Az első fórumbeszélgetésen, amelyet Heintz Bernadett, a Hollandiában és Magyarországon is aktív karriertanácsadó moderált, a közel két órás program keretében a vállalkozók elmondták, hogy melyek a vállalkozásaikkal kapcsolatos tapasztalataik, eredményeik. Jelezték, hogy a jövőben is részt vennének ilyen vállalkozói fórumokon, amelyek kiemelt célja egyebek között szakmai tapasztalataik átadása, együttműködések kialakítása.

Az ebben a témában első alkalommal megrendezett fórumbeszélgetés tapasztalataira és az ott elhangzottakra alapozva, Gláser-Katona Zsuzsanna, a VOSZ Női Vállalkozói Szekció társelnöke bejelentette, hogy a jövőben várhatóan minden második hónapban újabb, különböző országokban és különböző területeken működő női vállalkozásokkal kibővítve kerül megrendezésre ilyen célú fórumbeszélgetés, amely külföldi tapasztalatokat, jó gyakorlatokat versenyképességük javításához a magyar női vállalkozások a gyakorlatban is hasznosítani tudnak és együttműködések is alakulhatnak.

Forrás: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

A Üzleti kultúrsokk magassarkúban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Varga Mihály május 19-ei pénzügyminiszter-jelölti meghallgatásán közölte: egyetértenek abban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy alaposabban felül kellene vizsgálni a kata kisadózó vállalkozások tételes adója) szabályait, mivel ugyan valóban sikeres volt, de kérdéses, valóban ez a legjobb megoldás 450 ezer vállalkozásnak.

A VOSZ együttműködést szorgalmaz a döntéshozókkal a kata megmentése érdekében

– írta az üzletem.hu, szemlézve az index.hu írását.

Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese az Indexnek elmondta: szövetségük álláspontja szerint a katát – a lényegét jelentő alacsony adminisztrációs terhet és adózásra ösztönző, vállalható mértékét – feltétlenül meg kell védeni, fenn kell tartani a több százezer legálisan működő kisvállalkozás érdekében.

Gazsi Attila úgy látja, bár lehetnek olyan piaci szereplők, akik nem az eredeti célok érdekében használják ezt az adófajtát, ám az ő esetükben sem szerencsés a „visszaélés” kifejezést használni, mivel a jogszabályokat ők is betartják, az adót befizetik.

„Mi is érzékeljük a kata alacsony adóterheléséből adódó anomáliákat, de úgy gondoljuk, hogy ezeket az adóterhelés valorizálásával el lehet simítani

– fogalmazott.

A VOSZ szerint a végleges és megnyugtató megoldást az jelentené, ha az adóék erőteljesebb csökkentésével a kata választása és az alkalmazotti lét közötti adó- és járulékteher-különbség olyan szintre mérséklődne, amely nem ösztönöz a munkaviszony megszüntetésére, ehhez azonban nemcsak a kata adóját kell növelni, hanem a foglalkoztatás terheit is csökkenteni szükséges.

Az elnökhelyettes úgy fogalmazott: „tudnia kell a több százezer tisztességes katás vállalkozásnak, hogy van olyan szervezet, amelyik azért dolgozik, hogy továbbra is fennmaradjon a kedvezményes adózási forma.”

Forrás: üzletem.hu

A A VOSZ kiáll a KATA-sok mellett bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Versenyben az árak és a bérek, egyelőre a bérek diktálják az ütemet

A KSH friss adatai szerint 2022 első negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 508 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 600 forint volt, 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának kifizetése (fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés magyarázzák.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 338 ezer forintot ért el az első negyedévben, ez szintén 21 százalékos emelkedést jelent. A fogyasztói árak 8,2 százalékos emelkedését figyelembe véve a reálkereset 11,8 százalékkal emelkedett az első negyedévben.

Árnyalja a képet, hogy a medián keresetek valamivel kisebb mértékben emelkedtek. (A medián kereset az az összeg, amelynél ugyannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.) A bruttó kereset mediánértéke 382 ezer forint volt az első negyedévben, ez pedig „csak” 14,0 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Egyre erősebb a gazdaság széttagoltsága

A bérek emelkedését nehéz lassítani, mivel számos szektorban továbbra is súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. A keresleti nyomás – a koronavírus-járványból való kilábalás és újraindulás, továbbá az állami ösztönzők és juttatások okán – nagyon erős, a piac egyelőre elbírja az áremeléseket – mondta el az Üzletem.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint a következő hónapokban hasonló adatokat láthatunk majd, hiszen az immár 10 százalékhoz közelítő infláció az előrejelzések és a várakozások szerint csak az év második felében mérséklődik.

A folyamatok ugyanakkor a különböző szektorokat eltérően érintik, a gazdaság széttagoltsága egyre nagyobb – figyelmeztet a VOSZ főtitkára. A messze az átlag fölött emelkedő élelmiszerárak még fedezik az itteni bérek emelkedését, a lassabban dráguló ágazatokban viszont könnyen elakadhat az ár–bér spirál. Ha az orosz-ukrán háború hatásai, az energiaárak elszabadulása vagy más, előre nem látható okok miatt a harmadik, negyedik negyedévben erősebb visszaesés alakul ki, akkor a leginkább érintett területeken akár nagyobb arányú leépítésekre is sor kerülhet.

Forrás: üzletem.hu
Fotó: Envato

A Megjelent az ár-bér spirál a gazdaságban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A fiatal munkavállalóknak ez évtől járó adókedvezmény egy felmérés szerint meghozta a 25 év alattiak álláskeresési kedvét.

Az akár korosztályi bérfeszültségekkel járó változásra és a felmerülő problémák kezelésére ugyancsak oda kell figyelniük a munkaadóknak, ha meg akarják őrizni a munkahely békéjét.

Ádám Imre, a VOSZ alelnöke szerint azokban a gazdasági ágakban, ahol jelentős a munkaerőhiány, a fiatalok nagyobb arányú foglalkoztatása az idősebb munkavállalóknak könnyebbséget jelent, mert így megosztható az adott esetben számos túl­órát jelentő munkaterhelés – olvasható a boon.hu-n.

Azoknál a cégeknél azonban, ahol ez nem áll fenn, nyilvánvaló bérfeszültségek keletkezhetnek, aminek a megoldása a munkaadó jól felfogott érdeke és felelőssége.

Ha nincs mód az idősebb korosztály bérének anyagi kompenzációjára, a kiegyenlítésre megoldásként szóba jöhet a pluszszabadság, a különböző béren kívüli juttatások, amik enyhíthetik a korosztályok között esetleg felmerülő problémákat.

Az adókedvezménnyel a fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy jobban fizető állás után nézzenek, de ennek sikerét behatárolja a végzettségük.

Ha a munkaadó vállalja a betanítást és a kezdő beválik, akkor hosszú távon értékes, állandó munkaerőt találhat a maga számára arra az időszakra is, amikortól a munkavállalóra már nem lesz érvényes a 25 év alattiak szja-mentessége.

Ádám Imre emlékeztetett arra a tendenciára, hogy a fiatal munkavállalókat már nem kizárólag a kereseti lehetőségek motiválják, hanem az a munkahelyi környezet is, amiben dolgozniuk kell.

Jól szeretnék érezni magukat a munkában, a munkatársak között. A tevékenységben keresik az élményeket, a karrier és az előrelépés lehetőségét, mindazt, ami támogatja az ambícióikat.

Egyes munkakörökben pedig megnőtt az otthoni munkavégzés igénye, ami a kötetlenebb, rugalmasabb munkaidő-beosztás lehetőségét adja meg a számukra.

Forrás: üzletem.hu / boon.hu

Fotó:

A Bérfeszültséget okozhat a 25 év alattiak adókedvezménye bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Többek között ez derült ki abból a két interjúból, amit a Klubrádió készített Mészáros Melindával, a LIGA Szakszervezetek elnökével és Perlusz Lászlóval, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkárával.

Mint azt Mészáros Melinda kifejtette, bár korábban 3,4%os béremelésben állapodtak meg 2022-re, később ez átlagosan 13-15%-os bérfejlesztést eredményezett, miközben a hazai munkavállalók kb. egyharmada stagnáló bérekre számíthat továbbra is. A szakszervezeti vezető szerint ha a vállalkozások versenyképessége nő, márpedig erről lehet hallani, akkor a magas infláció miatti bérkompenzáció is megvalósulhat. – Míg nálunk az alapvető élelmiszerek árai nőttek drasztikusan, a környező országokban az energiaárak – tette hozzá a LIGA Szakszervezetek elnöke. – A pörgő gazdaság és növekvő GDP mellett joggal várhatják el a munkavállalók, hogy a bérüket kompenzálják a rendkívül magas infláció miatt.

Ennél azért óvatosabb a munkáltatók tömörítő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Perlusz László szerint az valóban tény, hogy a háború még nem éreztette hatását az első negyedévben, azonban az infláció és a piaci kényszerítő hatások miatt nem elképzelhetetlen a további béremelés.

– Azonban azt ne felejtsük el, hogy a béremelések nyomását erősíti a munkaerőhiány, különösen a turisztikai ágazatban, és az energiaárak drasztikus emelkedése is visszafogja a bővülést, kivált a termelői szektorban és az alapanyaggyártásban – mondta Perlusz László. – Márpedig minden határon túl nem lehet növelni a béreket, mert akkor a vállalkozásoknak is emelni kell a piaci árakon, amelyek eképpen ugyanúgy hozzájárulnak az infláció növekedéséhez.

A VOSZ főtitkára hozzátette, ha az év második felében lassulni fog az áremelkedés, jó lehet 2022, azonban inkább a jövő évvel kapcsolatban lenne már optimista,de ennek az is a feltétele, hogy a háború békével, véget érjen.

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.

Fotó: Envato

A Infláció: aggódnak a szakszervezetek, nyugtatnak a munkáltatók bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Múlt héten jelent meg egy felmérés a magyarországi munkavállalók várakozásairól az előttünk álló időszakban. Ebből az derült ki, hogy a Covid előtti szintre nőtt vissza az optimizmus, a munkahelyük stabilitásával kapcsolatban. Az emberek csaknem 2/3-a nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül elveszíti a munkáját és rendkívül magas azok aránya is, akik szerint az elhelyezkedés egy új munkahelyen nem jelentene különösebb gondot.

– A háborús kockázat a munkavállalói oldalon még nem érzékelhető komolyabban. Az optimizmus jellemző a hazai cégekre és vállalkozókra is. Ugyanakkor azért vannak fennakadások is, de összességében a gazdaság még nem érzékeli a jelentős lassulást, visszaesést a háborús helyzet miatt. Jelenleg a bizonytalanság és az infláció, ami a kedélyeket borzolja – mondta a Karc Fm Hangoló című műsorában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A teljes adás alább hallgatható meg:

A VOSZ: a bizonytalanság és az infláció hat a gazdaságra bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Perlusz László többek között hangsúlyozta, a vendéglátóipar kapta a legjelentősebb sokkhatást a pandémia ideje alatt, hiszen a szektor munkavállalói gyors döntések után jellemzően karriert is váltottak. Az építőiparban pedig már tartósan jelenlévő probléma a szakemberhiány. Ráadásul a képzett szakemberek kivándorlása sem lanyhult.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az interjúban kiemelte, bár „jó irányba indult a szakképzési reform, amely egy valós kereslet vezéreltséget céloz meg és egy valóban ösztönző ösztöndíjrendszer alapjait fekteti le. A kkv-kat érdekeltté kell tenni a duális képzésbe való bekapcsolódásba, hogy a szakemberhiány mérséklődjön és meg is tudják tartani a képzett fiatal szakembereket. A szakképzési hozzájárulás ugyan megszűnt, de ígéretet kaptunk arra, hogy azok a vállalkozások, amelyek részt vesznek a duális képzésben, a munkáltatói járulék terhére a továbbiakban is elszámolhatják költségeiket”. Perlusz Lászkó példaként említette Németországot, ahol „… a végzős évfolyamok tanulóinak több mint a fele a duális szakképzési rendszerben tanul tovább, és a fiatalok körében mért munkanélküliség Németországban messze elmarad az EU-s átlagtól, miközben a német gazdaságot az EU motorjaként tartják számon”.

A teljes interjú a napi.hu oldalán olvasható el.

Fotó: Envato

A Munkaerő- és szakemberhiány, változó munkaerőpiac bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége bízik a gazdasági kormányzat intézkedéseiben. Elfogadjuk, hogy össztársadalmi érdek az üzemanyagok árának maximálása és az élelmiszerár-stop bevezetése egyes alapvetőnek ítélt élelmiszerek esetében. Azt is tudomásul tudjuk venni, hogy a három hónapos üzemanyagár-befagyasztás további három hónapra történő meghosszabbítása is a magyar társadalom érdekében történik.

Vállalkozói érdekképviseletként azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül tagjaink, az érintett vállalkozók véleményét. Az élelmiszer-kisboltok sem örülnek az árstop rendelkezéseinek, nem értik, hogy miért pont nekik és miért csak nekik kell viselni a megnövekedett inflációból és más – rajtuk kívül álló – okokból megnövekvő fogyasztói árak piacidegen, hatósági ár alkalmazásával történő letörésének terheit. Nem nyugodtak és messze nem elégedettek, de egyelőre nagyobb bajt nem jeleznek.

Más a helyzet a benzinkutakkal, pontosabban a többnyire magyar kézben lévő, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokkal. Sokan közülük érdekvédelmi szövetségünk tagjai. Ők bizony elkeseredettek. Számukra most járt volna le a három hónapos hatósági árplafon alkalmazásának kötelezettsége, de az intézkedés újabb negyed évre meghosszabbításra került, így immár fél évre szól. Idő közben tovább nőtt az infláció és a világpiaci árak is felfelé indultak, amelyet a nagykereskedelmi üzemanyagár – amit nem érint a hatósági árplafon – hűen követ.

A kis kutakon ezzel szemben – a 480 forintos maximált ár miatt – ma még „csak” 8–9 forint veszteség van egy liter gázolajon, péntektől már 14 forint a „bukó”. Ez a kutak forgalmától függően milliós vagy többmilliós veszteséget „termel” havonta. Egy kisvárosi, főleg egy falusi benzinkút esetén az ott működő üzlet (shop) nem tudja ellentételezni a veszteséget. A vállalkozás tehát arra kényszerül, hogy ha működni akar, akkor tőkevesztést hajtson végre!

Az érintett üzemanyagok értékesítését a rendelet értelmében sem korlátozni, sem leállítani nem lehet, ellenkező esetben egy másik szolgáltató veszi át az üzemeltetést. Lakonikus rendelkezés, ami – természetesen ezt is elfogadjuk – az ellátás biztonságát hivatott szolgálni. Egy benzinkút üzemeltetésének biztonságos átadása-átvétele azonban nem megy egyik napról a másikra, így ezt a célt nehéz lenne elérni. De gondoljunk bele, hogy mit is jelentene mindez a vállalkozó számára! Egy üzemanyag-forgalmazó kisvállalkozás rendkívül szigorú előírásoknak, állandó vizsgálatoknak és minősítéseknek kell újra és újra megfeleljen, a megtermelt nyereség nagy részéből fejlesztenie kell a technológiát és a biztonságot ahhoz, hogy működhessen.

Az évek során a sok millió liter üzemanyag után a vállalkozó mennyi adót és járulékot fizetett be, nem is beszélve a beruházásokról, az alkalmazottak fizetéséről és mindezek utáni közterhekről. A magántulajdonú, sokszor családi tulajdonban lévő, évtizedek (vagy éppen egy élet) munkájával és visszaforgatott nyereségével fejlesztett vállalkozás mindezek után most, néhány hónap alatt – nemhogy önhibáján kívül, de tudatos veszteségképzést követően – tönkremegy, hogy valaki aztán átvegye és üzemeltesse. Persze, csak átmenetileg…

És ha ez sem volna elég, akkor még az évek során összegyűjtött családi vagyon, a személyes egzisztencia is veszélybe kerülhet: hiszen a fejlesztésekre és más finanszírozási igényre ezek a vállalkozók jellemzően banki hiteleket vettek fel, a hitel visszafizetésének fedezete pedig a folyamatos és stabil működésből származó árbevétel. Ha ez megszűnik, ha az üzemeltetést más veszi át, akkor a bankhitel felmondásra kerülhet és jöhet a biztosítékok érvényesítése, amely jellemzően a családi ház, vagy lakás és a tulajdonos magánszemély készfizető kezessége.

Nem akarunk kitérni részletesen sem a magántulajdon szentségére, sem a hatósági ármegállapítás törvényi kereteire és elveire, sem a jogbiztonságra, mert biztosak vagyunk abban, hogy gyakorlatias, megoldásra törekvő tárgyalással – ahogy a koronavírus-járvány elmúlt majd’ két évében mindeddig sikerült – most is tudunk gyors és hatékony megoldást találni az érintett vállalkozók problémájára. A megoldás lényege az, hogy ne egyedül a magyar üzemanyag-kiskereskedő vállalkozások viseljék a hatósági ármegállapítás terheit, hanem – ha az valóban társadalmi érdek – a társadalom több csoportja és az állam is vállaljon szerepet benne!

Ilyen megoldás lehet például az, hogy a nagykereskedelmi ár alakulásához kötjük a hatósági kiskereskedelmi ármaximumot, így egy minimális nyereséget biztosítva a vállalkozóknak a fennmaradáshoz. Meg kell vizsgálni az érintett vállalkozói kör – jellemzően magyar kkv-k – számára kárenyhítő juttatás biztosításának a lehetőségét a veszteség, árbevétel, forgalmazási mennyiség arányában. Megvizsgálandó a nagykereskedelmi ár maximalizálásának lehetősége is, hogy ne csak a kiskereskedelem kisvállalkozói viseljék a terheket, hanem a tőkeerős nagykereskedő is részt vállaljon benne.

Az ármaximálás átmeneti idejére kedvezményes pénzügyi lehetőséget is lehet biztosítani az érintetteknek (pl. kamatmentes áthidaló hitel, pl. a Széchenyi Kártya Program keretében). Kiegészítő, de rendkívül fontos eszköz lehet az is, hogy – a kiszámíthatóság és kalkulálhatóság kedvéért, a bizonytalanság elleni fellépésként – deklarálásra kerülne, hogy a mostani intézkedés nem hosszabbodik meg ismételten, vagy ha igen, akkor a benzinkutasok a veszteségeikért ellentételezést kapnak.

A fenti eszközöket kiegészítheti adó- és járulék-kedvezmény is, a vállalkozás és alkalmazottjai tekintetében, a vállalkozók kitartását erősítendő, az elbocsájtásokat megelőzendő.

A fenti megoldási javaslatok egymással kombinálva is megvalósíthatók és nyitottak vagyunk további ötletekre is.

Bízunk abban, hogy a gazdasági kormányzat nem hagyja magára az árstop miatt a megszűnés szélére került kisvállalkozókat: ezért akarunk tárgyalni és megegyezni!

Perlusz László, a VOSZ főtitkára

A Bajban vannak a benzinkutak, a VOSZ a terhek megosztását javasolja bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.