Nagy port kavart az ÁSZ elemzése Magyarországon, mely szerint 2010 és 2021 között Magyarországon minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba. Az Oktatási Hivatal adatai alapján pedig a 2021-ben felsőoktatásban oklevéllel végzettek közül minden korosztályon belül többségben voltak a nők. A jelenség tehát nem csupán a felsőoktatásba bekerült fiatalabb korosztályt érinti, hanem korra való tekintet nélkül általánosnak mondható. Az ÁSZ kutatói szerint a pink education (elnőiesedő oktatás) „nem csupán az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító szerepét is negatív irányban befolyásolhatja”. 

Elnőiesedő oktatásból elnőiesedő szakmák

A nyugat-európai szaksajtó évek óta követi figyelemmel a jelenséget, elsősorban azt vizsgálva, hogy az elnőiesedő oktatás elnőiesedő szakmákat hoz-e létre (pink collar jobs). A „pink collar job” olyan munkaterületeket jelöl, amelyek elsősorban nőket foglalkoztatnak. Általában a gondozást, segítségnyújtást, takarítást, szervezést vagy kommunikációt igénylő munkák nagy többsége rózsaszín galléros munkának számít. 

A nők által dominált iparágakban dolgozó férfiakat vizsgált a Queenslandi Egyetem pszichológiai karának kutatója, Dr. Courtney von Hippel. által vezetett tanulmány megállapította, hogy a “rózsaszín galléros szakmákban” – például az ápolás, a tanítás és a gyermekgondozás területén – dolgozó férfiak érzékenyen reagálnak azokra a megjegyzésekre, amit a munkájuk miatt kapnak. Ez pedig a legtöbbször a nemi sztereotípiákkal függ össze. Ez további pályaelhagyásokhoz vezet és így tovább nőiesedik egy-egy szakma. 

A férfias sztereotípiákat is átalakíthatja a munkaerőpiac

A jövő azonban arra felé mutat, hogy az ún. „férfias” szakmák száma drasztikusan csökken, míg a hagyományosan női sztereotípiákhoz kötődő, szervezéssel, kommunikációval összefüggő szolgáltatásorientált munkahelyeké pedig növekszik. Így egyre több férfinak kell fokozott empátiát, koncentrációt és kommunikációs készségeket igénylő munkakörben elhelyezkednie, ha dolgozni akar. Az új követelmények szép lassan átalakítják majd a sztereotípiákat is, mint ahogy teljesen mást jelentett „jó apának” lenni 1972-ben, mint 2022-ben. 

A Pew Research Center a BLS adatainak 2016-os elemzése szerint az elmúlt 25 év során a hagyományosan férfiak által betöltött feldolgozóipari állások aránya 30%-kal csökkent, míg a nők által dominált területeken, például az oktatásban 105%-kal, az egészségügyben pedig 99%-kal nőtt foglalkoztatási arány. 

Több férfit foglalkoztathatnak a „rózsaszín galléros” állásokban

A Pew elemzése arra a következtetésre jutott, hogy “a szolgáltatásorientált és tudásalapú gazdaság térnyerése” a nők javára fogja eltolni a munkahelyeket. Mivel hagyományosan a nők töltötték be az ilyen típusú állások többségét, míg a férfiak korábban inkább a feldolgozóiparban és az áruforgalomban dolgoztak. Úgy tűnik, hogy a rózsaszíngalléros állások a jövőben robbanásszerűen növekedhetnek, és több férfit foglalkoztathatnak, mivel a hagyományosan “férfi” iparágak összeomlanak. A technológia a közeljövőben szinte teljesen kiváltja a hagyományosan férfiak által végzett fizikai munka szükségességét. Így pontosan arra van szükség, amire a „pink education” próbálja felkészíteni a fiúkat. Azaz arra, hogy érzékeny, kitartó, szorgalmas és jól kommunikáló férfiak váljanak belőlük.

Szerző: K.T.

Fotó: Envato

A Nők a felsőoktatásban: tényleg nincs helyük? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Pótfelvételi

A legkézenfekvőbb lehetőség, ha valaki első körben nem jutott be a felsőoktatásba, a pótfelvételi, amely opcióval sokan élnek azok közül is, akik februárban ugyan nem jelentkeztek semmilyen képzésre, idő közben azonban úgy döntöttek, szeretnének továbbtanulni.

Augusztus 5-ig jelölhetnek meg újabb helyeket az érintettek, és elsősorban a fizetős helyeket vehetik számításba. A ponthatárokat augusztus 24-én hirdetik ki a szeptemberben induló képzésekre,

így a pótfelvételiben érintetteknek érdemes előre felkészülniük a lakhatással kapcsolatos kérdésekre, hiszen gyorsan kell cselekedniük, ha az eljárás során egy másik városban kapnak esélyt a továbbtanulásra.

Azok, akik korábban az államilag támogatott helyek előnyben részesítése miatt nem vettek számításba más, fizetős intézményeket, a pótfelvételi nyílt napokon tájékozódhatnak az egyetemek, főiskolák képzési kínálatáról. Az idén legnépszerűbb, gazdálkodás és menedzsment szakra a Metropolitan Egyetem például még várja a jelentkezéseket, augusztus 3-án pedig egy online nyílt nap keretében mutatja a be üzleti szakjait az érdeklődőknek.

Halasztás

Azok, akik első körben nem jutottak be a vágyott intézmény államilag támogatott szakjára, sok esetben a halasztás mellett döntenek. A kihagyott egy év alkalmas lehet arra, hogy a fiatalok jobban megismerjék magukat, munkát vállaljanak és ezzel támogassák későbbi tanulmányaikat, de vannak olyanok is, akik a kihagyott egy évet utazásra, önfejlesztésre használják. Ilyenkor jöhet szóba az újraérettségizés is, ami kiváló lehetőség a pontszám növelésére, így újabb esélyt ad arra, hogy egy évvel később a diákok elérjék az államilag támogatott szakok ponthatárait.

280 pont alatti lehetőségek

Alapképzésekre minimum 280 ponttal jelentkezhetnek az érdeklődők, azonban bőven van lehetőség azok számára is, akik ezt a pontszámot nem érték el. A folyamatból kiszorulhatnak azok is, akik korábban érettségiztek, és emiatt nem felelnek meg a jelenlegi felvételi követelményeknek – például nincsen emelt szintű érettségijük –, de most szeretnének elkezdeni valamilyen képzést.

E két csoport számára jelentenek kiváló lehetőséget a felsőoktatási szakképzések: ezekre ugyanis csupán 240 pont a belépési kritérium. A felsőoktatási szakképzések között ráadásul megtalálhatók a legnépszerűbb alapszakok – gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás – tömbösített változatai is. Ezek a képzések 2 év alatt elvégezhetők, így azok számára is gyors ugródeszkát jelenthetnek, akiknek nincs 3-5 évük egy oklevél megszerzésére.

Amennyiben a felsőoktatási szakképzések között nem szerepel a megjelölt szak megfelelője, érdemes megnézni, milyen hasonló képzések indulnak, akár olyan alternatívákat is találhatunk, amelyekhez nem számítanak a hozott pontok. A Budapesti Metropolitan Egyetem például az igen népszerű Kommunikáció és médiatudomány, valamint a Kereskedelem és marketing alapszakok 280 pont alatti érdeklődőinek kínál egyedi lehetőséget: a tudományterület és tudásanyag szempontjából remek alternatíva lehet a Designkultúra alapképzés idén először induló video-, blog- és tartalommarketing specializációja. A szakon ugyanis nem a hozott pontszám, hanem a felvételin elért eredmények számítanak.

Jó alternatíva lehet a külföldi lehetőségek fontolóra vétele is, hiszen számos ország felsőoktatási rendszerében a bekerülés nem a hallgató korábbi teljesítményéhez kötött, ráadásul hazai partnerrel rendelkező egyetemet választva a hallgatók akár Magyarországon is befejezhetik tanulmányaikat.

Forrás: METU
Fotó: Envato

A Felvételi: „Nincs. Semmi. Baj.” bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A közlemény szerint a szerződés aláírásával az elsősorban a dél-alföldi régióban működő középfokú oktatási intézmények az SZTE partneriskoláivá váltak, ezzel diákjaik számos, az egyetem által támogatott programban vehetnek részt.

Az együttműködési megállapodás keretében a középiskolások emelt szintű érettségire felkészítő kompetenciafejlesztő tréningen, az egyetemet bemutató, élményalapú osztálykiránduláson, valamint

pályaorientációs tanácsadáson és önismereti tréningeken vehetnek részt,

továbbá ösztöndíjakban is részesülhetnek.

Az SZTE oktatói és hallgatói a korábbi gyakorlatot folytatva szakismertetőket, egyetemi roadshow-at is tartanak az iskolákban, ezzel is segítve a fiatalok pályaválasztását.

A diákok sikeres felvételijét online és tantermi formában is indított, emelt szintű érettségi felkészítő tanfolyamok segítik. A százórás tanfolyamokat matematikából, magyarból, történelemből, angolból, németből, kémiából, biológiából, földrajzból és informatikából hirdették meg, de igény és megfelelő számú jelentkező esetén más idegen nyelvekből, szaktantárgyakból is indul képzés.

Az SZTE partneriskolai programja egyúttal a világ legnagyobb oktatási platformjához, a Coursera-hoz is hozzáférést biztosít a középiskolások számára – áll a közleményben.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A SZTE: oktatók és hallgatók segítik a középiskolásokat bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A felek alapvető céljaik közt fogalmazták meg többek közt a mobilhálózati, illetve az 5G hálózati infrastruktúrák és az ezekhez szorosan kapcsolódó rendszerek fejlődésének elősegítését.

Hosszú távú, a műszaki ismeretek fejlesztését célzó, valamint a munkaerő-igényekhez igazodó, versenyképes diplomával rendelkező szakemberek képzését támogató együttműködésről írt alá megállapodást egymással a CETIN Hungary és az Óbudai Egyetem. Az együttműködés keretében a CETIN összesen 417 darab átviteltechnikai eszközt adományoz az egyetemnek az oktatás színvonala, valamint a tanintézmény infrastruktúrájának fejlesztése céljából. Ezen felül a vállalat az eszközök felhasználását és jövőbeni alkalmazását segítve szakmai konzultációt is nyújt az egyetemnek.

„A CETIN számára nagy jelentőséggel bír az utánpótlásnevelés színvonalának emelésében való részvétel, különösképp a cég humánerőforrás-igénye szempontjából kiemelt fontosságú képzési területeken” –mondta Ötvös Tamás, a CETIN Hungary Zrt. vezérigazgatója. „Éppen ezért örömünkre szolgál, hogy az Óbudai Egyetemmel kötött megállapodásunk révén idén már a második jelentős partneri együttműködés veheti kezdetét felsőoktatási intézménnyel.”

„Folyamatosan arra törekszünk, hogy hallgatóink

ne csak az elméleti, hanem a mindenkori piaci igényekhez igazodva megfelelő gyakorlati felkészítésben is részesüljenek”

 ­­– hangsúlyozta Dr. habil Felde Imre, az Óbudai Egyetem ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettese az aláírást követően. Mint fogalmazott: „Az Óbudai Egyetem értékes és jól hasznosuló diplomával bocsájtja ki hallgatóit,

az itt végzettek több mint 90 százaléka szinte azonnal el tud helyezkedni tanult szakterületén.

Ennek is köszönhető, hogy ma már minden harmadik mérnök az Óbudai Egyetemről kerül a munka világába” – tette hozzá a rektorhelyettes. Kiemelte: ezért is van jelentősége a ma született megállapodásnakMagyarország egyik vezető független távközlési infrastruktúra szolgáltatójával. „Az együttműködés hosszú távon hozzájárulhat majd ahhoz, hogy hazai és a nemzetközi viszonylatban is egyaránt keresett és versenyképes szakembereket képezzünk” – húzta alá Dr. habil Felde Imre.

A felek a megállapodás szerint a jövőben törekednek az együttműködés kiterjesztésére elsősorban közös képzési és kutatási programok kidolgozásával és elindításával, valamint közös szakmai projektek beazonosításával és megvalósításával.

Fotó: Envato

A Eszköztámogatást kapott az Óbudai Egyetem bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mindkettőnek vannak természetesen előnyei, így érdemes megfontolni, hogy melyik utat választjuk. Ha tartunk tőle, hogy miként fog működni egyszerre a kettő, akkor érdemes először elkezdeni az egyetemet, és, ha később úgy látjuk, hogy időnk és energiánk engedi, akkor elkezdeni mellé munkát is keresni. Ha azonban készen állunk arra, hogy tényleg belépjünk a felnőttek világába, és azt szeretnénk, hogy ez anyagilag is megmutatkozzon, akkor bátran vágjunk bele rögtön a munkába is.

Vannak olyan szakok (pl. orvos, jogász), ahol valóban nem fér bele az időbe, hogy az ember kis időre is, de ne a tanulmányaira koncentráljon, viszont a legtöbb szakról elmondható, hogy változó arányban, de jut időnk a munkára is.

Rengeteg diákszervezet kínál állást kifejezetten egyetemi tanulóknak, és a cégek is előszeretettel alkalmaznak rajtuk keresztül munkavállalókat

Ekkor elképzelhető, hogy nem a vállalattal, hanem a diákszervezettel leszünk szerződésben, és tőlük kapjuk a fizetésünket, de ebből nem szokott probléma származni, ha megbízható szervezettel működünk együtt. Erre a cégek legtöbb esetben gondosan ügyelnek, hiszen nekik is érdekük, hogy gördülékenyen menjen a munkavállalás folyamata. Általában, ha a vállalatok megtudják, hogy valaki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, akkor a gyakornoki pozíció kerül előtérbe. Ez számukra és számunkra is előnyös, hiszen gyakornoknak lenni nem jár akkora kötöttséggel, mint rögtön főállást vállalni.

Ha nappali tagozaton tanulunk, akkor érdemes először 20 vagy 30 órában munkát vállalni, hiszen az egyetem túl nagy befektetés részünkről ahhoz, hogy elhanyagoljuk. Aki nem állami finanszírozású képzésen tanul és nem kap anyagi támogatást egyetemi tanulmányaihoz, annak talán nagyobb a nyomás abban, hogy mihamarabb jól jövedelmező állást találjon. Ez nem feltétlenül negatív dolog, hiszen plusz egy motiváció arra, hogy elkezdjünk dolgozni. 

Ha valaki ezt a támogatást megkapja otthonról, akkor dolgozhat csupán önmaga, vagy jövője építése érdekében. Nem kevés összeget lehet összespórolni ezen évek alatt, hiszen az egyetemisták többsége otthon vagy kollégiumban lakik, leszámítva persze, ha valaki albérletben él. 

Mindenesetre tökéletesek ezek az évek ahhoz, hogy egyrészt félre rakjunk, másrészt elkezdjük finanszírozni, ha nem is a teljes megélhetésünket, de legalább egy jó részét. Rendkívül pozitív érzés lesz, és elégedettséggel fog minket eltölteni minden hónapban, amikor megjön a fizetésünk, hiszen ezzel tettünk egy lépést teljes függetlenedésünk érdekében. Ha van tehát lehetőségünk, nézzünk valamilyen munkát egyetem mellett, és az anyagiak mellett szerezzünk értékes tapasztalatot és kapcsolatokat is.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Érdemes-e munkát vállalni az egyetemi tanulmányaink alatt? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A választható képzésekről és a jelentkezésről részletes információk olvashatók a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, amely már a hivatalos kiegészítéssel bővített formában érhető el a felvi.hu oldalon.

A felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítésében a felsőoktatási intézmények – az általános felvételi eljárás rendjének megfelelően – a decemberben közzétett adatok egy részét pontosították, módosították, és új szakokat is meghirdettek. A felvi.hu honlapon pontszámító kalkulátor és kisfilmek segítik az érdeklődőket a jelentkezésben.

A meghirdetett képzésekre február 15-én éjfélig lehet jelentkezni a felvi.hu E-felvételi menüpontjában. A diákoknak február 20-áig hitelesíteniük kell Ügyfélkapuval vagy a kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190) a jelentkezésüket

Ugyancsak február 15. a kiegészítő eljárási díj befizetésének határideje: ezt azoknak kell átutalniuk vagy bankkártyával kiegyenlíteniük, akik a díjmentesen megjelölhető háromnál több (de legfeljebb hat) képzésre jelentkeznek.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Új esély a karrierváltásra – még lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az angol nyelvű biotechnológia BSc képzés jövő szeptemberben indul. A magasan képzett biotechnológus elengedhetetlen a modern vakcinagyártáshoz, ugyanakkor munkája a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az egészségügy szinte minden ágában is létfontosságú.

Jól képzett biotechnológusokra óriási igény van, a kiterjedt pécsi biotechnológiai kutatások és ipari kapcsolatok pedig garantálják, hogy a PTE Gyógyszerésztudományi Karon végző hallgatók akár már egyetemi éveik alatt dolgozni kezdjenek.

A biotechnológus képzés azokat várja, akik szerteágazó természettudományos-műszaki érdeklődéssel rendelkeznek.

Fotó: PTE

A Világszerte keresett tudást és biztos karriert ígér egy új pécsi képzés bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A diákok többségének semmilyen elképzelése sem alakult ki a hogyan továbbról. Többen azt is megjegyezték, hogy sok diplomával ugyanaz a helyzet, mint az érettségivel, ahogy a tanárok fogalmaztak, kitörölhetik vele… (Persze azt is érdemes megnézni, hogy a tanulmányi jegyeik alapján van-e esélyük felvételt nyerni egy felsőoktatási intézménybe.)

A középiskolában több alkalommal vettek részt a fiatalok pályaorientációs foglalkozáson, az e területért illetékes tanár külön-külön el is beszélgetett velük a jövőbeni terveikről. Még nem mindenki tudja biztosan, hogy mi szeretne lenni, ennek okán pedig azt, hogy azt milyen intézményben lehet megtanulni. Az egyik legnagyobb dilemma, hogy tényleg tovább akar-e tanulni, főként a felsőoktatásban. A tanárok (és bizonyára van kivétel) többsége előtt szinte csak a felsőfokú intézmények jelennek meg mint lehetséges utak, pedig ma már számos más alternatíva is kínálkozik.

Mi van, ha valaki nem vágyik diplomára?

A munkaerőpiac, a Covid-helyzet, a begyűjtött tapasztalatok számos fiatalt a szakmatanulás felé terelnek, mert felmérik, hogy mivel lehet mielőbb pénzt keresni és függetlenedni. Ez az út sem zárja ki azt, hogy később ne szereznének felsőfokú végzettséget. Népszerűek a fokszok (felsőoktatási szakképzés), hiszen ez két év alatt ad felsőfokú végzettséget (nem diplomát), ami később szintén megfejelhető egy diplomával. De az az út is járható, hogy valaki az érettségi után elkezd dolgozni, és néhány év munka, időközben megszerzett önismeret tapasztalatával választja ki a számára leginkább testhez illő iskolát, képzést.

Új szakmák, új pályaválasztási módszerek

A világ roppant gyorsan változik, ugyanígy a szakmák is. Ma már szinte mindent áthat az informatika, ehhez valamilyen szinten mindenkinek értenie kell, aki a jövőben boldogulni szeretne. Szakmák tűnnek el és naponta születnek újak, a 10-20-30 évvel ezelőtt bevált pályaválasztási módszerek nem, vagy csak részben használhatók manapság. Sokan független munkavállalóként, freelancerként képzelik el magukat, önálló vállalkozást indítanának, projekt alapon dolgoznának. Persze, fontos a terelgetés, a lehetőségek megmutatása, de a mai tizenévesek öntudatosak, még ha bizonytalanok is, kevésbé igénylik a segítséget. Évtizedek óta emlegetjük a címben idézett mondatot, ám az influenszerek, a vloggerek, a tehetségkutatók és a tizenéves vállalkozók korában kérdés, hogy nem vesztette-e érvényét.

Szerző: K.T.

Fotó: Envato

A Az érettségivel ma már kitörölhetitek…avagy van-e élet diploma nélkül? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.