Minden harmadik munkavállaló nagy valószínűséggel fel fog mondani a következő egy évben, miközben a cégek arra számítanak, hogy könnyebb lesz megtartani a kollégákat a jelenlegi gazdasági helyzetben – derül ki az EY 17 000 foglalkoztatott és közel 1600 munkaadó bevonásával készült nemzetközi felméréséből. A rugalmas munkavégzés feltételei is feszültséget keltenek a vezetők és az alkalmazottak között, az irodai dolgozók ugyanis csupán heti egyszer járnának be a cégükhöz.

Állást változtatna a következő egy évben a dolgozók 35 százaléka, miközben a munkáltatók közel kétharmada (58%) úgy gondolja, hogy a lassuló gazdasági növekedés hatására kevesebben mondanak majd fel – mutat rá az EY globális kutatása.

„A vállalatok jellemzően alábecsülik a kollégák lehetőségeit a munkaerőpiacon”

– hangsúlyozta Farkas Margit, az EY munkaerő- és emberi erőforrással foglalkozó területének partnere. A szakember hozzátette, hogy a dolgozók jólléte ma kritikusan fontos ahhoz, hogy a cégek kontrollálni tudják a fluktuációt. Ebben kulcsszerepe van a szervezeti kultúrának és az emberközpontú vezetésnek, amit akár rövid távon is eredményesen lehet fejleszteni. Azok ugyanis, akik érzik a megbecsülést és a bizalmat sokkal kisebb eséllyel fognak váltani.

A munkáltatók és a munkavállalók között azonban fontos kérdésekben hatalmas nézeteltérések vannak. Az EY felmérése szerint az alkalmazottak alig 54 százaléka ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a vezetők törődnek a beosztottjaikkal, miközben a döntéshozók 76 százaléka igaznak tekinti ezt az állítást. Hasonló a helyzet, ha azt nézzük, érzik-e a megbecsülést a dolgozók (64% vs 81%) vagy azt, nincsenek-e túlterhelve (61% vs 82%). A megkérdezett szervezetek vezetői tehát jelentősen jobbnak látják a helyzetet, mint ahogyan azt a kollégáik megélik.

A foglalkoztatók és a szellemi munkát végző alkalmazottak igényei a távmunkával kapcsolatban is merőben eltérnek. A munkavállalók fele (50%) maximum egy napot töltene az irodában egy héten, miközben a munkáltatók nagy része (47%) legalább heti két-három napot preferál.

„Továbbra is fennáll az a dilemma, hogy milyen mértékben befolyásolja a távoli munkavégzés a munkahelyi kapcsolatokat és a szervezeti kultúrát. Ma már azonban ismerjük azokat a jól strukturált megoldásokat, amik a legjobbat hozzák ki a hibrid munkavégzés lehetőségéből”

– tette hozzá Farkas Margit.

A rugalmas munkavégzés jelentőségének túlértékelése is kockázatot jelenthet a vállalatoknak, mivel a tehetséges szakemberek elcsábításához ennél többre van szükség. Tízből nyolc foglalkoztató (84%) szerint a flexibilis körülmények megkönnyítik a toborzást, de a munkavállalóknak alig kétharmada (63%) osztja ezt a véleményt.

A Munkahelyet váltana az alkalmazottak harmada, a vezetők pedig nem is sejtik bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A felmérés szerint a nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok a jövőbeni nyugdíjkorhatárt átlagosan 71 évre tették, ami jóval több a mostani szabályozás szerinti 65 évnél. A Prémium Pénztárak szerdai tájékoztatása szerint a most 18-24 évesek arra számítanak, hogy ők már csak 74 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A 25-34 évesek 73 évre teszik ezt, 72 évvel számolnak a most 35-44 évesek, a 45-54 év közöttiek 68,8 évvel, az 55-64 évesek pedig 66,4 évvel kalkulálnak.

A felmérésből az is kiderült, hogy kifejezetten a nyugdíjas éveire a megkérdezetteknek csak 17 százaléka spórol. A nyugdíjhoz közelebb állóknál ugyanakkor jóval magasabb az arány, az 50-64 éveseknél már 31 százalék a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya.

A Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár saját adatai alapján a tagok között egyre inkább megjelennek a fiatalok, a hat évvel ezelőtti helyzethez képest 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedett. A belépéskori átlagéletkor egyébként 2021-ben 39 év volt. A tagok között a legnagyobb arányban, 34 százalékkal a 31-40 évesek képviseltetik magukat, a 41-50 évesek aránya pedig 33 százalék.

A Prémium saját adatai szerint az átlagos egyéni befizetés tavaly 202 ezer forint volt. A befizetések összege azzal párhuzamosan emelkedik, ahogy fogy az idő a nyugdíjig: tavaly éves szinten ez az összeg az egyéni befizetéseknél átlagosan 113 ezer forint volt a 21-30-asok körében, az 51-60 éveseknél már 209 ezer forintra ugrott, a 61-70 évesek körében pedig elérte a 278 ezer forintot.

A 31-40 évesek felhalmozott vagyona 4,8 milliárd forintot tett ki, az 51-60 éveseké meghaladta a 21,7 milliárd forintot, míg a tagok összvagyona a 2017-es évvégi 48 milliárd forintról 62 milliárd forintra nőtt 2022 februárjáig.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A A nyugdíjkorhatár kitolódására számítanak a magyarok bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy felmérés szerint Ausztriában tízből hat munkavállaló tartja értelmetlennek a munkáját és csak négy gondolja úgy, hogy hivatása „különleges jelentéssel bír” számára. Ebből látszik, hogy aki így érez, nincsen egyedül a problémájával. De nincs okunk elkeseredni, tehetünk az elkeseredés ellen.

Ehhez persze első körben meg kell vizsgálnunk, miért nem látjuk hasznosnak azt, amit csinálunk. Mert csak akkor tudunk rajta változtatni, ha pontosan látjuk, mi zavar bennünket vagy mi az, ami hiányzik. Az alábbi kérdések közelebb vihetnek a megfejtéshez.

• Miért is ezt a munkát választottuk eredetileg?
• Mióta gondoljuk, hogy értelmetlenül dolgozunk?
• Változott valami a szakmai vagy a magánéletünkben, ami befolyásolja a motivációnkat?
• Mi tetszik a munkánkban, mely tevékenységeket élvezzük?
• Mit képvisel a vállalat és miért azt, amit?

Ha mélyen magunkba nézünk és mindezekre felelünk, máris láthatjuk, számos tényezőtől függ, hogy valamit értelmesnek tartunk-e. Például, ha általánosságban nem vagyunk elégedettek az életünkkel, akkor az a munkakedvünkre is kihatással lehet. Jól példa erre a koronavírus miatti félelemből fakadó kedvetlenség és motiválatlanság is.

Néha a mindennapi stressz mellett hajlamosak vagyunk elfelejteni azt is, miért választottuk anno az adott hivatást. De az is lehet, hogy egyszerűen már eltávolodtunk azoktól a céloktól, amik miatt korábban munkát vállaltunk.

Meg kell vizsgálnunk, tudunk-e még azonosulni a cég alapelveivel, értékeivel, céljaival?

Ha ezek többnyire érvényesülnek, megpróbálhatunk kilépni a válsághelyzetből. Amennyiben egyedül ez nem megy, kérjünk nyugodtan segítséget felettesünktől.

Ha mindezek után sem találtunk vissza a karrierünk építéséhez legmegfelelőbb, nekünk legjobban tetsző, és számunkra értékes munkához, de azok közé tartozunk, akik értékorientáltak a munkáltató kiválasztásánál, akkor csak a munkahelyváltás vagy a teljes szakmai átirányítás segít. De ne csüggedjünk, ha hihetünk a munkaerőpiaci szakértők előrejelzéseinek, 2022 a nagy szakmai változások éve lehet!

Forrás: https://www.karriere.at/blog/job-sinnlos-das-kannst-du-tun.html

A Értelmetlennek tűnő munka? – Itt a megoldás! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sok dolgozó szerint a hibrid munkavégzés érzelmileg kimerítő. A Tinypulse munkavállalói elköteleződési platform közelmúltban végzett globális tanulmányában a vezetők több mint 80%-a és a dolgozók is arról számoltak be, hogy a hibrid munka érzelmileg megterhelőbb volt, mint az otthontól akár többezer kilométerre végzett munka – és ami aggasztó, még a teljes munkaidős irodai munkát is kényelmesebbnek érezték a megkérdezettek az új trendnél.

„Az állandó hibrid rendszer kezdetben megkönnyebbülés volt. A sokéves teljes munkaidős irodai munka után úgy éreztem, végre kézben tartom a munkabeosztásomat és a mozgalmas magánéletemet. Pár hónap után viszont úgy érzem, két munkahelyet kell fenntartanom. Folyamatos tervezés és készenlétben levés az élete. A mindennapi környezetváltás nagyon fárasztó. Soha nem érzem magam kiegyensúlyozottnak, stresszes vagyok, valójában otthon nem tudok a munkámra koncentrálni.   Folyamatos pszichológiai váltásra van szükség.” – mondta a BBC-nek egy banki alkalmazott nő.

Miért annyira kimerítő érzelmileg a hibrid munka?

Elméletileg a hibrid megoldás a legjobb ajánlat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Egyesíti a Covid-19 előtti irodai munkavégzési mintákat a távmunkával, egyszerre ad lehetőséget csapatmunkára, a kontrollra és a rugalmasságra. Egy 2021. májusi tanulmányban a válaszadók 83%-a nyilatkozott úgy, hogy hibrid megoldást választaná a világjárvány után.

Idővel azonban a dolgozók lelkesedése elhalványult. Azok a szervezetek, amelyek korábban nem alkalmazták ezt a módszert, gyorsan, menet közben dolgoztak ki irányelveket, gyakran anélkül, hogy az alkalmazottakkal konzultáltak volna. Így a megoldások kidolgozását a munkaerőre hárították.

A Tinypulse felmérésében a megkérdezettek 72%-a számolt be kimerültségről.

„Az ismerős rutin jó vonalvezetőként működhet, de az új napi szokások kialakítása – a munkahelyek közötti kevésbé következetes időbeosztással – felaprózhatja a kognitív erőforrásokat.” – mondta Gail Kinman, a Brit Pszichológiai Társaság pszichológusa. A szakember hozzátette: „Ha egy munkaadó úgy vezeti be a hibrid rendet, hogy nem bízik a dolgozóiban, az alig lehet több, mint jelképes gesztus: a munkavállalók kényszert érzenek arra, hogy bebizonyítsák, hogy nem élnek vissza az otthoni munka lehetőségével. Ez pedig hosszú távon túlterheltséghez és kiégéshez vezethet.”

A meghatározó hibrid – még finomítani kell

Szakemberek szerint sok múlik azon, hogy mit értenek a szervezetek „hibrid” alatt. „Ez egy tág definíció, amelyet sokféleképpen lehet értelmezni: a heti három naptól a havi egyszeri bejárásig. A hibrid továbbra is a munka jövője lehet, de még finomításra szorul.” – mondta Gail Kinman.

Szakemberek szerint mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak meg kell szabniuk a határokat. De autonómiát kell biztosítani a dolgozónak ahhoz, hogy önállóan kezelje az időbeosztását – a rugalmasságot az egyénnek kell diktálnia, nem a főnöknek.

Kinman úgy véli, egy nagy munkakísérlet kellős közepén vagyunk. Jóslata szerint a hibrid még évekig eltart a hibrid munka finomhangolása. „Jelenleg többet tudunk az egészségügyi válsághelyzetekben végzett teljes munkaidős távmunkáról, mint a hosszú távú hibrid munkáról” – tette hozzá.

Fotó: Envato

A Miért olyan fárasztó érzelmileg a hibrid munka? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkavállalók 40 százaléka a felmondást fontolgatja világszerte, és egyre népszerűbb a rugalmas munka – derül ki a Microsoft „2021 Work Trend Index” felméréséből. A 31 ország 30 ezer munkavállalójával készített felmérés szerint a hibrid munkahelyek létrehozása és fenntartása kritikus fontosságú a munkaerő megtartása érdekében, a vállalatok 66 százaléka reagál erre az igényre – átalakíthatja az irodák megjelenését és funkcióit.

A kutatás eredményei szerint a munkavállalók 54 százaléka érezte magát túlhajszoltnak, 39 százalékuk pedig kimerültnek. Saját bevallás szerint a termelékenység nem változott, ennek ára azonba a szabadidő feláldozása volt. A felmérés szerint a munkáltatók nem vették figyelembe a munka-magánélet egyensúlyát. A jelentős túlórák a munkavállalókat a távozásra motiválják.

A vállalatok kevésbé rugalmasak a bértárgyalások során. A munkavállalók így új pozícióknál kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, ezért többen a váltás mellett dönthetnek.

Fotó: Envato

A Egyre természetesebb lesz a hibrid munkavégzés bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az amerikai munkaadók 87%-a szerint a jó álláshoz megéri egyetemre, vagy főiskolára járni, ez derül ki legalábbis abból a felmérésből, amit az Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége készített. Ez a befektetés azonban sokak számára megfizethetetlenül drága: a teljes diákhitel-tartozás tavaly meghaladta az 1,75 billió dollárt a Federal Reserve szerint és az amerikai főiskolai, egyetemi beiratkozások száma 2019 és 2021 között 6,6%-kal csökkent. Ez 50 év óta a legnagyobb csökkenés két éves időtartamra vetítve – írja a HR Brew szakportál.

Állások diploma nélkül

Egyre több vállalat hagyja ki hirdetéseiben a jelentkezési feltételek közül a felsőfokú végzettséget. A HR-esek pedig ma már egyre több nyitott pozíció esetében mozdulnak ki “komfortzónájukból” és vállalnak kockázatot. A szakportál szerint több oka is van annak, hogy a felsőfokú végzettséghez nem kötött álláshirdetés miért lehet hasznos megfontolás azoknak a cégeknek, akik nyitott pozíciókra keresnek munkavállalókat.

Megnyitják az utat a “bujkáló” tehetségek előtt

“2019-ben a 25 éves és idősebb amerikaiak mintegy kétharmada nem rendelkezett alapdiplomával az amerikai népszámlálási hivatal szerint, de ez nem jelenti azt, hogy nem alkalmasak bizonyos pozíciók betöltésére” – magyarázta Paul Wallenberg, a LaSalle Network munkaerő-kölcsönző ügynökség technológiai szolgáltatásokért felelős vezetője.“Az az elképzelés, hogy a diplomák valamiféle bizonyosságot adnak, szerintem tévedés… – tette hozzá Wallenberg.

Lara Bach, a Grads of Life toborzási tanácsadó cég tanácsadói szolgáltatásokért felelős igazgatóhelyettese szerint a diplomával nem rendelkező jelöltek jelentkezésének elfogadása lehetővé teszi, hogy egy kiaknázatlan tehetségforrás kerüljön a figyelem középpontjába: “A cégek megnyithatják a tehetség – csatornákat, és konkrétan meghatározhatják, hogy ki az, aki jól illeszkedik a vállalathoz és a szerepkörhöz” – mondta.

Továbbképzés a YouTube-on

Tigran Sloyan, a CodeSignal szoftvercég vezérigazgatója és társalapítója a HR Brew-nak elmondta, hogy az online tudományos források elterjedése lehetővé tette az önmagukat motiválni képes jelöltek számára, hogy diploma nélkül is nélkülözhetetlenné tegyék magukat. “Az olyan egyetemek, mint az MIT és a Harvard teljes tanterveket tettek közzé a nyilvánosság számára, és a YouTube-ról szinte bármit meg lehet tanulni” – magyarázta. “A diploma csak laza helyettesítője a tehetségnek, de egy objektív készségfelmérés jobb módja annak, hogy felmérjük a jelölt készségeit és lehetőségeit“ – tette hozzá Sloyan.

Fotó: Envato

A A YouTube-ról mindent meg lehet tanulni? Ezért kérnek egyre kevesebb állásnál diplomát bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Rentingo.com keddi elemzésében rámutatott, hogy a 2020-as látványos bezuhanást követően a koronavírus-járvány újabb hullámai egyre kevésbé befolyásolták a lakások bérleti díját. A tavaly márciusi mélypont után az árak emelkedésnek indultak, decemberben már átlagosan 157 ezer forintot kértek egy budapesti albérletért, és ez a trend várhatóan 2022-ben is folytatódik.

A budapesti bérleti díjak az év második felére elérhetik a válság előtti szintet, ami átlagosan csaknem 170 ezer forintot jelent. A Rentingo.com szerint ilyen magas árakra legutóbb 2020 januárjában volt példa.

Megjegyezték, hogy a bérleti díjak folytatódó emelkedését leginkább a bérlők fizetőképes kereslete fékezheti, erre utaló jeleket pedig az elmúlt hónapban már lehetett látni. Példaként említették, hogy míg 2021 decemberében a kínálati árak 157 886 forinton álltak, a keresleti bérleti díj nem érte el a 143 ezer forintot.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Egyre többe kerül a budapesti munkavállalás – emelkednek a lakásárak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A fizetés már nem az elsődleges szempont a munkavállalók számára. A felsőfokú végzettséggel rendelkező, budapesti vagy megyeszékhelyeken élő férfiak azok, akik különösebb tétovázás nélkül továbbajánlanák munkahelyüket ismerőseiknek, rokonaiknak – derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.

A munkabér helyett a legfontosabb szempontok közé kerültek az utazást, az otthoni vagy az irodai munkavégzést támogató juttatások, a well-being szolgáltatások. A jól megválasztott munkabéren felüli honorárium mellett fontossá vált a csoportos és személyre szabott tanácsadás is.

A magyar munkavállalók többsége (73 százaléka) szívesen ajánlaná munkahelyét ismerőseinek. A férfiak elégedettebbek (76 százalék), míg a női válaszadóknak csak 68 százaléka adná tovább munkahelye hírét pozitív előjellel. A nyugdíjhoz közeledő korosztály azonban 42 százalékban nem ajánlaná tovább munkahelyét. Ugyancsak 40 százalékos az elégedetlenség a községben élők körében. A megyeszékhelyen és a Budapesten élők elégedettebek a munkahelyükkel, mint a kisebb településen élők.

Míg a diplomás válaszadók kifejezetten elégedettnek tűnnek helyzetükkel (81 százalék), az alapfokú végzettségűeknek csak 75 százaléka ajánlaná munkahelyét. Ugyanez a középfokú végzettségűeknél már csak 67százalék. – derült ki a Pulzus felméréséből.

Fotó: Envato

A Friss felmérés: A férfiak elégedettebbek a munkahelyükkel, mint a nők bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A The Hollywood Reporterben ismertetett 24. “celluloidplafon”-tanulmány szerint a 2020-as kiugróan jó eredmények nem folytatódtak Amerikában. A nők televíziós és filmes munkáit és képviseletét nyomon követő San Diegó-i Egyetem központjának elemzése azt mutatta, hogy míg 2020-ban a száz legnagyobb bevételű film rendezői között 16 százalékban voltak nők, tavaly már csak 12 százalék volt az arányuk.

Viszont amikor a merítést a 250 legnagyobb bevételű filmre terjesztették ki, a női rendezők képviselete 17 százalékra kúszott fel, ami ugyanakkor még mindig elmaradt a 2020-as 18 százaléktól.

Martha Lauzen, a központ alapítója és ügyvezető igazgatója közleményében arra figyelmeztetett, hogy a “látszat néha csal”: miközben Chloé Zhao tavaly Oscar-díjat nyert A nomádok földje rendezéséért, Jane Campion pedig az idei Oscar-mezőny egyik nagy esélyese A kutya karmai között című filmjéért, a női filmrendezők aránya 2021-ben valójában csökkent.

A kulisszák mögött betöltött kulcsfontosságú foglalkozásokban a nők a 100 legnagyobb bevételű filmnél a munkakörök 21 százalékát töltötték be, a 250 legnagyobb bevételű filmnél pedig 25 százalékát, ami a 2020-as 23 százalékhoz képest enyhe növekedést jelent. Utóbbi javulás a női producerek 30 százalékról 32 százalékra és az executive producerek 21 százalékról 26 százalékra történt emelkedésének köszönhető. A forgatókönyvírók (17 százalék), a vágók (22 százalék) és az operatőrök (6 százalék) aránya azonban változatlan maradt.

A 2021-es filmek 61 százaléka legfeljebb négy nőt alkalmazott ezekben a pozíciókban, míg a filmek 72 százalékában legalább tíz férfi dolgozott ezekben a munkakörökben. Mivel a feladatok egy részét koedukált csapatok látták el, a 2021-es év 250 nagyobb bevételű filmjénél a nők kulcspozícióban betöltött szerepe úgy is értékelhető, hogy 82 százalékukban nem volt női rendező, 72 százalékban nem volt női forgatókönyvíró, 94 százalékban nem volt női operatőr és 73 százalékban nem volt női vágó.

A pandémia miatt a celluloidplafon-jelentés már második éve vizsgálja a női szerepeket az amerikai digitális eladások és a filmkölcsönzések tekintetében is. Ebben a listára került 2020 előtti produkciókat nem vették figyelembe. Az összesen 92 filmben – amelyeknek 57 százaléka a 100 legnagyobb bevételt hozó filmek között is szerepelt – a nők a kulcsszerepek 20 százalékát töltötték be tavaly, míg ez az arány 2020-ban 19 százalék volt.

Jövőre minden nagy stúdiónak lesz legalább két olyan filmje, amelyet női rendező forgatott – mutatott rá Lauzen, kiemelve, hogy ez lesz az első ilyen év, mióta a tanulmányt készítik. Hozzátette, hogy az 1998 óta eltelt 24 évre visszatekintve sok filmes munkakörben nagyon kis előrelépés történt: például az íróként dolgozó nők aránya mindössze 4 százalékkal nőtt, az 1998-as 13 százalékról 2021-es százalékra. A vágók közt a nők aránya mindössze 2 százalékkal nőtt, az 1998-as 20 százalékról a tavalyi 22 százalékra, az operatőrként dolgozó nők aránya pedig csak 2 százalékkal nőtt, az 1998-as 4-ről a tavalyi 6 százalékra – idézte a Variety.com.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Hollywoodban egyre kevesebb babér terem a női rendezőknek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A 40 országában zajló kutatás keretében Magyarországon 504 munkáltatóból álló reprezentatív mintán végezték el a felmérést. Sok szektorban kínálnak üres munkahelyeket jövőre.

„A friss adataink azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások további konjunktúrára számítanak, ehhez pedig minden korábbinál nagyobb számban tartják szükségesnek újabb munkaerő felvételét – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója. – Mindez a már jelenleg is korlátozott kínálattal rendelkező munkaerőpiac egyre több szegmensében okozhat kisebb-nagyobb feszültségeket, a járvány előtti időszakhoz hasonlóan újra általános jelenséggé válhat a munkaerőhiány.”

A legszélesebb körű létszámbővülést Budapesten (30%) várják, de az Észak-Alföldön (20%), valamint Nyugat-Dunántúlon (20%) és Dél-Dunántúlon is (18%) jelentős a növekedési kilátás. Jelentősen visszafogottabbak a várakozások a Dél-Alföldön (9%), míg a Közép-Dunántúlon (~0%) stagnálás várható az új munkaerő felvételének tekintetében.

A legszélesebb körben a technológiai cégek (30%), illetve a banki, pénzügyi vállalkozások körében (27%) jeleznek előre létszámbővítést, (27%) de a járvány kitörését korábban leginkább megszenvedő étterem-vendéglátás szektorban (23%) is átlag feletti az előrejelzett igény a munkaerőfelvételre. A gyártás (17%) és az építőipar (16%) területén visszafogottabb a munkáltatók várakozás. A nagy- és kiskereskedelemben a cégek 10 százaléka tervezi bővíteni a létszámot.

A létszámnövelést tervezők aránya a közepes, 50 fő feletti és a nagy, 250 fő feletti cégek körében a legnagyobb: 22, illetve 28 százalékos. Mindez azt is jelenti, hogy bizonyos térségekben a hirtelen megnövekvő munkaerőigény könnyebben okozhat hiányokat is a szakmák széles körében. Az 50 fő alatti kis-, illetve a 10 fő alatti mikrovállalkozások ugyanakkor kevésbé bizakodóak, körükben az átlagos várakozás 11, illetve 9 százalékos mértékű.

A munkáltatók többsége nem ír elő semmilyen oltási kötelezettséget

A cégek 23 százaléka, általános, további 17 százaléka egyes munkaköröket érintő oltási kötelezettség bevezetését tervezi vagy már végre is hajtotta azt.

A cégek további 39 százaléka az oltás előnyeinek bemutatásával ösztönözné az oltást, 10 százalékuk az ösztönzést valamilyen konkrét juttatással (például bónusz fizetésével) is alátámasztaná.

Fotó: Envato

A Bőven lesz új munkahely jövőre – rekordközeli létszámbővítést terveznek a hazai cégek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.