A Katasztrófavédelem friss közleményéből kiderül, hogy az országos tisztifőorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai ajánlását figyelembe véve 2022. augusztus 4-én (csütörtök) 00.00 órától 2022. augusztus 6-án (szombat) 24.00 óráig az ország egész területére harmadfokú hőségriasztást adott ki.

Kiemelten veszélyes

A Nemzeti Népegészségügyi Központ és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felhívja az emberek figyelmét, hogy a magas hőmérséklet károsan befolyásolja egészségi állapotunkat; kiemelten veszélyes a hőség az idősekre, a gyermekekre és a fizikai munkát végzőkre. Mint írják az idősek körében a magas hőmérséklet szív- és érrendszeri panaszokat okozhat, ezek észlelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, továbbá érzékenyen reagálhatnak a gyógyszereket szedő betegek is. A kánikula idején – kiemelten 11-15 óra között – tartózkodjunk hűvös helyen, kerüljük a szervezetünket terhelő fizikai munkát, zuhanyozzunk naponta többször langyos vízzel! 

A munkába, bevásárlásra indulók vigyenek magukkal elegendő folyadékot, és ne feledkezzenek meg a napvédő krémek használatáról, valamint a sapka, kalap viseléséről sem.

Mit kell biztosítson a munkáltató?

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának felhívása alapján, a hőség riadó elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén ún. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek

Szabadtéri munkavégzés

Példának okán fakitermelés, építőipari kivitelezési tevékenység, útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka során különös gondot kell fordítani a hőártalmak és a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére. Figyelni kell a munkavállalók cseréjére, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával). A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. A hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal is javasolt kiegészíteni (pl. a tarkót takaró/árnyékoló fejvédő vagy széles karimájjú, jól szellőző kalap használata, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás).

Zárt térben történő munkavégzés

A megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg.

Meleg évszakban szellemi munka esetén 21-24 fok, könnyű fizikai munka esetén 19-21 fok, közepesen nehéz fizikai munka esetén 17-19 fok, míg nehéz fizikai munka esetén 15- 17 fok munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.

Zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet.

Védőital biztosítása

Amennyiben a (K) EH, azaz a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24 fokos értéket, a munkáltatónak kötelessége alapesetben igény szerint, de legalább fél óránként védőitalt biztosítania, mely lehet:

• 14-16 fokos ivóvíz

• 14-16 fokos ízesített, alkoholmentes ital, mely vagy édesítőszerrel ízesített, vagy 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg a cukortartalma.

Valamint ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.

Továbbá fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.

Pihenőidő

Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók. A munka közbe iktatott pihenőidőknek az a szerepük, hogy a pihenés alatt csökkenni tudjon a belső hőtermelés, és a hőleadás megfelelő mértékben
tudjon gyorsulni a pihenőidő eltöltésére szolgáló kedvező, komfortos klíma zónában.

Hosszabb szünetek

Ezen túlmenően segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.

Egyéb rendelkezések

A munkavédelmi oktatás során a veszélyforrásokról és a szükséges megelőző intézkedésekről való tájékoztatás mellett fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.

Legyen mobiltelefon

Továbbá mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét.

Forrás: A Technológiai és Ipari Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának felhívása
Fotó: Freepik

A Harmadfokú hőségriasztás: a munkavállaó jogai bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egyéni szinten is nem győzzük hangsúlyozni, hogy mennyire fontos odafigyelnünk egészségünk megőrzésére. Ez egész életünkre kiterjed, így hol máshol ügyelhetnénk erre még jobban, mint, ahol napunk nagy részét töltjük: a munkahelyünkön. Ez nem tipikusan az a hely, ahol prioritásnak számít az egészségmegőrzésre való odafigyelés, mégis nagyobb fontossággal bír, mint azt gondolnánk. Ha ebben a folyamatban partner a munkáltatónk, akkor előnyös helyzetben vagyunk. 

Sportolási lehetőségek 

Van olyan cég, ahol helyben biztosítják a munkavállalók számára, hogy sportolási lehetőséghez jussanak. Konditermet alakítanak ki az épületen belül, jógaórákat tartanak, de akár külsős helyszínre is kiszervezhetik a különböző sportokat. Ezáltal ingyenesen vagy kedvezményes áron iktathatjuk be a rendszeres mozgást az életünkbe, és, ha szerencsénk van, akkor még messze se kell mennünk. Ha nem is házon belül találnak megoldást, de a vállalatok törekednek arra, hogy a munkahelyhez közel eső edzőteremmel szerződjenek, így tényleg megkönnyítik a munka utáni sportolást számunkra. Ha nem egyedül, hanem csoportosan veszünk részt az edzéseken, akkor csapatépítő hatása is van a programnak, hiszen több vállalat szervez csapatsportokat is. Ez a juttatási forma tehát mindenképp előnyös, és érdemes is élni a lehetőséggel.

Ergonómia a munkahelyen

Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kapcsolatát vizsgálja tudományos módon. Rendkívül előnyös, ha olyan munkahelyen dolgozunk, ahol odafigyelnek a fizikai, kognitív és szervezeti igényekre is, és ezzel elősegítik, hogy a dolgozók jól érezzék magukat munkakörnyezetükben. A vállalat ezt azzal segítheti, ha például ergonomikus munkaeszközöket szerez be, ami lehet akár egy állítható szék vagy egy megfelelő kialakítású asztal. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy fizikailag is jól érezzük magunkat, és kényelmesen tölthessük el azokat az órákat, amiket munkával töltünk. Ahhoz, hogy elkerüljék a munkahelyi stresszt vagy a kiégést, érdemes bevonni a munkatársakat is a folyamatok kialakításába, valamint a rugalmas munkavégzést biztosítani számukra. Így nem csak a fizikai, de a mentális jólét is előtérbe kerül. Ide tartozik továbbá, hogy egyfajta szabadságot biztosít a vállalat, tehát változatos feladatokkal lát el minket, ami által fejlődésre és kiteljesedére is van lehetőség.

Közösség erősítése

Az ember bizony társas lény, ki jobban, ki kevésbé. Minden esetre az összes embernek szüksége van a társaságra és a megfelelő emberi kapcsolatokra, melynek kiépítésére egy munkahely alkalmas helyszín lehet. Itt is nagy szerepet játszik azonban a munkáltató, hiszen partnernek kell lennie abban, hogy ez megvalósulhasson. Időnként érdemes csapatépítő programokat szervezni vagy tanfolyamokat tartani, amik nem feltétlenül csak a szakmai témákról szólnak. Fontos megszólítani a munkavállalókat, és teret engedni nekik, hogy időnként visszajelzéseket adhassanak. Ezek a csoportos foglalkozások építő jellegűek, és szakember bevonása esetében akár hosszútávon is hasznosak lehetnek. Pozitív a munkavállalók számára, ha van olyan hely, ahova munkaidődben elvonulhatnak egy kis időre kollégáikkal, és jobban megismerhetik őket. Természetesen nem órákat kell eltölteni az ilyen helyeken, de jó, ha van egy étkező vagy akár egy játék szoba, ahol a munkán kívüli témákról is szó eshet. Sok cégnél megtalálható már csocsó vagy biliárd asztal, ami tényleg jó csapatépítő jelleggel bírhat. Érdemes tehát munkáltatói oldalról ilyenekre beruházni, munkavállalóként pedig kihasználni minden hasonló lehetőséget.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Hogyan segítheti egy munkahely egészségünk megőrzését? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Gyerekkorunk óta sok oldalról halljuk, hogy a megfelelő vízfogyasztásnak mekkora jelentősége van. Szüleink és a körülöttünk lévő személyek már egészen kiskorban felhívják a figyelmet arra, hogy a folyadékpótlás rendkívüli fontossággal bír. Szervezetünknek szükséges az állandó folyadékpótlás, így később is gondoskodnunk kell ennek biztosításáról. Van, hogy ez nehezebben oldható meg vagy szimplán nem jut eszünkbe, hiszen például egy elfoglalt munkanapunkon nem igazán gondolunk arra, hogy állandóan vizet vegyünk magunkhoz. A víz azonban a testünk több, mint 60%-át alkotja, így szemmel látható, hogy fontos ügyelni a pótlására. Rengeteg feladatot ellát szervezetünkben, ezért ennek hiánya kiszáradáshoz, később pedig életveszélyes állapothoz vezethet. 

Minimum napi 2-2,5 liter!

Szinte tehát belénk égett már, hogy inni kell, na, de mégis mennyit? Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása alapján egy felnőtt (18 év feletti) emberi szervezet számára napi 2-2,5 liter víz elfogyasztása ideális. Ez a mennyiség azonban nőhet, ha az ember például aktívan sportol, vagy édesanyaként kisbabáját szoptatja. Ezekben az esetekben a 2,7 liter víz fogyasztása teljesen indokolt, így ilyen élethelyzetekben gondosabban ügyeljünk a plusz folyadék pótlására. Ha nehezünkre esik állandóan csak vizet fogyasztani, akkor válasszunk olyan ételeket, mint a lédús gyümölcsök (például dinnye, eper) vagy a levesek. Ezek is sokat segíthetnek abban, hogy szervezetünket egészségesen tartsuk. Természetesen nem pótolják a vizet, mégis hozzájárulnak folyadékpótlásunk sikerességéhez.

Kulacs, vezetékes víz, citrom, narancs

Ha egész nap a munkahelyünkön tartózkodunk, netán olyan munkánk van, ami által folyamatosan utazunk, akkor a folyadékfogyasztásunk háttérbe szorulhat. Egyrészt nem az jár agyunkban, hogy inni kell, másrészt nem tudunk állandóan vizet vásárolni, vagy nem szeretnénk a csapból inni. Épp ezért legyen mindig nálunk egy minimum fél literes kulacs, ami akár a táskában is elfér, így tökéletesen gondoskodhatunk szükségleteink kielégítéséről. Ezzel pénzt is spórolunk, hiszen nem szükséges palackozott vizet vásárolnunk, másrészt környezetkímélőbb megoldás is egyben. Ha unjuk a víz semleges ízét, akkor időnként tegyünk az üvegünkbe citromot, narancsot vagy uborkát felkarikázva. Ezzel némi vitaminhoz is juttatjuk szervezetünket, és mégis kellemesebb íze lesz folyadékunknak.

Tényleg ne felejtsünk el, hogy a folyadékpótlás létfontosságú.

Ha fejfájást vagy fáradékonyságot észlelünk, ne habozzunk néhány kortyot rögtön inni!

Ne várjuk meg, míg egészségügyi állapotunk romlásnak indul, inkább gondoskodjunk a folyamatos megelőzésről.

Már elérhetőek olyan applikációk, amelyek például figyelmeztetnek a rendszeres vízivásra, hiszen munka közben – nem emberi gyarlóság – elfelejthetjük azt.

Ugyanígy fontos, hogy tudjuk, bár a munkahelyi kávézás szinte már napi rutin a legtöbb munkahelyen, a kávé vízhajtó hatással bír, ezért az egy-egy tárgyalás, meeting vagy szünet során elfogyasztott kávé után mindenképpen igyunk meg egy nagy pohár vizet.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Iszol eleget? Mármint vizet! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nem segít a helyzeten, hogy a legtöbb irodában, különösen azokban, ahol akár száz ember is egy légtérben ül, a mennyezetbe beépített klímaberendezés működik. Ez nem kedvez azoknak, akiknek asztaluk épp alatta helyezkedik el, netán a légkondi iránya pont feléjük fúj. Sajnálatos módon a tartós klíma alatt tartózkodás, főleg az egyhelyben ülés, egészségügyi problémákhoz vezethet. Természetesen nem minden esetben, de, aki egész nap fázik és kellemetlennek érzi a hőmérsékletet, annak könnyen ellehetetlenül a munkavégzés is, hiszen a koncentrációt sem segíti az ezzel kapcsolatos frusztráltság.

Mit tehetünk ez ellen?

A legfontosabb, hogyha zavar minket valami, akkor merjünk kommunikálni erről. Nem szükséges konfliktust gyártani, de ész érvekkel viszont alá lehet támasztani, hogy nekünk igen kedvezőtlen ez a helyzet. Kérhetjük, hogy hadd üljünk máshova, amennyiben ez lehetséges. Megbeszélhetjük kollégáinkkal, hogy találjunk egy aranyközéputat a hőmérsékletet illetően, mivel nem mindenki van hozzászokva a klímához. Amennyiben az irodának nyitható ablakai vannak, úgy preferálhatjuk a friss levegő beengedését klíma helyett. Hozzá kell tenni, hogy ez nyáron sokszor azért nem megoldás, mert csak még melegebb levegő árad be, ám mégis érdemes kipróbálni. Ha semmi nem válik be, akkor kénytelenek leszünk magunk változtatni. Öltözzünk melegebben, rétegesen, és egy takaró sem árt, ha van nálunk. Ezek nyáron mind furcsa szokások lehetnek, mégis segíthetnek komfortérzetünk javításában.

Jogosan jelezhetjük, ha már nagyon kellemetlen a helyzet?

Abszolút. Első és legfontosabb az egészség, és van, aki annyira érzékeny a klímára, hogy valóban ennek rovására megy. Ha súlyosbodik a helyzet, akkor jelentkezzünk felettesünknél, vagy menjünk még tovább. Nem túl kellemes procedúra, de kell megoldást találniuk, hiszen, ha fizikai tünetek jelentkeznek, akkor maximálisan komolyan kell venni a problémát. Fontos, hogy kompromisszumot kössünk, hiszen rengetegen vannak még rajtunk kívül az irodában, és az sem ideális, ha valakiről egész nap folyik a víz. Próbáljunk tehát olyan konszenzusra jutni, ami mindenkinek megfelel, és, ami senkinek sem lehetetleníti el a mindennapos munkavégzését.

Szerző: I.A.

Fotó: Envato

A Klímaháború az irodában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A vizsgálatokból kiderült, hogy az összhalálozás terén 12 százalékos, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17 százalékos, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21 százalékos relatívkockázat-csökkenést figyeltek meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akit egyáltalán nem fogyasztanak kávét – idézi a tájékoztató Simon Juditot, a tanulmány első szerzőjét, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatóját. A budapesti és a londoni egyetem eredményei a közelmúltban láttak napvilágot a European Journal of Preventive Cardiology orvosi szaklapban.

A rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat.

A jelenlegi tanulmányban csaknem félmillióan vettek részt. Ez az eddigi legnagyobb volumenű kutatás, ami a kávéfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszált. Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. A kutatásban résztvevők közül legtöbben vagy őrölt kávét vagy instant kávét ittak rendszeresen – mondta Zahra Raisi-Estabragh, a Queen Mary Egyetem kutatási ösztöndíjasa.

“Miközben az őrölt kávé mértékletes fogyasztása és a halálozási esélyek csökkenése között találtunk összefüggést, ugyanezt már nem tudtuk kimutatni a rendszeresen instant kávét fogyasztók körében. Ennek oka valószínűleg a két kávétípus feldolgozásában keresendő, mert különböző kémiai anyagok mutathatók ki bennük” – tette hozzá.

A kutatócsoport a brit UK Biobank adatbázisát felhasználva 468 629 olyan felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri betegségben. A kávézási szokásokat, valamint az életmódbeli sajátosságokat (dohányzás, fizikai aktivitás) részletes kérdőív segítségével térképezték fel.

Minden második munkahelyi kávé ingyen van

Becslések szerint a világon naponta több mint 2 milliárd csésze kávét isznak az emberek, a legtöbbet a skandinávok, miközben Afrikában és Közép-Amerikában alig fogyasztják; a magyarok a mezőny közepe táján találhatók, közülük minden második a munkahelyén is kávézik. A magyarok fele kávézik munkahelyén. Minden második ingyen van.

Egy brit felmérés arra az eredményre jutott, hogy azokban a szakmákban magas a kávéfogyasztás, ahol nagy a kiégés kockázata: az újságírók, a rendőrök, a tanárok, a cégvezetők, a kórházi dolgozók vezetik a sort.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Jó a munkahelyi kávé, de nem mindegy, milyen fajta bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A poszt-COVID szűrővizsgálat majd a veszélyhelyzet után is biztosítható lesz adómentesen, de csak akkor, ha azt a kötelező, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat részeként végzik. A poszt-COVID szűrővizsgálat így annak megállapítására szolgál, hogy a koronavírus-fertőzés okozta egészségkárosodás nem teszi-e alkalmatlanná a munkavállalót munkaköre ellátására. – tájékoztat a NAV.

Ha azonban a munkáltató a poszt-COVID szűrővizsgálatot csak lehetőségként biztosítja munkavállalójának, és az nem kapcsolódik közvetlenül a munkaköri alkalmassághoz, akkor a juttatás után – a felek közötti jogviszonytól függően – adózni kell.

A bejelentés megtehető a „Bejelentőlap az ingyenes termékátadásról és szolgáltatásnyújtásról a Stab. tv. 28/A. § alapján” elnevezésű nyomtatványon.

Fotó: Envato

A Így lesz adómentes a dolgozók poszt-COVID szűrővizsgálata bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A tudósok a területen végzett eddigi legnagyobb kutatásban 365 ezer 50-74 éves ember adatait követték több mint egy évtizedig. A kutatás egyik fontos eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét vagy 2-3 csésze teát fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata az agyvérzésnek.

A UK Biobank adatbázisa alapján végzett kutatás szerint azoknál csökkent legjobban az agyvérzés vagy a demencia kockázata, akik naponta 2-3 csésze kávét vagy 3-5 csésze teát, vagy vegyesen 4-6 csésze teát és kávét ittak. A napi 2-3 kávét vagy 2-3 teát fogyasztóknál 28 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem kávéztak vagy teáztak.

A Plos Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kávé és a tea mérsékelt fogyasztása külön-külön is, valamint a kávé- és teafogyasztás kombinálva is csökkentheti az agyvérzés és a demencia kockázatát.

A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ebből nem lehet ok-okozati összefüggésre következtetni, és emlékeztetnek, hogy egy bizonyos kávé- és teamennyiség után a kockázat ismét növekedni kezdett, míg végül magasabb lett, mint azoknál, akik nem ittak semmit.

A napi 7-8 csésze kávét fogyasztóknál az agyvérzés kockázata magasabb volt, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.

Minden második munkahelyi kávé ingyen van

Becslések szerint a világon naponta több mint 2 milliárd csésze kávét isznak az emberek, a legtöbbet a skandinávok, miközben Afrikában és Közép-Amerikában alig fogyasztják; a magyarok a mezőny közepe táján találhatók, közülük minden második a munkahelyén is kávézik. A magyarok fele kávézik munkahelyén. Minden második ingyen van.

Egy brit felmérés arra az eredményre jutott, hogy azokban a szakmákban magas a kávéfogyasztás, ahol nagy a kiégés kockázata: az újságírók, a rendőrök, a tanárok, a cégvezetők, a kórházi dolgozók vezetik a sort.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Óvatosan a munkahelyi kávézással! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.