A brit Sarah Everard közelmúltbeli meggyilkolása újra felélénkítette a szexizmus, nőkkel szembeni erőszak témakörében a diskurzusokat, és nem csak a ködös Albionban. Tapasztaljuk, hogy az ilyen és hasonlóan erőszakos eseményekkel való szembesülés kapcsán a nőkből mintegy kiszakad az a beléjük szocializált zsigeri félelem, amiket egy esetleges támadással szemben mindennapos tapasztalataikból táplálnak, ezzel felhívják a figyelmet arra a quasi készenléti állapotra, amire a férfiak miatt szinte gyerekkoruktól kényszerülnek (ne menj egyedül sötétben az utcán, így és így öltözködj/viselkedj férfitársaságban és társai). A szexizmus, mint orvosolandó probléma nem egyszer megjelenik a munkahelyi pszichoszociális felmérésekben is. A munkahelyi szexizmus a helyszínét tekintve speciális, és ne tévesszük szem elől, munkavégzés céljából járunk oda, munkavállalóként vagyunk jelen.
Lassan köztudomású ténnyé válik, hogy a szexizmus nem csupán egy jó poén a szőke nőkön, vagy az érzéketlenül kuplungoló női sofőrökön, hanem a zaklatás és erőszak „előszobája”, mivelhogy annak melegágyként tökéletesen funkcionál. Ezért gondolta az Európai Tanács is, hogy már ezzel a lépcsőfokkal is komolyan kell foglalkozni ahhoz, hogy ne fordulhasson át még komolyabb sérelmek okozásába. Az Ajánlás a szexizmus megelőzéséről és felszámolásáról így fogalmaz:
„ … 𝑎 𝑠𝑧𝑒𝑥𝑖𝑧𝑚𝑢𝑠 𝑜̈𝑠𝑠𝑧𝑒𝑓𝑢̈𝑔𝑔 𝑎 𝑛𝑜̋𝑘 𝑒́𝑠 𝑙𝑎́𝑛𝑦𝑜𝑘 𝑒𝑙𝑙𝑒𝑛𝑖 𝑒𝑟𝑜̋𝑠𝑧𝑎𝑘𝑘𝑎𝑙, 𝑎 „𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛𝑛𝑎𝑝𝑖” 𝑠𝑧𝑒𝑥𝑖𝑠𝑡𝑎 𝑚𝑒𝑔𝑛𝑦𝑖𝑙𝑣𝑎́𝑛𝑢𝑙𝑎́𝑠𝑜𝑘 𝑢𝑔𝑦𝑎𝑛𝑖𝑠 𝑒𝑔𝑦 𝑒𝑟𝑜̋𝑠𝑧𝑎𝑘-𝑘𝑜𝑛𝑡𝑖𝑛𝑢𝑢𝑚 𝑟𝑒́𝑠𝑧𝑒́𝑡 𝑘𝑒́𝑝𝑒𝑧𝑖𝑘, 𝑎𝑚𝑒𝑙𝑦 𝑎 𝑚𝑒𝑔𝑓𝑒́𝑙𝑒𝑚𝑙𝑖́𝑡𝑒́𝑠, 𝑎 𝑓𝑒́𝑙𝑒𝑙𝑒𝑚, 𝑎 ℎ𝑎́𝑡𝑟𝑎́𝑛𝑦𝑜𝑠 𝑚𝑒𝑔𝑘𝑢̈𝑙𝑜̈𝑛𝑏𝑜̈𝑧𝑡𝑒𝑡𝑒́𝑠, 𝑎 𝑘𝑖𝑟𝑒𝑘𝑒𝑠𝑧𝑡𝑒́𝑠 𝑒́𝑠 𝑎 𝑏𝑖𝑧𝑜𝑛𝑦𝑡𝑎𝑙𝑎𝑛𝑠𝑎́𝑔 𝑎́𝑙𝑡𝑎𝑙 𝑢𝑟𝑎𝑙𝑡 𝑙𝑒́𝑔𝑘𝑜̈𝑟𝑡 𝑡𝑒𝑟𝑒𝑚𝑡, 𝑒́𝑠 𝑖𝑙𝑦 𝑚𝑜́𝑑𝑜𝑛 𝑘𝑜𝑟𝑙𝑎́𝑡𝑜𝑧𝑧𝑎 𝑎 𝑙𝑒ℎ𝑒𝑡𝑜̋𝑠𝑒́𝑔𝑒𝑘𝑒𝑡 𝑒́𝑠 𝑎 𝑠𝑧𝑎𝑏𝑎𝑑𝑠𝑎́𝑔𝑜𝑡 … ”
Nemzetközi, európai szabályozás
Olyan meghatározó nemzetközi egyezmények, mint a CEDAW, vagy az Isztambuli Egyezmény is beszél a klasszikus társadalmi nemi szerepek, nemi sztereotípiák lebontásának szükségességéről ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósuljon, illetve, hogy a nőkkel szembeni diszkrimináció, erőszak felszámolásra kerüljön. Leírják, hogy szemléletváltás kell abban, ahogyan a nemekről gondolkodunk, a nemek közötti hierarchiát fel kell oldani, a szexizmust, ami által a nők alacsonyabb rendűnek való feltüntetése válik gyakorlattá; el kell ítélni és küzdeni kell ellene.
Az Európai Tanács azzal, hogy egy különálló ’soft law’ eszközbe (jogi értelemben nem kötelezi a tagállamokat, csupán javasol) foglalta és részletesen taglalja a szexizmus jelenségét, kiemelte jelentőségét, ráirányította a reflektorfényt. Tette ezt azért is, mert hiszi, hogy itt kell megfogni a nemi egyenlőség, valamint a nőkkel szembeni erőszak kérdését is. A kályhától kell kezdeni, különösen akkor, ha az a tapasztalat, hogy vannak olyan tagállamok, amik még nem tartanak ott, hogy egy Isztambuli Egyezményt ratifikáljanak.
Ezen Ajánlás alkalmazásában szexizmusnak minősül:
minden olyan, a nyilvános vagy a magánszférában megnyilvánuló, akár online vagy offline cselekmény, gesztus, vizuális ábrázolás, kimondott vagy leírt szó, gyakorlat vagy viselkedés, amely azon az elképzelésen alapul, hogy egy személy vagy személyek egy csoportja a neme miatt alacsonyabb rendű lenne, és amelynek célja vagy hatása:
- egy személy vagy személyek egy csoportja vele született méltóságának vagy jogainak megsértése;
- eredményét tekintve fizikai, szexuális, lelki vagy társadalmi-gazdasági kár(osodás) vagy szenvedés okozása egy személynek vagy személyek egy csoportjának;
- megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy támadó környezet teremtés-
- egy személy vagy személyek egy csoportja autonómiája és emberi jogai teljes érvényesülésének akadályozása;
- a nemi sztereotípiák fenntartása és erősítése.
A munkahelyi szexizmus a helyszínét tekintve speciális, és ne tévesszük szem elől, munkavégzés céljából járunk oda, munkavállalóként vagyunk jelen.
ILO
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO No. 190.) a pandémiát beelőzve és első nemzetközi egyezményként rögzíti, hogy mindenkinek joga van az erőszaktól és zaklatástól mentes munkahelyi környezethez. (Az Egyezmény 2021. június 25-én lép hatályba, eddig két állam ratifikálta). A reformdokumentum leszögezi, hogy a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás megterheli az érintett személy pszichológiai, fizikai és szexuális egészségét, méltóságát, valamint családi és társadalmi környezetét. Tehát pszichoszociális kockázatként kezeli, amit a munkáltatóknak fel kell tudni ismerni. Összeegyeztethetetlen a fenntartható vállalkozások koncepciójával, negatív hatással van a munka szervezésére, a munkahelyi kapcsolatokra, a munkavállalói lojalitásra, a vállalkozások hírnevére, hatékonyságára.
Az Egyezmény Preambulumában kimondja azt is, hogy
- a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás az emberi jogok megsértésének vagy visszaélésnek minősül,
- az erőszak és a zaklatás fenyegetést jelent az esélyegyenlőségre,
- elfogadhatatlan és a tisztességes munkával összeegyeztethetetlen.
És mivel megannyi kockázatot és veszélyt rejt magában egy-egy erőszakot sérelmező, vagy zaklatásos eset, felhívja a figyelmet a kockázatértékelés fontosságára, a munkavállalók és érdek-képviseleteik véleményének kikérésével, ami egy alapos elemzés után csodás alapja lehet a kockázatkezelési stratégiának.
Magyarországi szabályozás
A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, ami magában foglalja a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel felmérését is. A szexizmus, mint orvosolandó probléma nem egyszer megjelenik ezekben a felmérésekben, van, hogy még a zaklatás megjelenése előtt, van, hogy annak mintegy szinonimájaként.
Az Mt. előírja az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, ami szexuális zaklatás tárgyú kérelmek alapja lehet, illetve a munka világában is fel lehet hívni a Polgári törvénykönyvben részletesen kifejtett személyiségi jogokat.
Magyarország Alaptörvényében kimondja, hogy mindenkinek biztosítja az alapvető jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül, illetve, hogy a férfiak és a nők egyenjogúak.
Az olyan szexista beszéd, megnyilvánulás, amit valaki sérelmez, ami egy bizonyos határt átlépve nemkívánatos, terhes, akár a munkahelyen is, szexuális zaklatásnak minősülhet az egyenlő bánásmódról szóló 2003.évi XCCV. törvény alapján. Hiszen a szexuális zaklatás nemi alapú diszkrimináció.
A szexizmus nálunk
Nemrég készült egy nemzetközi felmérés[1] (2020 február elején, globális szinten 26 országban, összesen 19.704 felnőtt korú válaszadó megkérdezésével felvett adatok) amiben az olvasható, hogy hazánkban
- kétharmados többség emelne szót családi, baráti körben a szexista hozzászólások ellen;
- a válaszadók szerint bár munkahelyeken is lehet helye érzelmeknek, a közeledés sosem lehet tolakodó, a másik fél számára sértő;
- szinte teljes az elutasítás a szexuális tartalmak megosztásával, tovább küldésével.
Ez mindenesetre bíztató. Zárásul azonban Julia Gillard, a Global Institute for Women’s Leadership vezetője szavait idézem:
„𝐴 𝑛𝑜̋𝑘 𝑒́𝑠 𝑓𝑒́𝑟𝑓𝑖𝑎𝑘 𝑘𝑜̈𝑧𝑜̈𝑡𝑡𝑖 𝑒𝑔𝑦𝑒𝑛𝑙𝑜̋𝑠𝑒́𝑔𝑒́𝑟𝑡 𝑓𝑜𝑙𝑦𝑡𝑎𝑡𝑜𝑡𝑡 𝑘𝑢̈𝑧𝑑𝑒𝑙𝑒𝑚 𝑒𝑔𝑦𝑖𝑘 𝑙𝑒𝑔𝑓𝑜𝑛𝑡𝑜𝑠𝑎𝑏𝑏 𝑠𝑧í𝑛𝑡𝑒𝑟𝑒 𝑎 𝑚𝑢𝑛𝑘𝑎ℎ𝑒𝑙𝑦. 𝐴 𝑘𝑢𝑡𝑎𝑡𝑎́𝑠 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑒𝑖 𝑎𝑧𝑡 𝑏𝑖𝑧𝑜𝑛𝑦í𝑡𝑗𝑎́𝑘, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑚𝑒́𝑔 𝑣𝑎𝑛 ℎ𝑜𝑣𝑎 𝑓𝑒𝑗𝑙𝑜̋𝑑𝑛𝑢̈𝑛𝑘 𝑒𝑧𝑒𝑛 𝑎 𝑡𝑒́𝑟𝑒𝑛. 𝐻𝑎𝑏𝑎́𝑟 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏𝑠𝑒́𝑔𝑏𝑒𝑛 𝑣𝑎𝑛𝑛𝑎𝑘 𝑎𝑧𝑜𝑘, 𝑎𝑘𝑖𝑘 ℎ𝑜𝑧𝑧𝑎́𝑗𝑎́𝑟𝑢𝑙𝑛𝑎𝑘 𝑎 𝑚𝑒́𝑟𝑔𝑒𝑧𝑜̋ 𝑚𝑢𝑛𝑘𝑎ℎ𝑒𝑙𝑦𝑖 𝑙𝑒́𝑔𝑘𝑜̈𝑟 𝑡𝑎́𝑝𝑙𝑎́𝑙𝑎́𝑠𝑎́ℎ𝑜𝑧, ℎ𝑎𝑡𝑎́𝑠𝑢𝑘 𝑚𝑒́𝑔𝑖𝑠 𝑗𝑒𝑙𝑒𝑛𝑡𝑜̋𝑠 – 𝑒́𝑠 𝑛𝑒́𝑧𝑒𝑡𝑒𝑖𝑘𝑘𝑒𝑙 𝑚𝑒𝑔𝑘𝑒𝑠𝑒𝑟í𝑡ℎ𝑒𝑡𝑖𝑘 𝑎𝑧 𝑜𝑡𝑡 𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧𝑜́𝑘 𝑒́𝑙𝑒𝑡𝑒́𝑡. 𝐴𝑚𝑒𝑛𝑛𝑦𝑖𝑏𝑒𝑛 𝑎 𝑚𝑢𝑛𝑘𝑎𝑎𝑑𝑜́𝑘 𝑛𝑒𝑚 𝑐𝑠𝑢𝑝𝑎́𝑛 𝑠𝑧𝑎𝑣𝑎𝑘 𝑠𝑧𝑖𝑛𝑡𝑗𝑒́𝑛 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑒𝑡𝑛𝑒́𝑘 𝑡𝑎́𝑚𝑜𝑔𝑎𝑡𝑛𝑖 𝑎 𝑛𝑒𝑚𝑒𝑘 𝑘𝑜̈𝑧𝑜̈𝑡𝑡𝑖 𝑒𝑔𝑦𝑒𝑛𝑙𝑜̋𝑠𝑒́𝑔𝑒𝑡, 𝑢́𝑔𝑦 𝑜𝑙𝑦𝑎𝑛 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑣𝑒𝑧𝑒𝑡𝑖 𝑘𝑢𝑙𝑡𝑢́𝑟𝑎 𝑘𝑖𝑎𝑙𝑎𝑘í𝑡𝑎́𝑠𝑎́𝑛 𝑘𝑒𝑙𝑙 𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧𝑛𝑖𝑢𝑘, 𝑎𝑚𝑒𝑙𝑦 𝑠𝑜𝑘𝑠𝑧í𝑛𝑢̋𝑠𝑒́𝑔𝑟𝑒 𝑒́𝑠 𝑡𝑖𝑠𝑧𝑡𝑒𝑙𝑒𝑡𝑟𝑒 𝑒́𝑝𝑢̈𝑙.”
Szakértő: dr. Sebestyén Andrea, PhD, zaklatasmentes.hu
#munkajog #egyenjogusag #noimunkavallalas
#diszkriminacio #vezetes #karrier #zaklatas
[1] A kutatásról bővebben: https://www.ipsos.com