kell a szupermarketek sorai között. Másoknak egyszerre kellett a volán mögé ugrani és kézbesíteni, és egyéb extrákat vállalni.

Mások, akik a létszámot csökkentettek, azzal szembesülnek, hogy a megmaradt munkatársaknak kell keményebben és hosszabb ideig dolgozni az üzlet működtetése érdekében.

A tapasztalatok azt mutatják, az alkalmazottak hajlandóságot mutatnak az összefogásra, és jóindulattal vesznek részt a nehézségek kezelésében. Főleg igaz ez akkor, ha a munkáltató megfelelően jutalmazza erőfeszítéseiket.

2. Szükséged lesz rájuk, amikor új lehetőségek jelentkeznek

A jó munkaerőnek még a terhelt időkben is akad a piacon lehetősége, és nagy valószínűséggel keresni is fogja azokat, ha a munkáltatójánál nem kap megfelelő elismerést, megbecsülést.

A nehéz idők elmúltával a lehetőségek ismét megszaporodnak majd, de ha hiányzik a fedélzetről a jó munkaerő, nem lesz a cégnek elég kapacitása előre mozdulni.

3. A hírneved megelőz

Komoly kihívást fog jelenteni, ha a cégről az a hír terjed el, hogy a válság idején nem bánt megfelelően a dolgozóival. A digitális forradalom egyik hozama, hogy a szervezetek sokkal láthatóbbá váltak, így az álláskeresőknek elég néhány perc arra, hogy a különböző közösségi felületeken információhoz jussanak a céggel kapcsolatban. Ha a vélemények nem megfelelőek, kétszer is meggondolhatják a jelentkezést. Ezzel szemben a pozitív, építő munkahelyi kultúra segíthet abban, hogy a cég vonzó munkáltatóként tűnjön fel a magasan kvalifikált munkavállalók számára.

4. Befektetés a legnagyobb vagyonba

A sikeres cégek bár különféleképpen működnek, de egy közös általában van bennük, mégpedig az, hogy elkötelezett és készséges csapatot építettek, amely befektet a szervezetbe, és arra összpontosít, hogy fejlődjön a cég. 

Ezért a vállalati kultúra előmozdítása – amelyben elismerik és jutalmazzák a dolgozók erőfeszítéseit jó és rossz időkben egyaránt – fontos a szervezet számára, ha reagálni kíván a jövő változásaira.

#HR #koronavirus #munkavallalo #motivacio #vallalatikultura #cegvezetes #alkalmazottak

A 4 ok, hogy miért kell még jobban motiválni a beosztottjaidat koronavírus idején bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A vádirat alapján az elsőrendű vádlott két éve augusztusban forgalmi szolgálattevői munkakört látott el a Hort-Csány vasútállomáson Miután észlelte, hogy az egyik váltó meghibásodott, a biztosítóberendezésen esetleges megoldásokat alkalmazva – például a kezelőgombok és a körülöttük lévő gyűrűk közé gombostűt szúrva – kezdte el az állomáson áthaladó vasúti forgalmat irányítani. A váltók kitérő állásba álltak át, így fennállt a veszélye az állomásról ekkor induló InterCity járat és egy oda érkező szerelvény ütközésének.

A váltók átállásának pillanatában a másodrendű vádlott által vezetett IC-vonat 94 méterre járt a váltótól. A mozdonyvezető azonban tovább fokozva a kialakult veszélyhelyzetet, nem észlelte a veszélyt, így későn kezdhette meg a vonat gyorsfékezését, emiatt pedig a mozdony az állomásra tartó InterCity újába került. A vészfékező szerelvény végül 205 méterre állt meg a másiktól. Az ellenkező irányba tartó vonatkocsikban összesen 300 ember utazott.

A vádhatóság a forgalmi szolgálattevővel szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg a mozdonyvezetőre pénzbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól. Emellett javasolta a forgalmi szolgálattevő eltiltását foglalkozásának gyakorlásától, határozott időre.

Fotó: Envato

Forrás: MTI

#veszelyeztetes #gondatlansag #buncselekmeny #munkavegzes

A Gondatlansággal vádolnak vasutasokat Egerben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Miután a sztrájk már több mint egy hete tart az ország második legnagyobb városában, az utcákon mostanra több tonna szemét gyűlt össze, ami a több napos, 20 fok feletti hőmérsékletek miatt közegészségügyi kockázatokkal jár. A városvezetés egyelőre csak mérsékelt engedményeket tett: 5 százalékkal lennének hajlandóak csökkenteni a tervezett munkaórák számát, a szakszervezet viszont legalább 20 százalékos csökkentést akar elérni.

Az Euronews szerint a hatóságok attól tartanak, hogy a Párizsban is sztrájkba lépnek a hulladékszállítók, akik tavasszal már szintén tiltakoztak az őket is érintő reformok ellen.

#sztrajk #munkaido #franciaorszag

A A kukások sztrájkja miatt hegyekben áll a szemét Marseille-ben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„Sokan erőn felül próbálkoztak kollégáik munkaviszonyban tartásáért, úgy a fizetett szabadságok, mint az ideiglenes megoldásnak gondolt áthelyezett munkanapok lehetőségével, ami azóta a legtöbb iparágba beépült. Tavaly nyáron már sikeresen toboroztunk: nem volt olyan pozíció, amit ne tudtunk volna határidőn belül betölteni. 2021 első féléve a korábban megszokott volument, a válság előtti forgalmat hozta – amiben persze a február 1-jei 4%-os bérnövekedés is megjelenik -, s úgy látjuk még ezt is felülmúlja majd az évzárás” – mondta a HRportálnak Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke.

A jelen munkaerő-piaci helyzet a nyugdíjas szövetkezeteknek is kedvez.  A foglalkoztatott tagok és a partnervállalkozások száma folyamatosan növekszik. „Előrejelzéseink szerint a 2021-es év 2019 teljesítményéhez közel várható, de szükséges ehhez, hogy a nyugdíjas korosztály biztonságban érezze magát a munkaerőpiacon, ami a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek felelőssége” – mondta Dolgos Attila KÖZÉSZ alelnök.

Dénes Rajmund Roland MMOSZ elnök úgy látja, az Y és Z generáció térnyerése miatt is egyre vonzóbb az atipikus foglalkoztatás flexibilitása, változatosága, a mobilitás támogatása, vagy akár a távmunka opciója.

Forrás: HRportal

#foglalkoztatas #atipikusmunka #munkaeropiac #ber #koronavirus

A Jót remél az atipikus szektor bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A pályázat önkormányzatok, vállalkozók, munkaügyi-, civil- és képző szervezetek együttműködésével valósult meg, annak részeként a Kormányhivatal képzési költség, keresetpótló juttatás, lakhatási- és útiköltség támogatást nyújtott, emellett bértámogatással, bérköltség-támogatással járult hozzá a munkavállalók munkába állásához, egyúttal az önfoglalkoztatóvá válóknak is biztosított támogatást.

A munkavállalók több mint 900 vállalkozásnál helyezkedtek el, továbbá a foglalkoztatás támogatásán felül mintegy 245 induló vállalkozást segítettek a program keretében – írja közleményében a Baranya Megyei Önkormányzat.

Fotó: Envato

Forrás: MTI

#palyazat #foglalkoztatas #kepzes #tamogatas

A Több mint kétezer hátrányos helyzetű ember jutott munkához Baranyában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Vannak olyan munkaerőpiaci területek, amelyeket szinte érintetlenül hagyott a világjárvány, sőt inkább még növekedést is hozott, ilyen például az IT, ahová jelenleg is, ahogyan a korábbi években, több tízezer szakembert keresnek a cégek. Más területek, mint amilyen a termelés vagy a szálloda- és vendéglátóipar, jobban megszenvedték a válságot, hiszen átmenetileg rengeteg munkahely megszűnt, viszont mostanra ezekben az ágazatokban is újra munkaerőhiány tapasztalható – írja a WHC csoport tapasztalatai alapján a HRPortál.

A sajtóban megjelenő hírekkel összhangban a WHC szerint is igaz, hogy a hazánkban működő autóipari cégek számára is jelentős kihívást jelent a félvezető alkatrészek globális hiánya. Azonban az autóipari gyártók sem gondolkodnak egyelőre létszámleépítésben, inkább a meglévő munkaerő megtartására törekszenek.

Egyes hiányterületeken a WHC Csoport szerint a külföldi, nem Európai Uniós államokból érkező munkavállalók enyhítést jelenthetnek. Rájuk a gazdasági növekedés ütemének fenntartása, és a hazánkba érkező rengeteg munkahelyteremtő beruházás kiszolgálása érdekében is nagy szükség van. A vállalat szerint a szabályozott és biztonságos keretek között megvalósuló munkaerőkölcsönzés jó megoldás, hiszen kellő rugalmasságot biztosít a munkaadók számára, és rengeteg adminisztrációs terhet vesz le vállukról.

Fotó: Envato

#munkaeropiac #foglalkoztatas #munkaerohiany

A Lelassul a gazdasági növekedés a munkaerőhiány miatt? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.