„Csak viccelek”

A főnök rád zúdított egy adag sértegetést, majd közölte, hogy csak viccelt, sőt még nevetett is rajta egy nagyot. Nos, egy-egy alkalommal ez talán még hihető is, de ha gyakran csinálja, akkor valószínűleg egy passzív-agresszív főnökkel van dolgod. A szakértők szerint ez is a munkahelyi zaklatás egyik formája, hiszen a főnök a humor áljáca mögé bújva használt téged élő boxzsáknak. 

Nem ad egyértelmű visszajelzéseket 

A munkád során nyilvánvalóan te is vársz visszajelzéseket azzal kapcsolatban, jól csinálod-e, amit csinálsz, sőt a legtöbb vállalat az év végén, év elején egy teljesítményértékeléssel is készül, ezzel is segítve a munkavállalók további boldogulását a cégnél. Viszont, ha te olyan visszajelzéseket kapsz, amiket nem feltétlenül tudsz dekódolni, mert nem egyértelműek, az szintén arra engedhet következtetni, hogy a főnököd passzív-agresszív. Ezzel ugyanis a főnök azt a benyomást keltheti benned, hogy elrontottál valamit, fejlődni pedig nem tudsz mert, nem kapsz használható, konkrét információkat. 

Nem vállalja a felelősséget 

A főnököd mindenkit felelősségre von, de saját magát sosem? Ez tipikus passzív-agresszív tulajdonság, amikor valaki mindenképpen bűnbakot akar keresni, úgy, hogy közben nem kizárt, ő maga hibázott. Persze bele is nyugodhatsz, hogy a főnököd úgy véli, rá nem vonatkoznak a szabályok, de akár lassan új munka után is nézhetsz, mert hosszú távon egy ilyen környezet lássuk be, nem túl barátságos, ráadásul a munkamorálod is negatív irányban befolyásolhatja. 

Bonyolult szabályok 

A passzív-agresszív emberek szeretik a bonyolult, értelmetlen szabályokat, mert ezek az irányelvek teszik lehetővé a számukra, hogy alkalomadtán felkérdezzenek bizonyos témákkal kapcsolatban. Ők azok, akiknek sosem lesz úgy jó, ahogy csinálod, hiszen az általuk létrehozott értelmezhetetlen szabályoknak képtelenség megfelelni. Ha nálatok is jellemző, hogy a főnök vasszigorral akar betartatni valamit, ami egyértelműen butaság, akkor nagyon valószínű, hogy egy passzív-agresszív személy áll az élen. 

Haragot tart 

Hónapokkal ezelőtt elrontottál valamit, de a főnök még midig szemmel láthatóan dühös rád? A fejedre olvassa a hibát, esetleg negatív példaként emleget a többi kolléga előtt? Ez egyértelműen passzív-agresszív viselkedés, ráadásul szintén a zaklatás egyik formája, amit nem vagy köteles eltűrni. Ilyenkor érdemes négyszemközt beszélned a főnököddel, hátha jobb belátásra tudod téríteni, ha viszont ez nem sikerül és a helyzet sem változik, akkor célszerű lehet új állás után nézned, mert egy ilyen helyzet idegőrlő lehet és mentálisan nagyon nyomasztó. 

Forrás: Business Insider 
Szerző: G.P. 

A 5 jel, hogy a főnököd passzív-agresszív bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Folyamatos negativitás 

A mérgező munkakörnyezetet gyakran a negativitás érzése jellemzi. Ha a munkatársaid, feletteseid folyamatosan negatívak, állandóan panaszkodnak vagy csak akár megállás nélkül pletykálnak egy másik kollégáról, akkor nagyon úgy fest, hogy ellenséges légkörben kell helytállnod. Ez pedig rányomhatja a bélyegét az általános hangulatodra és persze a hatékonyságodra is. 

A támogatás hiánya 

A támogató munkakörnyezet elengedhetetlen, legalábbis, ha szeretnél mind szakmai, mind pedig személyes értelemben fejlődni. Ha viszont te mindenféle támogatás nélkül próbálsz érvényesülni, mert falakba ütközöl ezen a téren, az a mérgező munkahely jele lehet. Ha nem kapsz megfelelő támogatást, segítséget a munkád során, pláne, ha azt igényelnéd is, akkor az hátráltatja a fejlődésed, növelheti a stressz szinted, ráadásul elszigeteltnek érezheted magad egy olyan környezetben, ahol fontos lenne a csapatmunka. 

Egyik felmondás a másik után 

Amennyiben azt tapasztalod, hogy a kollégák sorra hagyják el a céget, akkor felmerülhet benned a kérdés, hogy ennek mi lehet az oka. Persze számos dolog állhat a háttérben (például pénz), de a folyamatosan távozó alkalmazottak száma arra enged következtetni, hogy a dolgozók boldogtalanok és elégedetlenek. A mérgező munkakörnyezetből pedig előbb utóbb mindenki távozni akar, hiszen senki nem szeretne hosszú távon olyan helyen dolgozni, ahol karrierépítésre nincs lehetőség. 

A munka és a magánélet egyensúlyának hiánya 

Egy mérgező munkakörnyezetben sajnos elmosódhatnak a határok a munka és a magánélet között. Az állandó nyomás, a hosszú túlórák, a munkaidőn kívüli e-mailek és telefonok, az ésszerűtlen terhelés kimerültséghez vezethet, ami a kiégés előszobája. Ráadásul minden perc, amit munkával töltesz a munkaidőn túl, attól veszi el a lehetőséget, hogy kipihend magad vagy azokkal legyél, akiket igazán szeretsz. Ha ezen nem változtatsz, akkor a krónikus stressz kialakulása nagyon hamar eljöhet, szóval, ha nem akarsz megválni a melódtól, akkor ideje felállítani a határokat. 

Zaklatás 

A zaklatás bármilyen formája egyszerűen megengedhetetlen egy munkahelyen. Szóval, ha te bármilyen verbális bántalmazásnak, fenyegetésnek vagy éppen rosszindulatú pletykának vagy kitéve az a mérgezés erős jele lehet. Ennek súlyos pszichológiai következményei is lehetnek, így ezen a ponton mindenképpen érdemes a feletteseddel felvenni a kapcsolatot, ha viszont ezt követően sem történik változás, akkor valószínűleg el kell gondolkodnod a munkahelyváltáson. 

Forrás: CityMagazine
Szerző: G.P. 

A 5 jel, hogy csapdába estél egy mérgező munkakörnyezetben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Teljesen ledöbbentem. Ezután szörnyen figyelmes lettem az öltözékemre. Hirtelen úgy éreztem magam, mint egy kisgyerek, aki anyukája ruháiban próbál felnőtteset játszani.

A megjegyzés önmagával nem igazán hatott meg. A következő héten egy olyan aktatáskával jelentem meg a munkahelyen, ami hátizsákká alakítható. Ez volt az én kis lázadásom. A történetemnek itt kéne vége lennie, de sajnos nem így történt. Több hónapnyi célzás után azzal kapcsolatban, hogy milyen kevés a tapasztalom a többi munkatársamhoz képest, megjegyzések rengetege után, hogy hogyan kéne végeznem a munkám, már a legapróbb mondat is azt az érzést keltette bennem, hogy nem vagyok elég jó. Hosszas idő után a mérgező főnököm miatt teljesen elvesztettem az önbizalmam. Mai napig azon dolgozok, hogy visszanyerjem a régi énem.

Mielőtt elkezdtem dolgozni, magabiztos voltam

Szerettem túlteljesíteni és olyan magabiztos voltam, amennyire csak egy frissen végzett főiskolás lehet.

Mielőtt megkaptam ezt az állást többre is jelentkeztem és több, mint 100 elutasított. De az elutasítások sohasem vették el a kedvem. Olyan pozíciókra jelentkeztem, amelyekre nagyon alulképzett voltam, kevés reménnyel, hogy felvesznek. Csak kellett egy kellett, hogy felvegyen és boldogulni fogok. Végül kaptam egy teljes munkaidős, állandó ajánlatot – az első “igazi” állásomat .

“Kevesebb tapasztalatod van, mint képzeltük, de megkockáztatjuk” – mondta a főnököm, amikor felajánlotta a pozíciót. Akkoriban olyan volt, mint a vállveregetés, amire vártam.

Nemsokára azonban inkább fenyegetésnek tűnt.

Amint elkezdtem dolgozni rájöttem, hogy a főnökömnek van egy problémás oldala

Egy igazán kedves ember az irodán kívül, az én rossz főnököm képes volt arra, hogy mindent kérdőre vonjak amit valaha csináltam.

Ha egy terv nem jött össze, az sosem amiatt volt, mert egy rossz terv volt hanem, mert én nem valósítottam meg a megfelelő módon. Ha egy külső megbízott nem azt csinálta amit mi kértünk az nem azért volt, mert különböző elképzelésünk volt hanem amiatt, mert én nem kommunikáltam elég jól azt, amit szeretnénk. Ha egy feladattal kapcsolatban több kérdésem is volt az nem amiatt volt, mert az utasításai nem voltak elég világosak, hanem, mert én nem figyeltem oda eléggé.

Idővel elkezdtem egyetérteni.

Egyből görcsbe rándult a gyomrom, amint megláttam a nevét a telefonomon vagy az emaileim között. Az elmém egyből az összes lehető hibára gondolt, amit addig elkövethettem. Amikor megtudtam, hogy szabadságra megy és mindenkinek elmondta rajtam kívül, magamat kezdtem el hibáztatni, amiért elkezdtem távolságtartó lenni vele szemben. Pedig csak arra kellett volna gondolnom, hogy mennyire furcsa volt ez az ő részéről.

Próbálom visszaszerezni az önbizalmam

Néhány évvel – és főnökkel – később is néha még mindig úgy érzem, hogy kétely merül fel bennem, amikor szakmai döntéseket kell hoznom.

Haboztam állásra jelentkezni, hacsak nem voltam biztos abban, hogy képzett voltam a pozícióra. A felettesemtől érkező váratlan e-mailek és az éves értékelők még mindig aggodalommal töltenek el. Amikor tavaly felajánlottak egy nagyszerű lehetőséget, ami szakmailag és anyagilag is remek lehetőség volt számomra, majdnem visszautasítottam, hogy ne okozzak csalódást egy másik főnöknek.

Ahogy egyre több tapasztalatot szereztem, rájöttem, hogy a főnökök is emberek, megvannak a maguk bizonytalanságai és hiányosságai. Most már azt is tudom értékelni, hogy mennyit kellett tanulnom az osztálytermi eredmények munkahelyi sikerekké alakításáról. Ennek ellenére meggyőződtem arról is, hogy egyes emberek csak rossz vezetők.

Amikor tavaly végre elmondtam az új főnökömnek, hogy elmegyek, valamit tett, amit az előző soha: gratulált. És ez mindent megváltoztatott a világon.

A Így vette el a toxikus főnököm az önbizalmam. Most próbálom visszaszerezni. bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Rámegy az egészséged 

A legtöbb munkakörhöz valamekkora mértékben mindig társul némi stressz, de egyáltalán nem mindegy, mennyi. Nyilván mindenhol vannak húzós napok, azonban, ha azon kapod magad, hogy mind az általános fizikai erőnléted, mind a mentális egészséged kezd rámenni a munkádra, akkor bizony érdemes elgondolkodni azon, hogy váltani kellene. Ha nehezen tudsz koncentrálni, állandóan szorongsz, lehangolt vagy a munkáddal kapcsolatban, akkor jó ötlet lehet egy kevésbé stresszes munka után nézned. A krónikus stressz ugyanis veszélyes lehet, fejfájáshoz, gyomor-és bélproblémákhoz, illetve alvászavarhoz is vezethet. 

Nincs lehetőség az előrelépésre 

Ha tele vagy ambíciókkal, akkor bizonyára minden vágyad, hogy előrébb juss azon a képzeletbeli ranglétrán. Viszont amennyiben a jelenlegi munkaköröd nem teszi lehetővé a cégen belüli előrelépést, akkor nincs mese, olyan pozíció után kell nézned, amiben igazán kiteljesedhetsz. Egyébként az állásinterjúk során jó ötlet lehet rákérdezni arra, van-e a jövőben lehetőség a cégen belül előrébb jutni, így ugyanis tisztában lehetsz azzal, mire számíthatsz. 

A munkateher nő, a fizetés nem 

Sajnos a vállalati világban bevett szokás, hogy 2-3 munkakör feladatait egyetlen személy látja el, az illető fizetésén azonban a megnövekedett munkaterhek nem mutatkoznak meg. Sokan ráadásul menet közben kapják meg ezeket az extra feladatokat, amikor a vezetőség számára kiderül, hogy a személy terhelhető. Viszont fontos tudnod, hogy ez nem oké. Ebben az esetben két opció lehetséges: kérj fizetésemelést, ha azonban nem kapod meg, mindenképpen érdemes lehet szétdobnod pár helyre az önéletrajzod, mert a mostani helyeden ugyanis csak kihasználnak. 

Mérgező főnök 

Az a helyzet, hogy egy mérgező főnöknél kevés rosszabb van. Egészen elképesztő egyébként, hogy a munkavállalók világszinten panaszkodnak arra, hogy a felettesük toxikus, a felmondások hátterében pedig rendszeresen éppen az áll, hogy a főnök irreális elvárásokat támaszt az alkalmazottakkal szemben. Ha te is azt tapasztalod, hogy a főnököd lehetetlen határidőket szab, pletykál, mindig másokat hibáztat a saját hibái miatt, netán még konfliktusokat is generál, akkor nagy eséllyel arról a munkahelyről minél előbb távoznod kell. 

Nem használják ki a benned rejlő potenciált 

Ahogyan azt fentebb is említettük számos cégnél jellemző, hogy egy-egy munkavállalót túlterhelnek, akár 2-3 pozíció feladataival is, de az sem egyedi eset, hogy bizonyos alkalmazottakban rejlő potenciált nem használnak ki. Túl könnyűnek érzed a dolgod? Évek óta csak stagnálnak a feladataid? Ha ezekre igennel válaszoltál, akkor a képességeidet nem használják ki eléggé a vállalatnál. Ha szeretnél ezen változtatni első körben mindenképpen beszélj a feletteseddel, ha viszont nem változik semmi, akkor mindenképpen kezdj el böngészni az állásajánlatok között. 

Forrás: Real Simple 
Szerző: G.P. 

A 5 jel, hogy ott kellene hagynod a jelenlegi munkádat bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Van munkád? Szerencsés vagy. Szereted a munkádat? Még szerencsésebb vagy. De ez még nem jelenti azt, hogy ott jól is érzed magad. Ennek okát pedig a munkakörnyezetedben vagy a munkatársak jelentik? Lehet, hogy mégsem vagy olyan szerencsés.

A toxikus munkahely olyan negatív hatással lehet az ott dolgozókra, hogy mindaz kihatással lehet a fizikai és/vagy mentális egészségükre és természetesen a munkavégzés minőségét is befolyásolhatja.

Mérgező (v)iszony

Azt mindenki érzi, ha valahol nem jó lenni. Ha a munkahely jelenti ezt, nem feltétlenül a feladatokkal, a munkával van gond. A mérgező környezetre jellemző

• a stressz
• a kommunikációs nehézségek,
• igazságtalanság,
• zaklatás,
• bántalmazás,
• ellenséges légkör,
• konfliktusok.

A fent említettek közül elegendő csak eggyel szembesülnie a dolgozónak, már hozzájárulhat ahhoz, hogy az egészsége megrendüljön, a munkakedv alábbhagyjon. Ha a probléma a vezetőség részéről is ismert – esetleg általa generált – és semmit nem tesz annak érdekében, hogy a feltételek jobbá váljanak, az a munkavállaló esetében kimerültséget és kiégést okozhat. Amennyiben ez az állapot tartósabban fennáll, az méreg az emberi lélek és agy számára. Végső megoldás pedig a munkahely váltása lehet.

Küzdj meg az elemekkel!

Ahol sok és sokféle ember dolgozik ott olykor meg kell hunyászkodni, az alkalmazkodás alapvető feltétele a súrlódások minimalizálásának. Csakhogy ez nem ilyen könnyű. Főleg nem abban a világban, amikor egy megszerzett pozícióért harcok folynak. Ha a munkát nem szeretnéd elveszíteni, de a környezeted mérgező a mentális és fizikai egészségedre nézve is, ám ennek ellenére ragaszkodsz a helyedhez vagy nincs lehetőséged azonnali munkahelyváltásra, akkor neked kell fellépned a saját védelmed – no, és a hatékony munkavégzés – érdekében.

Vizsgáld meg, hogyan hat rád a munkahelyi környezeted. Vetítsd azt ki a munkavégzésed eredményére, valamint arra, hogy mit érzel. Ha meg tudod fogalmazni, hogy mi a probléma, akkor talán tenni is könnyebb ellene.

Húzz éles határvonalat a munka és a magánélet között. Fontos, hogy valamikor pihenni tudjon az ember teste és lelke is. Ne engedd, hogy a munka átvegye az életed feletti irányítást, így talán a mindennapos nehézségekkel is hatékonyabban megküzdhetsz.

Ha tudod a problémát és azt is tudod, hogy ez ügyben kivel érdemes és kell kommunikálni, akkor beszéljetek értelmes ember módjára. Lehet, hogy a munkatársad azonnal megérti azt, ami eddig kimondatlanul volt és komoly frusztrációként ott vibrált köztetek. Ugyanígy megteheted ezt a vezetőség felé is. Amiről nem tudnak, arról azt hiszik, hogy nincs is. Vagyis, ha megosztod velük, hogy milyen gondok nehezítik a munkavégzést, akkor érdemeben tehetnek annak megszüntetésében.

Bármennyire nem szereted és nem lételemed a konfrontáció, a konfliktus, ha mindig kifordulsz az ilyen helyzetekből és a homokba dugod a fejedet, az a homok csak egyre mélyebb lesz. Igenis szükség lehet arra, hogy felemeld a hangod, hogy érvényesítsd önmagadat, a véleményedet.

Minden aprócseprő dolgon nem szabad fennakadni, mert az időt és energiát vesz el az életedből és a munkavégzést is befolyásolja. Inkább alkalmazz olyan stresszkezelési módszereket, amelyek egyensúlyba hoznak önmagaddal.

Vedd körül magad számodra kedves emberekkel. Ha lehetőséged van rá, ezt a munkahelyen is megteheted, de otthon is szükséges megosztani a gondolatokat, a problémákat olyan személyekkel, akiket szeretsz és megbízol bennük.

Tekints kicsit előre! Ha a probléma ugyan hatással van rád, de van remény a megoldásra, akkor adj időt ahhoz, hogy mindez rendeződjön. Mindenképp azt vedd számításba, hogy neked mi a fontos és mi a jó. Olyan mértékű a mérgező munkahely hatása, hogy az meggyengít téged és úgy érzed, hogy nem is fog javulni? Akkor nézz más munkahely után. Az egészséged védelme érdekében muszáj lépést tenni, ha nem várható pozitív eredmény.

A toxikus munkahely táptalaja lehet a negativitásnak, a stressznek, a konfliktusokat, aláássa az elköteleződést és a termelékenység rovására megy. Nagyon fontos, hogy a munkavállaló észre vegye, hogy mi történik vele és a környezetében. Egy ausztrál kutatásban kimutatták, hogy az olyan munkahelyeken, ahol nem helyezik előtérbe a munkavállalók mentális egészségét, ott megháromszorozódik a depresszió kockázata. Ahol nem ismerik el a dolgozókat, ésszerűtlen követelményeket támasztanak velük szemben az a munkavállalók mentális és fizikai egészséget kockáztatja.

Rónai Márta

A Nem a munka a méreg, hanem a környezet? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók a legaktívabbak és legtudatosabbak, ha munkahelyi felmondásra kerül sor – derült ki a DreamJobs állásportál legutóbbi felméréséből, melyben arra keresték a választ, hogy mennyiben járul hozzá a felettes és a vele való rossz kapcsolat egy állás otthagyásához a fehérgalléros dolgozók körében. Az eredmények szerint emiatt a kereskedelemben dolgozók mondanak fel a legmagasabb arányban (15%), ezt követi a gyártás (10,7%), az oktatás (7,9%) és az egészségügy (5,2%), legritkábban pedig a gyógyszeriparban (0,06%) fordul elő. A legtöbb felmondás toronymagasan a nagyvállalatoknál (40,9%), a legkevesebb a mikrovállalatoknál (11,8%) történik, leggyakrabban 1-3 év ott tartózkodás esetén (32,7%). 

Főnökeink felelnek a felmondások nagy részéért 

Az állásportál kutatása alapján a felmondások 5 leggyakoribb oka a vezetővel való általános rossz kapcsolat (59,3%), az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya (50,8%), a túl sok stressz, a kiégés (48%), a rossz munkahelyi légkör és munkatársi kapcsolatok (45,8%), valamint a nem megfelelő fizetés (45,2%). Egyéni válaszokból kiderült, hogy még mindig sok helyen létezik a fekete foglalkoztatás, de az oltáskényszer vagy az, ha nincs lehetőség otthonról dolgozni mind hozzájárulnak a munkahelyváltáshoz. 

A felettes miatti felmondási szándék a 45 év felettieknél határozottan csökken, kivéve a középvállalatoknál dolgozó 45-54 évesek (30,88%) körében, itt a felmondási szándék közel azonos az eggyel fiatalabb, 35-44 éves korosztállyal (30,18%). A kitöltők majdnem háromnegyedének (72,2%) távozása mögött egyébként konkrétan a főnökével való rossz kapcsolat áll. A legfőbb problémák a felettessel a felsőbbrendűségének éreztetése (56,6%), a mikromenedzselés és bizalmatlanság (53,3%), a rossz kommunikáció (48,1%), valamint a kiszámíthatatlanság, a kettős mérce alkalmazása és a kivételezés voltak. Az esetek harmadában a jelent meg a szakmai kvalitások hiánya és a büntetés, megfélemlítés használata motivációként a főnök részéről. 

Motiválható-e még egy távozófélben lévő munkavállaló? 

Egy munkavállaló felmondásakor a cégvezetés általában felismeri, hogy egy új kolléga felvétele és betanítása jóval nagyobb költséget és energiát jelent, mint a jelenlegi munkatárs megtartása. Ezért – a felmérés alapján – az esetek majdnem felében (44,5%) nyitottak arra, hogy különböző ajánlatokkal a távozni kívánó kollégát maradásra bírják. Ilyenkor általában jobb munkafeltételeket (35%), magasabb fizetést (29,6%), vagy munkakörben bekövetkező változásokat (20,4%), előléptetést (10,7%) ígér a munkaadó. Mindezek hatékonysága azonban kérdéses, hiszen nem biztos, hogy a felsoroltak megoldják a munkavállaló korábbi problémáit. A kutatás további eredményeit összegző
ingyenes ebookból (regisztrációt követően) ki is derül, hogy elsősorban nem ilyen jellegű megoldásokra vágynak a fehérgalléros dolgozók. 

Fotó: Envato

A Kiderült: tényleg a főnökeik miatt mondanak fel leggyakrabban a fehérgallérosok  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.