A legfrissebb adatok szerint Magyarország esélyegyenlőségi mutatói Görögország után a legrosszabbak az EU-ban, a 26. helyen állunk. Egy európai kutatás szerint a legnagyobb egyenlőtlenségek a nők és férfiak között főként a családdal töltött időben, a döntéshozói pozícióban, az oktatásban és a munkaerőpiacon eltöltött időben mutatkoznak. Vajon mennyiben múlik a jogszabályi környezeten és mennyiben a szemléleten ez a nyilvánvaló különbség? És beszélünk-e az előnyökről és lehetőségekről eleget?

Az Unióban 17%-kal több a jelenleg nem foglalkoztatott nő, mint férfi és a nők többnyire alacsonyabb pozíciókban dolgoznak. Látható különbségek vannak a háztartások területén is, ahol a nők 56%-a főz és végez házimunkát naponta, ugyanakkor a férfiak csupán 14%-a segít aktívan a háztartásban. A Pécs TV Munka világa című műsorában Pernyéz Zsuzsanna, a Humán Innovációs Csoport alapítója többek között egy olyan programról is beszélt, mely egy hátrányos helyzetű, baranyai térségben próbált a nők és a munkáltatók között hidat építeni.

A nők hátrányos helyzete, mely a háztartásokban és a társadalomban végzett láthatatlan munkával kapcsolatos, világszerte megfigyelhető. A terhek enyhítésének módja országonként eltérő.  A támogató intézményrendszert tekintve, például Magyarország nagyon jól áll, a kisgyermekek gondozása és nevelése biztosított, csakúgy, mint az idősek ellátása, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a hozzáférés ezekhez az intézményekhez csak a bizonyos jövedelmi szint fölött lehetséges. De az egyenjogúság kérdését nem lehet egységesen vizsgálni. Tisztább képet kapunk, ha a saját környezetünk valóságát nézzük meg, és azt, milyen eszközök állnak a mi rendelkezésünkre a helyzet javítása érdekében. – mondta Pernyéz Zsuzsanna.

A nők munkaerő-piaci helyzetének javítása, a család és munka összeegyeztethetőségének előmozdítása volt a célja a „Munka és család” elnevezésű uniós pályázatnak, melynek keretében többek között a Nyugat-Baranyai régióban is keresték a szakemberek a helyi megoldásokat és együttműködési lehetőségeket. Szigetvár és Sellye is az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik, ez a munkaerőpiaci lehetőségeket is alapvetően érinti. Az aprófalvas településszerkezet önmagában leküzdhetetlen akadályt jelent a nőknek, hisz nem tudnak munkába járni, és alacsonyabb az iskolázottság is ebben a térségben. A program igyekezett feltérképezni és összehangolni a munkáltatók és a nők igényeit. Szakmai tanácsadást, személyes coachingot, képzéseket biztosítottak a résztvevőknek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ágazatonként és szektoronként is eltérő a nők foglalkoztatása. A termelőipar elsősorban maszkulin jellegű működést mutat. Ezekben a térségekben ugyanakkor ez a szektor van jelen, például bedolgozóipar vagy külföldi cég bérgyártása, ami a nők számára nem jelent lehetőséget. Az oktatás, az egészségügy és a szociális terület kínál potenciális alternatívát számukra, alacsony bérezéssel.

Az atipikus, rugalmas foglalkoztatás jogszabályi hátterének rendezése és a munkáltatói szemléletformálás jelentené az igazi megoldást – mondta Pernyéz Zsuzsanna. Hozzátette, a rugalmasság a piacképesség feltétele minden cég számára, ez pedig önmagában rejti a foglalkoztatási és egyenjogúsági kérdések megválaszolását is.

Vajon mennyire magától értetődő az, hogy a gyermekvállalást követően automatikusan megakad egy nő karrierje, nehezebbé válik a munkaerőpiaci pozicionálása? Mennyiben a munkáltatók és mennyiben a nők szemléletén múlik a kialakult helyzet? És nem utolsó sorban – a kihívások mellett milyen előnyöket és lehetőségeket kínál a női lét a munkaerőpiacon?

#karrier #egyenjogusag #foglalkoztatas #munkaeropiac #lathatatlanmunka