Kétharmaduk a jelenlegi helyzet gyors, idei befejezésében bízik, emellett többségük szerint a gazdaság is 3 éven belül visszaállhat a normál kerékvágásba – derült ki a K&H családi vállalatok indexből.

Gazdasági kihívások

A családi vállalatok meghatározó stabilitást adnak a gazdaságban, hiszen szerkezetük, gondolkodásmódjuk, felépítésük következtében általában ellenállóbbak a gazdasági kihívásokkal szemben, mint a hagyományos cégek. Jó példa erre, hogy a német tőzsde családi vállalatokat magába foglaló indexe (DAXplus Family Index) rendre meghaladja a teljes gazdaságra vonatkozó index növekedését.

Stabil családi vállalkozások

A K&H legutóbbi kutatásának eredménye is azt erősíti, hogy a hazai családi cégek stabilabbak, mint a többi vállalat. „Azt látjuk, hogy a magyar családi vállalatok működését kevésbé befolyásolja az orosz-ukrán helyzet. Közel kétharmaduk (64%) várakozásaira kismértékben, 12 százalékukra pedig egyáltalán nincs hatással a fél éve tartó konfliktus, és minden negyedik cég nyilatkozott úgy, hogy nagymértékben befolyásolja következő egy évi pénzügyi és beruházási terveit. A nem családi tulajdonú cégek ennél jóval borúsabban terveznek. Ugyan a cégek közel fele (48%) szerint csak kisebb mértékben  van hatással várakozásaira a katonai konfliktus, egy jelentős részük (37%) véli úgy, hogy nagymértékben befolyásolja az a cég jövőképét, míg itt is van egy szerencsés réteg (14%), akiknek pénzügyi es beruházási terveit nem érinti a jelenlegi helyzet” – részletezte az eredményeket Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.

Kevésbé borúlátók

A családi vállalatok a konfliktus befejezését és a gazdaság visszaépülését tekintve is kevésbé borúlátók a nagyvállalati szektornál. Kétharmaduk bízik abban, hogy az még idén lezárul, míg a nem családi cégeknél ez az arány 58 százalék. Ezen cégek többsége (54%) szerint a világgazdaság helyzete is 3 éven belül visszatérhet a konfliktus előtti állapotba, míg a nem családi cégek ennél jóval pesszimistábbak (35%)” – részletezte az eredményeket Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.

Technológiafejlesztő és kapacitásbővítő beruházások a láthatáron

A családi vállalatok pénzügyeik alakulását is kedvezőbben látják a hazai és külföldi piacon egyaránt. Ugyan a cégek többsége (53%) változatlan mértékű bevételt vár a hazai piacon, minden harmadik vállalat szerint növekedni fog a belföldi értékesítés árbevétele a következő egy évben. Az exportpiacok esetében is hasonlóan alakulnak a tervek: a cégek 55 százaléka vár stagnálást, de egy jelentős részük (32%) bízik az árbevétel növekedésében. A nem családi cégek ennél kicsit visszafogottabban látják a következő egy évi pénzügyeiket: a hazai piacon 72 százalékuk szerint változatlan mértékű árbevételük lesz, és mindössze 18 százalékuk vár növekedést a következő egy évben. A külföldi értékesítésnél több mint kétharmaduk (67%) vár stagnálást, és minden negyedik cég bevételnövekedést (26%).

Pozitív változások

A pozitívabb várakozások a beruházási szándékban is tetten érhetők. A családi válla 67 százaléka tervez beruházást, míg a nem családi cégek esetében ez az arány 44 százalék. A családi tulajdonú cégek elsősorban technológiafejlesztésben (32%) és kapacitásbővítésben (31%) gondolkoznak, míg a nem családi vállalatok esetében ez 15, illetve 16 százalék. Habár az említett cégek fele (51%) nem tervezi beruházásainak értékét növelni, közel minden negyedik ilyen cég (39%) készül nagyobb összeget elkülöníteni erre a célra a következő 12 hónapban. Ez a nem családi tulajdonú vállalatok esetében szintén visszafogottabb eredményt mutat: közel háromnegyedük (74%) nem szándékozik növelni beruházásai értékét, és csak 28 százalék jelezte azt, hogy igen.

Fotó: Envato

A A családi vállalatok szerint idén lezárulhat az orosz-ukrán konfliktus bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A felmérésben megkérdezett 2227 magyarországi vállalkozás válaszai alapján a fél évvel ezelőtti, októberi kutatással összevetve az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők közül

magas szinten maradt a munkaerőhiányt említők aránya (46 százalék),

ugyanakkor jelentősen, 26-ról 43 százalékra emelkedett a nyersanyag- és energiaárakat, 13-ról 25 százalékra az árfolyamok alakulását, valamint 14-ről 23 százalékra az ellátási láncok megszakadását akadályozó tényezőnek tekintő vállalkozások aránya.

Az anyaghiány is jelentős probléma maradt (23 százalék),

és emelkedett a munkaerővel kapcsolatos költségeket, mint akadályozó tényezőt említő válaszadók aránya is (22 százalék).

A válaszadók 75 százaléka számolt be valamilyen háború okozta közvetlen vagy közvetett hatásról. A vállalkozásokat érintő negatív hatások közül 51 százalékos arányával magasan kiemelkedik az ellátási láncok megszakadása, egyúttal az alapanyag- és termékhiány, 21 százalékkal a második leggyakoribb negatív hatásként pedig a csökkenő kereslet jelent meg.

Egyes cégeknél a háború hatásaként jelentkezik a menekült munkavállalók alkalmazása vagy alkalmazásának szándéka (23 százalék),

valamint a kereslet növekedése is (11 százalék)

Kezd begyűrűzni a háború hatása

A következő félévben a megkérdezett cégek még nagyobb többsége, 96 százaléka számít valamilyen nehézségre a háború következtében. A GVI októberi konjunktúra felmérésének eredményeihez képest jelentősen nőtt a nyersanyagok és az energia áraitól (54 százalék), az anyaghiánytól (31 százalék), az árfolyamok alakulásától (23 százalék) és az ellátási láncok megszakadásától (21 százalék) tartó cégvezetők aránya, miközben némi csökkenés tapasztalható a munkaerőhiány (43 százalék) és a kereslethiány (17 százalék) kapcsán.

Az áprilisában megkérdezett vállalatok az előző félévi tapasztalataikhoz képest 11 százalékponttal magasabb arányban gondolják azt, hogy a következő hat hónapban a nyersanyag- és energiaárak és 9 százalékponttal nagyobb arányban, hogy az anyaghiány az üzleti tevékenységüket akadályozó tényezővé fog válni.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Majdnem minden céget érint a háború hatása bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az orosz kormány például a háború miatt a napokban betiltotta az Instagramot és a Facebookot is, azt követően, hogy a Meta több orosz propagandát terjesztő oldalt is lekapcsolt Európa szerte. A lekapcsolás híre azonban sorra rázta meg az orosz influencereket, akiknek a gyakorlatilag a közösségi oldalakból származott a bevételük jelentős része vagy akár az egésze. Persze most lehet azt mondani, hogy ez legyen a legnagyobb bajuk, meg mire fel ez a dráma, de a helyzet az, hogy azoknak az embereknek, akiknek a közösségi platformok termelték a havi betevőjüket, most nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

Könnyek között 

A több mint 23 millió Instagram követővel rendelkező valóságshow-sztár Olga Buzova például a múlt héten egy hétperces videót tett közzé az oldalán, melyben könnyek között beszélt arról: nem akarja elveszíteni az oldalát, nem akarja elveszíteni a követőit. „Nem félek elárulni, nem akarlak benneteket elveszteni. Nem tudom, mit hoz a jövő, egyszerűen nem tudom. Én itt megosztottam az életem, a munkám, a lelkem. Mindezt nem munkaként fogtam fel, ez a lelkem egy része. Úgy érzem, mintha a szívem nagy részét és az életemet vennék most el tőlem. Megyek, és folytatom a sírást” – mondta a felvételen Buzova, akinek az Instagram oldala mostanra már elérhetetlen. 

Másokat is megrázott a leállás híre

Az Insider szerint pedig nem csupán Buzova egyetlen, akit megrázott a leállás híre, ugyanis egy másik helyi tartalomgyártó egyenesen azt mondta: a tiltás miatt most a gyász első szakaszában van. „Azt gondoljátok, hogy nekem ez csak egy bevételi forrás?” – tette fel a kérdést a videójában a blogger, majd így folytatja: „Számomra ez az egész élet. Ez a lélek. Ez az egyetlen dolog, amivel felébredek, elalszom.” beszélt a felvételen zokogva a lány.

Tényleg ez most a legnagyobb probléma? 

Az influencerek kiborulásán nyilván sokan felháborodtak, pedig ha egy kicsit a dolgok mögé nézünk, akkor egyértelmű, hogy ez most számukra hatalmas érvágás. Gondoljunk csak bele, mi mit éreznénk, ha egyik napról a másikra megszűnne a fő bevételi forrásunk? Amiből magunkat vagy éppen a családunkat tartottuk el. A 21. század, a digitális forradalom magával hozta az új generációs munkákat, kitermelte az influencereket és lehet róluk jó vagy rossz a véleményünk, de abban mind egyet kell értsünk, hogy elveszíteni azt, amit szeretünk vagy amivel pénzt keresünk fájdalmas. 

Több milliót is érhet egy oldal 

Szabó András Csuti, aki már évek óta egy jól működő social media vállalatot vezet korábban elárulta, hatalmas károkat tud okozni egy több tízezres követő táborral rendelkező Insta-oldal elvesztése. „Egy 50-100 ezer követővel rendelkező Instagram-oldal több millió forintot érhet” – mondta a szakember még tavaly a Metropolnak, s bár nyilatkozatában akkor a hekkertámadások miatti elvesztésről beszélt, a képlet nagy eséllyel az orosz influencerek esetében is ugyanaz. Vagyis, több millió forintnak megfelelő összeget bukhatnak most azzal, hogy megszűnik a fő bevételi forrásuk. 

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Az orosz influencerek drámája: betiltották a Facebookot és az Instagramot bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy vállalat vezetésének ma már legalább annyira jártasnak kell lennie a geopolitikában, mint a kormányoknak. Ezt bizonyítja az ukrajnai háborús  helyzet is, amikor az országban jelen lévő cégeknek pillanatok alatt kellett meghoznia kulcsfontosságú döntéseket.

A multicégek ma már rutinszerűen értékelik a geopolitikai kockázatokat. Az Ukrajnában működő vállalatoknak is gyors lépéseket kellett tennie a munkavállalóik védelmében: vészhelyzeti terveket dolgoztak ki és aktiváltak, a helyi alkalmazottakkal tárgyaltak, létesítményeket zártak be pillanatok alatt és megszervezték az alkalmazottaik áthelyezését.

Néhány amerikai technológiai vállalat – köztük a Lyft, az Uber és a Wix – felajánlotta, hogy biztonságosabb régiókba helyezi át ukrán alkalmazottait. A Nestlé, a Coca-Cola és a Mondelez International pedig gyorsan bejelentette, hogy ideiglenesen bezárják a régióban lévő gyárakat, raktárakat és ellátási láncokat. Más gyártók, például a Nokia, a Cisco és a PepsiCo válságstábjai pedig azóta is napi kapcsolatban vannak az ukrán alkalmazottakkal, hogy további támogatást nyújtsanak nekik.

Hogyan készülnek fel a szervezetek a háború és más katasztrófák kiszámíthatatlan következményeire? 

A HR Brew a Harvard Egyetem két válságkezelési szakértőjét, Leonard Marcust és Eric McNultyt kérdezte ebben a témában. Marcus szerint a villámgyorsan végrehajtott vállalati intézkedések arra utalnak, hogy a multicégeknek pontos információik voltak a háború kirobbanásáról, és titkosszolgálati információik is voltak.
„Sok nagy globális vállalatnak van külön válságkezelő csapata, amelynek feladata az ukrajnai konfliktushoz hasonló helyzetek figyelemmel kísérése és a válságkezelési tervek kidolgozása” – mondja Marcus, aki szerint ezek a csapatok a vállalat minden részlegének szempontjait képviselik ha gyors döntést kell hozni, beleértve a felsővezetést, az IT-t, a HR-t és a gyártást is.
McNulty szerint pedig ezek a válságkezelő csapatok igyekszenek felkészülni a legrosszabb forgatókönyvre is annak érdekében, hogy például háború esetén gyorsan és jól kommunikáljanak, agilisak maradjanak, és biztonságban tudhassák az alkalmazottakat.

„A multicégek válságkezelő csapatainak sokat kell együtt tréningeznie annak érdekében, hogy közös szókincset használjanak és ugyanúgy gondolkodjanak a válsághelyzetről”

– mondta el McNulty, aki szerint a válságkezelés egyre inkább a cégvezetés részévé válik napjainkban. „Ez sokkal összetettebb, mint korábban volt, részben azért, mert az ellátási láncok valóban globálissá váltak sok különböző iparágban – ahogy a munkaerő is.” – tette hozzá kiemelve, hogy a távmunka tovább bonyolítja a képet azon vállalatok számára is, amelyek hagyományosan nem tekintik magukat globális cégeknek.

Ők korábban azt gondolták, hogy nem érinti őket a geopolitika, de mára a távmunka elterjedése miatt a világ minden tájáról foglalkoztathatnak embereket. Ebben a helyzetben ezeknek a cégeknek is fel kell tennie a kérdést, hogy biztosít-e az alkalmazottainak bármilyen segítséget, hogy kijusson egy adott országból, ha szükség van rá. 

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Válságmenedzsment háború idején bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Denis a háború előtt Kijevben távmunkában dolgozott, a hét első felében pénzváltót működtetett, a hét második felében futballügynökként dolgozott, profi labdarúgókat szerződtetett, menedzselt.

– Úgy terveztem, hogy a kiváló szervezeti menedzser leszek, engedéllyel rendelkező FIFA futballügynök. Büszkén vállaltam a labdarúgó világ minden kihívását, és azt is terveztem, hogy sikeres és boldog életet fogok élni. Azt vallottam: élvezd az élet minden pillanatát.

– Aztán megváltoztak az élet feltételei…

– Az életemet mindig a zárt, privát szférámban éltem. Talán az utóbbi hetekben tanultam meg, hogy a nyitottság fontos. Kapcsolódnom kell másokhoz, csatlakoznom kell a többiekhez. A történtek hozadéka, hogy beengedek a világomba más embereket, és elmondom a véleményemet is. Segítek mindenkinek, aki a környezetemben van, önkénteskedtem helyi szervezeteknél. Nincs sok barátom, de aki van, azzal sok éve tart a kapcsolat.

A bombázások bár megrémítették őket, nem volt számukra evidens, hogy elhagyják az országot. A döntést a kisfiúk miatt hozták meg.

– Nem volt könnyű dönteni a menekülés mellett. A párom és én nem egyformán gondolkodtunk erről.  Ő nem állt készen az átköltözésre, de én igen. Féltem az orosz támadásoktól és a bombáktól, amik a házunktól pár kilométerre robbantak. Amikor a párom észrevette, hogy a fiunkat traumatizálja az orosz bombatámadás, ő is a migráció mellett döntött. Nagyon nehéz volt.

– Mennyire volt választási lehetőség Magyarország, és volt-e egyáltalán választási lehetőség?

– Akkor nem maradt más, csak az, hogy biztonságban tudjuk a családot, védjük magunkat a brutális támadással szemben. Rengeteg civil meghalt. És nem volt választás – Magyarország volt az út.

– Múlt időben fogalmaz. Ma már van más opció?

– Igen. Már tudok gondolkodni. Egyelőre Budapesten vagyunk, és adminisztrációs ügyeket intézünk egy ideig. A cél, hogy Írországba vagy Németországba jussunk. Bárhol is élek, az feladatom, hogy dolgozzak, végezzem a feladatom, építsem a karrieremet. Jelenleg van egy fiatal focista ügyfelem, az ő életét és munkáját segítem. Innen építkezem.

– Mi a fontos még az építkezésénél?

– Most az alapok vannak csak meg. Angolul jól beszélek. Olyan munkát keresek, ami biztosítja az alapmegélhetést, amivel tudom biztosítani a fiam oktatását. Egyelőre olcsó lakhatást és megélhetést kell keresnem, és a sporton tartom a szemem egyfolytában, meg a futball közösségen.

– Mennyire fontos szempont a szakmai út folytatása?

 – Az élet brutális, kegyetlen és tele van bizonytalansággal. De emiatt szeretjük. Ha nem lenne benne ennyi kihívás, nem lenne ilyen lenyűgöző. Pillanatnyilag a nyugalmat vágyom. Amint az megvan, és képes leszek fókuszálni, folytatom a szakmai utat.

– Mi a motiváció?

– A fiam taníttatása és a magam fejlődése. Olyan munkát keresek, amivel garantálni tudom a gyerekem biztonságát, tanulását. Emellett az is lényeges, hogy magamat képezzem, hogy lépést tartsak. Én is tanulni szeretnék még. Az irány pedig az emberierőforrás-menedzsment és a marketing.

– Lát maga előtt konkrét utakat, lehetőségeket?

– Nem. Csak azt tudom, hogy nyitott vagyok minden újra. Arra is, hogy olyan munkát végezzek, amit korábban nem. Minden jöhet már. A jelenlegi konfliktushelyzetben a tervezés bonyolult. Próbálkozom Forex kereskedéssel, abból jön most valami csekély bevétel.

– Önnek van már migrációs tapasztalata. Lehet abból profitálni ebben a helyzetben?

– Igen, volt már migrációs tapasztalatom Afrikán belül. A Benini Köztársaságban és Dél-Afrikában is voltam tanulmányok miatt. Nagyon nehéz volt. Idegengyűlölettel és a külföldiek elleni támadások sokaságával találkoztam. De más a szakma kérdése. Nem hiszem, hogy az nagyon számít, hogy éppen hol vagyok. Ez nem hat a tudásomra, nem csorbítja. Ugyanakkor igaz, hogy nyitott vagyok arra, hogy bárhol vagyok, megtanuljam azokat a dolgokat, amelyek ott, az adott helyen fontosak az élethez.

– És mi lesz, ha nem sikerül Írország vagy Németország?

– Egy számít most. Le kell telepednünk valahol a családommal. És meg kell találnunk a lelki békét. Minden csak ezután.

Szerző: G.G.

A Így íródik át az élet, ha a háború közbeszól… bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Talán már attól megkönnyebbülünk, ha leszögezzük: egy történelmi világjárvány után és az Ukrajnában zajló véres háború közben nem valószínű, hogy életünk legtermékenyebb időszakát éljük és nem is szabad azzal stresszelni magunkat, hogy mindenáron produktívak legyünk. Mindenesetre összegyűjtöttünk néhány tippet, hogy a kihívást jelentő körülmények között is a lehető legjobban teljesíthessük munkahelyi kötelezettségeinket.

Szánjunk időt magunkra és a legfontosabb szükségleteinkre

Ilyen stresszes időszakban még fontosabb, hogy odafigyeljünk az olyan alapvető dolgokra, mint a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az egészséges táplálkozás és a testmozgás. Lelkileg pedig tudatosítsuk azt, hogy senki sem működik 100 százalékos teljes kapacitással, elég ha a tőlünk telhető legjobbat tesszük.

Tűzzünk ki konkrét célokat a homályos jelszavak helyett

Gordon Logan, a Vanderbilt Egyetem pszichológia professzora szerint a konkrét célok kitűzése segíthet a stressz és a szorongás leküzdésében. Ahelyett, hogy azt mantrázzuk magunknak, hogy „koncentrálj” vagy „legyél produktív”, döntsük el, hogy pontosan mit akarunk tenni. Például, hogy 30 percig egyfolytában egy feladaton dolgozok, vagy hogy a nap végéig megírok egy bizonyos számú szót. Ha van egy konkrét célunk, az segíthet abban, hogy vissza irányítsuk magunkat a feladathoz, amikor az elménk elkalandozik.

Egyszerre csak egy dolgot csinálj!

Ha nehezen tudunk koncentrálni, előnyös lehet, ha minden energiánkat egyetlen feladatra fordítjuk. Ez azt jelenti, hogy ellen kell állni annak a kényszernek, hogy oda-vissza váltogassunk a Facebook, az Instagram, a híroldalak és a munka között. A nap folyamán meghatározott időpontokban olvassuk a híreket és csekkoljuk a Facebook idővonalát. Ez nem csak a koncentrációban segít, de a stresszt is enyhítheti egy kicsit.

A külső „zaj” minimalizálása

A zavaró tényezők sokféle formában jelentkeznek, de a fő bűnösök gyakran az e-mailek, a telefonhívások és a közösségi média. Ha megtehetjük, állítsuk a telefont repülőgépes üzemmódba, kapcsoljuk ki az e-mail értesítéseket, és egyszerűen tartózkodjunk néhány órán át az internetezéstől. Ha beütemezünk egy meghatározott időpontot az e-mailek ellenőrzésére, a hívások megválaszolására és a közösségi média átfutására, az segíthet abban, hogy a terv szerint haladjunk a munkával.

Kényeztessük magunkat apró jutalmakkal

Saját magunk ösztönzése különösen fontos akkor, ha home office-ban dolgozunk, mert ilyenkor könnyen elsiklunk az elismerés érzése felett. Ha jutalmat adsz magadnak a jól végzett munkáért, könnyebben teljesítesz. Engedjünk meg magunknak olyan apró „jutalmakat”, mint egy rövid séta, pár oldalnyi olvasás, vagy egy baráti beszélgetés. Nagyobb feladatok elvégzése után pedig nagyobb jutalmat tűzzünk ki, mint például egy éttermi vacsora, vagy egy hétvégi kiruccanás.

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Hogyan koncentráljunk a munkára, amikor „a világ beteg”? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Persze mindez számos kérdést felvet, hiszen a nagyvállalatok kivonulásával, leállásával rengeteg munkahely is megszűnik. Ennek ellenére kétélű dolog mindez, hiszen nyilvánvalóan a háborús konfliktusban az Ukrajna iránti szolidaritás is közrejátszik a vállalatok döntésében, de ha racionális értelemben közelítjük meg a kérdést, akkor máris egészen más értelmet nyer minden.

Nyilván egy ország felsővezetőinek a döntései miatt nem a civileket, az átlag munkavállalót – ráadásul a vállalatok kivonulása, leállása több százezer embert érint – kellene büntetni, de a helyzet az, hogy nem is erről van igazán szó. A szankciók miatt ugyanis könnyedén előfordulhat, hogy a cégek nem tudnak elszámolni, így problémássá válik mind a gyártás, mind pedig az értékesítés. Cikkünkben most sorra vesszük azokat a nagyvállalatokat, akik a bezárás lehetősége mellett döntöttek.

Az IKEA

Az IKEA már napokkal ezelőtt bejelentette, hogy Oroszország-szerte, ideiglenesen ugyan, de mint a 17 üzletét bezárja. Az oroszországi működés szüneteltetéséről szóló döntés mintegy 15 ezer alkalmazottat érint, azonban a vállalat úgy határozott, hogy az elkövetkezendő három hónapban a dolgozók még biztosan megkapják majd a fizetésüket, a leállás ellenére is.

Az Apple is búcsút int

Az Apple, a Xiaomi, és a Sony, az Asos, a Dell is úgy döntött, hogy visszatartják az országba érkező megrendeléseiket. Sőt, az Apple közleményében azt írta aggódnak az Ukrajnában zajló orosz támadás miatt, és kiállnak azok mellett, akik az erőszak következtében most szenvednek. Valamint így fogalmaztak: “Támogatjuk a humanitárius erőfeszítéseket, segítséget nyújtunk a menekültválság idején, és mindent megteszünk, hogy támogassuk a csapatainkat a régióban.”

Az autógyártók sem maradnak

A napokban a Volkswagen-csoport is bejelentette, további értesítésig leállítja a járműveinek a gyártását Oroszországban, valamint a jármű exportot is beszüntették. Ezen túlmenően a Ford autógyártó is felfüggesztette a tevékenységét, de a General Motors, a Jaguar Land Rover, a Reanult, a Suzuki, a Honda, valamint a Mazda is így döntött.

Viszlát divatipar

A Spanyol Inditex divatáru-kiskereskedő még a múlt héten állította le a kereskedelmet Oroszországban, és bezárta mind az 502 üzletét, valamint leállította az online értékesítést is. A vállalatcsoport része a Zara, a Pull & Bear, Massimo Dutti, Bershka, Stradivarius, Oysho, Zara Home és Uterqüe. A bezárások 9000 alkalmazottat érintenek, azonban a vállalat azt közölte, hogy a munkavállalók támogatására készülnek, de, hogy ez pontosan mit is jelent, arról egyelőre nincsenek információk. Az Inditex közleményében így fogalmazott: “A jelenlegi körülmények között az Inditex nem tudja garantálni a működés és a kereskedelmi feltételek folyamatosságát Oroszországban, így ideiglenesen felfüggeszti a tevékenységét.”

Egymásnak adják a kilincset

A divatipari cégek egyébként egymás adják a kilincset, már ami az oroszországi bezárásokat illeti, ugyanis felfüggesztette a tevékenységét a H&M, a Nike, valamint a Burberry is. Az ő példájukat pedig a Kering francia luxuscsoport is követi, akik számos márka, úgy, mint a Gucci, a Yves Saint Laurent, a Bottega Veneta, a Balenciaga, a Boucheron és az Alexander McQueen tulajdonosai. a Kering amellett, hogy az országból való kivonulás mellett döntött, jelentős mennyiségű adományt is küld a menekültek részére.

McDonald’s sincs többé

A McDonald’s szintén a napokban jelentette be, hogy ideiglenesen minden éttermét bezárja Oroszországban. Az gyorsétteremlánc csakúgy, mint a világ számos pontján nagyon népszerű az országban, a bezárás mintegy 850 üzletet és 62000 alkalmazottat érint. “Lehetetlen megjósolni, hogy mikor nyithatjuk meg újra éttermeinket Oroszországban” – mondta a McDonald’s vezérigazgatója, Chris Kempczinski.

A Starbucks is így döntött

A Starbucks vezérigazgatója is tudatta az alkalmazottakkal, hogy minden üzleti tevékenységet felfüggesztenek Oroszországban. A cég közel 2000 munkavállalót foglalkoztat, a vezérigazgató közlése szerint a most bajba került dolgozóknak, akiknek a megélhetése a Starbuckstól függ, támogatásban részesülnek.

Persze a fentieken túl még számos cég döntött hasonlóképpen, s bár úgy tűnik több vállalat is igyekszik a most nehéz helyzetbe került munkavállalóit támogatni, azért annyi bizonyos, hogy több százezer ember megélhetése került veszélybe, végső megoldásra pedig addig, amíg a háborús események zajlanak, nincs kilátás.

Források: CNN, The Guardian, Euronews

Szerző: G.P.

Fotó:

A Bezárások, szankciók – mi lesz az orosz munkavállalókkal? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A forint már a múlt héten jelentős gyengülés mutatott, de az igazi lejtmenet hétfőn délelőtt kezdődött, amikor is valamivel 10 óra után az euró árfolyama megütötte a 400 forintos határt, s aminek hatására az ország lakosságának nagy része egy emberként sóhajtott fel, korántsem pozitív értelemben. Ez a 400 forint ugyanis már az átlagemberek ingerküszöbét is elérte, most pedig mindenki azt találgatja, hol lesz majd ennek a zuhanásnak a vége. Persze most jogosan merül fel több kérdés is: Mit is jelent ez az átlagemberre nézve? Mennyire befolyásolja az életünket a forint folyamatos gyengülése? Érezhető-e ennek a hatása a mindennapokban? Befolyással van-e a megtakarításainkra vagy arra, hogy a forintban kapjuk a fizetésünket? Ezekre a kérdésekre kerestük ezúttal a választ, Gulyás Gábor, független pénzügyi vezetővel.

Mi lehet a forintgyengülés oka?

A jelenlegi zuhanást egyértelműen a szomszédunkban dúló háborús helyzetnek tudják be a szakértők, még annak ellenére is, hogy az utóbbi években sem teljesített kiválóan a forint. A lengyel zlotyi, valamint a cseh korona is gyengülést mutatott, de messze a forint a leginkább alulteljesítő deviza. A forint folyamatos romlását sajnos az átlagember is megérzi, a kérdés csupán az, hogy mekkora mértékben.

Mi lesz így a megtakarításokkal?

Gulyás Gábor, független pénzügyi szakértő ennek kapcsán azt mondja, a megtakarításokra alapvetően nincs kihatással a 400-as euró. “Ha a megtakarítási célú szerződéseket nézzük, azokra egyfelől azért nincs kihatással a forint gyengülése, mert nem forintban vannak nyilvántartva a pénzek. Továbbá ezek a szerződések közép, valamint hosszútávúak, vagyis minimum 10-15 év amíg ezek futnak, ezért nem lesz, nem lehet a forint gyengülésének számottevő hatása rájuk. Sőt, ha valaki együtt dolgozik egy profi szakemberrel, akkor az még ebből a helyzetből akár profitálni is tud.”

A szakember kiemeli, hogy a profi szerződéseknél egy egészen komoly társaság, csapat ül a vagyonkezelőknél, illetve a biztosítótársaságoknál is, azért  hogy ezeket a portfóliókat megfelelően kezeljék, valamint megadják a helyes válaszokat a piaci változásokra. Persze mint mondja, az már most világos, ha a forint tartósan 400 forinton, vagy ahhoz közel áll, akkor az árak bizony elkezdenek kilőni, de ez elsősorban nem a megtakarításokat, hanem a mindennapokat érinti majd.

Jó ötlet most elkezdeni gyarapítani a megtakarításainkat?

A pénzügyi szakember kérdésünkre elmondta, hogy akár jó ötlet is lehet, ha most kezdünk bele egy hosszabb távú megtakarításba vagy befektetésbe, ezzel is biztonságba helyezve a pénzünket. Pláne, ha rendelkezésünkre áll egy nagyobb összeg, ami felett felelősséggel szeretnénk rendelkezni. Ennek kapcsán azonban azt mondja, nagyon fontos, hogy mennyire gondolkodunk előre, ezeknek a lépéseknek ugyanis rövid távon nagyon nagy a rizikófaktora.

Baj lehet, hogy forintban kapjuk a fizetésünket?

Gulyás Gábor a forintban utalt fizetésekről is beszélt. Szerinte ez “csak” azért fontos, mert az euró árfolyamának növekedése, ezzel egyidejűleg pedig a forint romlása az átlag hétköznapokon lesz igazán érzékelhető, hiszen csökken a vásárlóerő. Röviden: napról napra csökken a pénzünk értéke. Csakhogy egy konkrét példát említsünk az üzemanyagok nagykereskedelmi ára több mint 40 forintot ugrott, ezt szinte biztos, hogy felhasználói szinten is hamarosan érzékelni fogjuk.

Az, hogy a forint gyengülését mi állíthatja meg, egyelőre nem látszik világosan. Persze a háborús helyzet enyhülése javulást hozhat, ám a mostani események tükrében, erre most még nincs kilátás. A pénzügyi szakember összességében azt mondja, egy ilyen instabil helyzetben, mint amilyen a jelenlegi, az a legszerencsésebb megoldás, ha az ember több lábon áll. A megtakarítások, befektetések megfelelő alternatívák lehetnek azok számára, akik szeretnék a pénzük értékét hosszútávon megőrizni, s akár ebből profitálni is.

Szerző: G.P.

Fotó: Envato

A 400 forintos euró – ahogy az átlagembert érinti bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.