Az elkötelezett munkatársak akkor is továbbviszik a projekteket, betanítják az újakat, ha közben mellőlük sokan távoznak. Óhatatlan, hogy megfordul a fejükben az is, hogy vajon így meddig fogják bírni?

Folyamatos lemorzsolódás

Amikor egy csapatból rendszeresen távoznak emberek, akkor nem csupán az erőforrás hiányával kell számolni. Azok, akik a nehézségek ellenére is maradnak, érzelmi és mentális többletterhelést is jelent. A Gallup jelentése szerint a magas fluktuáció növeli a stresszt és a kiégés kockázatát, csökkenti a pszichológiai biztonságot, és hosszú távon az elkötelezettséget is aláássa. A maradók esetében olyan negatív hatások érvényesülnek, mint a túlterhelés, hiszen a vállalat természetesnek veszi a jelenlétüket és munkájukat.

Több munka, kevesebb kontroll

Az elmenők feladatait általában szétosztják azok között, akik még vannak. Ideiglenesen. Aztán tartósan, mert kiderül, hogy így is – kevesebb munkavállalóval – halad a munka. Az elkötelezett kollégák gyakran automatikusan át is vállalják ezeket, mert fontosnak tartják azt, hogy a minden ugyanúgy haladhasson és a minőség se sérüljön. Azonban a megbecsülés és a terhelés nem feltétlenül nő párhuzamosan.

Érzelmi kifáradás

A folyamatos munkaerőpótlás sem csupán a tehermentesítést jelenti, hiszen az érkezők betanítása, az állandóan más csapatdinamika lelki terhelést is jelent. Arról nem is beszélve, hogy a maradók emberi kapcsolatokat is veszítenek és gyászolnak. Megszűnhetnek kiváló munkatársi, baráti kapcsolatok. A bizonytalan környezet csökkenti a hosszú távú motivációt, még a magas teljesítményű, elkötelezett dolgozóknál is.

Csendes hűség

Az elkötelezett munkatársak ritkán panaszkodnak hangosan. Sokkal jellemzőbb, hogy megpróbálják maguk megoldani a problémát, helyettesítik az emberhiányt, alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz. Ez nagyon lojális hozzáállásnak tűnik, viszont könnyen a csendes kiégéshez vezető út lehet a maradók számára.

A lojális munkatársak

Az elkötelezettség nem egyenlő az önfeladással. Vagyis tudatos döntés kell ahhoz, hogy mi az, ami átmeneti segítség a vállalat számára és mi az, ami már rendszerszintű túlterhelés.

A maradók akkor tudják megtartani a motivációjukat, ha látják, hogy fontos a munkájuk és azt is látják, hogy merre tart a cég.

Ha már több felelősség jut a lojális alkalmazottakra, akkor legyen szempont az is, hogy mit tanulhatnak ebből, mivel és hogyan növelhetik szakmai értéküket és kapjanak valódi elismerést.

Döntés a távozás mellett

Nem minden lemorzsolódás toxikus, de vannak helyzetek, amikor a maradás már nem erény, hanem önsorsrontás. Vagyis, ha csak az emberek változnak, de a távozás oka nem, a terhelés egyre csak nő és a vezetés ez ellen mit sem tesz, azt jelenti, hogy nem jó irányba halad a vállalat.

A folyamatos munkaerő cserélődés mellett az elkötelezett munkatársak tartják életben a szervezeteket a legnehezebb időszakokban is. De a maradók esetében is tenni kell valamit a vállalat részéről, ami nemcsak megtartja ezeket a lojális alkalmazottakat, de vonzóvá teszi a belépést is.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Mi történik a maradók munkájával és lelkével, és meddig érdemes kitartani? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kiégés egyik legfontosabb jele: most már alig vonszolod magad át ezen az éven

Sokak számára ismerős, hogy már alig állnak a lábukon a téli szünet előtt. Ez már önmagában elég ok arra, hogy lassíts, és újragondold a dolgokat. Ha szervezetnél dolgozol, érdemes lehet erről beszélni a főnököddel vagy a HR-rel is. Fontos kiemelni azt is, hogy az ünnepeknek lényegében nem arról kell szólniuk, hogy feltöltődj, mert totálisan lemerültél előtte. Sokkal inkább arról, hogy élvezni tudd a szabadidődet, de mindezt úgy, hogy van energiád.

Az is bajt jelez, ha rengeteg alvás után is fáradtnak érzed magad

A karácsonyi kiégés egy másik árulkodó jele lehet az is, ha rengeteg alvás után is fáradtnak érzed magad. Sajnos van az a fajta kimerültség, amire önmagában az alvás már nem jelent megoldást. Lehetséges, hogy érzelmi pihenésre van szükséged: – amikor teret adsz magadnak, hogy felismerd és kifejezd, hogyan érzel valójában –, vagy a kreatív pihenés, amikor visszanyered az energiát ahhoz, hogy új ötleteket álmodj meg.

Az ingerlékenységet sem szabad figyelmen kívül hagyni

A karácsonyi időszak eleve tud feszültséget okozni a családi drámák miatt, de fontos figyelned arra, ha tényleg a szokásosnál jobban kihoznak mások a sodrodból. A rokonainkkal az ünnepek alatt könnyebben összeveszhetünk, mert hiába kellene az egésznek a szeretetről szólnia, a túl sok együtt töltött időnek megvan a hátránya is.

Mit tehetsz a kiégés ellen karácsonykor?

Ha a karácsonyi szünet alatt bármelyik fent említett jelet vagy más gyakori kiégés-tünetet észlelsz magadon, ne ess pánikba. A krónikus stressz alattomos, sokszor észrevétlenül jelenik meg az életünkben. Ha tehát a szabadnapok alatt feltűnik néhány figyelmeztető jel, az már az öntudat kialakulását jelzi – az első lépést a helyzet kezeléséhez és a pozitív változtatások elindításához. Ahhoz, hogy jobban megértsd, min mész keresztül, érdemes elkezdeni naplót vezetni az érzéseidről, hogy kirajzolódjon, mi okozza a stresszt az életedben és mikor. De persze fontos, hogy cselekedj akkor is, ha azt érzed, hogy túlvállaltad magad akár a munkádban, akár a magánéletedben.

Forrás: Stylist

Kiemelt kép: Freepik

A Ez a kiégés egyik fontos jele, ami karácsony körül jelentkezhet bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kiégés oka lehet, hogy túl sokat várnak el tőlük

A felsővezetés elvárja, hogy végrehajtsd az utasításokat, ugyanakkor – ellentétben a senior vezetőkkel – neked kell a csapatod felé „eladni” és hitelesen képviselni a vállalati víziót. Jenny Fernandez, executive és leadership tanácsadó egy külföldi magazinnak így nyilatkozott:

A középvezetők gyakran korlátozott döntési jogkörrel rendelkeznek, mégis felelősségre vonják őket az eredményekért. Ez könnyen ahhoz az érzéshez vezethet, hogy két tűz közé szorulnak.

De van egy másik nehézség is, amivel meg kell küzdeniük. Ezzel kapcsolatosan is tett néhány megjegyzést a szakértő:

Felfelé is menedzselniük kell, miközben olyan üzleti célokat várnak el tőlük, amelyek a külső körülmények – például gazdasági visszaesés vagy fokozódó piaci verseny – miatt irreálisak lehetnek. Emellett ott vannak a belső akadályok is: létszámstop, költségvetési megszorítások vagy folyamatos átszervezések nehezítik a munkájukat.

Az elmúlt években egyébként már kutatások is alátámasztják, hogy a középvezetők vannak leginkább kitéve a kiégés veszélyének. A Gallup 2021-es felmérése szerint a menedzserek nagyobb arányban számoltak be magas stressz- és kiégési szintről, mint a beosztottjaik.

Ezeket a dolgokat neked is tudnod kell a kiégésről

Lauren Appio pszichológus és executive coach szerint a középvezetői kiégés többféle formában is megmutatkozhat: ingerlékenységben, nyugtalanságban, a munkával való túlzott foglalatoskodásban, sikertelenség-érzésben, csökkent hatékonyságban, koncentrációs nehézségekben vagy éppen fokozódó szerhasználatban.

A szakember szerint sajnos a mai világban gyakran előfordul, hogy a középvezetők kapnak egy csillogóbb titulust és jóval szélesebb felelősségi kört, de nem feltétlenül kapják meg hozzá a megfelelő erőforrásokat vagy befolyást. Ezért olyan nehéz és stresszes ez a pozíció számukra.

A legtöbb vállalatnál a középvezetői szerep esetében elvárják, hogy folyamatosan egyensúlyozni kell a csapat igényei és a felsővezetés elvárásai között – és ez sokszor rendkívül megterhelő. Nem véletlen, hogy egyre több fiatal középvezető érzi úgy: a pozícióval járó feladatok már túl nagy terhet jelentenek.

Egy másik kutatás ezt mutatta meg a jelenséggel kapcsolatban

A Capterra 2023-as felmérése szerint a középvezetők mintegy 71%-a mondta azt, hogy időnként vagy mindig túlterheltnek, stresszesnek vagy kiégettnek érzi magát a munkahelyén – ez az arány pedig 75%-ra emelkedett a milleniál és 35 év alatti középvezetők körében. A tanulmány több mint 300 ausztrál, kanadai, brit és amerikai középvezető válaszai alapján készült. De természetesen ott vannak még a magánélet terhei is:

Ahogy a munkahelyen egyre nagyobb felelősséget kapnak, eközben a magánéletben is új vagy fokozódó terhek jelenhetnek meg – a gyermekneveléstől az idős családtagokról való gondoskodásig. Minden oldalról óriási nyomás nehezedik rájuk

– fogalmazott Lauren Appio.

A kiégés megelőzhető

A pszichológus szerint a kiégés megelőzésének egyik kulcsa, hogy tisztában legyél a saját szerepköröd határaival – és korlátaival:

Lehetsz befolyásos, de mások viselkedését – sem a csapatodét, sem a vezetőidé – nem tudod kontrollálni. A terápia és a coaching sokat segíthet abban, hogy ezt felismerd és elfogadd.

Az egészséges és támogató munkakörnyezet azonban elengedhetetlen, ennek mindenképpen meg kell lennie ahhoz, hogy egy középvezető hatékonyan végezhesse a munkáját. Ebbe pedig beletartozik az is, hogy segítséget tud kérni a felsővezetéstől, ha szükséges.

Forrás: HuffPost

Kiemelt kép: Freepik

A Az ilyen típusú dolgozók égnek ki leghamarabb a munkahelyükön bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Állandóan kimerült és letargikus vagy

Az egyik legnyilvánvalóbb jel, ami megmutatja, hogy valami nincs rendben, ha állandóan kimerült és letargikus vagy, különösen a munkahelyeden. Nehéz jól teljesíteni és produktívnak lenni, ha alig tudod nyitva tartani a szemeidet. Ha nem valamiféle egészségügyi probléma vagy alváshiány áll a háttérben, akkor bizony a kiégés is felmerülhet.

A kiégés miatt fejfájás is jelentkezhet

Ha mentálisan nem vagy jól, idővel testi tüneteket is produkálhatsz. Ilyen például a fejfájás vagy a gyomorfájdalmak, de az immunrendszered is gyengébb lehet, és sokkal fogékonyabb lehetsz az olyan betegségekre, mint a nátha vagy az influenza.

Megjelenik a magány érzése

A kimerültség miatt sokkal magányosabbnak érezheti magát az ember, hiszen sokkal nehezebb fenntartani a személyes kapcsolatainkat. Egy kiégés során tapasztalhatod, hogy sokkal kevesebbszer tudsz találkozni a barátaiddal vagy a családtagjaiddal, ám ez szintén nem tesz jót a mentális egészségnek.

A kiégés során ott van az önbizalomhiány is

A fáradtság miatt valóban nem könnyű jól teljesíteni, de ehhez még jöhet az is, hogy emiatt önbizalomhiány lép fel, hiszen nem jönnek a sikerélmények. Ha azt érzed, hogy állandóan falakba ütközöl, valamint egy idő után már semmi sem motivál a munkádban, akkor mindenképpen érdemes átgondolnod, hogy jó helyen vagy-e, valamint mit tehetnél a változás érdekében.

Dühösebb vagy, mint korábban

A legapróbb dolgok is felidegesítenek? Esetleg már a környezeted is megjegyezte, hogy ingerültebb vagy a szokásosnál? Nos, a kiégésnek ez is fontos jele lehet, hiszen egy rossz mentális állapotban sokkal nagyobb kihívás türelmesnek maradni. Ez azonban negatív hatással lehet a munkádra és a magánéletedre is. Fontos, hogy ne félj segítséget kérni a közvetlen környezetedben vagy éppen szakembertől, aki megmutathatja, hogyan lehet jól kezelni a munkával járó stresszt.

Forrás: Darling Downs Health

A Kiégés – 5 jel, ami megmutatja, ha túlhajszolod magad, és pihenésre van szükséged bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sorvadásnak indulhat az agy 

Kutatások szerint ugyanis az akut stressz strukturális változásokat okozhat az agy áramkörében, ez pedig hosszú távú károsodáshoz vezethet az idegrendszerben. A krónikus munkahelyi stressz hatására sorvadásnak indulhat az agy tömege, stressz kísérő magas kortizolszint pedig károsíthatja az agy hipotalamuszát, aminek következtében memóriazavarok léphetnek fel. Sőt, emiatt sérülhet az agy prefontális kérge is, ami pedig a koncetrált figyelemhez elengedhetetlenül szükséges. 

A krónikus munkahelyi stressz miatt ezen túlmenően növekedhet a szorongás érzése, hangulati zavarok léphetnek fel, valamint csökkenhet a kognitív rugalmasság. Egyes kutatások szerint a krónikus stressz még az olyan degeneratív betegségek kockázatát is növelheti, mint a demencia vagy az Alzheimer-kór. 

Így lehet elkerülni a krónikus munkahelyi stressz 

Persze a fentiek alapján jogosan merülhet fel a kérdés: hogyan lehet mindezt elkerülni? Amennyiben egy mérgező munkahelyen dolgozol, akkor mindenképpen érdemes fontolóra venned a váltás lehetőségét. Hidd el, te is megérdemled, hogy támogató, empatikus közegben dolgozz, ahol végre megbecsülik a munkádat. Nyilván nem azt mondjuk, hogy egy-egy rossz nap után azonnal szedd a sátorfádat, de ha a probléma régóta fennáll és esélyt sem látsz a változásra, akkor valószínűleg jobban jársz, ha másutt keresed a lehetőségeid. Ennek ellenére stressz bármikor érhet. A legtámogatóbb közegben is lehetnek nehéz napok, éppen ezért nagyon fontos, hogy rendelkezz egy szuper stresszkezelési tervvel is, amely ellensúlyozza az esetleges károsodásokat. Alább mutatunk 6 tudományosan alátámasztott lépést, amellyel megelőzheted a munkahelyi stressz okozta agykárosodást. 

• Kutatások szerint a meditáció 25 százalékkal korlátozza a kortizolszintet. Ráadásul a meditációnak hála koncetráltabb tudsz maradni a munkában is. 
• A rendszeres testmozgás, például a tempós séta kvázi újrakalibrálja a fáradt agyat és mintegy 60 százalékkal csökkenti a szorongás kialakulásának kockázatát. 
• Az alváshiány is stresszhez vezethet, szóval próbálj meg mindent éjjel legalább 7-8 órát aludni. 
• A mikroszünetek a munkanap során enyhíthetik az agy kimerültségét.. 
• A pozitív kilátások javíthák a memóriát. A kutatások szerint a pesszimista hozzáállás kizárólag rombol. 
• A szociális elszigeteltség kognitív hanyatláshoz vezethet, ezért nagyon fontos, hogy dolgozz teljesen egyedül. Tartsd fenn a kapcsolatokat a munkatársaiddal – ha home officeból vagy, akkor legalább online –, hogy az agyad aktív és egészséges maradjon.

Forrás: Findtalent 
Kép forrása: Pexels
Szerző: G.P. 

A Mutatjuk, így károsítja az agyat a krónikus munkahelyi stressz bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Miért hasznos a 8/8/8-as elv kiégés ellen? 

Nem titok, hogy sokan küzdenek az egyensúly megtalálásával a mindennapi életük során, a munka és a magánélet közti balance megteremtése pedig egyáltalán nem könnyű. A 8/8/8-as képlet azonban segíthet szerveztebbé tenni a napod, mederbe terelheti a munkaidőd (pláne, ha az alapvetően rugalmas), valamint strukturálhatja a szabadidőd is. Ahhoz viszont, hogy az elv működőképes legyen, szükséged lesz némi szemléletváltásra is. A legtöbben ugyanis úgy vélik, a munkakezdés előtte órák arra szolgálnak, hogy felkészüljünk a munkára. A munkaidő lejárta utáni órák pedig arra jók, hogy kipihenjük a munkát. Ha te is így gondolod, akkor az a rossz hírünk van a számodra, hogy te bizony minden perced a melónak rendeled alá, ez viszont egyáltalán nem jó stratégia. Ahhoz, hogy a te életedben is működőképes legyen a 8/8/8-as szabály, ahhoz először is tudatosítanod kell magadban, hogy nem a munka teszi ki az összes ébren töltött órád. Nyilván ez nem lesz egyszerű, de ha sikerül, akkor az segítségedre lehet abban, tudatosabban használd ki azokat az órákat, amikor nem dolgozol, hogy a kiégés messziről elkerüljön. 

Az első 8 óra: alvás 

Az alvás talán a leginkább alulértékelt wellness hack. Pedig gyakorlatilag ez az első és legfontosabb lépés ahhoz, hogy egy egészséges, kiegyensúlyozott életet tudj kialakítani. Ha nem alszol jól, nem vagy eléggé kipihent, akkor az összes többi dolgodat sem fogod tudni optimalizálni. Nyilván előfordulhat, hogy front, betegség vagy bármi egyéb hatására egyszer-egyszer nem alszol jól, de hosszú távon az alvászavar a mindennapi életedre, a munkádra és a szabadidődre is hatással lesz. Persze jogosan merülhet fel a kérdés, mennyi alvásra is van szükség? Nos, kutatások kimutatták, hogy egy egészséges, felnőtt embernek, ahhoz, hogy a kognitív funkciói és az energiaszintje is rendben legyen, a napi 8 óra lenne az ideális. Természetesen ez egyéni preferenciáktól függően lehet plusz-mínusz egy óra. 

A középső 8 óra: a munka 

Ideális esetben az alvást követő etap a munkáé, de az utóbbi években elszaporodtak a rugalmas beosztású lehetőségek. Nem feltétlenül kell ezt a 8 órát egyhuzamban érteni. Ha nem klasszikus munkarendben dolgozol, akkor a munka és a magánélet egyensúlyának kialakítása során fontos górcső alá venned, hogy a nap melyik részei ideálisak számodra a munkához. Ha úgy érzed reggel vagy hatékonyabb, kreatívabb, akkor célszerű lehet a korai órákban megtolni a munkát. Dolgozz mondjuk 9-től 12-ig, utána tarts bátran egy órás szünetet (ilyenkor koncentrálj magadra: ebédelj, igyál egy kávét, esetleg meditálj). A fennmaradó teendőket időzítsd 13 és 18 óra közé. Persze ez csak egy ötlet, a kialakításért te vagy a felelős. Igyekezz úgy szervezni, ahogy az neked jó. Amennyiben családod is, úgy változhatnak az arányok. Minden csak rajtad múlik. Ha viszont klasszikus munkarendben dolgozol, akkor minden bizonnyal 8-16 vagy 9-17 óra között végzed el a munkád. Ez is okés, viszont ha így dolgozol, akkor az utolsó 8 órás etap számodra talán a legfontosabb. Ez lesz az az idő, amikor magaddal is tudsz foglalkozni. 

Az utolsó 8 óra: énidő 

Talán ezt a legnehezebb megélni, ugyanis sokan azt hiszik, hogy a munkán kívüli idő időpocsékolás. Pedig fontosabb, mint hinnéd. Ezekben az órákban lehetőséged van arra, hogy magaddal foglalkozz. Nyilván vannak napi teendők, melyeket fontos elvégezni, hiszen a ház nem takarítja ki magát, a hűtő sem töltődik fel csak úgy, a ruhák sem mossák ki magukat. Azonban a ház körüli teendők útvesztőjében megeshet, hogy elfedkezel magadról. Ez is a kiégéshez vezető út. Ezekben az órákban igyekezz egy kicsit önmagadra is fókuszálni: olvass egy jó könyvet, nézz meg egy részt a sorozatodból, jógázz, ha gyerkőcöd van sétáljatok egyet. A lényeg, hogy próbálj meg töltődni, kikapcsolódni. Ezzel együtt pedig próbálj felkészülni az újabb 8 órás szakaszra: az alvásra. 

Mindezekből úgy tűnhet ez nem más, mint egy mókuskerék. Ha megpróbálod egy kicsit pozitívabb oldaláról szemlélni az egészet, akkor rájöhetsz, hogy valójában minden 8 óra egy újabb lehetőség. Lehetőség arra, hogy boldog, hatékony, kreatív és kiegyensúlyozott legyél. Ezért dolgozni kell, az kétségtelen, lesznek is napok, amikor nehezebb lesz, ez természetes. Na, de tudod, mit mondanak? Az élet sokkal könnyebb, ha úgy éled, hogy az a bizonyos pohár félig tele van. Persze ez nem egy mindenkire érvényes módszer. Számos tényező, köztük a szakma, az ingázás, az alvásigény, a családi állapot is megváltoztathatja az egyes etapokban eltöltött órák számát. Valójában a lényeg, hogy tudd szervezni a napod. Legyen egy keret, ami köré építkezel, mert ez a hosszú távú hatékonyság és termelékenység kulcsa. 

Forrás: The Every Girl
Kép forrása: Pixabay
Szerző: G.P. 

A Íme a 8/8/8-as szabály, ami megmenthet a kiégéstől bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Gondold át

Mi az, ami kezdetben ehhez a munkához vonzott? Vedd sorra azokat a dolgokat, amiket élvezetesnek találtál az elején, amik napi szinten arra ösztönöztek, hogy a legjobbat hozd ki magadból. Ha ez megvan, akkor azt is határozd meg, mi változott azóta. Azonosítsd az elégedetlenséged kulcsfontosságú tényezőit, vedd számításba azt is, hogy esetleg a te hozzáállásodban történt valamilyen változás. Ha képes vagy megfogalmazni, mi okozott annak idején örömet a pozícióddal kapcsolatban, akkor talán vissza is tudod integrálni a kezdeti lelkesedést a mindennapjaidba. 

Mentorálj 

A tudás megosztása a kevésbé tapasztalt kollégákkal új perspektívát hozhat a számodra, továbbá segíthet fellendíteni az elkötelezettséget. A mentorálás ráadásul elősegíti a jó kapcsolatokat, erősíti az összetartozást a kollégákkal, valamint növelheti a munka iránti motivációd. 

Tanulj 

Jó pap holtig tanul – szokták mondani. Éppen ezért lényeges lehet, hogy különböző szakmai tréningeken, továbbképzéseken vegyél részt. A cégek sok esetben biztosítanak tanulási lehetőségeket a kollégák számára, ha te nem tudsz ilyenről, akkor jó ötlet lehet a HR vezetővel egyeztetni a témában. A képzések abszolválása pedig a szakmai előmeneteled is segítheti, hiszen olyan új tudás birtokába kerülhetsz, amik akár egy magasabb pozícióhoz is hozzá tudnak majd juttatni. 

A munkán kívüli élet 

A munkahelyi motiváció elvesztése gyakran nem a konkrét feladatok miatt történik, hanem azért, mert magánéleti szinten nem stimmel valami. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy kizárólag csak a munkának élnek, emiatt azonban fennáll a kiégés veszélye. Fontos, hogy legyen a munkán kívül is aktív életed. Mindenképpen legyen valamilyen hobbid, akár új dolgokat is kipróbálhatsz, továbbá nem árt, ha egy kis mozgást is beiktatsz a mindennapjaidba. Pláne, ha ülőmunkát végzel, hiszen a mozgás mind mentális, mind pedig fizikai szempontból nagyon hasznos. Ezek a munkaidőn túli extrák pozitív hatással lehetnek a teljesítményedre, növelik a produktivitásod, valamint fokozhatják a motivációd is. Ha olyan tevékenységet folytatsz, amit igazán élvezel, az garantáltan friss energiát és inspirációt visz majd a szakmai életedbe is. 

Forrás: CityMagazine
Szerző: G.P. 

A 4 hatékony tipp a munkahelyi motiváció növelésre bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

1. Tartós kimerültség érzése
2. Személyes hatékonyság hiánya
3. Fokozott mentális távolságtartás a munkától

Az alábbiakban található kilenc kérdés segíthet azonosítani a kiégésed fő okát:

Tartós kimerültség érzése

Ez több mint egyszerű fáradtság. Ha állandó kimerültséget érzel, tedd fel magadnak a következő kérdéseket:

• Melyik az, az egy vagy két dolog volt a legkimerítőbb vagy stresszesebb számomra?
• Mi akadályozott meg abban, hogy megfelelő pihenést kapjak vagy rendszeresen szünetet tartsak?
• Mi ad energiát, amit hiányolok a munkámból vagy az életemből?

A kimerültség számos tényező eredménye lehet, például ha túl sokat kell dolgoznod egy csapat rosszul teljesítő tagja miatt, vagy ha irreális elvárásoknak kell megfelelned.

Személyes hatékonyság hiánya

Ha úgy érzed, mintha egy sziklát tolnál fel a hegyre minden nap, ami visszagurul, az frusztrációt és a hatékonyság érzésének hiányát okozza. Kérdezd meg magadtól:

• Hol érzem magam a leghatástalanabbnak?
• Mi a legfrusztrálóbb számomra vagy mi akadályoz?
• Mi vesz el jelentősen több energiát, mint kellene?

Ezek az érzések gyakran a túlzott bürokrácia vagy a folyamatosan változó célok miatt alakulnak ki, amelyek megakadályozzák, hogy bármilyen előrelépést érezz.

Fokozott mentális távolságtartás

A kiégés utolsó jellemzője a munka iránti elkötelezettség hiánya, cinizmus vagy negativitás. Ha ezt érzed, tedd fel magadnak a következő kérdéseket:

• Mi okoz negatív vagy cinikus érzéseket bennem?
• Mi az, amit korábban élveztem a munkámban, de már nem?
• Mikor történt ez a változás, és mi váltotta ki?

Ezekre a kérdésekre adott válaszok valószínűleg mélyebb reflexiót igényelnek.

E kilenc kérdés megválaszolása segít azonosítani a kiégés fő okait. Valószínűleg több tényező együttesen okozza a problémát, és számos változtatásra lesz szükség a teljes megoldáshoz. Ez az önvizsgálat kiindulópontot nyújt, és segíthet megelőzni a kiégés újbóli megjelenését a jövőben.

A 9 kérdés, hogy megértsd, miért égtél ki bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Míg a kiégés a hosszú munkaórákhoz, a munka és a magánélet közötti rossz egyensúlyhoz kapcsolódik, a munkahelyi unalom akkor következik be, amikor teljesen értelmetlennek érezzük a feladatunkat, úgy érezzük, a munkánk értéktelen és értelmetlen.

Az unalomról sokkal kevesebbet beszélünk, mint a munkafüggőségről, de szakértők szerint ez a jelenség is hasonlóan komoly egészségügyi problémákat okoz a munkavállalóknak. Emiatt is fontos lenne felismerni, beazonosítani magunkban, mi is a helyzet velünk, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene.

Léteznek eszközök, amelyeket mind a munkáltatók, mind a munkavállalók alkalmazhatnak a probléma enyhítésére.

Mi jelent az unalom?

Számos tényező okozhat krónikus unalmat. Ilyen például a demoralizáló fizikai környezetben végzett munka, ahol a dolgozó hosszú időn át méltatlan helyzetben érzi magát.

Lotta Harju, a szervezeti viselkedés kutatója a BBC-nek elmondta, a kimerülést eredményező domináns érzés az értelmetlenség megélése – „annak megtapasztalása, hogy a munkánknak valójában nincs célja, nincs értelme”.

Ruth Stock-Homburg, a Darmstadti Műszaki Egyetemen menedzsment és emberi erőforrás menedzsment professzora példaként említ néhány tipikus esetet: „Csendes órákban figyeltem, ahogy a kiskereskedelmi üzletekben az emberek unatkozva ténferegnek. Vagy a taxisofőrök, akik néha órákon át várnak utasra a csendes utcákon, de a Szilícium-völgyben dolgozók között is sokan számoltak be hasonlóan érzésekről”.

Stock-Homburg és munkatársai az unalmat három kategóriába sorolták: „borzasztóan unatkozni, fejlődési válságot megélni és értelmi válságot érezni”.

„Bár az teljesen normális, hogy időnként mindenki unatkozik a munkahelyén, de az elhúzódó, napokig tartó krónikus unatkozás jelezheti azt, hogy érdemes komolyan foglalkozni a kérdéssel – mondja Harju -, mert ennek elmulasztása következményekkel járhat.”

2014-ben 87 finn szervezet több mint 11 000 dolgozóját vizsgálta át. Megállapította, hogy a krónikus unalom miatt előbb mennek el a munkavállalók korengedményes nyugdíjba, romlik az önértékelésük és nőnek a stressz tünetek.

Más kutatások is hasonló eredményre vezettek. Egy 2021-es tanulmány szerint Törökországban 186 kormányzati dolgozó küzdött kimerüléssel, depresszióval, magas stresszel és szorongással. Tanulmányok szerint ezek a tünetek az irodán kívül is követik a dolgozókat, fizikai betegségeket, álmatlanságot, fájdalmakat okozva.

Lehet-e javítani a helyzeten?

A kimerülés kezelése azért bonyolult, mert általában mire felismerik, már jó ideje fennáll az állapot.

„Az unatkozó alkalmazottak ritkán esnek össze a kimerültségtől. Lehet, hogy fizikailag jelen vannak, de szellemileg valahol máshol járnak, és ezt sajnos hosszú ideig lehet így folytatni. –  mondja Harju. Azok a munkavállalók, akik rájönnek, hogy az unalomtól szenvednek, ritkán jelzik azt a közvetlen vezetőnek vagy a HR-esnek. Míg a kiégéshez vezető magatartást a munkaadók értékelik és jutalmazzák, a fáradtság „az érdeklődés, a motiváció hiányát tükrözi” – mondja Harju. “Ezek pedig tabuk a szervezetekben.”

Egy 2016-os tanulmány szerint az unatkozó, kimerült emberek kevésbé képesek és hajlandóak konstruktív tevékenységeket folytatni, nem motiváltak abban sem, hogy új, érdekes kihívásokat keressenek a munkahelyen. Gyakori jelenség, hogy online vásárlással, internetezéssel töltik el az idejüket, gyakrabban és többet beszélgetnek a kollégáikkal, vagy egyéb tevékenységekkel próbálják lekötni magukat – ezt a magatartást használják „megküzdési mechanizmusként”.

Fahri Özsungur, a török ​​Mersin Egyetem közgazdásza, aki a 2021-es török kutatást végezte rámutatott, nemcsak a munkavállaló dolga, hogy értelmet adjon a munkának. A vezetés feladata, hogy olyan szervezeti kultúrát hozzon létre, melyben az emberek értékessé válnak. A szervezeteknek meg kell tanulniuk kezelni az unalom problémáját, rendelkezniük kell a szükséges erőforrásokkal.

„Gyakran előfordul, hogy maga a munka önmagában nem bír elég ösztönző erővel. De a munka egyéb aspektusai – például a jó munkahelyi kapcsolatok vagy a munkáltató megbecsülése – bizonyos mértékben kompenzálhatják ezt, és értelmet adhatnak az unalmas tevékenységnek” – mondja Harju.

Foglalkozzunk a kérdéssel!

Szakértők szerint a pandémia utáni munkahelyátalakítás során beszélgetések tárgyává kell tenni a kimerültséget, a fáradtságot is ugyanúgy, ahogy kiemelt figyelmet kap a kiégés, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, a távmunka vagy  a munkahelyi egyenlőtlenségek.

“Remélem, hogy ezek trendek elvezetnek oda, hogy a szervezetek átgondolják az emberi erőforrás-filozófiájukat és politikájukat, és általában fenntarthatóbb módon szervezik meg a munkát!” – mondta Harju.

A Nem is gondolnád, hogy ez a legkárosabb a munkahelyeden bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mi az a túlmunka? 

A Journal of Occupational Health Psychology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a munkamániások, munkafüggők hangulata átlagosan rosszabb, mint másoké, még akkor is, ha alapjáraton szeretik azt, amit csinálnak. Persze jogosan merülhet fel, mit értünk munkamánia alatt: nos, minden embernek szüksége van egy rendszerre, rutinra, aminek része a napi munkavégzés is. Viszont nagyon fontos, hogy legyen a munkán túl is élet, hiszen lássuk be nem lehet 24 órából 20-at ledolgozni úgy, hogy az hosszú távon ne bosszulja meg magát akár egészségi, akár szociális szempontból. A kutatás koordinátora, Cristian Balducci, a Bolognai Egyetem Rimini Campus Életminőség Tanulmányok Tanszékének professzora elmondta, a munkamániások jelentősen többet stresszelnek, ez pedig magyarázat lehet arra, hogy ezek az emberek miért tapasztalnak nagyobb arányban kiégést. A legdurvább, hogy esetükben a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata is sokkal nagyobb. 

Honnan tudhatod, hogy munkamániás vagy? 

A munkamániások általában kényszeresen dolgoznak. Megszállottságuk a munka iránt pedig negatív hatással van, mind a fizikai, mind a mentális egészségükre, valamint nem kizárt, hogy elszigetelődnek a barátaiktól, családtagjaiktól. Számos tanulmány szerint a munkamániások hajlamosak lehetnek nagyon negatív érzelmeket megélni, úgy mint szorongás vagy éppen bűntudat, ha mondjuk valamiért nem tudnak annyira keményen dolgozni, mint amennyire szeretnének. 

A kutatás 

A Balducci által koordinált kutatás során 139 személyt kérdeztek, akik többnyire teljes munkaidőben, irodában dolgoztak. Először pszichológiai teszteket végeztek, hogy meghatározzák, a résztvevők mennyire munkamániások, majd a hangulatukat és a munkaterhelésről alkotott felfogásukat vizsgálták. Ennek érdekében az alanyok telefonjaira feltelepítettek egy alkalmazást, ami három munkanapon – hétfőn, szerdán és pénteken -, nagyjából 90 percenként, reggel 9 és este 6 között kérdőíveket küldött ki nekik. Az így összegyűjtött adatok alapján pedig megállapították, hogy a munkafüggők hangulata átlagosan rosszabb, mint azoké, akik nem mániákusok e tekintetben. A kutatás célja egyebek között az volt, hogy megdőljön az elmélet, miszerint a munkamániás emberek jobban élvezik a munkát, mint mások. Úgy tűnik ez valóban nem állja meg a helyét, az eredmények szerint ugyanis a kezdeti eufória helyét hamar negatív érzelmek váltják fel. A tanulmány azt is megállapította, hogy a nemek között van némi eltérés: a munkafüggőség és a rossz hangulat közti kapcsolat valójában a nők esetében volt markánsabb. A szerzők szerint ennek az az oka, hogy a nőknek sokszor még a nemi elvárásokból fakadó nyomást is el kell viselniük.

Veszélyes lehet 

A tanulmány eredményei tehát próbálnak rávilágítani a veszélyekre, ugyanis a túlmunka akár halált is okozhat. A kutatás szerzői arra próbálják meg felhívni a figyelmet, hogy a munkaadók felelőssége is hatalmas, nekik ugyanis tisztában kell lenniük azzal, hogy például nem bíznak rá senkire munkaidőn túli tevékenyéget vagy éppen hétvégi munkavégzést. Fontos, hogy olyan munkakörnyezetben dolgozzon a munkavállaló, ami ellenzi a túlzott és diszfunkcionális munkát, továbbá elősegíti a munka és magánélet közti egyensúly megteremtését. Ha úgy érzed, te magad is veszélyeztetett vagy a témában, gyakran átesel a ló túloldalára, akkor próbálj meg változtatni, átszervezéssel megoldani, hogy a napod jelentős részét ne kizárólag a munka tegye ki. Ez testi és szellemi egészséged érdeke is. Persze tudjuk, hogy ez nem könnyű, de ha már felismered, hogy baj van, az egy első lépés annak irányába, hogy megreformáld a mindennapjaid. 

Szerző: G.P.

A Halálosan veszélyes lehet a túlmunka  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.