Sütő Péter szerint mindenképpen érdemes megpróbálnunk az év végi munkahelyi teljesítményértékelések alkalmával szót ejtenünk a béremelésről. A szakember tanácsai a következők:

– Ha huzamosabb ideig csökken az életszínvonalunk a fizetésünk elértéktelenedése miatt, belátható időn belül csökkenni fog a motivációnk és a produktivitásunk is, ha pedig még másodállást is kell vállalnunk, egészen biztos, hogy nem fogjuk tudni teljes odaadással elvégezni a főállásában a munkákat. Tehát a munkavállaló jogosan érvelhet azzal, hogy nem érzi magát megbecsültnek, hosszú távon pedig a munkáltató is jobban jár, ha az alkalmazottja elégedett és motivált.

– Lényeges még, hogy ne úgy beszéljünk a fizetésemelésről, mint egy jutalomról vagy bónuszról, hiszen a pénz értéke hivatalosan is csökkent, míg az árak nőttek, így ez a béremelés természetes módon járna nekünk mint munkavállalónak.

– Fontos az őszinte kommunikáció a bérekről: bátran mondjuk el, milyen hatással van az életünkre az árak növekedése, hogyan érint bennünket a mindennapokban, kitérhetünk a bankhitelünkre, az egészségügyi szolgáltatásokra vagy bármilyen meghatározó és nem kiiktatható költésgünkre, amit rendszeresen kell fizetni. Míg a szolgáltatások és a termékek ára folyamatosan nőtt, a bevételünk stagnált és kevesebbet ér.

– Térjünk ki a kiegyensúlyozott, kiszámítható teljesítményünkre, amely nem ingott meg és nem volt hullámzó idén sem – így még egy okot aduk arra, hogy ne térjenek ki az emelés elől.

– Ha olyan gazdasági helyzetben van a munkáltató, hogy nem tudja hirtelen megemelni a fizetésünket, akkor legyünk rugalmasak, kérjünk másféle juttatást, cafetériát vagy olyan munkaidő-kedvezményt, amit eddig nem kaptunk, például otthon végezhető munkára lehetőséget vagy flexibilis munkaidőt.

Amennyiben az érvelésünk hatástalan, és nincs esély semmiféle bérkorrekcióra, akkor érdemes a munkaerőpiacon tájékozódni, hogy mennyit ér a tudásunk, munkánk, mert még az is lehet, hogy a kevés fizetés fog bennünket arra ösztönözni, hogy váltsunk, és így új, kedvezőbb karrierlehetőséghez jussunk.

A Még nem késő inflációkövető fizetésemelést kérni 2024-től bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

2023. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek 0,2%-kal olcsóbbak lettek.

12 hónap alatt, 2022. szeptemberhez viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 15,2%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (61,3%), a csokoládé és kakaóé (26,1%), a büféáruké (26,0%) és az alkoholmentes üdítőitaloké (24,0%). A termékcsoporton belül a liszt ára 13,9, a margariné 1,2%-kal csökkent. A háztartási energia 14,6%-kal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2%-kal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7%-kal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 35,4%-kal nőtt. A szolgáltatások 13,6%-kal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a sport- és múzeumi belépők 17,5, a járműjavítás és -karbantartás 16,9%-kal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal kevesebbe került. A szeszes italok ára 15,5, a dohányáruké 10,1%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 1,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 9,8 a fűtő- és főzőberendezésekért 7,7, az új személygépkocsikért 7,0, a szobabútorokért 4,1%-kal kellett többet fizetni, a használt személygépkocsikért 8,5%-kal kevesebbet. Az állateledelek ára 30,6, a mosó- és tisztítószereké 25,6, a testápolási cikkeké 13,0 a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 6,4%-kal magasabb lett.

1 hónap alatt, 2023. augusztushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal mérséklődött, ezen belül a liszt 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2,0, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, a tej 1,5%-kal kevesebbe, az alkoholmentes üdítőitalok 2,4, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9, a sertéshús 0,8%-kal többe került. A járműüzemanyagok ára 3,3%-kal nőtt. A ruházkodási cikkekért 1,8, a háztartási energiáért 1,0%-kal többet kellett fizetni, ez utóbbin belül a tűzifa 7,7%-kal drágult, míg a vezetékes gáz ára nem változott (Tájékoztató).

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A 12,2%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

12 hónap alatt, 2021. szeptemberhez viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 35,2%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2%), a sajt (68,0%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%), a tojás (53,7%) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4%-kal nőtt a sertéshús, 19,1%-kal a csokoládé, kakaó, 10,9%-kal a cukor, 5,0%-kal az étolaj ára. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9%-kal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8%-kal növekedett.

Tartós fogyasztási cikkek

A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5%-kal drágultak. Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2022. augusztushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 4,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek 3,5%-kal drágultak, ezen belül az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 4,7%-kal többe, a csokoládé, kakaó 0,5%-kal kevesebbe került. A háztartási energia árak 59,2%-kal nőttek, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében (Tájékoztató). Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0%-kal drágult. A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1%-kal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2 és a testápolási szolgáltatások 2,7%-os drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások miatti – 13,6%-os árcsökkenése.

2022. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest:

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 11,8, a nyugdíjas háztartások körében 11,9%-kal emelkedtek.

Fogyasztóiár-indexek, 2022. szeptember

(%)

a) A fogyasztóiár-indexszel ellentétben a harmonizált fogyasztóiár-index az uniós előírásoknak megfelelően a külföldiek Magyarországon történő fogyasztását is figyelembe veszi. Ebből fakadóan az is befolyásolja, hogy 2022. május 27-től a magyar forgalmi engedéllyel nem rendelkező személygépjárművekbe már nem hatósági, hanem csak piaci áron lehet tankolni.
b) 2021 áprilisától a Központi Statisztikai Hivatal új módszertant alkalmaz a maginfláció számítására, a mutató a továbbiakban nem tartalmazza a szeszes italok, dohányáruk árváltozását. Az idősor 1995. januárig visszamenőlegesen módosult. A szezonálisan kiigazított indexet az Összefoglaló táblák (Stadat) 1.2.1.7. számú táblája tartalmazza.

Forrás: KSH

A Ennyivel nőttek az árak tavaly szeptemberhez képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A növekvő infláció, a drasztikusan emelkedő energiaárak és az orosz-ukrán háború – csak néhány tényező, ami miatt a fejlett világban sokan aggódnak amiatt, hogy egy esetleges recesszió miatt megmarad-e a munkahelyük. Az Insight Global nemrégiben végzett felmérése szerint az amerikai munkavállalók 78 százaléka aggódik munkahelye biztonsága miatt, ha az USA ismét válságba kerül. A vállalat több mint ezer, többnyire fehérgalléros szakmában dolgozó munkavállalót kérdezett meg – írja az Insider.

Elkezdték félteni a munkájukat a munkavállalók

A júniusban végzett felmérés szerint az amerikai munkavállalók 23 százaléka rendkívül aggódik amiatt, hogy ha beköszönt egy újabb válság, elveszti majd a munkahelyét. A válaszadók 56 százaléka ráadásul úgy nyilatkozott, hogy anyagilag nincs felkészülve egy újabb recesszióra, vagy nem tudja, hogyan készüljön fel  rá.
Az, hogy ki mennyire borúlátó, a válaszadók beosztásától is függött.

A felmérést kitöltő vezetők közel fele aggódik amiatt, hogy egy újabb gazdasági válság esetén elbocsátják, míg a nem vezetők 34 százaléka nyilatkozott ugyanígy.

Az amerikai jegybank, több országhoz hasonlóan, az inflációt kamatemeléssel próbálja féken tartani. A Deutsche Bank szerint a gazdaság hamarabb kerül recesszióba, mint azt korábban megjósolták, és a gazdasági válság csaknem 2 százalékkal növeli majd a munkanélküliséget.

Ha van munka, van minden?

A válaszadók több mint fele, 52 százaléka  nem hiszi, hogy a munkahelye kibírna egy újabb recessziót.

A munkavállalók 54 százaléka vállalná a fizetéscsökkentést, ha ez azt jelentené, hogy nem bocsátják el,

de a férfiak és a nők között ez az arány eltérő. A férfiak több mint 60 százaléka mondta, hogy vállalná, hogy kevesebb legyen a fizetése. Ez az arány a nők körében kevesebb, mint 50 százalék.
A recessziós aggodalmak mellett az elbocsátások is félelmet keltenek az amerikai munkavállalók körében. A felmérés szerint a vezetők 87 százaléka „valószínűleg” kénytelen lenne elbocsátani dolgozóit gazdasági válság esetén.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Ennyien féltik a munkájukat egy újabb válság miatt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel a vizsgálat során.

A régiók szerinti statisztikák alapján az átlagos fizikai órabérek jobbára az 1400-1500 forint közötti sávban helyezkednek el. Lefelé Dél-Dunántúl tér el kissé 1370 forintos átlagos szintjével, míg felfelé Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország emelkedik ki 1640, illetve 1930 forintos átlagórabérével.

Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója a közleményben hangsúlyozta, hogy mivel

számos iparágban továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható, a bérnövekedés üteme az év második felében a kedvezőtlenebbre forduló gazdasági környezetben is gyorsulhat.

A munkavállalók igényei ugyanis gyorsan igazodnak a magasabb inflációs várakozásokhoz.

A középvezetők is több mint 10 százalékkal kaptak több bért

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál az éves béremelkedés mértéke 2022 második negyedévében hosszú évek óta első ízben érte el a kétszámjegyű értéket, átlagosan 10,2 százalék volt.

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben megjegyezte, egy évvel korábban mindössze 4,4 százalék volt az átlagbér emelkedés mértéke ebben a körben. A szakember szerint

kérdés, hogy a jelenlegi 10 százalék körüli bérnövekedés elegendő lesz-e a vezető munkavállalók hosszú távú megtartásához.

Ebben a körben egy jó munkahelyváltással könnyen elérhető nagyobb bérnövekedés is, igaz, ennek esélyét a küszöbön álló recessziós időszak nagyban csökkentheti – tette hozzá Hajnal Péter.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Nő a bérnyomás az infláció miatt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A felmérés szerint a bankoló fiatalok 11 százaléka rendelkezik valamilyen hitellel, egy éve ez az arány még 16 százalék volt. Annak ellenére, hogy a legtöbb fiatalnak (97 százalék) van banki kapcsolata, tehát rendelkezik bankkártyával és bankszámlával, a hitelfelvételi kedv visszafogott – írták.

Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője a közlemény szerint elmondta: „az éves szintű csökkenésben az emelkedő kamatok, valamint a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet és a megugró infláció is szerepet játszhat”.

A felmérésből kiderült, hogy a kölcsönnel rendelkező (19 és 29 év közötti) fiatalok körében a személyi és lakáshitelek a legelterjedtebbek.

A hitel törlesztése 28 százalékuknak nem jelent gondot, 51 százalékuknak kisebb nehézséget jelent, 21 százalékuk pedig azt mondta, komoly megerőltetés számukra a havi részlet kifizetése.

A felmérés alapján a hitellel rendelkező fiatalok 51 százaléka rendelkezik személyi hitellel, 46 százalékuk pedig lakáshitellel. Folyószámlához kötött hitelkerete az érintettek 22 százalékának van. Áruvásárlási kölcsönt 36 százalékuk törleszt,

a diákhitel aránya mindössze 14 százalékos.

A közlemény szerint kulcsfontosságú a pénzügyi tudatosság, hiszen fel kell mérni, hogy valóban szükség van-e hitelre. A másik fontos tényező az, hogy csak akkor szabad hitelfelvételt elindítani, ha valaki hosszú távon biztosan képes fizetni a törlesztőrészleteket.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Egyre kevésbé vesznek fel hitelt a fiatalok bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 2,6 pontról mínusz 7,5 pontra romlott. Az üzleti bizalmi index értéke 6,9 pontról 3,7 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index a májusban mért mínusz 29,5 pontról mínusz 39,4 pontra romlott júniusban.

Az üzleti szektorban minden ágazat várakozása kisebb-nagyobb mértékben romlott, különösen a kereskedelemé és a szolgáltatásoké. Az iparban a termelési várakozások és a rendelésállományok megítélése májushoz képest gyengült, a készleteké kissé javult. Az elmúlt időszaki termelés megítélése nem változott, az exportrendeléseké jobb lett.

Az építőipari vállalatok hangulata május után júniusban is romlott; a magas- és mélyépítőké egyaránt. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően kedvezőtlenebbé vált,  a rendelésállományé is csökkent.

A kereskedelmi bizalmi index értéke három havi kismértékű emelkedést követően jelentősen esett. Az eladási pozíció és a készletek megítélése közepes mértékben romlott, a várható rendeléseké azonban másfél éves minimumára zuhant. A szolgáltatói bizalmi index az áprilisi nagy javulás után második hónapja esik. Romlott az általános üzletmenet és az elmúlt időszaki forgalom megítélése, gyengültek a forgalmi várakozások.

Foglalkoztatás: csökkenő mértékben, de még mindig létszámbővítést terveznek a cégek

Júniusban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott. Az áprilisi csúcshoz képest minden ágazatban csökkent, de a kereskedelem kivételével továbbra is több a létszám növelését, mint csökkentését tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme május után júniusban tovább erősödött, igaz az előző havinál kisebb mértékben.

Áremelés, infláció

A GKI közölte: a cégek áremelési törekvése, ha nagyon lassan is, de az ipar kivételével minden ágazatban második hónapja csökken. A válaszolóknak így is jóval több mint fele – a kereskedelemben közel háromnegyede – áremelésre készül.

A fogyasztók inflációs várakozása azonban júniusban is kissé tovább erősödött. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz-ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek egyaránt rendkívül pesszimistán látják, júniusban ehhez feltehetőleg a kormányzat egyensúly-javító csomagja is hozzájárult.

A GKI fogyasztói bizalmi index júniusban a májusi jelentős csökkenéssel szinte megegyező mértékben romlott tovább, és alacsonyabb szintre került, mint a mindenkori, vagy ezen belül az elmúlt tíz év átlaga.

A lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott véleménye júniusban a májusinál is nagyobb mértékben lett pesszimistább. Az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességükről alkotott véleménye a mindenkori rekordot jelentő februári szintről negyedik hónapja folyamatosan, szinte havi egyenletes ütemben gyengül. Júniusban a lakosság a nagyértékű, tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is romlónak találta.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A GKI: már romlik a foglalkoztatási hajlandóság bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Kiemelik: a munkaerőpiac átalakulásával a hangsúly a munkáltatók elvárásai felől eltolódott a munkavállalók preferenciái felé, amelyet tovább erősített a digitalizáció felgyorsulása. Így az infláció növekedésével az alapbér mellett

egyre fontosabbá válik a rendszeres bérfejlesztés, különös tekintettel annak mértékére.

Legnagyobb béremelést az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban dolgozók kapták

A legnagyobb arányban az autóipari dolgozók (69,41 százalék) részesültek fizetésemelésben, átlagosan 10,9 százalékkal többet visznek haza egy hónapban. A legnagyobb átlagos béremelés az élelmiszeripar és mezőgazdaság ágazatban történt, ők 15,7 százalékkal kapnak többet. A legrosszabbul az építőipari dolgozók jártak, alig egyharmaduk (32,79 százalék) részesült bérfejlesztésben, illetve ők számoltak be a legcsekélyebb mértékű, 9,45 százalékos növekedésről.

Majdnem minden második munkavállaló elégedetlen a helyzetével

A kutatás szerint a cégeknek érdemes elgondolkodniuk, hogy milyen fejlesztésekre van szükség a meglévő munkatársak megtartására, ugyanis a válaszadók csupán 52,88 százaléka elégedett jelenlegi munkahelyével – közölték.

Egyik lehetőségnek a béren kívüli juttatást nevezték, amely továbbra is fontos eleme a motivációnak.

A szellemi és fizikai munkavállalók között egy dologban tapasztalható lényegi különbség: míg a fizikai munkát végzőknél továbbra is a cafeteria (49 százalék) és a bónusz, jutalék (25 százalék) a két legvonzóbb extrajuttatási forma, addig a szellemi munkát végzők körében a cafeteria (30 százalék) és bónusz/ jutalék (29 százalék) mellett megjelent a távmunka, rugalmas munkavégzés (19 százalék) lehetősége is.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Egyelőre nem látszik az inflációkövető bérrendezés bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A közlemény szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.

Az év első öt hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 9,0, a nyugdíjas háztartások körében 8,7 százalékkal emelkedtek – írta a KSH. A maginfláció májusban havi szinten 2,2 százalék, éves szinten pedig 12,2 százalék volt.

Az elmúlt 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül

a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen)

12,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 10,0, a csokoládé, kakaóé és a cukoré 3,9 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára nőtt: a vaj 9,0, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7,0, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6,0, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára 1,3, a ruházkodási cikkeké 1,1, a tartós fogyasztási cikkeké 0,9 százalékkal nőtt, utóbbin belül a szobabútorok 2,5, a konyhai és egyéb bútorok 1,3, a használt személygépkocsik 1,0 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 3,5 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a taxiért 11,9, belföldi üdülésért 2,9, a lakásjavítás és -karbantartásért, illetve a sport és múzeumi belépőkért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A KSH: átlépte az éves infláció a 10 százalékos határt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A közleményben jelezték, hogy a vezetők 15 százalékának van konkrét béremelési terve a következő egy-három hónapra; ők további 5-10 százalékos bérfejlesztést terveznek.

A válaszadók 35 százaléka idén már nem tudja növelni a béreket, 11 százalék pedig csak az év végén képes adni plusz juttatást.

Az eddigi béremelés mértékét illetően jelentős eltérések mutatkoznak: a társaságok csaknem kétharmada (66 százalék) 5-10 százalék közötti mértékben növelte a fizetéseket, míg a vállalkozások 18 százaléka 11-15 százalék között, a cégek 8 százaléka pedig öt százalék alatt emelt.

A béren kívüli juttatások összegét jóval kevesebb cég, a megkérdezettek alig több mint negyede növelte, és csupán 3 százalék az, aki idén vezette be a cafetériát — tájékoztattak. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy ebben a kérdésben paradigmaváltás körvonalazódik:

a cégek 39 százaléka már mérlegeli, hogy béren kívüli juttatás formájában segítse munkavállalóit.

A béren kívüli juttatások lehetőségével egyébként a felmérés szerint a megkérdezettek háromnegyede él, ezen belül az 500 főnél több embert foglalkoztató cégek 92 százaléka, a kkv-k csaknem 70 százaléka.

A cég kérdéseire idén májusban 100 vállalkozás humánerőforrás-vezetője válaszolt; a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Már a vezetők is úgy érzik, további béremelés kell bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.