A vizsgálatokból kiderült, hogy az összhalálozás terén 12 százalékos, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17 százalékos, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21 százalékos relatívkockázat-csökkenést figyeltek meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akit egyáltalán nem fogyasztanak kávét – idézi a tájékoztató Simon Juditot, a tanulmány első szerzőjét, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatóját. A budapesti és a londoni egyetem eredményei a közelmúltban láttak napvilágot a European Journal of Preventive Cardiology orvosi szaklapban.

A rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat.

A jelenlegi tanulmányban csaknem félmillióan vettek részt. Ez az eddigi legnagyobb volumenű kutatás, ami a kávéfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszált. Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. A kutatásban résztvevők közül legtöbben vagy őrölt kávét vagy instant kávét ittak rendszeresen – mondta Zahra Raisi-Estabragh, a Queen Mary Egyetem kutatási ösztöndíjasa.

“Miközben az őrölt kávé mértékletes fogyasztása és a halálozási esélyek csökkenése között találtunk összefüggést, ugyanezt már nem tudtuk kimutatni a rendszeresen instant kávét fogyasztók körében. Ennek oka valószínűleg a két kávétípus feldolgozásában keresendő, mert különböző kémiai anyagok mutathatók ki bennük” – tette hozzá.

A kutatócsoport a brit UK Biobank adatbázisát felhasználva 468 629 olyan felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri betegségben. A kávézási szokásokat, valamint az életmódbeli sajátosságokat (dohányzás, fizikai aktivitás) részletes kérdőív segítségével térképezték fel.

Minden második munkahelyi kávé ingyen van

Becslések szerint a világon naponta több mint 2 milliárd csésze kávét isznak az emberek, a legtöbbet a skandinávok, miközben Afrikában és Közép-Amerikában alig fogyasztják; a magyarok a mezőny közepe táján találhatók, közülük minden második a munkahelyén is kávézik. A magyarok fele kávézik munkahelyén. Minden második ingyen van.

Egy brit felmérés arra az eredményre jutott, hogy azokban a szakmákban magas a kávéfogyasztás, ahol nagy a kiégés kockázata: az újságírók, a rendőrök, a tanárok, a cégvezetők, a kórházi dolgozók vezetik a sort.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Jó a munkahelyi kávé, de nem mindegy, milyen fajta bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező amerikaiak keresnek a legtöbbet, de jellemzően többet dolgoznak és kevesebbet pihennek, mint az alacsonyabb végzettségűek. A gazdag szülők gyermekei kétszer nagyobb valószínűséggel kapnak nyári munkát, mint a szegényebbek. És sok idős, magas nyugdíjú amerikai szakember, folyamatosan jelen van az irodában.

Miért olyan gyakori a kiégés napjainkban?

A kiégés azért jellemző korunkra, mert a munkával kapcsolatos elképzeléseink és a munkánk valósága között nagyobb a szakadék, mint a múltban.

Az egykori angol textilgyári munkások kétszáz éve hosszabb ideig dolgoztak, mint a mai munkások, és ezt ráadásul veszélyes körülmények között tették. Kimerültek, de a ma gyakran hivatkozott terhelt pszichés állapot nem volt ismert körükben. Ők nem égtek ki, mert nem hitték, hogy a munkájuk az önmegvalósítás útja.

Az ideál, ami a kiégéshez vezet nem más, mint az a késztetés, mely jobb életet, társadalmi méltóságot, erkölcsöt és spirituális célt is ígér annak, aki kemények dolgozik.

A hamis ígéret

Platón szerint egy nemes hazugság elhiteti velünk a kemény munka értékes. Főnökeink profitjáért dolgozunk, reménykedünk, hogy a munka beváltja a hozzá fűzött reményeket, és a remény rábír minket arra, hogy többletórát fektessünk be, vállaljuk a plusz projektet, és együtt éljünk a béremelés vagy a szükséges elismerés hiányával.

A kemény munkát vitathatatlanul az amerikai társadalom értékeli a legjobban. A Pew Research Center 2014-ben végzett közvélemény-kutatásában a válaszadók 80%-a „szorgalmasnak” nevezte magát. Egyetlen más tulajdonság sem váltott ki ilyen erős pozitív választ, még a „szimpatikus” vagy a „mások elfogadása” sem. Csupán 3%-uk mondta, hogy lusta, és statisztikailag jelentéktelen volt az a létszám, aki határozottan lustának mondta magát.

A modern munkaethosz szerint a méltóság, a jellem és a cél mind elérhető a munkavállalók számára, ha sokat dolgoznak. Az alkalmazottak elköteleződése állítólag az eredmény szempontjából is jó.

Ki az, aki pszichológiailag száz százalékig elkötelezett a munkája iránt?

A Gallup szerint az amerikai munkavállalók körülbelül egyharmada ilyen. A felmérés szerint az amerikai munkások jobban elköteleződnek a munkahely mellett, mint egyéb gazdag országok munkavállalói. (Norvégiában az elköteleződési arány fele annak, mint az Egyesült Államokban, a norvégok mégis a leggazdagabb és legboldogabb népek egyike.)

Fotó: Envato

A A munkád nem az istened: üdvözlet a kiégési járvány korszakában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Joseph Heller Valami történt című könyvének a főhőse Bob Slocum így ír a munkahelyéről: „A hivatalban, ahol dolgozom, öt embertől félek. Ötük mindegyike fél négy embertől (az átfedéseket nem számítva), az összesen húsz, és e húsz mindegyike hat embertől fél, az annyi, mint összesen százhúsz ember, aki legalább egyvalakitől fél. E százhúsz ember mindegyike fél a másik száztizenkilenctől, és ez a száznegyvenöt ember mind fél attól a tizenkettőtől odafönn a csúcson, akik közreműködtek ennek a cégnek az alapításában és kiépítésében, ami most az övék, és ők irányítják.” De ki is pontosan az a tizenkettő odafönn a csúcson, akik félelemmel teli szervezeti, munkahelyi vagy csoport kultúrát hoznak létre?

Bob Slocum, a negyvenes évei derekán járó középszintű vezető hivatalnok, akivel valami történt, és emiatt a valami miatt tele van szorongással, zaklatottsággal, elembertelenedéssel. Szinte mindannyian ismerjük ezt az embertípust, vagy akár mi magunk is voltunk már ebben a helyzetben, egy félelemmel teli szervezetben dolgozva, ahol napról napra résen kell lenni. Hogy mennyire gyakori ez a probléma azt jól jelzi, hogy az általunk végzett pszichoszociális kockázatértékelések során nagyon sok szervezetben megjelenik a kihasználástól való félelem, mint ahogyan a SOTE pszichoszociális kockázatértékelés kutatásában is a szekálás volt az egyik legtöbbet említett probléma a munkatársak körében.

A vezetők felelőssége a félelemkeltésben

Vezetők és szervezetek, akik látszólag semmilyen módon nem foglalkoznak a beosztottjaik érdekeivel, vagy – még a közönynél is rosszabb verzió – egyenesen eltiporják, szembe mennek ezekkel az érdekekkel. Vezetők, akik nyíltan hirdetik, hogy „mindenki pótolható”, szervezetek, amelyek ügyesen olyan módon foglalkoztatják a munkatársaikat, hogy egyik pillanatról a másikra meg tudjanak szabadulni tőlük. Vezetők, akik az egyet nem értés legkisebb jelére verbális agresszióval válaszolnak.

A félelemkeltés árnyalatai

Amikor a félelemmel teli kultúrákról beszélünk, amelyeket félelmet generáló vezetők vezetnek természetesen vannak árnyalatnyi különbségek: vannak szervezetek, ahol a félelem forrása „mindössze” az állandó bizonytalanság, a kontroll és autonómia hiánya, az egyetértésre való erős nyomás, de vannak olyan szervezetek is, ahol mindez törvénytelen formát ölt. Utóbbi szervezetekben nem ritka a szexuális vagy más jellegű zaklatás, a törvénytelen működés segítésének az elvárása, vagy a munkatársak egymás ellen fordításával olyan munkahelyi kultúra teremtése, ahol „ember embernek farkasa” lesz. Az ilyen szervezetek vezetői közül végül néhányan a börtönben is végzik, ahogyan azt a híres Enron eset is megmutatta, amiről a későbbiekben még részletesebben lesz szó.

A szervezet vezetői által képviselt kegyetlen kultúra gyakran a szervezetben normaszerű működésé válik, ahogyan arról Bob Slocum is beszélt: végül a szervezetben, ha nem is mindenki, de sokan lesznek félelemkeltőek, és sokan fognak félni is, és a gyűrűdző hatás a szervezeten kívül is meg fog jelenni.

Enron-botrány és a kegyetlenség

Az Enronról készült dokumentumfilmben van például egy megrázó jelenet, amelyen a cég kereskedői beszélnek egymással. Az Enron egy energiával kereskedő vállalat volt, így a Kaliforniát 2000-ben sújtó borzasztó tűzvésszel együtt járó „áram krízis” nekik hasznot húzott, főleg azután, hogy néhány kereskedő kitalálta azt, hogy miként tudják az erőművek leállításával és újraindításával manipulálni a piacot. A dokumentumfilmben azt látjuk, ahogyan az egyik kereskedő nevetve mondja a másiknak a kaliforniai erdőtűzről, hogy „Égj bébi, égj! Ez gyönyörűszép!”, látszólag egyáltalán nem foglalkozva azzal, hogy az erdőtűz mekkora kárt okozott. A kegyetlen, félelemmel teli szervezeti kultúrák egymás ellen fordítják a vezetőket és a munkatársakat, széttörik a munkatársak közötti bizalmat, és az ügyfelekkel szembeni cinizmusba torkollanak.

Szakértő: Dr. Szabó Zsolt Péter, munka- és szervezetpszichológus, WORRI

A Munkahelyek, ahol rettegni kell – avagy „a hivatal, ahol dolgozom” bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kutatási eredmények szerint az éjszaka minősége előrejelezte a nappali tüneteket, viszont ezek nem jelezték előre a következő éjszaka alvás minőségét. Az viszont, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást.

A home office is nagyobb hatással van az alvásunkra, mint azt gondolnánk

Fontos faktor az alvás szempontjából a munka és a pihenés elkülönítése térben is időben is, ami a home office elterjedésével sokaknak nehézségbe ütközik. A kutatók úgy vélik, ha a fizikai lehetőségeink nem is engedik meg, hogy az éjszakai pihenés és a munkavégzés más-más helyiségben történjen, legalább a napi rutinokkal meg kell próbálnunk határt szabni annak, hogy az életünk különböző szférái teljesen összemosódjanak és még este az ágyban fekve is az előző és a következő napi munkahelyi feladatok uralják a gondolatainkat.

Amerikában is kutatják az alvási szokások megváltozását és annak következményeit

Russell Foster, az Oxfordi Egyetem cirkadián idegtudományának professzora elmondta közölte, hogy alváslaborokban végzett kísérletek szerint, ha az embereknek lehetőséget adnak arra, hogy hosszabb ideig aludjanak, alvásuk kétfázisúvá vagy akár többfázisúvá válhat. Foster szerint az egyértelmű, hogy a megszakított alvást a múltban kevésbé tekintették problémának, és hogy a modern elvárások a jó éjszakai alvással kapcsolatban – nyolc órán át aludni – nem feltétlenül hasznosak.

Az alvás mennyisége egyéni szükséglet

Foster szerint az éjszakai ébredés kulcsfontosságú pontja nem jelenti az alvás végét. Példaként említette, hogy a Covid járvány óta többen panaszkodnak arra, hogy felébrednek éjszaka. Foster javaslata, ilyenkor mellőzzük a telefont, az internetet, a közösségi médiát és minden olyan tevékenységet, ami éberebbé tesz vagy aktiválja a stresszre adott választ. A legtöbb alvásszakértőhöz hasonlóan ő is azt javasolta, ha frusztrációt okoz az álmatlanság, keljünk ki az ágyból, és keressünk pihentető tevékenységet, ami kis fény mellett végezhető. És gondoljunk arra, hogy az alvás is egyéni szükséglet, nincs követelmény azzal kapcsolatban, hogy hány órát kell aludni, és jó-e az, ha felébredünk az éjszaka közepén.

Fotó: Envato

A Nem hagy aludni a munkahelyi stressz? Így gondold újra az álmatlanságot! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Kutatások szerint minden ötödik amerikai felmondott már a toxikus munkahelyi kultúra miatt, míg az Egyesült Királyságban megkérdezett alkalmazottak 64%-a azt mondta, hogy a munkahelyi problémás viselkedések negatívan befolyásolták mentális egészségüket.

Elterjedt nézet, hogy a mérgező viselkedések a nagyvállalatoknál gyakoriak, ahol éles a verseny, és alacsony az elszámoltathatóság – a tapasztalatok szerint azonban a káros kultúra a kisebb, kevésbé hierarchikus szervezetekben is jelen van. Hogyan deríthetjük ki, mely munkahelyen jellemző a mérgező kultúra, és van-e lehetőség a változtatásra ott, ahol szenvednek a dolgozók.

Amikor a munkahely mérgezővé válik

Noha nincs pontosan meghatározott definíció arra vonatkozóan, hogy mitől lesz egy munkahely „mérgező”, van néhány kulcsfontosságú tényező, amire figyelni kell.

„A mérgező munkahely olyan környezet, amelyben a visszaélésszerű viselkedés szinte normálissá válik” – mondja  a BBC-nek Thomas Roulet, a Cambridge Egyetem Judge Business School szervezetelméleti professzora. „Egyrészt arról van szó, hogy az emberek hogyan viselkednek rosszul, másrészt milyen hatással vannak másokra. A mérgező munkahelyen gyakran az egyének úgy próbálnak befolyást szerezni, hogy nem gondolnak a munkatársaikra gyakorolt ​​következményekre.”

A nagy terheltségű környezetben gyakrabban válik mérgezővé a légkör, mivel a stressz és a szorongás lefelé csordogál a hierarchiában – mondja Thomas Roulet. Ugyanakkor az is jellemző, hogy a nagy szervezetekben kialakítanak olyan védelmi funkciókat, melyek segítik a HR bevonását is a nehéz helyzetekbe.

Azok a szervezetek, ahol a vezetők megértik hatalmuk következményeit, és ahol szigorú viselkedési normákat szabnak, általában a legkevésbé mérgezőek. – mondják a szakemberek. Ennek azonban többnek kell lennie, mint pusztán írott politikának – ez egy kulturális dolog, ahol az emberek tudják, hogy egy bizonyos módon kell cselekedniük, és ezt mindenki követi is. – mondják.

Szakértők azt javasolják, hogy egy állásinterjún ássunk mélyre a kulturális normákban: kérdezzünk a viselkedési normákról, a vezetés típusáról, coaching és képzési lehetőségekről, a szervezeti kommunikációról. Amennyiben a cég képviselőjének nincsenek jó válaszai ezekre kérdésekre, akkor lehet, hogy az önmagában figyelmeztető jel.

Remény a jövőre nézve?

Bár még mindig gyakori, hogy a munkahelyek megússzák a mérgező viselkedést, az elmúlt néhány évben számos nagy horderejű történet látott napvilágot, ami potenciálisan a munkahelyi kultúra javulására ad reményt.

„A fiatalabb nemzedéket úgy nevelték, hogy igazat mondjon a hatalomnak, és beszéljen, ha olyan hibát lát, amelyet orvosolni kell. Ez a generációs jellemző és a közösségi média ereje újrakeretezi az elszámoltathatóságot, ami néhány évvel ezelőtt még ismeretlen volt. De most már létezik, és még erősebb lesz, ahogy a boomerek és az X generáció nyugdíjba vonulnak. – vélik elemzők.

Fotó: Envato

A Mérgező munkahelyi légkör – vigyázat, bárhol előfordulhat! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Hogyan dönthetjük el, mi az, ami megbocsátható, és mi az, ami biztos, hogy nem. Mit mérlegeljünk, ha helyesen akarunk élni a megbocsátás eszközével?

Mi az, amit megbocsáthatsz?

A kérdés csak ránézésre nehéz. Hosszú fejtegetések helyett, egyetlen szóban megválaszolható. Mindent meg kell bocsátanunk. Mindent és mindenkinek. Tudom, hogy ez a mondat kiveri a biztosítékot, mert haragtartó nemzet vagyunk. Boldogság tréningjeinken gyakran leteszteljük, ki mennyire haragtartó és a teszteredmények többnyire elkeserítők. A résztvevők nagy része mindig talál olyan sérelmet az életében, amit megbocsáthatatlannak tart. Öntudatosan jelentik ki, hogy ami velük történt, arra nincs bocsánat és hallani sem akarnak az ellenkezőjéről. Ennek oka pedig az, hogy nem tudjuk, mit is jelent a megbocsátás és azt sem tudjuk, milyen hatással van a saját életünkre.

Mit jelent a megbocsátás?

A megbocsátás az, ha egy sérelem átélése után meghozzuk azt a döntést, hogy el fogunk engedni minden olyan negatív érzést és vágyat, ami árt a lelki egészségünknek. Úgy döntünk, békét alakítunk ki önmagunkban a történtekkel kapcsolatban. Ebben az olvasatban a megbocsátás tehát nem a másik félről szól. Nem a hozzá való viszonyulásunkról. Hogy róla mit és hogyan kell a jövőben gondolnunk. Ha megbocsátunk valakinek, akkor nem feltétlenül az ő élete lesz jobb, boldogabb, hanem a miénk.

Honnét tudhatom, hogy megbocsátottam valakinek?

Amikor még nem értünk el a megbocsátáshoz, akkor a haragot éltetjük magunkban. Ehhez két szándék kapcsolódik. Az egyik a bosszúállási szándék, a másik az elkerülési szándék. A bosszúállási szándék azt jelenti, hogy azon töröm a fejem, hogyan állhatnék bosszút azon, aki sérelmet okozott nekem. Mit tehetnék, hogy megtoroljam a másik bűnét. Ha én nem tudom megbosszulni, akkor arra vágyom, hogy valaki más büntesse meg őt: az élet, a sors, a végzet. Azt remélem, jobban fogom érezni magam attól, ha a másik szenved.

A másik szándék az elkerülési szándék. Ez azt jelenti, látni sem akarom a másikat. Ha hív, nem veszem fel a telefont; ha látom, nem köszönök neki; nem megyek el olyan társaságba, ahol ő is jelen van. Akkor lehetünk biztosak abban, hogy megbocsátottunk valakinek, ha már egyik szándék sem hajt bennünket.

A megbocsátás nem egyenlő azzal, hogy szó nélkül hagyjuk a fájdalmakat, hogy nem adunk visszajelzést arról, ami bántott. Sőt ezeket jeleznünk is kell másoknak, mert talán meg tudjuk akadályozni azt, hogy legközelebb is előforduljon ilyesmi.

Mit nyerhetünk, ha megbocsátunk?

A munkahelyen főleg azt nyerhetjük, hogy helyreáll a kapcsolatunk „az elkövetővel”. Ez a körülöttünk dolgozó munkatársaknak is fontos, hiszen amíg két ember között feszültség van, addig a munkahelyi légkör is megsínyli ezt.

A legfontosabb azonban saját lelki egészségünk. A kutatások szerint a megbocsátó emberek boldogabbak, egészségesebbek, nyugodtabbak, nem rágódnak. Éppen ezért gyakori, hogy megbocsátás terápiát tartanak a szakemberek azoknak, akik képtelenek elengedni a sérelmeiket.

Aki pedig úgy véli, továbbra sem bocsát meg, és a fentiek túl bárgyúak ahhoz, hogy a való életben alkalmazhatók legyenek, annak álljon itt Seneca üzenete: Nyugodj meg! Az ellenséged meg fog halni, és neked még a kisujjadat sem kell megmozdítanod ehhez.

Aki pedig emelkedettebb üzenetre vágyik így karácsony táján, annak álljon itt egy idézet a bibliából: “Uram, ha vét ellenem embertársam, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer? Mondom neked – felelte Jézus -, nem hétszer, hanem hetvenhétszer.”

Szerző: Sipos Tünde, tréner, Forlong Bt.

A Mi az, amit megbocsáthatsz a kollégádnak és mi az, amit már nem? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kereskedelmi törvény 14 óráig engedi az üzletek nyitvatartását ezen a napon, az OKSZ tagvállalkozásai az áruházi dolgozók, eladók pihenése, családi ünneplésük segítése érdekében döntöttek a rövidebb nyitvatartás mellett. A munkát végzőknek a járvánnyal összefüggő nagyobb terhelés miatt is több pihenőidőre van szükségük – tették hozzá.

Az OKSZ tagvállalkozásai azt javasolják, hogy a vásárlók tájékozódjanak előre a december 24. előtti napok nyitvatartásáról is.

Egyes iparcikk kereskedelmi áruházak december 24-én már nem nyitnak ki – például bútor-, barkácsáruházak közül -, továbbá kisebb iparcikk árus boltok sem – hívták fel a figyelmet.

Az ünnepek előtti napokon egyes áruházak, boltok a szokásosnál hosszabb nyitvatartással várják a vásárlókat; arany hétvégén is több olyan üzlet kinyit, amelyek vasárnap egyébként zárva tartanak.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Az eladóknak is pihenni kell – így lesznek nyitva a nagy üzletláncok december 24-én bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az 1000 amerikai kis- és középvállalati munkavállaló bevonásával készített kutatás alapján, az alkalmazottak jelentős része szerint nem jár fenyegetéssel a cége számára, ha munkavégzés közben gyanús linkre vagy mellékletre kattint. A teljeskörű IT védelem mellett a rendszeres kibervédelmi tréning — melyet a felmérés is tükröz — elengedhetetlen eleme kéne legyen a céges folyamatoknak – hangsúlyozza a Maxvalor szakértője.

 A munkavállalók csaknem negyede (24%) úgy véli, hogy a gyanús linkekre, illetve mellékletekre való kattintás nem, vagy csak minimális kockázattal jár cége, illetve annak informatikai rendszere számára — derül ki egy 1000 amerikai kis- és középvállalati alkalmazott bevonásával készített friss felmérésből.

A kutatás arra is rámutat többek közt, hogy a dolgozók ugyan értik a gyenge és újrafelhasznált jelszavak jelentette biztonsági kockázatokat, mégis mintegy felük (46%) használ csupán egyedi jelszavakat minden eszközén és alkalmazásában. A hanyagság mögött alighanem a felhasználók megszokott jelszavaiba vetett megingathatatlan hite áll, a válaszadók háromnegyede ugyanis magabiztosan állította a kutatásban, hogy jelenleg használt belépési kódjai elég erősek és korábban nem kerülhettek illetéktelen kezekbe. Ehhez az is hozzátartozik, hogy 34 százalék szerint az erős jelszó létrehozásának legjobb módszere az olyan speciális karakterek használata, mint az “&” vagy a “$”.

Hasonlóan meghökkentő eredménye a felmérésnek, hogy a válaszadók közel egyharmada (31%) tartja csak veszélyesnek, ha vállalati informatikai eszköze használatát a munkaidőn túl családtagjai vagy barátai számára is engedélyezi. Ez a gyakorlat azonban határozottan kiszolgáltatottá teszi a céges rendszereket.

Minden negyedik alkalmazott egy kattintással képes lenne súlyos helyzetbe hozni munkaadóját

A kutatás arra is rávilágított, hogy a munkavállalók képtelenek azonosítani a megtévesztésen alapuló rosszindulatú támadásokat. Ennek okaira és az ebben húzódó súlyos problémára az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) legfrissebb jelentése is rámutat. A bűnözés e formája ugyanis egyre kifinomultabb, összetettebb és hatásosabb. Az ilyen típusú támadások közül is az elmúlt időszakban kiugróan megnőtt a zsarolóvírus támadások aránya. Ezek pedig akár súlyos anyagi kockázatot jelenthetnek a szervezetek számára, miután döntő többségük mögött egyértelmű szándék a váltságdíjak kizsarolása a célba vett társaságtól. A tapasztalatok szerint pedig a közvetlen kár, a váltságdíj kifizetése nélkül, akár az éves forgalom 2-5 százalékát is elérheti, amely a kiesett forgalommal együtt, különösen KKV-k esetén, a cég csődbemenetelét is jelentheti.

A KnowBe4 kibervédelmi felmérésének akadt egy olyan pontja, ami további aggodalomra adhat okot. Az alkalmazottak mindössze fele (52%) válaszolta ugyanis, hogy egy általa felismert biztonsági incidenst valószínűleg jelezne munkáltatója felé. 27 százalék ezt csupán elképzelhetőnek tartja, ám a fennmaradó 21 százalék nem is tudja biztosan, mihez kezdene ilyen esetben, sőt, vélhetően nem tenne semmit.

Fotó: Envato

A Te mit kezdesz a gyanús linkekkel a munkahelyi gépeden? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az új megközelítéssel, a szomatikus és a szorongásos tünetek szempontjából vizsgálták az alvás és a koronavírus-járvány kapcsolatát. Az éjszaka minősége előrejelezte a nappali tüneteket, viszont ezek nem jelezték előre a következő éjszaka alvás minőségét. Az viszont, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást. A home office is nagyobb hatással van az alvásunkra, mint azt gondolnánk.   

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar munkatársai a járvány első hulláma alatt végeztek kérdőíves felmérést. A munkában Simor Péter mellett Polner Bertalan, a BME Kognitív Tudományi Tanszék oktatója, Nagy Tamás, a ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusa és belga, valamint spanyol kollégák vettek részt. A felmérést magyar, spanyol és belga alanyok bevonásával végezték. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt az alváskutatás nemzetközi szaklapja, a Sleep közölte – olvasható az egyetem honlapján közölt összefoglalóban.

A kutatók a felmérésben egészséges emberek alvását vizsgálták

Mint írják, a fertőzés terjedésével és a halálozásokkal kapcsolatos számadatok folyamatos követése, a szabadságunkat és a társas kapcsolatainkat jelentősen korlátozó intézkedések sajátos helyzetet teremtettek.

“Várható volt, hogy mindez egészséges emberekben is szomatikus tüneteket vált ki, erősödnek a szorongásos tünetek, a hipochondriára kevéssé hajlamosakat is utoléri az úgynevezett nocebo-effektus, vagyis a rossz közérzet, gyengeség, száraz torok, enyhe köhögés tüneteit akkor is észlelhetjük magunkon, ha igazából semmi bajunk nincs, csak túl sokat hallunk a koronavírus okozta tünetekről. Emellett várható volt a szorongást keltő gondolatok eluralkodása is, az, hogy nem tudunk szabadulni ettől az alapvetően negatív témától és másra koncentrálni” – magyarázta a pszichológus.

Két héten át figyelték, hogy hat az alvás minősége a pszichés állapotra

A beszámoló szerint a kutatók 2020 áprilisában és májusában vették föl az adatokat. “Az első hullám idején még a mostaninál is kevesebb biztos tudásunk volt a járvánnyal és a vírus okozta betegség lefolyásával kapcsolatban, és ez fokozta a szorongást, illetve még nem alakultak ki azok az egyéni megküzdési stratégiák, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot” – írják.

A kutatás módszertani újdonságát az adta, hogy az adatfelvételnél nem arra kérdeztek rá a résztvevőknél, hogyan változott a korábbihoz képest az alvásuk, hanem két héten át figyelték az alvásminőséget a finom pszichés változások indikátoraként. Végül 166 egészséges felnőtt adatait elemezték. A kísérleti személyeknek közvetlenül elalvás előtt és ébredés után kellett kitölteniük a kérdőívet, amely az alvásuk szubjektív minőségére, a napközben tapasztalt enyhe pszichotikus és szomatikus tünetekre és járvánnyal kapcsolatos, nehezen kontrollálható, kínzó gondolatok jelenlétére kérdezett rá.

Nehéz éjszakát nehéz nap követ

Az eredmények megerősítették azt a korábban is sokak által kimutatott összefüggést, miszerint a rosszabb alvásminőség kedvezőtlenebb pszichológiai mutatókkal jártak együtt a kéthetes vizsgálati időintervallum alatt. A beszámoló szerint azonban ennél is érdekesebb az alvásminőség és nappali élmények időbeli összefüggése. Az alvásminőség ugyanis előre jelezte a napi nehézségeket: egy rosszabb éjszaka után a személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be. Ez azonban a másik irányban nem jelentkezett, azaz a nappali tünetek nem jelezték a következő éjszaka minőségét.

A média nagy stresszkeltő

“A kutatás rávilágított azonban arra is, hogy a napi halálozások száma együtt járt a szomatikus tünetek fokozott megjelenésével ugyanazon a napon, és rosszabb alvásminőséggel járt együtt a következő éjszaka” – teszi hozzá Simor Péter. “Tehát az, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást” – foglalta össze.

Az összegzés szerint a kutatás megerősítette, hogy a túlzott médiafogyasztás, a stresszkeltő hírek nem a jó irányba hatnak. Ezért érdemes tudatosan kerülni a médiahasználatot elalvás előtt.

Mindent a maga helyén – az alvást és a munkát is

Ugyancsak fontos faktor a jó alvás szempontjából a munka és a pihenés elkülönítése térben is időben is, ami a home office elterjedésével sokaknak nehézségbe ütközik. A kutató úgy véli, ha a fizikai lehetőségeink nem is engedik meg, hogy az éjszakai pihenés és a munkavégzés más-más helyiségben történjen, legalább a napi rutinokkal meg kell próbálnunk határt szabni annak, hogy az életünk különböző szférái teljesen összemosódjanak és még este az ágyban fekve is az előző és a következő napi munkahelyi feladatok uralják a gondolatainkat.

“Ha sokasodnak a rossz éjszakák, akkor az előbb-utóbb pszichoszomatikus tünetek megjelenéséhez vagy pszichés zavarok kialakulásához vezethet” – mutatott rá az alváskutató.

Forrás: MTI

A Meglepő hatással van az alvási szokásainkra a koronavírus-járvány bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A friss levegő segít abban, hogy logikusabban gondolkodjunk, hatékonyabban dolgozzuk fel az információkat és fókuszáltabbak maradjunk, így összességében produktívabbá tesz minket a nap során. Azáltal ráadásul, hogy a friss levegő növeli a test oxigénellátottságát, csökken a vérnyomás és a pulzus, erősödik az immunrendszer, tisztul a tüdő, csökken a stressz és még energikusabbak is leszünk munka közben.

A beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri

Köztudott, hogy oxigént lélegzünk be és szén-dioxidot lélegzünk ki, a kilélegzett levegővel pedig hőt és párát is termelünk. Tevékenységünktől függően eltérő mennyiségű szén-dioxid áramlik ki testünkből, ülő munka esetén például egy átlagos felnőtt óránként 16 és 25 liter közötti mennyiséget termel. Ha a helyiség szellőzése nem megfelelő, a levegő gyorsan megtelítődik a gázzal: két ember és egy 30 nm-es nappali esetén mindössze alig 1,5 óra szükséges a kritikus 1000 ppm-es értékhez – ez alatt érdemes ugyanis tartanunk a szobában a széndioxid-koncentrációt ahhoz, hogy az ne befolyásolja teljesítményünket.

Ráadásul, bár első hallásra talán meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. Amellett, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a dohányzás, a főzés, a gyertyák vagy füstölők használata, a tisztítószerek, az építőanyagok, a bútorok, lakástextíliák és más berendezési tárgyak, számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratka-ürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról.

E tényezők miatt – állapította meg az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.

Így hat ránk a nem megfelelő levegő

A teljesítményünket ugyanis bizonyítottan befolyásolja a levegő minősége: a Harvard Egyetem kutatása azt vizsgálta, hogy a beltéri levegő összetétele és áramlása befolyásolja-e a munkahelyi teljesítményhez kulcsfontosságú olyan kognitív készségeket, mint az információfeldolgozás, a stratégiai döntéshozás vagy a stresszkezelés. Az eredmények szerint amikor a dolgozók jobb légáramlás, kevesebb illékony kemikália jelenléte és alacsonyabb széndioxid-koncentráció mellett dolgoztak, számos kognitív területen jobban teljesítettek. A legnagyobb különbség az olyan tevékenységek során mutatkozott meg, mint a döntéshozás, a tervezés, a felkészülés és a stratégiaalkotás.

Ezt tehetjük a jobb levegőért

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint három lépésben javíthatunk a beltéri levegő minőségén. Először is gondoskodjunk róla, hogy minél kevésbé szennyezzük a beltéri levegőt: kerüljük a beltéri dohányzást, a túl gyakori füstölőzést vagy gyertyagyújtást és ügyeljünk arra, hogy a konyha használatakor csukjuk be annak ajtaját vagy legalább kapcsoljuk be a páraelszívót. A konyha az ártalmas illékony anyagok legfőbb forrása, hiszen nem csak a főzés, a sütés és a kenyérpirítás során, de még a konyhai szeméttárolóból és a nem megfelelő élelmiszertárolás miatt is a levegőbe juthatnak ártalmas részecskék.

A második lépés a levegő megfelelő áramlásának biztosítása: az olyan kisebb terekben, mint egy átlagos városi lakás, gyorsan elhasználódik a levegő, ezért minél gyakrabban és minél alaposabban érdemes szellőztetnünk, illetve a légtisztítók, légszűrők is sokat segíthetnek, hiszen kiszűrik a finom, apró porszemcséket és polleneket a levegőből.

Fotó: Envato

A Így hat rád, ha nem szívsz friss levegőt munka közben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.