A hivatalos statisztikák szerint jelenleg is több mint egymillió állás várja azt az Egyesült Királyságban, hogy valaki betöltse, ez pedig azt is jelenti, hogy a lehetőségek mindenhol ott vannak. Az Országos Statisztikai Hivatal számai azt mutatják, hogy az egészségügyi és a szociális ellátás az a foglalkoztatási szektor, ahol a legtöbb betöltetlen állás található. 2023 júliusában például 182 000 állás volt nyitva ezen a területen, ami az országos nyitott pozíciók majdnem ötödét jelenti. 

Az egészségügyi szektoron belül is a fogászati ágazat az egyik, ahol a legnagyobb szükség lenne a szakemberekre. A hivatalos adatok ugyanis azt mutatják, hogy a fogorvosok száma egyre csökken, nagyjából 500-zal kevesebben vannak, mint a koronavírus-járvány előtt. Ez a tendencia pedig széleskörű aggodalmat válthat ki a fhttps://karriertrend.hu/balance/a-z-generacio-es-a-lojalitas-vajon-letezik/ogászati kezelésekhez való hozzáféréssel kapcsolatban. 

Persze ezen túlmenően is akad betöltetlen állás bőven: a vendéglátásban is számos pozíció áll nyitva, de a tudományos és műszaki területeken is várnák a munkavállalókat. Ez utóbbi egyébként elég széles kategória, ugyanis az építészettől, az állatorvoson át, egészen a mérnökökig minden magában foglal. 

Az energiaszektorba is sok ember keresnek 

Az elmúlt pár évben a betöltetlen állások száma az energiaszektorban nőtt a leggyorsabban. A pandémia előtti adatokhoz képest a nyitott pozíciók száma 100 százalékkal nőtt, s bár az azóta elkezdett kiegyenlítődni, azért még mindig lennének üres munkakörök. 

A brit vízum megszerzése 

Sok más országhoz hasonlóan egyébként az Egyesült Királyságnak is van egy listája azokról a munkákról, amelyek a nem állampolgárok számára előnyt jelenthetnek a vízum megszerzése során. A hiányszakmák teljes listáját ezen a linken lehet elérni, alább pedig egy rövid betekintés, hogy jelenleg melyek a legkeresettebb állások a briteknél.  

• Régész
• Építészmérnök
• Gondozó
• Kiberbiztonsági szakértő
• Mérnök
• Grafikus
• Laboráns
• Szoftverfejlesztő
• Tanár (középfokú oktatásban; csak matematika, fizika, informatika és nyelvek)
• Állatorvos
• Webfejlesztő

Ahogyan azt már korábban is említettük, különösen nagy a kereslet az egészségügyi dolgozók iránt. Ennek megfelelően az ágazatnak saját saját hiányszakmák listája. Íme a felsorolt munkák közül néhány:  

• Általános orvos
• Ápoló
• Gyógyszerész
• Gyógytornász
• Pszichológus
• Logopédus és nyelvterapeuta
• Sebész

Mindezek alapján jól látszik, hogy az Egyesült Királyságban folyamatos lehet találni megnyíló állásokat, sőt több területen valóban jelentős a hiány, tehát, ha a készségeid és a tapasztalataid alapján bármelyik szóba jöhet nálad, akkor érdemes lehet akár többet is megpályázni, legalábbis, ha az életvitelszerű angliai tartózkodás a cél. 

Forrás: Hotcourses Abroad 
Szerző: G.P. 

A Angliába költöznél? Mutatjuk, ezek a legkeresettebb munkák most a britekenél  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az Egyesült Királyságban júniusban 70 cég vett részt a 6 hónapig tartó 4 napos munkahét kísérleti programjában. Kedden a Four Day Week Global nonporfit szervezet, ami a próba szervezője, közzétette a próba félidejének eredményeit. Az összes résztvevő cég kapott egy kérdőívet, a program állapotának felmérése céljából.

A 41 cég közül, akik válaszoltak 88% válaszolta, hogy az új rendszer eddig ’’jól működik’’ és 86% válaszolta, hogy ’’valószínűleg’’, vagy ’’biztosan’’ átgondolják a 4 napos munkahét bevezetését, amint vége lesz a próbaidőszaknak. Claire Daniels az egyik résztvevő cég vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy:

 „A 4 napos munkahét próbaidőszaka eddig rendkívül jól alakult számunkra. A produktivitás ugyanolyan magas maradt, mint eddig volt, a csapat jóléte javult, és az üzlet pénzügyileg 44%-kal jobban teljesít.”

A 4 napos munkahét bevezetésének legnagyobb aggálya a munkavállalók kimenő teljesítményének potenciális csökkenése. Ennek ellenére a válaszadók 46% azt nyilatkozta, hogy a cég produktivitása ’’nagyjából ugyanolyan maradt”, 34%-a, hogy ’’kissé javult”, és 15% azt mondta, hogy „meglehetősen javult”.

Egy munkanap eltávolítása a hétből volt a program egyik kihívása. A kérdezett cégeket megkérték arra, hogy egy 1-től 5-ig tartó skálán válasszák ki mennyire volt ez nehéz számukra, az 1 jelentette a ’’rendkívül nagy kihívás volt”, az 5 pedig a „teljes mértékben zökkenőmentes” volt. A válaszadók 29%-a az 5-öst választotta, 49% a 4-est választotta, 20% a 3-ast.

„Büszkék vagyunk, hogy részesei lehetünk ennek a próbaidőszaknak, és hogy remekül megy számunkra. Nem volt egyszerű az elején, de egy nagy változás sem az.” -mondta Nicci Russel, a Waterwise nevű részvevő cég ügyvezető igazgatója. „Mindnyájunknak sok munkájába telt, voltak hetek, amik egyszerűbbek voltak, és olyan dolgok, mint például az éves szabadság, amit nehéz volt úgy megoldani, hogy minden beleférjen, de most már minden sokkal jobban megy, mint az elején.”

„Határozottan mindannyian szeretjük azt plusz egy napot, amit az irodán kívül tölthetünk, és valóban sokkal kipihentebben térünk vissza.” Russel azt is hozzátette, hogy: „Igazán jót tett nekünk, és már most sokkal produktívabbak vagyunk.”

Egy építkezési munkásokat toborzó cég, a Girling Jones azt mondta az Insider-nek júlusban, hogy a négy napos munkahét egy pozitív élmény a dolgozóik számára.

„Az ok, amiért ezt csináljuk az az, hogy a dolgozóink láthatóan sokkal boldogabbak” – Fiona Blackwell, az említett cég ügyvezetője.

Fotó: Envato

A Angliában is sikeres a 4 napos munkahét bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A királynőt életének 97., uralkodásának 71. esztendejében érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában. Halálának pillanatától elsőszülött fia, a 73 esztendős eddigi trónörökös, Károly a brit uralkodó. Károly trónra lépése azt is jelenti, hogy az új király idősebb fia, Vilmos cambridge-i herceg a trónörökös.

70 éve ült a trónon

II. Erzsébet királynő 1952. február 6-án – édesapja, VI. György király halála után – lépett az Egyesült Királyság trónjára. Ő volt a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán a londoni Westminster apátságban Anglia királyává koronázták, de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő a trónon.

Sokat betegeskedett az utóbbi időben

A királnyő az elmúlt időszakban már sokat betegeskedett, a minap találkozott a frissen megválasztott brit miniszterelnökkel Liz Trussal, majd ezt követően arról jöttek a hírek, hogy Erzsébetet nagyon megviselte a beiktatás, így lemondja a programjait. Ezután pedig kiderült aggasztó az állapota, sürgős orvosi felügyeletre szorul. A királynő Skóciában, Balmoralban tartózkodott, ahova elindult a család minden tagja, az eseményeket élőben közvetítette a BBC és a CNN is. A királnyő halálhírét szeptember 8-án, csütörtök este, helyi idő szerint fél 7-kor jelentette be a Buckingham palota.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

The Royal Family (@theroyalfamily) által megosztott bejegyzés

Élete

Erzsébet 1926-ban született York hercegének és hercegnéjének (a későbbi VI. György brit királynak és Erzsébet királynénak) elsőszülött gyermekeként. Édesapja 1936-ban lépett a trónra, fivére, VIII. Eduárd király lemondását követően. Közfeladatok ellátására és első hivatalos szerepléseire a második világháború alatt került sor. Erzsébet egyébként még kamasz volt, amikor kitört a második világháború. Segédszerelőként, illetve tehergépkocsi vezetőként, ő volt a brit királyi család egyetlen olyan női tagja, aki csatlakozott a fegyveres erőkhöz.

Házassága Fülöp herceggel

1947-ben ment férjhez Philip Mountbatten, egykori görög és dán királyi herceghez, akivel házasságuk 73 évig tartott, Fülöp 2021-ben bekövetkezett haláláig. Kapcsolatukból négy gyermek született: a trónörökös Károly walesi herceg, valamint Anna királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf. Bár házasságuk nem volt mindig zökkenőmentes, mindvégig kitartottak egymás mellett.

25 évesen lett királnyő

Amikor édesapja 1952 februárjában meghalt, az akkor 25 éves Erzsébet 7 nemzetközösségi ország királynője lett: Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, Pakisztán és Ceylon, valamint a Nemzetközösség feje. Alkotmányos uralkodóként beiktatása óta országa olyan jelentős politikai változásokat élt át, mint az Észak-írországi konfliktus, az Európai Közösségekhez való csatlakozás vagy éppen az Európai Unióból való kilépés. Címeinek száma folyamatosan változott az idők során, ahogyan birodalmának országai köztársasággá váltak. Erzsébet a második leghosszabb ideig regnáló uralkodó a világon, egyúttal az Egyesült Királyság történelmének leghosszabb ideig hatalmon lévő monarchája volt. Uralkodása alatt a brit királyi család számos válságot élt át, ám a monarchia intézményének támogatottsága és személyes népszerűsége folyamatosan magas tudott maradni.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

The Royal Family (@theroyalfamily) által megosztott bejegyzés

Az utódlás

Erzsébet halálát követően a fia, Károly herceg lesz az uralkodó. A királynő még 2022. év elején beszélt pontosan a trónudódlásról, akkor azt mondta, szeretné, ha Károly herceg felesége, Kamilla cornwalli hercegné felvegye majd a királynéi címet a trónöröklés után. Károly trónra kerülésével a brit himnusz szövege is megváltozik, hiszen eddig God save the Queen, azaz Isten óvd a királynőt volt a szöveg, ám ez God save the Kingre, vagyis Isten óvd a királyra változik. Ennél viszont jóval problémásabb, hogy Nagy-Britanniában, továbbá Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon le kell fokozatosan cserélni az összes, Erzsébet arcmását ábrázoló pénzérmét és bankjegyet olyanokra, amelyeken már az új király portréja látható majd. Károlyt királlyá a királynő halálának másnapján nevezik majd ki egy szerény ceremónia keretében, amely alatt például a testvérei kezet csókolnak neki, majd uralkodói nevet választ. Ha megtartja a sajátját, ő lesz III. Károly király, felesége pedig Kamilla királynéként folytatja életét, ám több nap, akár egy-másfél év is eltelhet, amíg végül ténylegesen meg is koronázzák.

A gyászidő

Erzsébet királnyő halálával most 12 napos gyászidő veszi kezdetét Nagy-Britanniában. Ez idő alatt a közszolgálati csatornákon nem lesz majd látható kabaré, standup és hasonló könnyed műsor, de Új-Zélandon például a közszolgálati rádióban ebben a 12 napban nem játszanak majd punkzenét és a Queen együttes egyetlen dalát sem. Valamint a királnyőt a temetés előtti négy napban a Westminster-apátságban ravatalozzák fel, hogy a nép leróhassa a tiszteletét, majd a Windsor-kastély kápolnájában helyezik örök nyugalomra.

Érdekességek

• II. Erzsébet 2015. szeptember 9-én ükanyját, Viktória királynőt felülmúlva, Nagy-Britannia leghosszabb ideig regnáló uralkodója lett.

• A királynő ereiben magyar vér is csörgedezik, egyik ükanyja, Rhédey Klaudia magyar volt. Apai nagyanyjának (Teck Máriának) apai nagyanyja volt Rhédey Klaudia erdélyi grófnő.

• 1926. április 21-én született, a Bruton Street 17. alatti lakásban, amelyet a II. világháborúban bombatámadás ért.

• 1944-ben kapta ajándékba a 18. születésnapjára az első corgi kutyáját, az utolsó 2018-ban pusztult el.

• A királynő fő rezidenciái, mint a Buckingham-palota és Windsori kastély, illetve a koronaékszerek és a rezidenciákban található műtárgyak (The Royal Collection) az erre a célra létrehozott alapítványok tulajdonában vannak. Ezzel szemben a skóciai Balmoral és Sandringham kastélyok a királynő személyes tulajdonát képezik. Az összesen 7,3 milliárd font értékűre becsült koronabirtokokat a The Crown Estate[ kezeli, a királynő ezek felett sem rendelkezhet személyesen és a birtokokból származó jövedelmét be kell szolgáltatnia a brit költségvetésnek.

Fotó: Erzsébet királnyő, Wikipédia

A Meghalt II. Erzsébet királynő – 70 évig volt a britek uralkodója bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A személyzet a „hála” bónuszról néhény napja szerzett tudomást, a bizottság elnökétől, Louise Richardson-tól, aki azt mondta, az egyetem tanácsa és ő is abban reménykedik, hogy ez majd megmutatja, mennyire nagyra becsülik a kollégák munkáját.
A tájékoztató e-mailben Richardson professzor még azt is írta, hogy az egyetem sikere továbbra is a személyzeten múlik, és azon, hogy úgy teljesítsenek, mint a pandémia alatt.

A egyetem jelenleg 13 ezer embert alkalmaz. A bónuszt júliusban fizetik ki, azt a részmunkaidőben dolgozók is részarányosan megkapják.

Richardson professzor hozzátette: „Nagy figyelmet szentelünk az infláció okozta változásokra, és tisztában vagyunk vele, hogy ez a fizetés nem fog teljes mértékben segíteni a gazdasági változások által létrejött kihívásokban. Azonban szeretnénk ezt a lehetőséget arra fordítani, hogy megköszönjük a csodálatos személyzetünk munkájukat, akik miatt sikeres lehet intézményünk.”

Forrás: BBC News
Fotó: Envato

A Az Oxfordi Egyetem dolgozói ezer font „hála” bónuszt kapnak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az új szabályozás aznap brit idő szerint hajnali 4 órakor, közép-európai idő szerint hajnali 5 órakor lép érvénybe. Ezzel teljesen megszűnnek az Angliába utazók koronavírus-tesztelési kötelezettségei oltás után.

Grant Shapps úgy fogalmazott: mára egyértelművé vált, hogy az utazáshoz kötődő koronavírus-tesztelés fenntartása már nem jár gyakorlati haszonnal a teljes körűen beoltott utasok esetében.

A teljes körű beoltottságot a brit kormány jelenlegi meghatározása szerint két beadott oltási adag, illetve az egykomponensű Janssen vakcinából egy beadott dózis jelenti.

Február 11-től a brit kormány 16 új országot vesz fel azoknak az országoknak a listájára, amelyeknek hazai oltási programját a beutazáshoz elismeri. London a kínai oltási rendszert elismeri, az oroszt nem.

A brit kormány jelenleg a Covaxin, a Moderna, a Janssen, a Novavax (Nuvaxovid és Covovax), az Oxford/AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, valamint a kínai Sinopharm és Sinovac oltóanyagokat ismeri el.

A nem teljes körűen beoltottaknak sem kell februártól az angliai érkezés utáni második tesztet elvégeztetniük

Ezt a jelenlegi szabályozás alapján az érkezési utáni nyolcadik napon kell elvégezni. A nem teljesen beoltottaknak február 11-től a beutazáshoz az indulás előtti két napban elvégzett koronavírusteszt negatív leletét kell felmutatniuk, és az érkezés utáni második nap végéig is egy PCR-tesztet kell elvégeztetniük. Ennek a tesztnek az időpontját még az indulás előtt le kell foglalniuk.

Nekik sem kell azonban angliai érkezésük után elkülönítésbe vonulniuk, csak abban az esetben, ha a beutazás utáni PCR-teszt eredménye pozitív.

A 18 éven aluli beutazókat a kormány továbbra is teljes körűen beoltottaknak tekinti, függetlenül oltottsági státusuktól.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Az oltottak februártól könnyebben utazhatnak Angliába – de nem mindenki bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A The Guardianben közölt tanulmányból az is kiderül, hogy a járvány miatt a fiatalabb korcsoportba tartozókat jobban érintette a párkapcsolatok, barátságok vagy munkahelyi kapcsolatok megszűnése, mint az idősebbeket. Hozzátették, hogy ebben nagy szerepet játszhatott a munkahelyek megszűnése, a pénzügyek miatti szorongás, valamint az is, hogy az emberek nem tudtak találkozni egymással a karantén ideje alatt.

A UCL 70 ezer fős mintája alapján készült jelentésében a megkérdezettek több mint ötöde számolt be arról, hogy a pandémia alatt volt olyan barátsága, párkapcsolata vagy munkakapcsolata, ami teljesen megszakadt. Az érintettek többsége (35%) a 18-29 éves korosztályból került ki, míg a 60 év felettiek esetében ez az arány csak a harmada (12%)

A UCL tudósa szerint nem meglepő az eredmény, hiszen az aktív korú emberek életére nagyobb hatással volt a koronavírus, mint azokéra, akiknek már nem kell aggódni a munkahelyek megtartása és az ebből fakadó pénzügyek miatt

A kutatás vezetője szerint az eredmény hasznos lehet a politikusok számára is, mivel betekintést nyújt abba, hogy a lezárások alatt az egyes generációk milyen kihívásokkal szembesültek.

Foto: Envato

A Ezt tette a járvány a munkakapcsolatokkal Angliában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A jogilag nem kötelező hatályú – otthoni munkavégzésre vonatkozó – kérés Angliára vonatkozik. Az Egyesült Királyság többi országában – Skóciában, Walesben és Észak-Írországban – már érvényben van hasonló útmutatás. Sürgetik az oltásfelvételt is.

Boris Johnson hangsúlyozta: a kormány célja az, hogy lassítsa az omikron vírusváltozat terjedését, és időt nyerjen ahhoz is, hogy minél többen megkaphassák a koronavírus elleni oltás emlékeztető és hatáserősítő harmadik dózisát.

Az otthoni munkavégzést javasló útmutatás érvénybe lépése előtt kötelezővé vált a maszkok viselése a legtöbb zárt angliai közösségi intézményben, köztük a színházakban és a mozikban. 

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Oltást és home office-t szorgalmaz a brit kormány bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.