Egy kávéscsésze mind felett 

A The Ventures című üzleti podcastban a menedzser ugyanis elárulta, egy speciális technikát alkalmaz annak megállapítására, hogy a hozzá érkező jelölt megfelelő-e. Az úgynevezett kávéscsésze-tesztet veti be,. Ennek a lényege, hogy elsőkörben körbevezeti a pályázót az irodában, majd amikor megállnak a konyhában, megkínálja egy csésze kávéval. Innes aztán az interjú végeztével azt vizslatja, hogy a jelentkező vissza akarja-e vinni a az üres csészét a konyhába vagy sem. Aki meg sem próbálja a poharat visszavinni, automatikusan kiesik a rostán. Innes állítása szerint ez a titkos trükk lehetővé teszi a számára, hogy felmérje, a jelentkező mennyire tudna beilleszkedni a cég kultúrájába. Érdekesség egyébként, hogy az igazgató elmondása alapján a kávéscsésze-teszten mindössze az interjúalanyok 5-10 százaléka bukott meg. 

Furcsa módszer 

A furcsa szelektálási módszer azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Neil Finegan, a DLC Training HR-szakértője úgy gondolja, bár nagyon fontos megtalálni az adott pozícióra a megfelelő ember, de egy efféle teszt alapján dönteni egy kicsit igazságtalannak tűnik. A szakértő azt mondja, egy állásinterjú mindenképpen stresszes helyzet. A pályázó ilyenkor minden bizonnyal arra koncentrál, hogy megfelelően teljesítsen. Izgalmában feltehetően minden másra gondol, csak arra nem, hogy a csészét visszavigye. 

Vannak még ilyen trükkök 

Pedig az ilyen és ehhez hasonló trükkök egyáltalán nem szokatlanok. Egy másik hasonló módszer a recepciós-teszt. 2020-ban a Redditen terjed egy történet, mely szerint at pályázó interjúját gyakorlatilag még a kezdés előtt lefújták, mert a jelentkező nagyon udvariatlan volt a recepcióssal. A recepciós valójában HR-es volt, aki nem érezte megfelelően a jelölt viselkedését, ezért miután bementek a konferenciaterembe közölte a pályázóval, hogy az interjúnak vége. Ezzel a teszttel minden bizonnyal azt próbálják felmérni, hogy mennyire lenne kedves a kollégákkal a pályázó, szóval aki már az elején gyanús, azzal nem is fecsérlik még az interjúra sem az időt. 

Forrás: New York Post
Szerző: G.P. 

A Íme a kávéscsésze-teszt, ami miatt sokan elbukják a vágyott állást bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az állásinterjúkon különböző módon próbálnak a munkáltatók mélyebb betekintést nyerni a jelentkezők képességeibe, készségeibe, személyiségébe és szakmai felkészültségébe. A különféle tesztek segítenek a toborzóknak jobban megérteni, hogy egy jelölt mennyire illik a munkakörbe és a szervezeti kultúrába. Íme néhány gyakori teszt, amit állásinterjúkon használhatnak.

Szakmai tudástesztek

Ezek a jelölt szakmai ismereteit és technikai tudását vizsgálják, amelyeket a munkakör betöltéséhez és a feladatok ellátáshoz szükségesek. A kérdések kapcsolódhatnak az adott iparág specifikus tudásanyagához (például programozási nyelvek, jogszabályok ismerete stb.).

Kompetenciamérés

A pszichometriai tesztek a jelölt személyiségét, érzelmi intelligenciáját és kognitív képességeit mérik. Főleg a pályázó jellemvonásait, stresszkezelési képességeit, vezetői készségeit és problémamegoldó képességeit vizsgálják.

Személyiségtesztek

A személyiségtesztek sokféle verziója (például Myers-Briggs-típusindikátor, Hogan-teszt, Kaliforniai pszichológiai kérdőív) áll rendelkezésre és arra szolgálnak, hogy feltérképezzék, mennyire illik a pályázó személyisége a vállalati kultúrába és a konkrét munkakörbe. Ezek a tesztek a viselkedést és hozzáállást mérik különböző helyzetekben.

Kognitív képességtesztek

A pályázó mentális képességeit, logikai gondolkodását, problémamegoldó készségét és döntéshozatali képességeit vizsgálják. Ide tartoznak az IQ-tesztek is.

Szituációs tesztek

A szituációs tesztek – Situational Judgement Test, röviden SJT – során a jelentkezőnek különböző munkahelyi helyzetekre kell reagálniuk. Ezzel az a cél, hogy felmérjék, hogyan kezelnek egy adott problémát vagy szituációt a munkakörnyezetben. A válaszok alapján kiderül, hogy a pályázók mennyire képesek jól dönteni stresszes vagy kihívást jelentő helyzetekben.

Készségfelmérő tesztek

Ezek a tesztek specifikus készségek meglétét vizsgálják, amelyeket a munkakör megkövetel. Ez lehet egy nyelvtudás, gépelési sebessége, pontossága, szoftver használatának képessége.

Érzelmi intelligencia tesztek

Az EQ-teszt azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire képes felismerni és kezelni saját és hogyan kezeli mások érzelmeit. Ez különösen fontos olyan pozíciókban, ahol nagyfokú empátiára és szociális készségekre van szükség.

Motivációs tesztek

Azt vizsgálják, hogy mi motiválja a jelentkezőket a munkavégzés során, és hogy milyen típusú környezetben érzik magukat a legjobban. Ez azért lehet hasznos, mert munkaadók megtudhatják, hogy a személyek motivációi összhangban vannak-e a szervezet értékeivel.

Csoportos szituációs gyakorlatok

Csoportos szituációkban azt vizsgálják, hogy milyen a jelentkezők együttműködési, kommunikációs és vezetői képességei. A jelölteknek egy közös feladatot kell megoldaniuk, és a megfigyelők az ott tapasztalt interakcióikat értékelik.

Munkavégzési próba

Szó szerint a betöltendő munkakörhöz illő feladat elvégzését bízzák a pályázókra, mert ez a legközvetlenebb módja annak, hogy felmérjék, hogyan teljesítenek az adott szerepkörben.

Assessment center gyakorlatok

Az akár többórás vagy több napos tesztsorozat során különféle feladatok elvégzése vár a jelentkezőkre. Ezek között szerepelhetnek interjúk, egyéni teszek, szituációs gyakorlatok, csapatmunka-feladatok, szakmai prezentációk. Mindez átfogó képet ad a pályázók kompetenciáiról.

Látható, hogy milyen széles spektrumon mozognak a különböző tesztek. Minden cég esetében a vezető és/vagy a HR-es munkatársak határozzák meg a teszteket. A vállalat speciális igényeihez mérten, az adott munkához szükséges kompetenciák feltárásával kívánják a jelölteket szűni. Ahogyan a HR portál is megírta: nincs egységes, mindenki által elfogadott és alkalmazott teszt. Az azonban mégis elmondható, hogy általában nemzetközileg elfogadott és honosított publikált teszteket igyekeznek alkalmazni.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Így tesztelhetnek az állásinterjún bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Optikai illúzió az IQ tesztelésére: Tanulmányok bemutatták, hogy rengeteg féle optikai illúzió, mint például a fizikai, pszichológiai, és a kognitív illúziók. Az optikai illúzió egy tudathajlító, alakváltó kép vagy rajz, ami kihívást okoz az agy számára az adott látvány érzékelésében. Sőt, egy normál emberi agy képes tárgyakra, vagy képekre úgy tekinteni, hogy minden szögből mást lásson. Ezek az illusztrációk egyébként részei a pszichoanalízis területének, mert fényt derítenek arra, ahogyan észleled a körülötted lévő világot. Egy ilyen okos régi kép látható egy cirkuszi mesterről, egy elefántot ábrázoló képpel.

A fent látható régi képi egy optikai illúzió, ami egy cirkuszi mestert ábrázoló skicc. A mester mögött egy cirkuszi sátor látható. A férfi egy trombitát és egy kardot tart. Viszont láttad az elrejtett elefánt arcát a képen? Úgy gondolod, hogy átlagon felüli intelligenciával rendelkezel? Nos, elismerték, hogy azok, akiknek magas az intelligenciájuk képesek észrevenni az elefántot 10 másodpercen belül. Ez a kép csak egy újabb szórakoztató módja az IQ szint felmérésének.

Sikerült 10 másodpercen belül megtalálni?

Trükkös, de hidd egészen egyszerű észrevenni. Ha figyelmesen megnézed a férfit ábrázoló képet, meglátod, hogy a kabátja igazából az elefánt. Így, most már látni fogod a szemeit és a nagy füleit, a férfi hátán. Kutatások kimutatták, hogy az optikai csalódás általában érdekfeszítő betekintést nyújt arról, ahogyan az agyunk működik. A színek, fények és minták megtrükközik az elmét, ezáltal olyan dolgokat láthatunk, amik ott sincsenek. Szóval, mondd meg nekünk, észrevetted az elefántot a képen?

Tudtad?

Az optikai csalódások egyik példája a múltból a görög templomok háztetőihez köthető. Ezeknek a templomoknak a teteje ferdén épült. Ez az építési mód azt az illúziót keltette, hogy a tetők vízszintesek. Ez azért történt, mert a tető és a falak, amikor pontosan merőlegesek egymásra, azt az illúziót keltették, hogy a tető ívelt, vagy meghajlott. 

Forrás: Jagran Josh

A Optikai illúzió IQ teszt: Te megtalálod az elefántot 10 másodperc alatt? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ez a rövid kvíz most megmutatja, hogy a te főnököd valójában értékeli-e az idődet és az elkötelezettségedet. Az eredmények függvényében akár úgy döntesz, hogy új állás után nézel, akár maradsz a mostani munkahelyeden, mi bízunk benne, hogy olyan helyen dolgozol majd a továbbiakban, ahol megbecsülnek téged.

Itt a kvíz!

Következetesen

Előfordulhat, hogy kissé távolságtartó a főnököd, éppen ezért a következő személyes megbeszélés alkalmával célszerű lehet rákérdezned a jövőbeni célokra. Ha ugyanis látja, hogy igyekszel és érdekel a cég sorsa, akkor javulhat a beléd vetett bizalma. Valószínűleg nem menthetetlen a helyez, ha szeretsz az adott helyen dolgozni, mindenképpen érdemes próbálkoznod. 

Néha

Könnyen lehet a főnököd olyan feladatokat bíz rád, amik valójában tegnapra kellettek volna. Ennek persze az is lehet az oka, hogy alapvetően megbízik benned és a képességeidben, bár ez dicséret formájában csak ritkán nyilvánul meg.  Érdemes lehet vele beszélned a problémáról, ha ugyanis szeretsz az adott vállalatnál dolgozni, akkor fontos, hogy motiváltnak és boldognak is érezd magad. Lehet, hogy nincs is nagy probléma, pont csak arra van szükség, hogy őszintén és nyíltan kommunikálj a főnököddel. 

Ritkán

A főnököd nem igazán értékeli az idődet vagy a szakértelmed. Könnyen lehet, hogy munkaidőn túl is e-mailekkel bombáz, lehetetlen határidőket szab, az elismerés és a jutalom mint fogalmak pedig ismeretlenek a számára. Valószínűleg itt az ideje, hogy böngészni kezdj a LinkedIn-en és új állás után nézz. 

Soha

Őszinte részvétünk. A főnököd nem csak, hogy nem tiszteli az időded, de valószínűleg nyíltan ellenséges is. Annak ellenére, hogy erre te nem adtál okot nem bízik a képességeidben. A főnököd egyértelműen mérgező, a lehető leghamarabb kezd el megvalósítani az álmod és ne dolgozz ott! 

Fotó: Freepik

A A Te főnököd értékeli az idődet? Ez a 2 perces kvíz most elárulja! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Cikkünkben egy tesztet is bemutattunk, melynek segítségével megtudhatjuk, hogy milyen a saját személyiségtípusunk, a teszt eredményeként pedig választ kaphatunk arra, hogy analitikusok, diplomaták, őrök vagy éppen felfedezők vagyunk-e. Ez az a négy csoport ugyanis, amibe a teszt besorolhat bennünket, mai cikkünkben az Analitikusokat vesszük górcső alá. Az Analitikus személyiségtípus további négy csoportra bontható, ők az Építészek, a Tudósok, a Parancsnokok, valamit a Vitázók.

Az Építész

Az Építész személyiségtípus gyakorlatilag az egyik legritkább verzió, csupán a népesség két százalékát teszi ki, derült a 16Personalities leírásából. Mint írják a nők között különösen ritka, csupán, 0,8 százalék rendelkezik ezzel a típussal. Az Építész személyiségtípussal bíró emberek fantáziadúsak, azonban határozottak az elképzeléseik, teli vannak ambícióval, ugyanakkor kissé zárkózottak is. Ők azok, akik gyerekként gyakran könyvmolyként emlegetnek, ők azok, akiknek a tudásszomja kimeríthetetlen, akik büszkék arra, hogy milyen hihetetlen mennyiségű tudást halmoztak fel. Ezt a tudást pedig nagyon szívesen meg is osztják másokkal. Éles eszűek, eredeti ötleteik vannak, a logikájuk kőkemény, akaraterejük példaértékű. A munkában maximalisták, de mindig mindent megkérdőjeleznek. Építész személyiségtípussal bírt egyébként Friedrich Nietzsche is, de Michelle Obama és Elon Musk is ezekkel a tulajdonságokkal büszkélkedhet.

A Tudós

A Tudós személyiségtípus szintén elég ritka, mindössze a népesség három százalékét teszik ki. A Tudósok találékonyak, kreatívak, egyedi látásmóddal bírnak, a nevükhöz számos tudományos felfedezés köthető. A Tudósok úgy vélik az életet csak úgy érdemes élni, ha közben alaposan meg is vizsgáljuk azt. Ők azok, akik imádják kiszúrni, ha egy ember egyik mondata ellent mond a másiknak, ez kicsit szőrszálhasogatásnak tűnhet, kákán is csomót jelleg, de valójában csak arról van szó, hogy a Tudósok lételeme az igazság, a teljes igazság. Éppen ezért kissé ironikusnak tűnhet, ha azt mondjuk érdemes velük vigyázni, s megfontolni, mit hiszünk el nekik. Bár valójában szó sincs arról, hogy hazudósak lennének, csupán olyan elméletekkel hajlamosak előállni, amikkel „földi halandóként” nehéz vitába szállni. A munka frontján nehéz dolguk lehet, ugyanis őket nem köti le a gyakorlati teendők, a monotonitás és a napi rutin hatalmas ellenségük. Azonban, ha olyan környezetbe csöppennek, ahol engedik elszabadulni a kreatív energiáikat, akkor elképesztő eredményeket lesznek képesek produkálni. Tudós személyiségtípussal bírt Albert Einstein és Isaac Newton is, de Bill Gates is közéjük sorolható.

A Parancsnok

A Parancsnok személyiségtípussal bíró emberek valódi vezetők. Magabiztos a kiállásuk, karizmatikus egyének, a kisugárzásuk tekintélytparancsoló. Nem ritka, hogy tömegek állnak mögéjük egy-egy elérendő cél érdekében. Imádják a kihívásokat, meginghatatlanul hiszik, hogy nincs elérhetetlen cél. A Parancsnokok remek vállalkozók, vagy befolyásos cégvezetők, olyanok, akik a szakmájukban, a karrierjükben kiemelkedő eredmények elérésére képesek. A céljaik elérése során azonban szükségük van egy jól működő csapatra, ez már csak azért is fontos a számukra mert kell nekik egy közeg, egy olyan közeg, ahol elismerik a munkájukat. Parancsnok személyiségtípussal bírt Steve Jobs, Margaret Thatcer, Franklin D. Roosevelt, de Gordon Ramsay is ezekkel a tulajdonságokkal bír.

A Vitázó

A Vitázó személyiségjegyekkel bíró embereket gyakran az „ördög ügyvédjeként” aposztrofálják. Imádják a szellemi csatákat, azonban nem egy magasztosabb cél vezérli őket, csupán meg akarják mutatni, hogy mekkora tudással is rendelkeznek. A Vitázók azok, akik alapvetően kedvelik az elnyomott személy szerepét, de csak azért, hogy szellemi csatákat vívva, kikényszerítsék az aktuális rendszer újragondolását. Azonban a már újragondolt rendszer rutinfeladataiban nem szívesen vesznek részt, az unalmas „aljamunkát” már nem akarják ők elvégezni. Nagyszerű ötletekkel állnak elő, de aztán lépnek egy nagyot hátra, hogy mással végeztessék el a nagyszerű ötletek kivitelezését. A Vitázók azok, akiknek az átlagosnál hosszabb időbe telhet eljutniuk A-ból B-be, már ami a karriert illeti. Ha vezető vagy tanácsadó pozícióba kerülnek nagyon hasznos lehet az éles eszk, azonban odáig eljutni csak nagy küzdelmek árán tudnak. Vitáz személyiségtípussal bírt Mark Twain és Thomas Edison, de Tom Hanks is ezt a személyiségtípust tudhatja a magáénak.

Tetszett a cikk? Kíváncsi vagy a további személyiségtípusok tulajdonságaira is? Akkor maradj velünk, mert legközelebb a Diplomatákat elemezzük majd ki. Ha pedig addig is kitöltenéd a tesztet, akkor azt ide kattintva tudod megtenni.

Szerző: G.P.

Fotó: Envato

A Analitikus a személyiségtípusom, oké, de ezt mit jelent? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az új szabályozás aznap brit idő szerint hajnali 4 órakor, közép-európai idő szerint hajnali 5 órakor lép érvénybe. Ezzel teljesen megszűnnek az Angliába utazók koronavírus-tesztelési kötelezettségei oltás után.

Grant Shapps úgy fogalmazott: mára egyértelművé vált, hogy az utazáshoz kötődő koronavírus-tesztelés fenntartása már nem jár gyakorlati haszonnal a teljes körűen beoltott utasok esetében.

A teljes körű beoltottságot a brit kormány jelenlegi meghatározása szerint két beadott oltási adag, illetve az egykomponensű Janssen vakcinából egy beadott dózis jelenti.

Február 11-től a brit kormány 16 új országot vesz fel azoknak az országoknak a listájára, amelyeknek hazai oltási programját a beutazáshoz elismeri. London a kínai oltási rendszert elismeri, az oroszt nem.

A brit kormány jelenleg a Covaxin, a Moderna, a Janssen, a Novavax (Nuvaxovid és Covovax), az Oxford/AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, valamint a kínai Sinopharm és Sinovac oltóanyagokat ismeri el.

A nem teljes körűen beoltottaknak sem kell februártól az angliai érkezés utáni második tesztet elvégeztetniük

Ezt a jelenlegi szabályozás alapján az érkezési utáni nyolcadik napon kell elvégezni. A nem teljesen beoltottaknak február 11-től a beutazáshoz az indulás előtti két napban elvégzett koronavírusteszt negatív leletét kell felmutatniuk, és az érkezés utáni második nap végéig is egy PCR-tesztet kell elvégeztetniük. Ennek a tesztnek az időpontját még az indulás előtt le kell foglalniuk.

Nekik sem kell azonban angliai érkezésük után elkülönítésbe vonulniuk, csak abban az esetben, ha a beutazás utáni PCR-teszt eredménye pozitív.

A 18 éven aluli beutazókat a kormány továbbra is teljes körűen beoltottaknak tekinti, függetlenül oltottsági státusuktól.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Az oltottak februártól könnyebben utazhatnak Angliába – de nem mindenki bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az első számú vezető személye és a nyílt kommunikációs sokat segíthet az oltási kedv növelésében – írja a hrportal.

Mérd fel, hogy ez mekkora probléma

Első körben mérjük fel, hogy a csapat mekkora része oltatlan, érdemes annak is utánakérdezni akár egy anonim kérdőíven, hogy az oltatlanok miért nem vették fel az oltást. Egy augusztusi amerikai munkavállalói felmérés szerint az oltatlanok 40%-a meggyőzhető: ők nem oltástagadók, hanem bizonytalanok, félnek, lusták, halogatók, nem foglalkoztak eddig a kérdéssel. Hasonló arányról számoltak be hazai virológusok is. Tehát nem a vírustagadókra kell fókuszálni.

Indíthatsz információs kampányt

Nagyobb szervezetek felvállalhatják, hogy ők “oltástámogató munkahely” és ezt orvosszakmai és üzleti érvekkel is alátámaszthatják. Összeállíthatnak információs anyagot az oltások hatékonyságáról, fontosságáról, az oltatlanokra leselkedő kockázatokról. Ráadásul egy ilyen kommunikációs és cselekvési terv beleillik a gondoskodó munkaadói image-be.

Beszéljen az első számú vezető a munkavállalókkal

Ereje van annak egy cégnél, ha az első számú vezető kiáll és elmondja, hogy számára miért fontos a vakcina. Bevonhatók a kommunikációba az oltottak vagy a betegségen átesettek is, akár egészségügyi dolgozók, akik szakmai hitelességgel bírnak.

Legyenek ösztönzők: pénzjutalom, két extra szabadnap

Az Egyesült Államokban 100-200 dollár (32-64 ezer forint) körüli összeget adnak a cégek az oltás felvétele mellett döntőknek. Év elején az Aldi és a Lidl amerikai leányvállalatai 200 dollárral jutalmazták az oltást felvevőket. Akad olyan cég, amely nemcsak az oltással járó időt fizeti ki, hanem mellé két extra szabadnapot is felajánl (egyet az oltás napjára, egyet az esetleges mellékhatások átvészelésére).

Legyen a munkahelyen oltópont

 Magyarországon a nagy autógyárak meglépték, hogy saját oltópontot telepítettek a munkahelyre. Ha ez nincs, akkor megoldás lehet, hogy a munkaadó elintézi az oltakozás adminisztrációját és még munkaidőben oltópontra szállítja a munkavállalókat.

Kérhetsz tesztet az oltatlanoktól

Van olyan cég, ahol az oltás kiváltható heti egy negatív Covid-teszttel, amit azonban a munkavállalónak a saját költségére kell elvégeztetni. Németországba is hasonló szabályozáson gondolkodnak, ám ott 48 óránként kellene negatív teszteket felmutatnia az oltatlan munkavállalóknak.

Fotó: Envato

A Így növelheted az oltási kedvet a cégednél – 6 tipp vezetőknek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.