Az összeget ki is számolhatjuk egy kalkulátor segítségével! Az olyan háztartási munkák, mint például a mosogatás vagy a gyermekgondozás, régóta és túlzottan alulértékeltek. Egy hivatalos brit tanulmány megbecsülte az ilyen, nem fizetett „társadalmi hozzájárulásokat” és meglepő eredményre jutottak: évente 1,2 billió fontot, azaz körülbelül 1,6 billió dollár értéket teremt a láthatatlan munka.

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint például a „mamataxi”, a gyerekek oda-vissza fuvarozása, mint „közlekedési szolgáltatás” teszi ki a háztartásokban végzett fizetetlen munka legnagyobb részét, mintegy 358 milliárd fontot évente. Ezt követte a gyermekgondozás 352 milliárd fonttal. Az ételek főzése és felszolgálása 158 milliárd fontot, a mosás pedig 89 milliárd font jelentett. A teljes összeg végül nagyobb lett, mint a brit kiskereskedelmi és feldolgozóipari vállalatok együttes teljesítménye, és átlagosan közel 19 ezer fontnyi fizetetlen munkát jelentett minden egyes állampolgár számára, függetlenül attól, hogy egyébként foglalkoztatott vagy sem.

A valóságban azonban az érték nem ilyen egyenletesen oszlik meg. Egy korábbi hivatalos tanulmány megállapította, hogy

a fizetetlen munka terhét a nők viselik a legnagyobb mértékben:

arányosan több mint kétszer annyi főzést, gyermekgondozást és mosást végeznek, mint a férfiak. A közlekedés, beleértve a munkába járást is, volt az egyetlen olyan terület, ahol a férfiak több „fizetetlen munkaórát” vállaltak, mint a nők.

A háztartási munka méltányos értékelése és elosztása régóta vita tárgyát képezi, Olaszországban és Indiában a kampányolók például azt követelték, hogy

a háztartásban dolgozó nőknek adjon az állam fizetést.

Mint ahogy korábbi cikkünkben elemeztük, ha Magyarországon beleszámítaná a közgazdaságtan a láthatatlan munka értékét a GDP-, a KSH adatai szerint ez a tevékenység a GDP kb. 25%-át tenné ki, számokban kifejezve pedig évi kb. 2,6 millió forintnyi munkát jelentene egy személyre számítva.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Mamataxi, főzés és nagymosás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A fejlett országokban lassan minden harmadik nő több pénzt visz haza, mint a férje, ennek ellenére a családon belüli helyzet szinte alig változott. Egy nő keresete hiába jobb, mint a férjé, vagy élettársé, a házimunka nagy részét még mindig ő végzi, rá marad a mosás, főzés, mosogatás és a gyermekgondozás, így krónikusan túlhajszolt. Mindeközben azért is küzdenie kell, hogy megvédje családját, társát a negatív kritikáktól és a társadalmi előítéletektől. Mindez végül a családi élet rovására mehet: a kutatások szerint azokban a családokban, ahol a nő a legfontosabb kenyérkereső, gyakoribb a válás. Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie.

A házimunka mindig megvár

Egyes kutatók megállapították, hogy az Egyesült Királyságban a házimunka túlnyomó részét a kenyérkereső nők 45%-a végzi, szemben a férfi kenyérkeresők mindössze 12,5%-ával. Egy átlagos dolgozó nő egy teljes munkanapnak megfelelő időt tölt a háztartás vezetésével a teljes munkaidőben végzett munkája mellett.

Emellett az Ausztráliában és az Egyesült Államokban végzett kutatások kimutatták, hogy

amint a nők elkezdtek többet keresni, mint a partnerük, a párok furcsa módon visszatértek a hagyományosabb nemi szerepekhez, és a nők aránytalanul nagy részt vállaltak a házimunkából „kompenzálásként”.

Hazudok, hogy megvédjem a férjem önbecsülését

Egyes kutatások szerint egy házaspár nagyobb valószínűséggel válik el, ha a nő jobban keres, mint a férje. A társadalmi megítélés és a házimunka megosztásának nehézségei is nagy szerepet játszanak e kapcsolatok bonyolult dinamikájában. Tanulmányok kimutatták, hogy

azok a férfiak, akik kevesebbet keresnek, mint női partnerük, nagyobb valószínűséggel lépnek félre.

A kutatók szerint ez a férfi önbizalom helyreállításának egyik módja.

Fontos azonban, hogy a párok ne ragadjanak le az átfogó statisztikáknál, és arra összpontosítsanak, hogyan lehet a kapcsolatuk kiegyensúlyozottabb. A modern világ nem csak csapdákat, hanem lehetőségeket is jelent, lehetőséget arra, hogy a korábbi társadalmi elvárásoknál magasabb szintre emeljük a házasság fogalmát és egyenlőségre törekedjünk a pénzkeresésben, a háztartási munkában és a gyermeknevelésben egyaránt.

Forrás: BBC

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A A jól kereső nők csapdája – ezért olyan pokoli nehéz bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„A nők jelentős része nem a karrier miatt, hanem ma is csupán a megélhetésért dolgozik, egyébként szívesen otthon maradna a családdal. A másik részük viszont az önmegvalósítást helyezi előtérbe, ami egy viszonylag új jelenség a gondolkodásunkban. Az önmegvalósítás fogalmát Abraham Maslow humanisztikus pszichológus hozta be a köztudatba az 1960-as években, de ekkor még a férfiak körében terjedt el, hiszen a nők Amerikában is otthon maradtak, miután férjhez mentek, hiába végeztek egyetemet. Az »én« középpontba kerülése, az elismerésre való vágy ma már a magyar nők számára is természetes igény a munkájukban, ez a folyamat itthon a rendszerváltozástól indult be. Ugyan a szocializmusban is volt néhány női vállalkozó, esetleg cégnél vezető beosztásban dolgozó nő, de az állami vállalatoknál sokkal inkább politikai okból választották ki őket, mintsem a tudásuk vagy a tapasztalatuk alapján. A rendszerváltással azonban megnyílt a lehetőség a nők előtt is. Bejöttek Magyarországra a nagy multicégek, amelyek sokkal kevésbé diszkriminálták a nőket, mint a magyar vállalatok és vállalkozások” – mondja Joó Zsuzsanna.

Ezért ragadnak bele a nők a kiszolgáló pozícióba

A hazai egyetemeken tanuló hallgatók között egyre növekszik a nők aránya, a lányok mind az általános, mind a középiskolában és a felsőfokú oktatásban jobb tanulmányi eredményt érnek el, mint a fiúk. A lányok alaposak, szorgalmasak, közülük sokan maximalisták. Az egyetem után egy multinál kezdenek dolgozni asszisztensként, és beleragadnak ebbe a pozícióba, nem tudnak továbblépni. Joó Zsuzsa szerint a magyar munkavállaló nők önbizalomhiányosak, nem hisznek magukban, nem mernek bátran az asztalra csapni, attól félve, hogy negatívan ítélik meg őket. Ezért maradnak úgymond „kiszolgáló” pozícióban, ahonnan maximum középvezetői beosztásig, csoport- vagy osztályvezetői szintig tudnak eljutni. A multicégeknél már magasabbra is törhetnének, de megijednek. Ezzel szemben a viszonylag közepes tudású vagy tanulmányi eredményű férfiak sokkal előbb érnek el valamilyen jó pozíciót.

 „A nőknél mélyről gyökerezik és a neveltetésükből is adódik az önbizalomhiány, hiszen az apa mindent megcsinál helyettük. Figyeljük meg a mai egyetemista generációt, amely mamahotelben lakik, és autóval hozzák-viszik a szülők. A jó egzisztenciával rendelkező családokban mindent megkapnak, amit kérnek, nem nagyon kell tenniük és bizonyítaniuk az életben. Azért tettem bele a könyvbe a hozzám fordulók példáit, hogy lássák: ezen lehet változtatni. Nem kell félni, és főleg nem kell benne maradni a kiszolgáló szerepben.

Amire egyébként ránevelik a nőket: legyünk kedvesek, szolgáljunk ki mindenkit, a családunkat, emellett segítsünk mindenkinek. Ez nagyon mélyen belénk rögzül.”

Másképp is lehetne…

Joó Zsuzsa szerint nem a férfi mintákat kellene átvennünk, hanem felnőtt érett nőként kiállni magunkért. A férfi főnök is ugyanolyan ember, mint mi, mi a munkánkat adjuk egy foglalkoztatási helyzetben, ő meg tisztességgel megfizet és elismer bennünket. Ezért nem szabadna rettegni, amikor bemegyünk a főnökünkhöz, hanem felvállalni önmagunkat. A karriertanácsadó úgy véli: a nők felébredésének úgy kell megtörténnie, hogy az ne legyen férfiellenes. Nem szabad gyűlölni a férfiakat, mert minden nőkérdést csak velük együtt lehet megoldani.

Szerző: K.T.

Fotó: Envato

A Karrierépítés vagy megélhetés? A nők még ma is sokszor csak „kiszolgálnak” a munkahelyükön bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A láthatatlan munkát az a fizetetlen munka jelenti, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai. (KSH)

A definícióból ugyanakkor kitűnik, hogy a láthatatlan munka esetében fizetetlen tevékenységről beszélünk, és hogy jelentős részéért sem megbecsültségben, sem elismertségben nem jár semmilyen ellenszolgáltatás. Az önkéntes munka is a láthatatlan munka része, például, ha valaki a szülői munkaközösség tagjaként vesz részt az iskolai feladatokban, azt is ide soroljuk. A láthatatlan munka többségét a háztartáson belül, a családtagok javára végezzük és tulajdonképpen egy olyan tevékenységről beszélünk, amely mentén az élet és az életben maradás feltételei újratermelődnek.

A láthatatlan munka körébe tartozik tehát a háztartási munka és annak minden aspektusa, valamint a gondoskodás is, irányuljon az akár kisgyerekekre vagy idősekre, valamint az önkéntes munkát is e fogalomkörbe sorolhatjuk.

Felmérések bizonyítják, hogy a láthatatlan munka zömét világszerte a nők végzik

Ha Magyarországon beleszámítaná a közgazdaságtan a láthatatlan munka értékét a GDP-be (amit nem tesz meg), a KSH adatai szerint ez a tevékenység a GDP kb. 25%-át tenné ki. Ha számokban akarjuk kifejezni a láthatatlan munka értékét, az évi kb. 2,6 millió forintnyi munkát jelentene egy személyre számítva, a háztartásban élők felé irányuló tevékenységet tekintve.

Az önkéntes munka értéke szintén a KSH adata szerint: a nők évente átlag 160 ezer, a férfiak kb. évi 120 ezer Ft-nak megfelelő összegben végeznek ilyen jellegű munkát.

Fontos kérdés, hogy ki, mikor és mennyi ideig végzi ezeket a munkákat

Életük során először gyerekkorukban kapnak láthatatlan munka transzfert, azaz rengeteg gondoskodást a férfiak és a nők is. A nőknél a következő csúcs 18 éves koruktól 70 éves korukig tart, amikor folyamatosan nyújtanak gondoskodást a családtagok számára, és ők összességében többet adnak, mint amennyit kapnak. A férfiak esetében kb. 30 és 50 éves kor között tapasztalható többlet láthatatlan munka, ekkor több gondoskodási tevékenységet adnak mások számára, mint amennyit kapnak. A láthatatlan munkával töltött idő mennyisége jelentősen kirajzolja a nemi különbségeket, a háztartási munkákkal, a gyermekek ellátásával, gondozásával a nők több mint négyórányi, a férfiak közel kétórányi ilyen munkát végeznek naponta.

A láthatatlan munkával az élet és azon belül a munkaerő újratermelése zajlik

Ha a háztartási munkával kapcsolatban felmerülne, hogy valamilyen szempontból anyagilag is érdemes lenne ellentételezni ezt a fajta munkavégzést, lehetne alapozni a gyerekgondozásért nyújtott ellenszolgáltatásra, ami évtizedek óta benne van a családpolitikai és a szociális ellátórendszerben. Ezért tulajdonképpen nem is lenne szükség nagy szemléletbeli változásra, ha szeretnénk elismertetni a láthatatlan munka értékét, hiszen már van mire építeni.

Ha a nők gazdasági szerepvállalását növelni akarják, ki fogja ellátni az eddig általuk végzett gondoskodási feladatot?

A család férfitagjai? Esetleg ezeket a feladatokat ki lehet szervezni az állami ellátórendszerbe? Egyáltalán az állam fontosnak tartja-e, hogy kiszervezzék? Ezért kérdéses az, hogy amikor a megoldások szintjén gondolkodunk, meg lehet-e maradni nemzetállami keretek között. Lehet-e egy adott országon belüli csoportok viszonylatairól beszélni, mi a szerepe az államnak, a kormányzatnak, a munkáltatóknak e helyzet megoldásában, és fair-e azt mondani az egyéneknek, hogy osszák be okosabban az idejüket, vállaljanak konfliktust a családban a partnerükkel a feladatok átvállalása miatt? Jelentős súlyú és horderejű a probléma, kérdés, hogy mekkora részét tudja kezelni az állam, amellett, hogy felvállalja a konfliktust a munkáltatókkal.

Fotó: Envato

Szerző: K.T.

A Kinek van ingyen a munka, amit otthon végzel? És ki mennyit veszítene, ha egyszer abbahagynád? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.