Magyarországon nagyon sokan diploma után is olyan munkát végeznek, amely alacsonyabb képzettséget igényel, mint amire valójában képesek. Egy 2023-as OECD-felmérés szerint a foglalkoztatottak mintegy 24-25%-a úgy dolgozik, hogy végzetségük bőven meghaladja azt a képzettségi szintet, amelyet a munkája megkíván. Ez a fajta foglalkoztatás a pályakezdő fiatalok és a vidéki régiók esetében okozhat problémákat. Ennek hátterében az anyagi elmaradás, a szakmai fejlődés hiánya és motivációvesztés állhat.

Ugyanakkor a felmérés arra is rávilágít, hogy azok, akik túlképzettek, átlagosan 15%-kal alacsonyabb bért kapnak, mint azok, akik hasonló képzettséggel, de szakmailag illeszkedő állásban dolgoznak.

Ugyan sok magyar fiatal tanul felsőoktatási intézményben – a KSH adatai szerint a 25-34 évesek esetében ez 30,1% –, hazánkban még mindig jelentősen kisebb a 45%-os EU-s célkitűzéshez képest.

Hatás

Sok diplomás nem dolgozik olyan pozícióban, amely megfelel a képzettségének. Ha pedig valaki a képzettségénél alacsonyabb feladatokat végez, az átlagbérben is mérhető. Ez azt jelenti, hogy anyagi szempontból sem mindegy, hogy valaki illeszkedő vagy alulképzett munkát végez.

Figyelembe kell venni azt is, hogy sok, még felsőoktatási tanulmányait folytató kényszerül dolgozni. Ráadásul akár kisebb képzettséget igénylő pozíciókat is elvállalnak. Ennek oka nemcsak a pénz lehet, hanem a tapasztalatszerzés is.

Nagy eltérés van budapesti és vidéki régiók között foglalkoztatás terén. A fővárosban sokkal nagyobb arányban találunk képzett munkaerőt és képességnek, végzetségnek megfelelő munkakört. Vidéken azonban kevesebb a magas képzettségű dolgozó, kevesebb az ahhoz illeszkedő munkahely, így ott kényszerű lehet, hogy a diplomások alulképzettséget igénylő munkát vállalnak.

Nem minden esetben negatív az alacsonyabb szakképzettség szerinti munka elvállalása. Az élet ugyanis hozhat olyan helyzetet, amely során meg kell ragadni minden lehetőséget, ha az anyagi stabilitást jelent. Valamint ki lehet használni az abból fakadó kapcsolati hálózat bővítését, új készségeket lehet elsajátítani, gyakorlati tapasztalatokkal bővülhet a repertoár és arra is jó lehet, hogy más státuszokban is kipróbálja magát az ember.

Ellenhatás

Ha nálunk is terjed az alulképzettségű állások vállalása a magasan kvalifikált munkavállalók körében, akkor számolni kell azzal, hogy az egyéni szakmai tudás és képesség megreked, nem fejlődik tovább. A gyakorlati tapasztalat elmarad egy idő után a szakterületen elvárttól. Ez késleltetheti az előrelépést, de akár visszahúzó hatása is lehet.

Azok a fiatal szakemberek, akik távmunkában képesek munkát vállalni azok foglalkoztatás szempontjából versenyképesebbek lehetnek a helyi diplomásokkal szemben.

A diploma presztízsértéke csökkenhet akkor, ha sok felsőfokú végzettséggel rendelkező vállal nem ahhoz illeszkedő munkát. Ezáltal is torzulhat a bérek és a státuszok elvárásai. Mindez az egyénre is visszahat, ugyanis a képzettségnek nem megfelelő munka alacsonyabb önmegvalósítási lehetőséggel és elismeréssel járhat, ami a motiváció csökkenését, esetleg kiégést eredményezheti.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Szakképzettség alatti foglalkoztatás trend, ami itthon is divat bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kommunikációs készség tényleg kell

A hatékony kommunikáció túlmutat azon, hogy valaki jól tud beszélni. Szükség van az aktív hallgatásra és a gondolatok világos közvetítésére is. Természetesen ez a készség is fejleszthető. Sőt, akár a tükör előtt is gyakorolhatsz egy nagyobb prezentáció előtt.

Az empátia

Mások nézőpontjának megértése elengedhetetlen skill, különösen akkor, ha valaki jó vezetővé szeretne válni. Az empátia elősegíti a bizalmat, fokozza az együttműködést és javítja a munkahelyi kultúrát. Éppen ezért egy nehéz napon is mindig gondolj arra, hogy tisztelettel kell beszélned másokkal. A nonverbális kommunikációra pedig szintén figyelj oda.

Az alkalmazkodóképesség

Főleg a mai rohanó világban mindig változnak körülöttünk a dolgok, éppen ezért fontos, hogy minél inkább tudjunk alkalmazkodni. A munkáltatók azt értékelik, ha azt látják, hogy az alkalmazottaik nem félnek a kihívásoktól, valamint leleményesek, ha egy nagyobb problémával találják szemben magukat.

A csapatmunka

A történelem tapasztalatai is megmutatják, hogy általában a sikerhez több ember kell. Éppen ezért a munkáltatók jobban preferálják azokat a munkavállalókat, akik képesek jól kijönni a kollégákkal, és nem csak egyénileg gondolkodnak. A legfontosabb dolog, amit megtehetsz, hogy a munkahelyeden megpróbálsz minél inkább a közös célokra fókuszálni, valamint elengedhetetlen az is, hogy mások sikereinek is tudj örülni.

Az érzelmi intelligencia is egy fontos készség

Az érzelmi intelligencia azt a képességet jelenti, hogy megérted és képes vagy kezelni a saját érzelmeidet. Emellett pedig tudod, hogyan ismerd fel azt, hogy mások mit éreznek. Manapság már sok helyen az EQ többet számít, mint az IQ-szint, ugyanis ez tényleg rendkívül fontos része a sikernek. Szeretnéd tudni, hogyan lehetsz jobb? Nos, gyakorold azt, hogyan tudsz minél inkább együtt érezni másokkal, de az olyan önszabályozási technikákat is jó ismerni, mint például a mély és lassú lélegzetek, ha nyugalomra van szükséged.

Forrás: Medium

Kiemelt kép: Freepik

A 5 fontos készség, ami ma már többet számít a diplománál a munkaerőpiacon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy év, amelyről sokan azt gondolják, hogy csak szünet, ám ennél sokkal több. Nem ritka jelenség az úgynevezett gap év. Egy kis – vagy nagyobb, egyéntől és lehetőségektől függően – szünet. Eredetileg ez az időszak a gimnázium és a felsőoktatási intézményi oktatás közti egy éves szünetet jelenti, ám kiterjedtebb is lehet. A diplomák megszerzése közti szüneteket is jelzi vagy akár a karrier közbe is beiktatható. Egy kis szusszanás egy újabb nagy menet előtt, amelyet sokan utazásra, új élmények gyűjtésére, önismeret fejlesztésére használnak ki.

Szünet beiktatása

Sok fiatal választja a gap évet a középiskola befejezése után. Az okok között szerepel a túlterheltség, a fáradtság, a tapasztalatszerzés igénye, a tudatosabb pályaválasztás reménye. Ugyanakkor nem ritka az sem, hogy egyes egyetemeken ösztöndíjas gap év programot (például az Erasmus+ keretén belül működő DiscoverEU) vehetnek igénybe a hallgatók azért, hogy a fáradtság enyhüljön, de a motiváció megmaradjon. Ez lehetőséget kínál a regenerálódásra, a fáradtság enyhítésére, az új célok megtalálására.

A szünet nemcsak a tanulmányok idejére értelmezhető. Van, aki a tanulmányai és a karrierje közé iktatja be. Azért is lehet előnyös, mert tökéletes terep a tapasztalásra, a magabiztosság erősítésére. Mindezt az iskolapadon kívüli tanulás biztosítja, amely felüdülést jelenthet. A monotonitás megszakításával helyet kaphat a kreatív feltöltődés.

A gap év fő előnyei

Nincs általános előírás a szünet eltöltésének módjára és minőségére, de aki ügyes, az a maga fejlődése érdekében maximálisan kihasználja ezt az időszakot. Van, aki utazik és közben új helyeket, kultúrát fedez fel. Egy hatalmas életérzés uralkodhat el a szünetelőn, méghozzá a szabadságé.

A gap év nem azt jelenti, hogy semmi nem történik, és csupán a láblógatásról szól. Fel lehet használni az önéletrajz frissítésére, az önállósodásra, új barátságok születésére. Érzelmi és szellemi regenerálódás szakaszaként is felfogható és amikor visszatérnek az iskolapadba vagy a munka világába, akkor jobb eredményeket produkálhatnak. A szünet tényleg nem csak semmittevés, ugyanis az is költséges „mulatság”, vagyis a munka világában is kipróbálja magát, hogy pénzt, gyakorlatot és tapasztalatot szerezzen az üresjárat ideje alatt.

A szünet kihívásai

A sok-sok előny mellett nem szabad elmenni amellett sem, hogy ha ténylegesen csak pihenésre akar valaki koncentrálni a gap éve alatt, akkor számolni kell a költségekkel, a pénzügyi terhekkel.

A nyüzsgő egyetemi élet vagy a munkahelyi környezet után akár az elszigeteltség vagy a magány érzésével is szembesülhet. Csökkenhet a motiváció és nehezebbé válhat a tervezés, de ez is a tapasztalás része.

A gap év egyszerre lehet szünet és befektetés a jövőre nézve. Egy életszakasz, amely élettapasztalatot, személyes és szakmai fejlődést kínál.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása:

A Karrierút két diploma között, avagy megéri a szünet? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Híres emberek, akik diploma nélkül lettek sikeresek

• Richard Branson – A Virgin Group alapítója 16 évesen kezdett vállalkozni, és egyetemi végzettség nélkül épített fel egy világhírű céget.
• Bill Gates – A Microsoft alapítója otthagyta a Harvard Egyetemet, hogy a saját vállalkozására fókuszáljon, ami végül a világ egyik legértékesebb vállalatává vált.
• Steve Jobs – Az Apple alapítója szintén nem szerzett diplomát, hanem kreativitásával és innovációjával forradalmasította a technológiai ipart.
• Evan Williams – A Twitter és a Blogger megalkotója középiskolai tanulmányait sem fejezte be, mégis meghatározó alakja lett a digitális világnak.
• Mark Zuckerberg – A Facebook alapítója otthagyta a Harvardot, hogy teljes figyelmét a közösségi hálózat építésére fordítsa.
• Larry Ellison – Az Oracle alapítója nem fejezte be egyetemi tanulmányait, mégis egy globális informatikai vállalatot hozott létre.

Mi kell a sikerhez, ha nincs diploma?

A fenti példák nem azt jelentik, hogy az oktatás vagy a diploma haszontalan lenne, hanem azt, hogy a sikerhez más tényezők is hozzájárulnak:

• Kitartás és kemény munka – Az igazán sikeres emberek nem félnek a kihívásoktól és folyamatosan tanulnak, fejlődnek.
• Vállalkozói szellem – Az önállóság, a kockázatvállalás és az új lehetőségek keresése kulcsfontosságú.
• Kapcsolatok és tanulás a tapasztalatból – Egy mentor vagy egy jó csapat rengeteget segíthet az előrelépésben.
• Önfejlesztés – Az online kurzusok, könyvek és workshopok is lehetőséget adnak a fejlődésre.

Konklúzió

Bár egy diploma sok esetben megkönnyítheti a karrierépítést, önmagában nem garantálja a sikert. Ha valaki kellően elszánt, tanulékony és nyitott az új lehetőségekre, akkor végzettség nélkül is kiemelkedő eredményeket érhet el.

Olvass még több inspiráló karriertörténetet a Karrier Trend oldalán! ➡️ karriertrend.hu

A Diploma nélkül is lehet sikeres karriert építeni? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A keresztféléves képzést végzők mostanában kapták kezükbe diplomájukat és egy újabb nagy feladattal találhatják szembe magukat. Hogyan tovább? A szaktudással frissen felvértezettek nagy elánnal és elszántsággal indulhatnak neki az álláskeresésének és karrierépítésnek, de már most érdemes arra felkészülni, hogy még ennél is többre van szükség.

A Deloitte jelentése szerint a millenniumi és a Z generáció nem érzi magát biztonságban anyagilag, sokan közülük egyik fizetéstől a másikig élnek. Céltudatos nemzedékekről van szó, akik inkább visszautasítanak egy ajánlatot, ha az nem igazodik a saját meggyőződésükhöz. Prioritásaik közé tartozik a fenntarthatóság, komoly lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ökológiai lábnyomuk minél kisebb legyen. Mindkét generáció hisz abban, hogy a technológia hatással lesz a munkájukra és pozitívan befolyásolja a munka-magánélet egyensúlyát. Azt már tudjuk, hogy milyenek a már munkaképes pályakezdők, de vajon mire van még szükségük a diplomán kívül?

Az első lépések

A diploma megszerzése után sok fiatal szembesül azzal a kihívással, amelyet álláskeresésnek hívnak. Aztán ott van még az állásinterjú, amelyre senki sem készíti fel őket. A siker kulcsa ugyanis nemcsak a professzionális önéletrajzban rejlik, hanem a tudatos tervezésben, kitartásban és a megfelelő felkészülésben is.

Kutakodás

Az első lépések egyike az üres álláshelyek felkutatása. Az állásportálok kiváló kiindulópontok, amely felületeken érdemes friss adatokkal ellátott profilt készíteni. A LinkedIn profil optimalizálása is hasonlóan szükséges lehet, és érdemes alumni programokon is megjelenni. Sok vállalatnál van gyakorlati és pályakezdő pozíció, ahol szakmai tapasztalatra lehet szert tenni. Tavasszal számos állásbörze várja a pályakezdőket, a karrierváltókat és az érdeklődőket is.

Szakmai

A keresgélés után az önéletrajz összeállítása a következő tennivaló. Egy pályakezdő önéletrajza ne legyen egy oldalnál hosszabb, valamint az legyen tömör és átlátható (erről bővebben ITT olvashatsz). Tartalmazza azokat a kulcsszavakat, amelyek az álláshirdetésben is szerepelnek és így nagyobb az esélye, hogy fennmarad a ATS rostáján. Ne maradjon le a szintén pozícióhoz igazított motivációs levél és a kísérő levél sem a jelentkezés során.

Személyesen

Amennyiben az önéletrajz és a motivációs levél elnyeri a munkaadó tetszését, úgy az állásinterjú következik. Az adott vállalat honlapjának átböngészésével tájékozódni lehet annak küldetéséről, a legfrissebb hírekről. Mentálisan is készülni kell erre a feladatra. Fontos a megjelenés, az első benyomás, ezért az öltözködésre és a viselkedésre nagy hangsúlyt kell fektetni.

Mindezek után

Egy rövid, udvarias üzenet írása arra lehet jó, hogy a jelentkező megköszönje az interjú lehetőségét és ezáltal megerősíthető az érdeklődés a pozíció iránt. Ez nem jelenti azt, hogy egyenes az út a felvételig.

A pakliban benne van az is, hogy nem veszik fel. Ebben az esetben érdemes átgondolni, hogy mit lehetett volna jobban csinálni. Ez segíti a fejlődést a következő alkalomra.

Szupererő is kell?

Bizonyos tekintetben szupererőnek tekinthető, ha a pályakezdők rendelkeznek olyan készségekkel, amelyeket szükségessé tesz a gyorsan változó technológiai és üzleti környezet is.

Hard skillek

A hard skillek – mérhető és meglévő készségek – közül keresett a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén való jártasság. A mai világban idegen nyelv ismerte nélkül nehéz boldogulni, ugyanakkor jól jöhet, ha valaki rendelkezik a programozási nyelvek ismeretével (Java, Python). Nem árt, ha van némi rálátás a grafikai tervezésre és az ehhez szükséges programok (Photoshop) kezelése sem idegen. Jól jöhet a kiberbiztonsági ismeret, az adatok kezelése és elemzése is előnyhöz juttatja a jelentkezőket. Manapság már alapfeltétel a jogosítvány megléte és az sem hátrány, ha bizonyos mértékű műszaki ismerettel is rendelkeznek a pályakezdők. Előnyös lehet a digitális marketingben való jártasság, a tartalomgyártás és -szerkesztése, valamint a könyvelési és adózási ismerek.

Soft skillek

A digitális kompetenciák mellett szükséges lehet az olyan soft skillek – azaz interperszonális készségek – megléte, mint a konfliktuskezelés, az önbizalom, a döntéshozás felvállalása, a tolerancia, az alkalmazkodóképesség, az élethosszig tartó tanulás. A mindennapi életben és a munkában egyaránt fontos szerepet tölt be a kommunikáció, annak minősége pedig komoly előnyökhöz is juttathatja az embert. Ezek megléte vagy sem nagyban befolyásolhatja a munka sikerességét, a karrierépítést.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Pályakezdők útmutatója: az iskolapadból a munka világába bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Vannak olyan diplomák, amelyeket jobbnak tartanak a többinél, ezek birtokában több állásajánlat közül válogathatunk, vagy nagyobb az esélyünk arra, hogy fényes karriert fussunk be. Például manapság egy szoftvermérnöki vagy orvosi diploma a legjobban fizetett állásokat nyitja meg számunkra világszerte a globális munkaerőpiacon.

Mitől lesz haszontalan egy diploma?

A munkaerőpiacon a legalacsonyabb presztízzsel rendelkező diplomákat általában olyan mérőszámokhoz kötik, mint az adott diplomával rendelkezők munkanélküliségi rátája, vagy a lehetőségek hiánya. Néhány ilyen haszontalan diploma a legkönnyebb szakokon van. Sokan nem is tudják felmérni, hogy gyakorlatilag feleslegesen járnak a felsőoktatásba, csak a könnyen megszerezhető diploma ígérete csábítja őket. Lehet kényszerpálya is egy ilyen választás, például ha valaki tudja, hogy magának kell kifizetnie a tandíjat és ehhez dolgoznia kell, így olyan szakot választ, amit munka mellett is biztosan el tud majd végezni.

Ezek ma a leghaszontalanabb diplomák a világban 

A legtöbb ilyen listán általában első helyen szerepelnek a Public Relations és marketing szakterülettel kapcsolatos diplomák. Még mindig sokan hiszik azt, hogy ez egy rangos diploma, de világszerte számolnak be arról, hogy nagyon magas az ilyen diplomával rendelkezők körében a munkanélküliség. Ma már az, aki naprakész akar lenni a PR és az online marketing világában, online tanfolyamok segítségével szerzi meg, vagy bővíti tudását. Ha mégis rendelkezel ilyen diplomával, akkor érdemes a keresőoptimalizálással kapcsolatos tudásodat bővíteni. Számos SEO és PPC tanfolyam közül válogathatsz, amelyek gyakorlati példákkal képzik a résztvevőket.

Hasonlóan népszerű ám sokszor haszontalan a turizmus és vendéglátás diploma. Az ilyen végzettségű diplomások közül is sokan mondják azt, hogy nem sok haszna volt a papír megszerzésének, még akkor is, ha a turisztikai ágazatban találunk jól fizető állásokat is. 

Kommunikáció és nemzetközi tanulmányok

A kommunikáció szakot végzettek is hasonló cipőben járnak. A kommunikáció széles területet ölel fel, és nem minden szempontból haszontalan diploma, de más szakokkal is betölthetőek azok a munkakörök, ahová a kommunikáció szakot végzettek pályázhatnak és ez teszi a főiskolai diplomát haszontalanná. 

A tanári diploma nem csak Magyarországon jelent egyet a csekély anyagi megbecsüléssel, a világ számos országában sorolják a „haszontalan” diplomák közé. Ennek ellenére kialakulhat túlkínálat is, például az USA-ban, ahol rengeteg magán-oktatási intézmény van, az itt dolgozók körében csökkenő munkanélküliség tapasztalható.

Hasonlóan alacsony presztízsű a világban a nemzetközi tanulmányok szak. Helyette inkább a szociológia szakot javasolják, mert nagyjából hasonló tantárgyakból kell vizsgáznia a hallgatóknak, de ez utóbbi szak nagyobb presztízsű és jobb lehetőségeket kínál. 

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Ezek a diplomák érik a legkevesebbet bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A diploma fontosságának elemzésekor szét kell szálaznunk a kérdést, hogy valódi válaszokat kapjunk. Az, hogy mennyire van szükség a felsőfokú végzettségre, függ az adott területtől, a munkáltatótól és a jelölttől is. Hogy mit is jelent ez pontosan, abban Horváth-Bükkösdi Fanni segített eligazodni, aki a Jobcapital munkaerő közvetítő cégnél vezetőkiválasztással foglalkozik.

Mindenki számára egyértelmű, hogy vannak olyan állások, melyek csak a megfelelő végzettséggel tölthetők be. Több szakma is felsorolható: a teljesség igénye nélkül például orvos, fogorvos, pedagógus vagy akár pilóta is csak olyan személy lehet, aki rendelkezik a megfelelő képesítéssel. Ezzel szemben egyre több olyan területet találunk álláskereséskor a fejvadász cég szakértője szerint, ahol nem feltétele a pozíció betöltésének a diploma, amennyiben releváns szaktudással rendelkezik a munkakereső.

Az elmúlt évtizedben a munkaerőpiacon lezajlott változás eredményeként a szaktudás és a tényleges tapasztalat mostanra már képes nagyobb előnyhöz juttatni a munkakeresőket, mint a diploma. Míg korábban rendkívül mérvadó volt, hogy egy adott pozíciót csak felsőfokú végzettséggel rendelkező töltsön be, addig ez mára kevésbé hangsúlyossá vált a megkérdezett szakértő szerint.

Ennek egyik oka, hogy egyre több hiányszakma alakul ki. Jó példa erre a mérnököket igénylő műszaki pozíciók, de számos más területet is elért ez a probléma az IT szektortól a vendéglátásig. Abban az esetben, ha a meghirdetett állásra nem találnak képesítéssel rendelkező jelentkezőt, azonban alacsonyabb végzettséggel, de megfelelő szaktudással van pályázó, nem lesz akadálya, hogy ő kapja meg az állást.

A másik ok, hogy bizonyos ágazatokban annyira felgyorsult a fejlődés, hogy az egyetemi képzés szinte nem is tudja tartani a lépést a legújabb ismeretekkel. Éppen ezért a szakmai tapasztalat felértékelődött. Ha azonban az adott cég rendelkezik azzal a tudással, olyan szakértő kollégákkal, akik a friss diplomásokat képesek felzárkóztatni a tényleges munka során, akkor megtehetik, hogy pályakezdő diplomásokat vegyenek fel, és rászánják az időt és energiát, hogy ők képezzék tovább az új munkatársat – fejtette ki Horváth-Bükkösdi Fanni.

Tehát a hiányszakmák és a gyors fejlődés miatt cégenként és a keresett pozíciónként is változik, hogy mekkora hangsúly kerül a diploma meglétére. Ezzel együtt azonban a HR szakember tapasztalata az, hogy a diploma nemcsak a végzettség miatt lehet kritérium egy vállalatnál vagy pozíció betöltésekor. A felsőfokú tanulmányok elvégzése számos kompetenciát fejleszt, melyek a szaktudás mellett tovább növelik a jelentkező esélyeit. Ahhoz, hogy diplomát szerezzünk, hasznos skillekkel kell rendelkeznünk és többek között kitartása, tudásra és tehetségre van szükségünk.

Végül nem lehet kihagyni a képletből az emberi tényezőt, a jelentkezőt sem, ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a diploma fontosságáról. Ahhoz, hogy elnyerjünk egy állást nem elég a végzettség és/vagy a tapasztalat. Meg kell tudnunk győzni a munkáltatót, hogy a sok pályázó közül mi vagyunk azok, akik a legrátermettebbek az állásra. Összességében az mondható el, hogy nem adható egyszerű válasz a kérdésre, a felsorolt tényezők mind szerepet játszanak és minden meghirdetett pozíció esetében máshogy alakul ezek aránya. Az azonban, ha megtanulunk jól kommunikálni és megfelelően tudjuk képviselni magunkat az állásinterjún, mindig előnyünkre fog válni.

Szerző: Tóth Eszter
Fotó: Envato

A A diploma fontossága – A HR szakértő szerint bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„Korábban esti iskolába jártam, de nagyon nehéz volt összeegyeztetni az edzésekkel, mérkőzésekkel, edzőtáborokkal. Úgy éreztem, hogy a pályafutásom rovására megy, ezért most csak a labdarúgás van a fókuszban..” – mondta ifj. Lisztes Krisztián, a Ferencváros 17 éves focistája a Csakfocinak.

Ennek kapcsán gyűjtöttünk össze olyan angol, spanyol és olasz sztárfutballistákat, akik bajnoki címeket, BL-győzelmeket, válogatottjukkal európa-bajnoki címeket szereztek és az egyetemi diploma megszerzése sem ment a pályafutásuk rovására. 

Kétdiplomás világbajnokok

Itt van például Andres Iniesta, minden idők legtöbb trófeát elnyert spanyol labdarúgója. Az irányító középpályás 2018-ig játszott a Barcelonában, kilenceres spanyol bajnok, hatszoros Spanyol kupa-győztes, hétszeres Spanyol Szuperkupa-győztes, négyszeres UEFA-bajnokok ligája győztes és háromszoros Európai szuperkupa-győztes. A spanyol válogatottal pedig kétszeres Európa-bajnok, 2010-ben világbajnoki címet szerzett. A pályán az egyik legokosabb játékosként ismert Iniesta a pályán kívül is intelligens ember. Két diplomával rendelkezik, az egyiket biológiából, a másikat sporttudományból szerezte. 

A szintén spanyol Juan Mata a Chelsea, majd a 2022-ig a Manchester United alapembere volt, a Chelsea-vel Bajnokok Ligáját és FA kupát nyert, az MU-val Európa Ligát és szintén FA-kupát, a spanyol válogatottal pedig világbajnok és európa bajnok lett. Iniestához hasonlóan Mata is két egyetemi diplomát szerzett. A spanyol sztár számos jótékonysági akciójának köszönhetően jelenleg az egyik legkedveltebb sportoló, és egyben az egyik legokosabb is. Még a Chelsea-nél szerzett PR-kommunikációs diplomát, a Manchester Unitednél pedig sporttudományi és pénzügyi területen szerzett újabbat.

Mesterközgazdász és nyolc nyelven beszélő PR szakember csatája

Giorgio Chiellini, a Juventus kőkemény középső védője számos bajnoki címet és BL ezüstöt szerzett csapatával, 2020-ban pedig az olasz válogatottal európabajnok lett. Chiellini a Torinói Egyetemen szerzett közgazdasági alapdiplomát, majd nem sokkal később a mesterképzést is elvégezte. Chiellini a pályán gyakran vívott nagy csatákat az Inter kötött izom, kétméteres csatárával, Romelu Lukakuval, őket nézve kevesen gondoltak arra, hogy egy mesterközgazdász és nyolc nyelven beszélő PR szakember csap éppen össze. Romelu Lukaku hasonlóan Chiellini-hez nem csak a testére, hanem az agyára is gyúr, egy született nyelvész-zseni. Anyanyelvi szinten beszéli az angol, spanyol, holland, francia, portugál, francia, német, szuahéli és kongói nyelveket. Lukaku egyetemi tanulmányait is okosan választotta, fantasztikus nyelvtudása kiegészíti PR- és turisztikai diplomáját.

BL-győztes IQ-bajnokok 

A Chelsea legendás futballistája és későbbi edzője Frank Lampard jóval 150 feletti IQ-val büszkélkedhet. Bryan English, a Chelsea kluborvosa igencsak elcsodálkozott, amikor Lampard még 2009-ben elvégezte az intelligenciatesztet: “Frank Lampard az egyik legmagasabb pontszámot érte el, amit a teszteket végző cég valaha is rögzített. És magasabbat, mint én” – állapította meg.. Frankie ki is használta az eszét nemcsak a pályán, hanem az egyetemi padban is, latinból (!) szerzett mesterdiplomát.

Végül pedig ne feledkezzünk meg Gerard Pique-ről sem, aki a föld azon kevés emberi közé tartozik, akinek 170-es (!) az IQ-ja. A Barcelona korábbi védőjét senkinek sem kell bemutatni – főleg amióta elvált Shakira-tól – azt azonban érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a Bajnokok Ligájában és a védelemben mozgott otthonosan, hanem a világ egyik legrangosabb magánegyetemén, az ESADE-n tanult közgazdaságtant.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Focisták, akik az egyetemen is brillíroznak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci elváratásait és lehetőségeit vizsgálta legújabb elemzésében Magyarország leglátogatottabb tematikus állásportálja. A Profession.hu adatbázisában a releváns és aktív felhasználók többsége az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Pécsi Tudományegyetemen diplomázott felsőfokú tanulmánya végeztével. A 104 000 fős mintában az a 18 intézmény szerepel, amelyet a legtöbb, az adatbázisban szereplő felhasználó elvégzett.

A munkaerőpiacon, diplomával a kézben

Az elmúlt fél év során az állásportál regisztrált, diplomás felhasználói legnagyobb arányban az adminisztrátor, dokumentumkezelő kategóriában feladott álláshirdetésre jelentkeztek – leszámítva a BME egykori hallgatóit, akik a projektmenedzseri pozíciókra küldték be többségében az önéletrajzukat.

A jelentkezési fázist követően a munkaerőpiaci elhelyezkedések trendjét is megvizsgálta az állásportál. Az egykori eltések az adminisztráció, vagy pedagógia területén; a corvinus-osok marketing és elemzés kategóriákban; a BME volt hallgatói gépészmérnökként és programozóként, fejlesztőként; a debreceni és a pécsi felsőoktatási intézmény oklevelét megszerzők pedig egyaránt az adminisztrátori és szakmai asszisztensi állásokban helyezkedtek el a legtöbben. A Szegeden diplomázott szakemberek körében a projektmenedzsment és adminisztráció, illetve pedagógia, a Miskolci Egyetemen a gépészmérnök és adminisztrátor, a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzettek között pedig jellemzően a könyvelés és kontrolling területe a legkedveltebb. Intézménytől függetlenül a projektmenedzsment szakmai kategóriában találtak a legtöbben munkahelyre.

Pályakezdőként a Szent István Egyetem, míg sokéves tapasztalattal a BME volt hallgatóinak bérigénye a legmagasabb

A teljes mintában a bérigények tekintetében kiugró a BME-s diplomával rendelkező munkavállalók elvárása, akik átlagosan 504 000 forintos havi nettó fizetést szeretnének – ez a fél évvel korábban elvégzett elemzéshez képest 3 százalékos emelkedést jelent. Második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem volt hallgatói állnak szintén 3% emelkedéssel, 466 000 forintos bérigénnyel. Az Óbudai Egyetemen végzettek kérik el átlagosan a harmadik legmagasabb összegű havi bért, ez nettó 463 000 forint, ami 4,5%-os emelkedést jelent az ősz elején mértekhez képest.

„Az inflációval párhuzamosan érthetően a munkavállalók fizetési igénye is emelkedett, viszont a Magyarországi cégeknél jellemző bérkorrekciókhoz képest jóval alacsonyabb mértékben.

Az őszi HR Körkép kutatásunkból kiderült, hogy a magyarországi munkáltatók 66 százalékánál volt bérkorrekció 2022-ben és 58 százalékuk tervezte 2023-ban is a fizetések emelését. Ez az esetek háromnegyedében legalább 10 százalékos bérfejlesztést jelent, a diplomások fizetési igényei viszont átlagosan ennél jóval kisebb mértékben emelkedtek” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A diplomás pályakezdők körében az átlagos nettó havi fizetési igény 263 000–347 000 forint között mozog, a legalább 10 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók esetében pedig már 413 000–591 000 forintra emelkedik.

Míg pályakezdőként a Szegedi Tudományegyetem volt hallgatói várják el a legalacsonyabb induló fizetést (átlag havi nettó 263 000 Ft) és a Szent István Egyetemről kikerülők a legtöbbet (347 000 Ft), addig 10 vagy annál több évnyi szakmai tapasztalat megszerzését követően már a Nyíregyházi Egyetem (413 000 Ft) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (591 000 Ft) kerül a skála két végpontjára.

Fotó: Envato

A <strong>Ezek a magyarországi diplomák érik most a legtöbbet</strong> bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az informatika szak a nyerő 

Nem meglepő módon az álláskeresők választott szakjukkal kapcsolatos érzései erősen összefüggnek későbbi karrierkilátásaikkal. Könnyű kitalálni, hogy az informatikát végzettek iránt nagy a kereslet a legkülönbözőbb iparágakban, a természettudományoktól kezdve a tech-szféráig és a menedzsmentig. Jól fizetett állások várnak rájuk és átlagos éves fizetésük közel 100 ezer dollár. Szintén nem bánták meg a választásukat azok, akik kriminalisztika szakot, mérnöki szakokat (71%), vagy pénzügyi szakokat (66%), vagy az építőiparral kapcsolatos szakokat (65%) választottak. 

Az újságírók bánják meg a legjobban

A skála másik oldalán, az elégedetlenek között a listavezetők toronymagasan, mintegy 87%-kal azok a diplomások, akik újságírás, média szakon szereztek oklevelet.

Őket követik a szociológusok (72%) és a művészeti diplomát szerzők (72%). Szintén elégedetlenek a tanári szakos (61%) és a marketing szakos (60%) diplomások is.

A fizetéstől függ az elégedettség

Az egyes területeken belül a legjobban fizetett válaszadók sokkal nagyobb valószínűséggel elégedettek a szakválasztásukkal. Például a kommunikáció szakon végzettek körében a szakterületükkel elégedettek 1,6-szor többet keresnek, mint azok, akik más szakot választanának. Ugyanez igaz a marketingmenedzsment területén végzettek esetében is: azok, akik elégedettek a szakirányukkal, 3-szor többet keresnek, mint azok, akik megbánták.

A szakjukat megbánó diplomások körében a legjobb szakok, amelyeket szívesen választottak volna a korábbi döntésük helyett: az informatika (13%) és a gazdálkodás szak (11%). Az informatika ugyanakkor lényegesen kevésbé népszerű a nők körében. A szakjukat megbánó nőknek csupán 8%-a kívánta volna, hogy informatikát tanuljon, míg a férfiak 19%-a.

Gyönyörű android

A kirajzolódó trend alapján megállapíthatjuk, hogy az informatikai rendszerekhez, robotikához és a gyárakban üzemelő gépekhez kapcsolódó szaktudás egyre jobban felértékelődik, míg az emberhez, az emberi társadalomhoz, az emberi kommunikációhoz és az ember fejlesztéséhez, oktatásához, neveléséhez kapcsolódó humán területek és szaktudások egyre sanyarúbb helyzetben vannak a munkaerőpiacon..

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Az ilyen diplomákat szerzők bánják a legjobban az elvesztegetett éveket bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.