A stressz testi tüneteket produkál nálad

Jól tudjuk, hogy a stressz nemcsak az elménkre, hanem a testünkre is hatással van. A krónikus stressz alatt álló munkavállalóknál fejfájás, fáradtság vagy gyakori megbetegedés jelentkezhet. Figyelj a kollégáidra is, hogy kik azok, akiknél a ezek a testi tünetek vagy a kimerültség megmutatkozik.

Jönnek az érzelmi változások is

A legfontosabb érzelmei jelek az alábbiak lehetnek: a tartós és látható szorongás, a motiválatlanság vagy a hangulatváltozások. Ezek az érzelmi tünetek jelentkezhetnek, ha úgy érzed, hogy nem becsülnek meg a munkahelyeden vagy egy toxikus környezetben kell töltened a mindennapokat.

A sok stressz a viselkedésben is megmutatkozik

A megnövekedett késések, hiányzások vagy a határidők betartásának nehézségei jelezhetik, hogy valaki komoly nehézségekkel küzd. Emellett pedig csökkenhet a munka minősége és megnő a hibázás lehetősége, ugyanis a stressz ronthatja a koncentrációs képességet.

A szociális kapcsolatok háttérbe szorulnak

Veled is előfordult, hogy inkább kivonultál a csapattevékenységekből vagy éppen kevésbé voltál kommunikatív a kollégáiddal? Nagy munkahelyi nyomás alatt jóval nehezebb ápolni a szociális kapcsolatokat. De néha egy baráti beszélgetés az, amire igazán szükségünk van.

A kognitív nehézségekről is kell beszélni

A stressz jelentősen befolyásolhatja a kognitív funkciókat. A munkavállalók a szokásosnál határozatlanabbnak tűnhetnek,feledékenyek lehetnek vagy koncentrációs nehézségekkel küzdenek. Saját magadnál is észre kell venned, ha a korábban egyszerűnek tűnő feladatok sokkal nagyobb energiabefektetést igényelnek.

A fizikai környezetre mennyire szoktál figyelni?

Már az is árulkodhat a stresszről, ahogyan a munkavállaló körbe veszi magát. A rendetlen íróasztal vagy a felhalmozódó befejezetlen projektek azt jelezhetik, hogy valaki túlterhelt. Ha home office-ban dolgozol, akkor is fontos, hogy rendet teremts magad körül, és kialakíts egy olyan dolgozósarkot, ahol koncentrálhatsz.

Forrás: People Insight

A 6 jel, hogy túl sok a stressz a munkahelyeden bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkahelyi teljesítményszorongás nagyon gyakori probléma, különösen azoknál, akik magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben vagy nyomás alatt dolgoznak. Ha folyamatosan aggódsz a teljesítményed miatt, az hosszú távon kiégéshez és a hatékonyság csökkenéséhez vezethet. Ha ezt tapasztalod, az ellen tenni kell valamit.

Határozd meg a munkahelyi szorongás tárgyát

Ha megkérdezed magadtól, hogy mitől is félsz, és arra azonnal pontos választ tudsz megfogalmazni, az jó. Már csak azért is, mert akkor talán annak megoldása is sokkal könnyebb.

Azt is gondold át, hogy mennyire valósak ezek a félelmek. Sőt, gondold tovább és válaszold meg azt, hogy mi a legrosszabb, ami megtörténhet. Ha pedig bekövetkezik, azt hogyan tudnád kezelni?

Ezek a kérdések segítenek közelebb vinni saját magadhoz és egyben a szorongásodhoz is.

Hibázni emberi dolog

Még a legprecízebb ember is hibázik. Ez törvényszerű és szükséges. Ez is a fejlődés és tanulás része. Ne dramatizáld túl a dolgokat. – sokszor az emberek kevésbé foglalkoznak a hibáinkkal, mint gondolnánk. Lehet, hogy csak számodra annyira zavaró ez, más észre sem veszi.

Állíts reális elvárásokat magaddal szemben

Az elég jó az nagy jó, hidd el. Ne próbálj tökéletes lenni. Senki sem hibátlan, és a túlzott maximalizmus növeli a stresszt. Ez nem azt jelenti, hogy ezután legyél hanyag, de fogadd el, hogy néha a legjobb szándékkal sem tudsz tökéletes munkát kiadni a kezedből.

Ünnepeld a kisebb sikereket is, ne csak a nagy eredményekre koncentrálj. Ezzel egyidőben azt is megtanulod, hogy a feladataidat kisebb részekre tudd bontani.

Készíts tervet és tartsd be a határokat

Tervezd meg a napod úgy, hogy legyen benne pihenőidő is. Mindezt kezeld nagyon rugalmasan, hiszen ezt bárki vagy bármi fel tudja rúgni. Azonban, ha tudod, hogy mi után mi következik, könnyebben koncentrálhatsz az adott feladatra és nem kell a gondolataidnak összevissza cikáznia. A munkaidő lejártával szakadj el a munkahelyedtől. Nem attól leszel jó munkaerő, ha folyton túlórázol, hanem ha a munkád minőségi. Ráadásul a rendszeres túlóra fokozza a szorongást és még a magánéletet is befolyásolja.

Fejleszd az önbizalmad

Gondold át az eddig elért eredményeidet. Írd össze, hogy mikor dolgoztál jól. Ha kerül valami a listára, az már eredmény, méghozzá jó. Azt is bizonyítja, hogy alaptalan a félelmed. Megkérdezheted a munkatársaidat, vezetődet is arról, hogy milyennek látják a feladataid elvégzését. Lehet, hogy csalódni fogsz, méghozzá pozitív értelemben. Sokszor mások sokkal pozitívabban látnak minket, mint ahogy mi magunkat. Persze, hibázol is, de ez is teljesen emberi. A munkahelyi teljesítményed összképét mit sem rombolja.

Kommunikálj nyíltan

Ha a főnököd vagy a kollégáid túl nagy nyomást helyeznek rád, állj ki magadért. Merj beszélni róla, mert ha nem nyitod ki a szád, ez nem fog változni. Akkor is nyisd ki a szád, ha egy-egy faladatban nem vagy biztos. Ez még a kapcsoltok ápolásában is segítségedre lehet, ugyanakkor csökkentheted a bizonytalanságérzetet és a hibázás lehetőségét.

Találj stresszcsökkentő megoldásokat

Mindenkire hat valamilyen szinten a munkahelyi stressz, de nem élhetsz még a magánéletedben is ennek fényében. Meg kell találnod azt a tevékenységet vagy módszert, amely csökkenteni képes a benned felgyűlt feszültséget.

Kérj szakmai segítséget

Ha a teljesítményszorongásod olyan mértékű, hogy akadályoz a munkádban vagy a magánéletedben, keress fel szakembert, aki segíthet a megküzdési stratégiák fejlesztésében.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Így kezeld a munkahelyi szorongást bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sorvadásnak indulhat az agy 

Kutatások szerint ugyanis az akut stressz strukturális változásokat okozhat az agy áramkörében, ez pedig hosszú távú károsodáshoz vezethet az idegrendszerben. A krónikus munkahelyi stressz hatására sorvadásnak indulhat az agy tömege, stressz kísérő magas kortizolszint pedig károsíthatja az agy hipotalamuszát, aminek következtében memóriazavarok léphetnek fel. Sőt, emiatt sérülhet az agy prefontális kérge is, ami pedig a koncetrált figyelemhez elengedhetetlenül szükséges. 

A krónikus munkahelyi stressz miatt ezen túlmenően növekedhet a szorongás érzése, hangulati zavarok léphetnek fel, valamint csökkenhet a kognitív rugalmasság. Egyes kutatások szerint a krónikus stressz még az olyan degeneratív betegségek kockázatát is növelheti, mint a demencia vagy az Alzheimer-kór. 

Így lehet elkerülni a krónikus munkahelyi stressz 

Persze a fentiek alapján jogosan merülhet fel a kérdés: hogyan lehet mindezt elkerülni? Amennyiben egy mérgező munkahelyen dolgozol, akkor mindenképpen érdemes fontolóra venned a váltás lehetőségét. Hidd el, te is megérdemled, hogy támogató, empatikus közegben dolgozz, ahol végre megbecsülik a munkádat. Nyilván nem azt mondjuk, hogy egy-egy rossz nap után azonnal szedd a sátorfádat, de ha a probléma régóta fennáll és esélyt sem látsz a változásra, akkor valószínűleg jobban jársz, ha másutt keresed a lehetőségeid. Ennek ellenére stressz bármikor érhet. A legtámogatóbb közegben is lehetnek nehéz napok, éppen ezért nagyon fontos, hogy rendelkezz egy szuper stresszkezelési tervvel is, amely ellensúlyozza az esetleges károsodásokat. Alább mutatunk 6 tudományosan alátámasztott lépést, amellyel megelőzheted a munkahelyi stressz okozta agykárosodást. 

• Kutatások szerint a meditáció 25 százalékkal korlátozza a kortizolszintet. Ráadásul a meditációnak hála koncetráltabb tudsz maradni a munkában is. 
• A rendszeres testmozgás, például a tempós séta kvázi újrakalibrálja a fáradt agyat és mintegy 60 százalékkal csökkenti a szorongás kialakulásának kockázatát. 
• Az alváshiány is stresszhez vezethet, szóval próbálj meg mindent éjjel legalább 7-8 órát aludni. 
• A mikroszünetek a munkanap során enyhíthetik az agy kimerültségét.. 
• A pozitív kilátások javíthák a memóriát. A kutatások szerint a pesszimista hozzáállás kizárólag rombol. 
• A szociális elszigeteltség kognitív hanyatláshoz vezethet, ezért nagyon fontos, hogy dolgozz teljesen egyedül. Tartsd fenn a kapcsolatokat a munkatársaiddal – ha home officeból vagy, akkor legalább online –, hogy az agyad aktív és egészséges maradjon.

Forrás: Findtalent 
Kép forrása: Pexels
Szerző: G.P. 

A Mutatjuk, így károsítja az agyat a krónikus munkahelyi stressz bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Saját példámat tudom felhozni. Sosem dohányoztam, mégis volt valami vonzó ebben a káros szenvedélyben. Nem a cigaretta márkája, nem is a dohányfüst. Sokkal inkább az tetszett, hogy ez egy csoportos tevékenységgé nőtte ki magát a munkahelyemen. Nem mondom, hogy egyedül nem voltak képesek elszívni azt a cigarettát, de ha csak tehették, összevárták egymást. Sok esetben ez a csoportos tevékenység mély beszélgetésekkel, nevetéssel vagy épp sírással volt fűszerezve. Én, a passzív dohányos meg maradtam magamra. Egészen addig, amíg nem csatlakoztam a dohányosokhoz. Dohányzás nélkül is részese szerettem volna lenni annak a titkos kis csevejnek. Nem bántam meg, akkor sem, ha füstös lett a ruhám.

Munkahelyi stressz

Folyamatos stressz ér bennünket, amelyeket teljes mértékben lehetetlen kiiktatni az életünkből. Annak minimalizálására kell mindenkinek megtalálnia a hatékony módszerét, mert ha nem, akkor olyat tehetünk, ami (negatívan) kihat az egészségünkre: alkohol, túlzásba vitt evés, drog vagy cigaretta.

Függő játszma

A dohányzás káros szenvedély, vagyis függőség. Nemcsak a nikotin teszi az embert a rabjává, hanem az az érzés, amelyet a cigarettázáshoz fűz. Azaz nemcsak a szokáshoz is ragaszkodunk.

Naná, hogy jobb lenne nélküle, mint vele, azonban amilyen könnyű rákapni, annyira nehéz megszabadulni attól. Még akkor sem vagyunk képesek letenni végleg a bűzrudat, ha tisztában vagyunk azzal, hogy évente milliók halálát okozza.

Munkahelyi stressz + függő játszma = ?

A munkahely nem a csend, nyugalom és béke helyszíne. Persze lehet(ne) az, de nem azért kapjuk a fizetést, hogy a csendet és a nyugalmat élvezzük. Határidőre kell feladatokat megoldanunk, a több, együtt dolgozó ember nagyobb konfliktusforrás lehetőségét tartogatja és akkor még nem is beszéltünk a főnökökről. Aztán a munkahelyünkre magunkkal cipelhetjük a magánéleti vagy anyagi problémáinkat. A stressztől való megszabadulás reményében pedig elvonulunk pöfékelni. Az egyik ok tehát pontosan ez, amiért a munkahelyen is dohányzunk.

Ugyanakkor tekinthető kis csoportos tevékenységnek is, azaz a társas kapcsolatok ápolásában segíthet. A dohányosok egy csapatot alkotnak, az összetartozás élményét adhatja még akkor is, ha a dohányzáson kívül más kapcsolatot nem ápolnak a dolgozók.

Arról nem is beszélve, hogy amíg a munkavállaló elvonul a maga „sok plusz egy” cigarettáját elszívni, addig az a kellemes érzése támadhat, hogy időt szán saját magára. Ha csak néhány percre, de megszabadulhat a terhektől, szabályoktól, kötöttségektől.

Stresszes állapotban nem vagyunk egyensúlyban, mert valami annyira hat ránk, hogy minden mástól elveszi a figyelmünket. A cél tehát a balansz visszaállítása, vagyis kellően lehiggadjunk. Egy ideig talán uralkodni tudunk a stressz felett, de ha ezt tartósan kell képviselnünk, akkor belefáradunk. Kell valami, ami lenyugtat. Sokak számára a legelérhetőbb módja ennek a cigaretta.

A munkahelyi stressz és a dohányzás dupla atombomba az egészség ellen. Ugyanakkor a leszokás legalább olyan stresszfaktor.

Joga van, de jobb lenne, ha letenné

Egy munkavállalótól sem lehet megvonni a dohányzást, de arra már lehet motiválni, hogy letegye a cigarettát. Könnyű annak papolni erről, aki sosem dohányzott, de azt még a legtöbb dohányos is úgy gondolja, hogy árt az egészségének és meg kellene szabadulni a káros szenvedélyétől. Még akkor is, ha a cigarettát szívók teljesen elkülönülnek, amíg elszívják a dohányterméket, hatással vannak a többi, passzív dohányosra. Az egész munkaközösséget érintő pszichoszociális kockázatot hordoz a munkahelyi dohányzás, ezért a leszokás támogatása is közös érdek.

Tudományosan nézve

A munkahelyi stressz hatással lehet a dohányzási szokásokra, mivel a cigaretta elszívása enyhítheti a feszültséget. Azt azonban egy kutatásban taglalták, hogy a munkahelyi stressz hogyan befolyásolja a dohányzásról való leszokást. Azt találták, hogy sok idős, aki fiatalként dohányzott, leszokott. Ettől függetlenül a dohányosok száma magas, de életük során nagyban módosulhat a dohányzás mértéke. Aki viszont 22 éves koráig nem dohányzott, az szinte biztos, hogy aztán sem teszi. Aki azonban korábban cigizett, az később visszaeshet.

Egy másik tanulmányban a leszokást, mint stresszfaktor vizsgálták. A cigarettázás káros az egészségre és ezzel mindenki tisztában van. A dohányzásról leszokás pedig jót tesz az egészségnek. Azonban a leszokás nehéz és ha az nem jár sikerrel, újabb stresszt vált ki. 488.417 résztvevő adatait elemezték. A vizsgált személyek 78%-a vallotta magát stresszesnek, akik sikeresen elhagyták a káros szenvedélyt 73%-uk számolt be stresszről. Akik kudarcot vallottak a leszokással 83%-ban panaszkodtak stresszre. Vagyis a kudarcot vallott leszokás még nagyobb stresszfaktort jelent a dohányosok számára.

Szerző: Rónai Márta

A Munkahelyi stressz és a dohányzás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Stresszről

A stressz az életünk része, és mindannyian találkozunk vele bizonyos mértékben. A probléma akkor kezdődik, amikor a stressz mennyisége és az egyén tűrőképessége nincs egyensúlyban.

A WHO a stresszt a modern kor egyik legnagyobb egészségügyi kihívásaként említi. A munkahelyek gyakran a stressz fő forrásai. Kutatások kimutatták, hogy a hosszan tartó munkahelyi stressz nemcsak az egyénekre, hanem a vállalatokra és a társadalomra is negatívan hat. A megelőzés kulcsa a kockázati tényezők azonosítása és a stresszkezelési technikák alkalmazása.

A számok nem hazudnak

A felmérésünk eredményei:

Volt már olyan, hogy a munkahelyi stressz negatívan hatott a magánéletedre?

Igen, gyakran kihat a magánéletemre. – 42,5%
Nem, csak ritkán hat ki a magánéletemre. – 11%
Vannak olyan időszakok, amikor kihat a magánéletemre. – 46,5%

Ez alapján 42,5% válaszolta azt, hogy a munkahelyi stressz gyakran kihat a magánéletére, további 46,5% pedig azt mondta, hogy bizonyos időszakokban érzi ezt a hatást. Ez azt jelenti, hogy majdnem 90% érzi a munkahelyi stressz hatását valamilyen formában a magánéletében. Ezen számok láttán elgondolkodtató, hogy mennyire fontos a stressz kezelése a munkahelyeken.

Mi okozza a munkahelyi stresszt?

A stressz két fő kategóriába sorolható:

• A munka sajátosságai által okozott stressz: ismétlődő, értelmetlennek tűnő feladatok, túlterheltség, időzavar, döntések hiánya stb.
• A munkahelyi körülmények által okozott stressz: bizonytalan jövőkép, előrelépési lehetőségek hiánya, nem átlátható bérezés, nem megfelelő képzettség, nem egyértelmű munkaköri leírás, kollégákkal való konfliktusok, munka és magánélet közötti egyensúly hiánya stb.

A legtöbb ember számára a munka mennyisége és a munka és magánélet közötti egyensúly jelenti a legnagyobb kihívást.

Milyen hatással van ránk a munkahelyi stressz?

A munkahelyi stressz minden negyedik embert érinti, függetlenül nemtől, ágazattól vagy pozíciótól.

Egyéni szinten a munkahelyi stressz következményei lehetnek:

• kiégés,
• gyakori hiányzás,
• munkahely elhagyása.

A kiégés egyre gyakoribb, és azokat veszélyezteti leginkább, akik nagy érzelmi terhelésnek vannak kitéve. A kiégés tünetei közé tartozik a fizikai és mentális kimerültség, a reménytelenség érzése és a munkához való negatív hozzáállás.

A munkahelyi stressz társadalmi szinten is problémát jelent, például a GDP csökkenése miatt.

Hogyan kezeljük a munkahelyi stresszt?

A munkahelyi stressz nem feltétlenül negatív, ha megfelelően kezeljük. Itt van néhány tipp a kezelésére:

1. Kommunikálj a munkaadóval: Ha a munkahelyi körülmények okozzák a stresszt, fontos, hogy beszélj a főnököddel vagy a HR-essel. Lehet, hogy rugalmas munkaidőt, távmunkát vagy további képzéseket kínálnak, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.
2. Ne vállalj túl sokat egyszerre: Ismerd fel saját határaidat és tanulj meg „nem”-et mondani, amikor úgy érzed, hogy túl sok a feladat. A prioritások megállapítása és a feladatok listázása segíthet abban, hogy ne érezd magad túlterheltnek.
3. Próbálj ki relaxációs technikákat: A mély légzés, a meditáció és a jóga mind hatékony módszerek a stressz csökkentésére. Ezek a technikák segítenek a testi, lelki, szellemi ellazulásban,és csökkentik a stressz hormonok szintjét.
4. Töltsd a szabadidőd kellemes tevékenységekkel: Azok a tevékenységek, amelyeket igazán élvezel, segíthetnek elterelni a figyelmedet a munkahelyi stresszről. Olvasás, sport, zenehallgatás vagy bármilyen kreatív tevékenység segíthet feltöltődni.
5. Kérd szakember segítségét: Ha úgy érzed, hogy nem tudsz egyedül megbirkózni a stresszel, fontold meg egy pszichológus vagy tanácsadó felkeresését. Ők széles eszköztárral vérteznek fel a stressz kezelésére.
6. Beszélj a problémáidról másokkal: A barátok, családtagok vagy kollégák támogatása csodákat tehet. Néha csak annyira van szükség, hogy valaki meghallgassa a gondjaidat, és ez önmagában is csökkentheti a stressz érzését.

A munkahelyi stressz megelőzése

A munkahelyi stressz nem csak az egyénekre, hanem az egész szervezetre is hatással van, így annak megelőzése kulcsfontosságú. A következőkben részletesebben kifejtjük azokat a módszereket, amelyekkel csökkenthető a munkahelyi stressz:

1. Felmérés: Mérjétek fel a pszichoszociális kockázatokat. Ez a felmérés amúgy is kötelező és ha szakember végzi, akkor akciótervet is készít a problémák megoldására.
2. Jobb kommunikáció a munkahelyen: A tisztázatlan elvárások és a kommunikációs hiányosságok gyakran stresszforrást jelentenek. A rendszeres csapatmegbeszélések, az egyértelmű visszajelzések és a nyitott kommunikációs csatornák elősegítik az információ áramlását és csökkentik a félreértéseket.
3. Hatékony munkaszervezés: A jól strukturált és jól szervezett munkakörnyezet csökkenti az utolsó pillanatban felmerülő feladatok és a túlterheltség okozta stresszt. Az erőforrások megfelelő elosztása és a feladatok prioritásának megállapítása segít a munkavállalóknak a hatékonyabb munkavégzésben.
4. A dolgozók bevonása a munkaszervezésbe: Amikor a munkavállalók részt vesznek a döntéshozatalban és a munkaszervezésben, nagyobb az elkötelezettségük és kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak. A bevonásuk növeli az érintettek felelősségtudatát és csökkenti a stresszt.
5. Ösztönzés az egészséges életmódra: Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az elegendő alvás mind hozzájárulnak a stressz ellenálló képesség növeléséhez. A munkaadók támogathatják az egészséges életmódot például a munkahelyi sportolási lehetőségek biztosításával, egészséges étkezési lehetőségekkel vagy pihenőhelyek kialakításával.
6. Rugalmas munkaidő és távmunka lehetősége: A rugalmas munkaidő lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy jobban összehangolják munkahelyi és magánéleti kötelezettségeiket, csökkentve ezzel a stresszt. A távmunka pedig csökkentheti a munkába járás okozta stresszt és javíthatja a munka-magánélet egyensúlyát.

A távmunka egyre népszerűbb, és sokan úgy érzik, hogy otthon hatékonyabban dolgoznak. Az otthoni munkavégzés legnagyobb kihívása azonban a munka és a magánélet közötti határok meghúzása.

A munkahelyi stressz megelőzése tehát nem csak az egyének jóllétéhez járul hozzá, hanem a szervezet egészének hatékonyságát és produktivitását is növeli. A fenti stratégiák alkalmazásával a munkaadók és munkavállalók egyaránt hozzájárulhatnak egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb munkakörnyezet kialakításához.

Forrás: Jobcapital

A Hogyan kezeljük a munkahelyi stresszt a megtartás érdekében? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkahelyi stressz olyan betegségekhez vezethet, mint a szorongás és a depresszió. Hatással van az immunrendszerünkre is, és jelentősen növelheti olyan a súlyos betegségek, mint például a szívbetegség kockázatát. A jelenség sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Perkbox által készített tanulmány szerint a munkavállalók 79%-a tapasztalja meg munkahelyi stresszt. Ez arány pedig 2018 óta mintegy 20%-kal nőtt.

A munkahelyi stressz a nőket jobban érinti.

A HSE jelentése rávilágított, hogy a férfiakhoz képest a nők körében több mint 25%-kal magasabb a munkahelyi stressztől szenvedők aránya.

Stressz a munkában – ezért érdemes vele foglalkozni

A kutatások szerint a munkahelyi problémák okozzák a legnagyobb stresszt az életünkben, megelőzve a pénzzel, a párkapcsolatunkkal és az egészségünkkel kapcsolatos aggodalmakat is. A munkahelyi stressz a vállalkozásoknak is káros: jelentős visszaesést okozhat a termelékenységben, és sokba kerülhet. Ennek ellenére a vezetők közel negyede még mindig nem érzi, hogy a munkavállalók jóléte az ő felelőssége is.

Hogy a probléma mekkora, jól mutatja, hogy 2018-19-ben összesen 12,8 millió munkanap esett ki stressz, depresszió és szorongás miatt. Ami még érdekesebb, hogy ezek közül az emberek közül 90% más okkal magyarázza a távollétét.

A munkahelyi stressz leggyakoribb okai

• hosszú munkaidő
• a vezetői támogatás hiánya
• munkahelyi zaklatás, vagy diszkrimináció.
• munkahelyi változások
• unalmas munkafolyamat
• konfliktus a csapat többi tagjával
• mérgező vállalati kultúra
• előléptetési lehetőségek hiánya

A HSE kutatásából az is kiderült, hogy a munkahelyi stresszt 44%-ban a túl sok munka okozza. Ráadásul a munkavállalók 45%-a úgy fogalmazott, hogy a munkahelyén nincs semmi, ami segíthetne a stressz kezelésében. A Deloitte tanulmányából kiderült, hogy a felettes vezetők mindössze 76%-a gondolja úgy, hogy a csapatuk jóléte az ő felelőssége.

Szerző: K.T.

Fotó: Envato

A Sokat stresszelsz a munkahelyeden? Ez lehet az oka bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.