ber, beremeles, gki, infláció
Fotó: Envato

Eljött az inflációkövető béremelések ideje?

H I R D E T É S

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt, szemben a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal, ami részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza – közölte ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése eredményeit a kutatóintézet az MTI-vel.

Más inflációs számítás a KSH-nál

A kutatók megjegyezték, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei.

Az eltérésben szerepe van annak, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe – különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, például az üzemanyagé –, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér. További eltérést okozhat, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki (reprezentánsonként 130 árat írnak fel).

(A KSH cáfolta, hogy rossz lenne a számítása. Válaszukat, amit az MTI-hez jutattak el, a cikk alján közöljük!)

Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott – írták.

A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is. Idén márciusban 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, mely kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet. A kutatók szerint ez utóbbi pesszimizmus az orosz-ukrán háború hatásainak a következménye, mivel az ezt megelőző egy évben szinte minden hónapban alacsonyabb volt a következő évre várt infláció mértéke (átlagosan 1,5 százalékponttal), mint az előző évben érzékelt.

Forrás: MNB

Jobban kellene emelni a béreket is

Mindennek fontos tovagyűrűző hatása hívják fel a figyelmet megjegyezve, ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak:

nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen,

illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért.

Az előbbi esetben az inflációt követő, azt kissé meghaladó keresetemelkedést (14 százalék 2022-ben) is kevésnek érzik, miközben a statisztikai jelentős reálbér növekedést jelez.

Utóbbi pedig kihatással lehet a bankbetéti és az állampapírpiacra is úgy, hogy az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen.

Ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban – tették hozzá.

Meglepő áremelkedési tételek és számok a KSH-nál
Az állami statisztikai szervezet szerint a legmagasabb drágulást a margarinnál (38%), a száraz hüvelyeseknél (30%), valamint a marhahúsnál (28,4%) és a baromfihúsnál (29,5%) lehet tapasztalni.
Miközben a szerencsejáték (0,4%), a TV-előfizetés (1,3%) és a számítógép, fényképezőgép, telefonkészülékek (0,5%) esetében minimális az áremelkedés.
Meglepő adat a többek között a női (2,8%) és férfi ruházat (4,7%) közötti, bár nem túl jelentős eltérés, valamint az iskolai étkezés (2,1%), amelynek leginkább az lehet az oka, hogy az évközbeni emelés ebben az esetben nehézkes, sőt, akár kizárt.

Forrás: MNB

A Magyar Nemzeti Bank kapcsolódó, áprilisi jelentése az infláció alakulásáról pedig itt olvasható el.

Forrás: MTI / MNB / Karrier Trend / Schneider Charlott
Fotó: Envato


A KSH május 12-án, csütörtökön sajközleményt adott ki, amit alább közlünk!

KSH: számos pszichológiai tényező magyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció a hivatalosan mértnél

– Számos olyan pszichológiai tényező létezik, ami megmagyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció, mint a hivatalosan mért. A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció – mutatott rá a hivatal csütörtöki közleményében Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árak osztályvezetője a GKI-nak arra a szerdán közzétett kutatására válaszolva, miszerint a lakosság a dupláját érzékeli a hivatalosan kimutatott inflációnak.

Quittner Péter szerint a GKI téves módszertani ismeretekből indul ki, amikor kutatásában az érzékelt inflációt szembe állítja a valóssal és ezen az alapon kritizálja a KSH inflációmérését azt a látszatot keltve, mintha a szubjektív érzékelés pontosabb képet adna a tényeknél.

A hivatal felidézi, hogy a GKI felmérése alapján a megkérdezettek által érzékelt infláció több mint kétszer akkora volt, mint a KSH által közzétett 9,5 százalékos áprilisi adat. Amint arra Quittner Péter kitér, a GKI is elismeri, hogy vizsgálata nem tényeken, hanem személyes érzékelésen alapul, és hogy ezt a szubjektív benyomást erősen torzíthatják a közelmúlt eseményei.

A KSH illetékese ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy még emellett is találhatóak olyan további, a statisztika által is ismert és tudott pszichológiai tényezők, amelyek tovább torzítják a személyesen érzékelt inflációt. Ezek egyike a negatív emlékek mélyebb rögzüléséből ered, miszerint az áremelkedéssel kapcsolatos tapasztalatok jobban megragadnak, mintha egy terméket a korábban megszokott áron, vagy esetleg olcsóbban kapna meg a vásárló. Ez szintén magasabb inflációs érzetet kelt.

A KSH szakembere kitért arra is, hogy az érzékelés során az egyén nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozik, hanem külső források is befolyásolják (média, másoktól hallott hírek), amely saját, esetenként pontatlan emlékeivel kiegészülve öngerjesztő módon további torzítást eredményezhet az érzékelt inflációban.

Emellett az egyén a gyakrabban, akár napi szinten vásárolt termékek, például élelmiszerek árváltozását könnyebben fel tudja idézni és így a valósnál nagyobb súllyal veszi figyelembe az értékelt inflációjának kialakítása során. Ennek következtében, ha a gyakrabban vásárolt termékek ára gyorsabban nő, mint a ritkábban vásárolt, de nagyobb értékű termékeké, akkor az érzékelt infláció nagyobb mértékben becsüli felül a valós árváltozást. Tekintve, hogy a jelenlegi helyzetben a leggyakrabban vásárolt termékkör, azaz az élelmiszerek ára emelkedik leginkább, nem meglepő, hogy az érzékelt infláció és az árváltozást objektíven mérő hivatalos fogyasztóiár-index közötti különbség emelkedett az elmúlt hónapokban – hangsúlyozta Quittner Péter.

 GKI tévesen feltételezi, hogy az eltérésnek oka lehet az is, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza a megfigyelt árakat. A valóság ezzel szemben az, hogy a KSH 2021 óta – alkalmazkodva az Eurostat koronavírus idején kiadott ajánlásaihoz – a súlyok kialakítása során nem kizárólag a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetet veszi alapul, hanem a súlyok kialakításakor a legfrissebb, azaz a tárgyidőszakot megelőző év első három negyedévének adatait is felhasználja – emeli ki a KSH osztályvezetője.

A súlyokhoz hasonlóan évente felülvizsgálja a hivatal a reprezentánsok körét is, és azt az előző évre vonatkozó információk alapján határozza meg, ezzel biztosítva, hogy a felmért termékek köre ne térjen el a lakosság által ténylegesen vásárolt termékekétől. A reprezentativitás biztosításához szükséges, hogy a reprezentánsok körébe ne csak a gyakran vásárolt mindennapi termékek és szolgáltatások kerüljenek be, hanem a nagyobb értékű, de ritkán vásárolt – például tartós fogyasztási cikkek – is mutatott rá a KSH.

Egy reprezentánson belül az árfelírás több márkára is kiterjed. Az összeírók a boltokban mindig azon márkájú termékeknek az árát írják fel, amelyeket a vásárlók az adott üzletben leggyakrabban vásárolnak – részletezte közleményében a hivatal.

Arra reagálva, hogy a GKI szerint a felírás a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki, a KSH közölte, hogy az árösszeírás országos szinten közel 11 ezer boltot vagy szolgáltatóhelyet érint, amelyekből reprezentánsonként maximum 130 árat gyűjt össze havonta a KSH. Ez nem nevezhető szűk körnek, kiváltképp akkor, ha a lakosság érzékelt inflációjával vetjük össze, amely egy-egy személy esetében általában egy-két bolt néhány termékére terjed ki, ráadásul, azon termékek száma, amelyeknek az árára pontosan vissza tudnak emlékezni a megkérdezettek, szintén korlátozott – hívta fel a figyelmet Quittner Péter.

Forrás: MTI

H I R D E T É S