Amikor az emberek azon kezdenek el gondolkodni, hogyan lehetnének jobb, produktívabb alkalmazottak, miként juthatnak előre szakmailag, csak nagyon ritkán jut eszükbe a lassítás. A narratíva ugyanis a legtöbb esetben ennek mindig is az ellenkezője volt, vagyis, hogy sosem szabad megállni, 100 százalék helyett 120 százalékon kell tolni, még akkor is, ha a kimerültség, kiégés már ott toporog a küszöbön. 

Mára viszont egyre több cég fektet hangsúlyt a munka és a magánélet közti egyensúly megteremtésére, továbbá irányelveket kezdenek el kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan tartsák meg a nehezen megszerzett munkaerőt. Ehhez természetesen szükség lehet egy vonzó juttatási csomagra, ám kutatások bizonyítják, hogy a pénz nem feltétlenül elsődleges szempont, az alkalmazottak számára sokkalta fontosabb, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükün, valamint az igények között egyre többször merül fel a rugalmas munkavégzés, mind térben, mind időben. Szerencsére úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac is átalakulóban van, még a legversenyképesebb iparágakban is átkerült a fókusz a lassításra. Nézzük csak, mit is jelent ez a gyakorlatban. 

Kávészünetek 

Az elavult gondolkodás szerint a kávézgatás csak elveszi az értékes munkától az időt, pedig a valóságban egy-egy beiktatott kávészünet nagymértékben képes növelni a produktivitást, a termelékenységet. Nyilván nem arra buzdítunk most senkit, hogy naponta több liter kávét pumpáljon magába, egészségügyi szakértők szerint például délután kettő után már nem is javasolt a fogyasztása, de a délelőtti órákban, amikor amúgy is tartanál pár perc szünetet, nyugodtan megihatsz egy csészével. Ha az irodából dolgozol, akkor ez szuper lehetőség arra, hogy beszélj néhány szót a kollégákkal, ha pedig otthonról melózól, akkor a kávészünet ideje alatt próbálj meg kikapcsolni egy kicsit. A kávé már régóta a vállalati kultúra része, ennek pedig jó oka van: kutatások bizonyítják, hogy elősegítheti a dolgozók éberégét, figyelmének növelését, szóval munkaadóként ne legyél szőrösszívű és ne oktasd ki az alkalmazottakat arról, hogy kávézgatás helyett inkább szögeznék magukat a képernyőhöz. Egyrészt ez nem jó vezetői hozzáállás, másrészt szünetre mindenkinek szüksége van. 

5 perc meditáció 

Akár hiszed, akár nem, de egyre többen próbálják ki a munkahelyi meditációt, ez pedig elképesztő hatással van a hatékonyságukra. Különböző tanulmányok tanúsága szerint napi 5 perc meditáció számtalan személyes és szakmai előnnyel járhat, melyek közé tartozik a megnövekedett energiaszint, a jobb impulzuskontroll, a jobb memória, a fokozott koncentráció és kreativitás, valamint hatására csökkenhet a stressz is. Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ezt az 5 perc szünetet, miért ne tölthetnéd inkább a TikTok görgetésével. Nos, töltheted, de az nem lesz pihentető az agyad számára, csak még inkább elfáradsz. Ha viszont napközben beiktatsz egy 5 perces meditációt, akkor a fennmaradó munkaórákban sokkal hatékonyabb lehet a tevékenységed. A meditáció segítségével ugyanis megnyugtatod és megtisztítod az elméd, kicsit olyan lesz utána, mintha egy pihentető alvásból ébredtél volna fel. A különböző zenelejátszó platformokon, úgy mint Spotify vagy Youtube több vezetett meditációt is találsz, de akár ebben az 5 percben hallgathatsz meditatív zenéket is. A lényeg, hogy erre a pár percre tényleg próbálj meg teljesen kikapcsolni, zárd ki a külvilágot. Meglátod, pár nap után lényegesen több energiád lesz, majd kicsattansz a boldogságtól, a mentális egészséged javulni fog, ez pedig pozitív változásokat hozhat a munkádban is. 

Boldog alkalmazott, hatékony munkaerő

A fentiekből jól látszik, hogy a munkahelyi termelékenyég kulcsfontosságú kérdés, viszont nehéz mindig produktívnak maradni. Mindazonáltal az imént tárgyalt technikák és trükkök jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy jobban teljesíts, szóval nyugodtan ugorj ki egy kávéra és bátran tedd fel a fülesed az 5 perces meditáció erejéig. Hidd el, hosszú távon a vezetőd is köszönetet fog majd mondani neked, hiszen a boldog és kiegyensúlyozott alkalmazott a hatékony alkalmazott. 

Szerző: G.P. 
Felhasznált források: Apploye, Astute Review, Mcliff