A személyzet a „hála” bónuszról néhény napja szerzett tudomást, a bizottság elnökétől, Louise Richardson-tól, aki azt mondta, az egyetem tanácsa és ő is abban reménykedik, hogy ez majd megmutatja, mennyire nagyra becsülik a kollégák munkáját.
A tájékoztató e-mailben Richardson professzor még azt is írta, hogy az egyetem sikere továbbra is a személyzeten múlik, és azon, hogy úgy teljesítsenek, mint a pandémia alatt.

A egyetem jelenleg 13 ezer embert alkalmaz. A bónuszt júliusban fizetik ki, azt a részmunkaidőben dolgozók is részarányosan megkapják.

Richardson professzor hozzátette: „Nagy figyelmet szentelünk az infláció okozta változásokra, és tisztában vagyunk vele, hogy ez a fizetés nem fog teljes mértékben segíteni a gazdasági változások által létrejött kihívásokban. Azonban szeretnénk ezt a lehetőséget arra fordítani, hogy megköszönjük a csodálatos személyzetünk munkájukat, akik miatt sikeres lehet intézményünk.”

Forrás: BBC News
Fotó: Envato

A Az Oxfordi Egyetem dolgozói ezer font „hála” bónuszt kapnak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kkv-k összesített Digiméter Covid ’22 Index átlaga 2,6 (tízes skálán), ami meglehetősen gyenge teljesítmény, és sok helyet hagy a további fejlődésre. Összességében a 3,0 alatti értéket elérőknek rendkívül nagy szüksége lenne a digitális kompetenciák javítására, és 7,5 felett mondható (magyar viszonylatban) digitálisan fejlettnek egy vállalkozás.

A főindex több alindexből állt össze, melyek közül az otthoni munkavégzésre vonatkozó a legmeghatározóbb. Ebben a tekintetben átlag alatti eredmény született (2,5), a kisebb vállalkozások jelentős része elzárkózik a távmunkától, annak ellenére, hogy a sajtó, illetve a nagyvállalati környezet sok esetben a home office rendkívül széleskörű elterjedését láttatja. A digitális eszközök (vállalatirányítási rendszer, felhő alapú tárhely, digitális projektmenedzsment rendszer stb.), illetve kommunikációs csatornák használatában is bőven van még kihasználatlan lehetőség idehaza.

Jelenleg a kis- és középvállalkozások bő negyede biztosít legalább munkavállalói egy részének lehetőséget az otthoni munkavégzésre,

ami bár nem kifejezetten magas érték, feltételezhetően még így is lényeges emelkedés a járvány előtti időszakhoz képest. Számukra a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egyes munkakörök korlátozottan, vagy egyáltalán nem végezhetők otthonról, illetve a munkahatékonyság fenntartása jelenik meg nehézségként. Ugyanezt a két ellenérvet említették legnagyobb arányban a távmunkát teljesen mellőző cégek is.

Az otthoni munkavégzés 2020 tavasza óta történő bevezetése/kiterjesztése a jelenleg is távmunkát alkalmazó vállalkozások többségénél nem változtatott érdemben a munkavégzés hatékonyságán, ebből adódóan a többség a veszélyhelyzet feloldása után is tervezi megtartani ezt a lehetőséget. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a járványhelyzet miatti korlátozások feloldásával a negatív változásokat tapasztalók, vagy nehezen alkalmazkodók mostanra már elfordultak a távmunkától.

Az ügyfélszerzés és tanácsadás alindex hozta a legrosszabb eredményt (tízes skálán 1,1-et). A kkv-k fele használ személyes ügyfélszerzési csatornát, míg a digitális megoldások közül kétötödük a honlapot frissítve, negyedük pedig közösségi média tartalommarketinggel igyekszik ügyfeleket szerezni. A cégek bő hatoda azonban saját bevallása szerint semmilyen ügyfélszerzési módszerrel nem él.

Tízből csupán egy vállalkozás vett igénybe a digitalizáció, távmunka, vagy épp ügyfélszerzés tekintetében külső szakértői segítséget a koronavírus megjelenése óta, többségében fizetett formában, főként a már meglévő digitális eszközök terméktámogatásával kapcsolatban. Online információforrást is csak a kkv-k hetede keresett ezekben a témákban, mint ahogy a családtagoktól, barátoktól való segítségkérés sem volt jellemző.

A digitális pénzügyek területén (online számlázás és könyvelés, pénzügyi adminisztrációt segítő megoldások használata stb.) összességében jobb a helyzet. Az átlag 5,8, ami azt mutatja, hogy többnyire közepes teljesítményt érnek el a kis- és középvállalkozások. A legjobb eredményt elérő top 20%-ot figyelembe véve a pénzügyi index átlaga 7,5, ami magyarországi viszonylatban már digitálisan fejlettnek minősíthető.

A kkv-k ötöde az elmúlt két évben növelte a szoftverekre, programokra való költést, tízből egy kkv pedig tervez a jövőben pénzügyi adminisztrációt segítő új megoldásokat bevezetni. A szoftverek, digitális megoldások kiválasztásakor a kkv-k fele a könyvelő ajánlását veszi figyelembe, míg tízből négyen hallgatnak a fejlesztő ajánlására (is), a vállalkozások harmada pedig az ár alapján (is) dönt. A kkv-k bő háromötöde biztosít a könyvelőjének hozzáférést a számlázóprogramjához valamilyen formában.

“A digitális ökoszisztéma a pénzügyi adminisztráció terén is sokkal több lehetőséget tartogat a vállalkozások számára, mint amennyit jelenleg kihasználnak. Automatizált működésmód kialakításával jelentősen növelhetnék hatékonyságukat és csökkenthetnék költségeiket, de abban, hogy ezt meg merjék lépni, az őket szakmailag támogató szakemberek mellett a fintech cégeknek is hatalmas szerepük van. A Számlázz.hu kiemelt figyelmet fordít az edukációra és a digitális szemléletmód kialakítására”

– hangsúlyozta Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője, aki hozzátette azt is, hogy sokszor csak egy apró impulzus kell az újabb digitális szolgáltatások bevezetéséhez. Egy jó összehasonlítás, amelyben látják a saját digitális “érettségüket” a hozzájuk hasonló vállalkozásokhoz képest, megadhatja nekik a szükséges lökést.

A kutatásból készült jelentés elérhető a weboldalon.

Fotó: Envato

A <strong>A Covid hatása a kkv-kra: immunisak lettek a digitalizációra</strong> bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Hat pontos csökkenés után is pozitív tartományban maradt a K&H kkv bizalmi index, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja, azonban 5 pontos értéket négy éve, 2018 utolsó negyedévében vett fel utoljára. A visszaesés hátterében a magas infláció áll, amelynek híre már az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása előtt ismert volt. A lekérdezés közvetlenül a konfliktus kitörése előtt kezdődött és az azutáni két hétben zajlott, amikor a kkv-k feltehetően még nem építették be várakozásaikba annak – esetleges hosszú távú – hatásait.

Az index csökkenését négy tényező okozta: a közterhek, a kormányzati intézkedések, a munkaerő és az alapkamat terén látható mérséklődő várakozások. „Több piaci tényező kedvezőtlen hatásaként a vállalkozások várakozásai borúlátóbbak, hiszen a költségeik folyamatosan nőnek, többek között az energiaárak, a munkaerő- és alapanyag költségek emelkedése miatt, melyekben rövidtávon nem várható jelentősebb pozitív változás.” – fejtette ki Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

Vége a pandémia vállalkozásbarát könnyítéseinek?

A közterhek mérséklődésére az előző negyedévben még a megkérdezettek 27 százaléka, most viszont már csak 12 százaléka számít. Ez kifejezetten alacsony érték, utoljára 2016 második negyedévében várták ennél kevesebben ezt (8%). Az eredmények hátterében a minimálbér emelkedése és a foglalkoztatást terhelő adók korábbi csökkenése állhat.

A kormányzati intézkedéseket az előző negyedévben még a kkv-k 46 százaléka, most viszont már csak 38 százaléka tartja vállalkozásbarátnak. Itt nem beszélünk kiugróan alacsony értékről, inkább arról van szó, hogy az elmúlt időszakban – a járvánnyal kapcsolatos gazdasági hatásokat ellensúlyozó könnyítések miatt – kifejezetten magas volt a vállalkozásbarát intézkedésekre számító cégek száma, ami most mérséklődött.

Foglalkoztatás: borúlátóak a vállalkozások

Szintén fontos változás, hogy a munkaerőt illetően hét ponttal -5 pontra csökkentek a várakozások. Ebben a számban számos foglalkoztatásra vonatkozó előrejelzés megmutatkozik, úgymint

a további alkalmazottak felvétele, a prognosztizált bérnövekedés és a dolgozói létszám tervezett bővülése.

Nem kell sokat visszamenni az időben, hogy ennél negatívabb eredményt találjunk: 2020 első negyedévében, vagyis a koronavírus-járvány kirobbanásakor -8 ponton álltak a munkaerővel kapcsolatos várakozások.

Már biztos, hogy 2022 a kamatnövekedés éve lesz

Végül, de nem utolsósorban vállalati hitelkamatokban az előző negyedévben még 3,4 százalékos, most viszont már 3,9 százalékos növekedéssel kalkulálnak a cégek. A jegybanki alapkamat és újabban az irányadó betéti kamat emelkedése közvetlenül tolja felfelé a vállalati hitelkamatokat is, vagyis a valóságban ennél akár jelentősebb is lehet a növekedés.

A középvállalkozások és az agrárium kifejezetten optimisták

Méret szerinti bontásban a 300 millió forint éves árbevétel feletti középvállalkozások a legoptimistábbak (24 pont), esetükben két ponttal emelkedett az index az előző negyedévhez képest. A mikrocégeknél viszont tizenegy pontot esett a mutató (-1): ilyen alacsony érték egyik méret szerinti kategóriában sem volt öt éve. Vagyis a középvállalkozásoknál kismértékben nőtt ugyan az index értéke, de a mikrocégeknél jelentősen csökkent, így az összesített eredmények tekintetében is visszaesés látható.

A különböző ágazatok várakozásai között számottevő eltérés nem tapasztalható, mindegyik szektorban mérséklődött az optimizmus. A mezőgazdasági (14 pont), az ipari (8 pont) és a kereskedő (6 pont) cégek várakozásai derűsebbek a kkv szektor átlagához képest, a szolgáltatók várakozásai viszont 9 pontos csökkenés után 2 pontra estek vissza.

Forrás: K&H Bank
Fotó: Envato

A Már negatívan ítélik meg a munkaerőpaci helyzetet a KKV-k bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A párizsi székhelyű szervezet honlapjára felkerült adatok szerint januárban 50 ezerrel, 35 millió 869 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, ami még 300 ezerrel meghaladja a járvány kezdete előttit.

A nők körében a munkanélküliség a decemberi 5,6 százalékról 5,5 százalékra csökkent, a férfiaknál 5,2 százalékon stagnált. A 15-24 év közöttiek esetében a mutató 11,2 százalékról 11,3 százalékra emelkedett, a 25 év felettiek körében nem változott decemberhez képest, 4,6 százalék maradt.

Az eurózónában januárban 6,8 százalékra csökkent a munkanélküliség az egy hónappal korábbi 7 százalékról, az Európai Unióban pedig 6,2 százalékra 6,3 százalékról.
Kanadában a munkanélküliség 6 százalékról 6,5 százalékra emelkedett, az Egyesült Államokban 3,9 százalékról 4 százalékra nőtt, Japánban pedig 2,7 százalékról 2,8 százalékra bővült.
Magyarországon januárban 3,8 százalékos munkanélküliséget mértek a decemberi 3,7 százalék után az OECD honlapján közölt táblázat szerint.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Visszaállt a pandémia előtti szintre a munkanélküliség bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A home office-nak számtalan előnye és hátránya van, viszont kijelenthetjük, hogy több lehetőséget is rejt magában.

Otthoni munka akár külföldről…

Mivel a munkavégzésünk viszonylag rugalmas, így a helyszínt gyakran mi választhatjuk meg. Ha otthonunk nem alkalmas arra, hogy munkaterületet alakítsunk ki, akkor könnyen megoldhatjuk ezt mást helyszínen: kávézóban, közösségi helyeken, de akár külföldön is. Ha van annyira rugalmas a munkáltatónk, hogy számára mindegy, hogy melyik országban tartózkodunk, akkor ez rendkívül előnyös lehet számunkra. Csatlakozhatunk kinn élő szeretteinkhez, vagy összeköthetjük utazással is ezt az időt. Természetesen fontos betartanunk a munkaidőt, és a home office-t nem a szabadsággal és szabadidővel egyenlővé tenni, de kis szervezéssel ez maximálisan kivitelezhető.

Még a kiadásaink is csökkennek az otthoni munkával

Másik óriási előnye ennek a helyzetnek, hogy jócskán csökkennek a kiadásaink, főleg, ami az utazási költséget illeti. Redukálhatjuk a benzinre költött összeget, és tegyük még hozzá az autó amortizációjának csökkentését is. Elkerülhetjük a BKV bérlet megvásárlását, amennyiben erre a munkába járáson kívül nincs szükségünk. El kell ismerni, hogy az irodai nassolások, az oda rendelt ebédek (főleg, ha belvárosról van szó), nem éppen pénztárca barát megoldások. Ha otthonról dolgozunk, akkor kevesebb eséllyel ugrunk ki napközben a boltba, és jó esetben még főzünk is magunknak. Mindezek kis dolgoknak tűnnek, ám mégis tökéletesen lehet ezekkel spórolni.

Hatékonyabbak is lehetünk a jó időmenedzsmenttel

Ha nem szükséges bejárnunk, akkor mi magunk is hatékonyabban tölthetjük napunkat – persze ez csak rajtunk múlik. Nem kell számolni be- és hazajárási idővel, valamint a dugóval sem, így akár órákat is nyerhetünk. Napközben nem zavar meg minket senki jó esetben, így a munkánkat is elképzelhető, hogy rövidebb idő alatt teljesítjük. Ha munkáltatói oldalról nézzük a dolgokat, akkor egy óriási előnyt érdemes kiemelni. Amennyiben nem előre szerződve bérelnek irodát, akkor nagy összeget lehet spórolni azzal, hogy ezt most nem kell megtenni. Mindkét fél részéről számtalan előnnyel jár tehát az otthoni munkavégzés, mindamellett, hogy mentálisan és fizikálisan sem a legegyszerűbb feladat. Mégis érdemes meglelni a lehetőségeket, hiszen még profitálhatunk is a kialakult helyzetből.

Szerző: I.A.

Fotó: Envato

A A home office-ban rejlő 3 kiváló lehetőség bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mindenki, aki irodában dolgozik tudja, hogy az ülőmunka képes durván kikészíteni a testet, ez azonban a home office esetén fokozottan igaz, pláne, ha az otthoni munkabázisunk esetén nem fordítottunk különös figyelmet a kényelemre. Persze, ha az elmúlt két év során szinte végig otthonról dolgoztunk, akkor mostanra már jó eséllyel beszereztünk egy megfelelő ergonómiai kialakítású széket, s talán már nem a kanapén fetrengve dolgozunk, de az első néhány hónapban ez egészen biztosan nem így volt.

Vannak előnyei a home officenak, de…

Saját példánkból kiindulva, a járvány kitörésének kezdetén még mind hinni akartuk, hogy ez csupán átmeneti állapot, s heteken belül visszatérhetünk a rendes kerékvágásba. Arra azonban talán senki, vagy csak kevesen számítottak, hogy a járvány csitulásának ellenére sem citálnak vissza minket az irodába, ugyanis a cégek jelentős része felfedezte a home officeban rejlő előnyöket. Továbbá, a munkavállalók számára is alapvetően kényelmessé vált a teljes otthoni munkavégzés, vagy éppen a hibrid megoldás, vagyis pár nap otthonról, pár nap az irodából.

Azonban, ha huzamosabb ideig otthoni keretek között dolgozunk, akkor nagyon fontos, hogy kialakítsunk egy olyan munkaállomást, ami nem teszi tönkre a testünket. A krónikus hát, váll, akár kar és lábfájdalom az irodai dolgozók rákfenéje alapesetben is, de ha otthon, esetleg tényleg a kanapén fetrengve akarjuk abszolválni a feladatainkat, akkor egyáltalán nem csoda, ha az ízületeink hamar bemondják az unalmast. Van egy ismerősünk, akinek a nyirokrendszerét kezdte ki a home office, ugyanis az állandó üléstől, fekvéstől és mozgásszegény életmódtól egész egyszerűen lelassult a keringése, ugyanis annyi napi mozgása sem volt, hogy bemegy a munkahelyére majd haza.

Az otthoni iroda

Persze tisztában vagyunk azzal, hogy egy otthoni iroda kialakítása nem olcsó mulatság, azonban hosszútávon mindenképpen megéri, már ha az a cél, hogy megőrizzük az egészségünket. Az otthoni irodából, mint ahogyan azt már korábban is említettük, nem hiányozhat egy ergonomikus kialakítású szék, de talán pontosan ugyanilyen fontos egy jó íróasztal is, ami akár lehet állítható magasságú. A székünk lehetőség szerint legyen forgós, s próbáljunk meg egy olyan darabot választani, ami tökéletesen megtámasztja a gerincünket, ez azért is kiemelten lényeges, mert a rossz kiképzésű irodai székek nem csupán kényelmetlenek, de hosszútávon visszafordíthatatlan keringési rendellenességhez vezethetnek. Az íróasztal esetén pedig az a tökéletes darab, amin mind függőleges, mint pedig vízszintes alkartartással is kényelmesen tudunk dolgozni.

Szeretnél még tippeket olvasni azzal kapcsolatban, hogyan maradhatsz egészséges, ha home officeból dolgozol? Akkor tart velünk egy következő cikkünkben ugyanis a mozgás fontosságát fogjuk hangsúlyozni.

Szerző: G.P.

Fotó: Envato

A Így teszi tönkre a testünket a home office, és így lehet tenni ellene bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A cég bejelentette, hogy egyes nagy-britanniai üzleteiben megszünteti az éjszakai polcfeltöltést. A dolgozóknak a nappali munkavégzésük során kell pótolniuk a termékeket. A vállalat tájékoztatása szerint nagyjából 1600 munkahely fog megszűnni a változtatások miatt. – írta a haszon.hu.

A döntést a vásárlói igények változásával indokolják, amelyek a pandémia alatt jelentősen felgyorsultak. Hasonló lépésekre lehet számítanak a közeljövőben az Aldinál és a Lidlnél is.

A bejelentés hidegzuhanyként érte a dolgozókat, a vállalat azonban lehetőségeihez mérten új munkalehetőséget kínál az érintetteknek. A cégnél jelenleg 3000 betöltetlen pozíció van.

Fotó: Envato

A Hatalmas leépítés – 1600 munkahely szűnik meg a Tesconál bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az elmúlt év negyedik negyedévében 1441 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9 százalékos növekedést jelent a 2020 hasonló időszakában tapasztalt 1322 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval mérsékeltebb ütemben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2020 negyedik negyedévéhez képest 4,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

Csökkentek a régiós különbségek a fizikai órabérekben

A régiók szerinti statisztikák azt mutatják, hogy 2021 végére 1300 forint alatti átlagos fizikai órabér már az ország egyetlen pontjára sem jellemző. Az egyes országrészek közötti különbségek valamelyest csökkentek tavaly: a régiók többségében 1300 és 1450 forint között alakul az átlagos órabérszint, a Közép-dunántúli régióban 1500 forint körül alakult ez a mutató. Budapest és Közép-Magyarország továbbra is kiemelkedik az országos átlagból 1900 forint körüli értékével.

„A minimálbér közel 20 százalékos emelkedése a magasabb bérszintet kínáló vállalatok számára is emelési kényszert jelent a versenyképes bérajánlatok fenntartása érdekében. Emellett az infláció jelenlegi, 7 százalékot meghaladó mértéke is komoly bérfelhajtó tényező. A versenytársak javadalmazási stratégiáját figyelve a cégektől év közben további emelésekre is számíthatunk, emiatt 2022 egészében kétszámjegyű bérnövekedés prognosztizálható a fizikai munkát végzők körében.” – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója.

A vezetői jövedelmeket is kénytelenek lesznek emelni idén

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke az előző évi 2,9 százalékról tavaly 4,2 százalékra emelkedett.

„Az adatok azt mutatják, hogy a középvezetők körében mért átlagbér-növekedés tavaly nem érte el az infláció mértékét sem – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Bár a fluktuáció mértéke ennek ellenére is igen alacsony maradt ebben a szegmensben az elmúlt év folyamán, a cégek 2022-ben jó eséllyel itt is nagyobb, legalább 6-8 százalékos mértékben lesznek kénytelenek emelni, ha vezető munkavállalóikat hosszabb távon is meg szeretnék tartani.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC) esetében már most is látszik a növekvő bérverseny hatása: e cégek körében a középvezetői bérsávban az átlagot jóval meghaladó, 8,1 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során. A pandémia erre a szektorra a tapasztalatok szerint pozitív hatást gyakorolt, mivel a feladatok korábbinál szélesebb körű kiszervezésére mind a költségek csökkentésének igénye, mind a távmunka területén szerzett pozitív tapasztalatok ösztönzően hatottak.

Fotó: Envato

A Fizikai munka kontra vezetői bérek – erre számíthatunk idén bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók – derül ki a Profession.hu friss, januári kutatásából, ami során több mint 500 cég mondta el véleményét és terveit. Tavaly szeptemberben a béremelést tervezők aránya még csak 57 százalék volt, azonban januárra több mint 10 százalékpontot nőtt azon cégek száma, akik – ha csak minimális mértékben is, de – tervezik idén a bérek emelését.

2021-ben végbement bérfejlesztések és az idei évre vonatkozó tervek

A válaszadó cégek 35 százaléka alkalmaz általános bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes szabályozást – ez leginkább 250 fő feletti vállalatoknál jellemző –, további 20% pedig tervezi ennek bevezetését. A vállalatok közel háromnegyede nyilatkozott arról, hogy esetükben 2021-ben történt bérfejlesztés (ez az arány a 2021 szeptemberében végzett felmérés alkalmával még csak 57% volt), tehát látványos pozitív változás történt azóta e törekvéseket illetően. Az idei évre vonatkozó terveik szerint pedig már a válaszadók 72 százalékánál várható bérfejlesztés, amely arány szeptember óta szintén emelkedett, összesen 9 százalékkal.

Fizetésemelést a legnagyobb arányban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, illetve az energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar területén működő cégek alkalmaztak: esetükben 80% feletti a bérfejlesztést alkalmazó szereplők aránya a tavalyi évben, valamint 2022-re vonatkozóan egyaránt.

A béremelések mértéke valamelyest nőtt tavaly óta

Míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a bérfejlesztés mértéke nem a cég méretétől és nem is az árbevételétől függ.

Azok a cégek, amelyek 2021-ben és 2022-ben is tervezik a fizetések emelését, leginkább a tavalyinál magasabb összeggel teszik ezt (44 százalék nyilatkozott erről); a válaszadók több mint egyharmada azonos mértékben, míg 21 százalékuk az előzőnél alacsonyabb mértékűvel tervez. A különböző ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a nehézipar és a gépgyártás területén várható a legbiztosabban a bérek növelése idén (az e szektorokban működő válaszadók 100 százaléka tervezi). És bár tavaly nem, de idén már kilátásban van az emelés az építőipari szereplők számára és a közigazgatásban is.

Akik nem tudtak 2021-ben (a válaszadók 22 százaléka), illetve nem terveznek 2022-ben (7%) bérfejlesztést megvalósítani, azok jellemzően az 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, ahol kevesebb, mint 10 fő dolgozik, valamint a kizárólag szellemi munkakörben dolgozókat foglalkoztatók.

2019-ben a szak-, betanított- és segédmunkásokat érintette leginkább a pozitív változás, 2021-ben már a középvezetőket is, idén pedig a cégek többségénél (60%) a teljes szervezetet érintő, általános béremelést terveznek.

Béren kívüli juttatások keretösszegének változása

A béren kívüli bér- illetve nem bérjellegű juttatások esetében tízből hét cég nem tervez változtatást. Minden negyedik cég emelte vagy emelné a béren kívüli juttatások keretösszegét, azonban egyre kevésbé terveznek a vállalatok a bérjellegű juttatásokkal való kompenzálással (úgy, mint a jutalom, prémium, a saját gépkocsi használatának elszámolása, 13. vagy 14. havi fizetés, ruhapénz, nyereségrészesedés, részvényjuttatás), mert a növelés mértéke alacsony.

Átlagosan 9 százalékos keretösszeg emeléssel számolnak azok a munkaadók, akik tervezik a fizetések növelését, és átlagosan 19 százalékos csökkentéssel azok, akik redukálják a keretösszeget. A cégek többsége (72%) azonban nem tervez változást a korábbiakhoz képest.

A legtöbb esetben (44%) a megélhetési költségek növekedése, az infláció az oka a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg emelésének, és közel ennyien vannak azok a cégek, ahol a minimálbér központi növelése miatt nőtt ez az összeg.  A pandémia hatása legintenzívebben a rekreációt segítő elemek, legfőképpen sportolás támogatásának háttérbe szorulásán figyelhető meg.

Fotó: Envato

A A cégek 72 százaléka tervez béremelést idén, de egyes munkaköröknél esély sincs rá bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A friss statisztika szerint az általános ráta ezzel még közelebb került a pandémia előtti (2020.január-március) 68,6 százalékos szinthez.

A második negyedévi 72,2 százalékról 72,5 százalékra emelkedett a már foglalkoztatott vagy aktívan munkát kereső munkaképes korú állampolgárok aránya.

A foglalkoztatottság alakulásáról még nem érkezett adat Törökországból. A többi 37 OECD-országban növekedést jegyeztek fel a harmadik negyedévre vonatkozóan, kivéve Ausztráliát (ahol a ráta 75,4 százalékról 74,8 százalékra csökkent) és Finnországot (ahol a mutató a második negyedéves szinten, 72,7 százalékon stagnált).

Az euróövezetben 0,7 százalékponttal nőtt a foglalkoztatás 68,4 százalékra, az Európai Unióban 0,5 százalékponttal 68,7 százalékra, a hét vezető ipari országban (G7) 0,7 százalékponttal 71,4 százalékra, Kanadában 1,4 százalékponttal 73,8 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 0,8 százalékponttal 69,8 százalékra javult a mutató.

Az OECD adatai szerint Magyarországon a foglalkoztatás a második negyedévvel összevetve 73 százalékról 73,3 százalékra nőtt 2021 harmadik negyedévében.

A foglalkoztatás egyenletesen nőtt minden nem és korcsoport között

Az OECD-országokban a nők körében 0,6 százalékponttal nőtt a foglalkoztatás 60,8 százalékra, férfiaknál szintén 0,6 százalékponttal, 75,3 százalékra.

A mutató a 15-24 év közöttiek körében 40,9 százalékról 41,6 százalékra, a 25 és 54 év közöttiek körében 77,3 százalékról 77,9 százalékra, míg az 55 és 64 év közöttiek körében a mutató 0,6 százalékponttal 61,7 százalékra emelkedett.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Friss munkaerőpiaci statisztika: OECD-EU-Magyarország bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.