Ártalmas munkahelyi légkör bárhol kialakulhat, de egyes környezetek gyakrabban szülnek nehéz helyzeteket.

Kutatások szerint minden ötödik amerikai felmondott már a toxikus munkahelyi kultúra miatt, míg az Egyesült Királyságban megkérdezett alkalmazottak 64%-a azt mondta, hogy a munkahelyi problémás viselkedések negatívan befolyásolták mentális egészségüket.

Elterjedt nézet, hogy a mérgező viselkedések a nagyvállalatoknál gyakoriak, ahol éles a verseny, és alacsony az elszámoltathatóság – a tapasztalatok szerint azonban a káros kultúra a kisebb, kevésbé hierarchikus szervezetekben is jelen van. Hogyan deríthetjük ki, mely munkahelyen jellemző a mérgező kultúra, és van-e lehetőség a változtatásra ott, ahol szenvednek a dolgozók.

Amikor a munkahely mérgezővé válik

Noha nincs pontosan meghatározott definíció arra vonatkozóan, hogy mitől lesz egy munkahely „mérgező”, van néhány kulcsfontosságú tényező, amire figyelni kell.

„A mérgező munkahely olyan környezet, amelyben a visszaélésszerű viselkedés szinte normálissá válik” – mondja  a BBC-nek Thomas Roulet, a Cambridge Egyetem Judge Business School szervezetelméleti professzora. „Egyrészt arról van szó, hogy az emberek hogyan viselkednek rosszul, másrészt milyen hatással vannak másokra. A mérgező munkahelyen gyakran az egyének úgy próbálnak befolyást szerezni, hogy nem gondolnak a munkatársaikra gyakorolt ​​következményekre.”

A nagy terheltségű környezetben gyakrabban válik mérgezővé a légkör, mivel a stressz és a szorongás lefelé csordogál a hierarchiában – mondja Thomas Roulet. Ugyanakkor az is jellemző, hogy a nagy szervezetekben kialakítanak olyan védelmi funkciókat, melyek segítik a HR bevonását is a nehéz helyzetekbe.

Azok a szervezetek, ahol a vezetők megértik hatalmuk következményeit, és ahol szigorú viselkedési normákat szabnak, általában a legkevésbé mérgezőek. – mondják a szakemberek. Ennek azonban többnek kell lennie, mint pusztán írott politikának – ez egy kulturális dolog, ahol az emberek tudják, hogy egy bizonyos módon kell cselekedniük, és ezt mindenki követi is. – mondják.

Szakértők azt javasolják, hogy egy állásinterjún ássunk mélyre a kulturális normákban: kérdezzünk a viselkedési normákról, a vezetés típusáról, coaching és képzési lehetőségekről, a szervezeti kommunikációról. Amennyiben a cég képviselőjének nincsenek jó válaszai ezekre kérdésekre, akkor lehet, hogy az önmagában figyelmeztető jel.

Remény a jövőre nézve?

Bár még mindig gyakori, hogy a munkahelyek megússzák a mérgező viselkedést, az elmúlt néhány évben számos nagy horderejű történet látott napvilágot, ami potenciálisan a munkahelyi kultúra javulására ad reményt.

„A fiatalabb nemzedéket úgy nevelték, hogy igazat mondjon a hatalomnak, és beszéljen, ha olyan hibát lát, amelyet orvosolni kell. Ez a generációs jellemző és a közösségi média ereje újrakeretezi az elszámoltathatóságot, ami néhány évvel ezelőtt még ismeretlen volt. De most már létezik, és még erősebb lesz, ahogy a boomerek és az X generáció nyugdíjba vonulnak. – vélik elemzők.

Fotó: Envato