Az utóbbi időszak egyik slágerterminusa minden bizonnyal a home office lett. Állandó téma HR-es körökben is, hiszen gyakorlatilag új dimenziókat nyitott, miközben a személyes interakciók jócskán háttérbe szorultak. Viszont….
több potenciált rejthet, mint gondolnánk. Nézzük, miért! Öveket becsatolni és kezdődjék utópisztikus kalandozásunk a lehetségesbe és egy fenntarthatóbb valóságba.
Egy kis történelmi áttekintés…
Először is tegyünk egy rövidke időutazást: a nyolcvanas évek Magyarországa még sokkal több lehetőséget tartogatott a vidéken élők és az ott letelepedni vágyók számára. Jóval több ember élt és dolgozott kis falvakban, zsákfalvakban is akár, hiszen az infrastruktúra, a közlekedési hálózat, az iskolák, óvodák, a mezőgazdaságban vagy kisebb-nagyobb környékbeli üzemekben található munkahelyek, vagy akár a közeli nagyvárosokba való bejárási verziók mindezt lehetővé tették és gyakorlatilag minden feltétel adott volt a teljes élethez.
A kilencvenes évek végére, a kétezres évekre és napjainkra exponenciálisan csökkenni kezdtek a lehetőségek, a folyamatok egymást generálták és indították el lefelé egy negatív spirálon, a kis falvakkal együtt. Rengeteg út-és vasúthálózat leépült, az eldugott helységek megközelíthetősége autó nélkül nagyon nehézkessé vált, és mi is vonzana ma oda egy fiatal családot, amikor a legtöbb helyen már felső tagozat, vagy egyenesen óvoda, alsó tagozat sincs, a valamikori pompás házak pedig össze-vissza düledeznek, hiszen egykori tulajdonosaik már nem tudják gondjukat viselni, az önkormányzatoknak pedig nincs pénze fenntartani őket.
Vidék kontra főváros
Szebbnél szebb tájakon fekvő, gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező kis falvak kerültek a pusztulás szélére az egész országban: hiába hát a vonzó természeti környezet vagy akár a Balaton vagy más turisztikailag értékes helyek közelsége: ki ingázna a munkalehetőségeket kínáló nagyvárosokba ezekből a hatvan-száz vagy még több kilométerre található kis pontokból nap mint nap?
Mindeközben a kétmilliós fővárosban vagy az egyébként ugyancsak egyre kevesebb főt számláló, emberibb léptékű vidéki megyeszékhelyeken a polgárok a betonon zsúfolódnak apró lakásaikban és mit nem adnának egy kis zöldért. A körpanorámás ház nagy telekkel a hegyoldalban viszonylag kevesek kiváltsága.
Noha a vízfejek élelmiszerellátása így is megoldható a vidéki nagyüzemekkel, sok ember venne szívesebben helyi termelőtől, vagy fogna maga is kisebb-nagyobb léptékű gazdálkodásba, mert az urbánus forgatagban úgy érzi, nagyon elszakadt már a természettől, a földtől, és szívesen térne vissza hozzá.
Home office mint új perspektíva
Persze egyáltalán nem biztos, hogy mindenki érez magában kellő affinitást a mezőgazdasági termeléshez, de ez nem baj és nem akadály. Az eddigi home-office-olók, freelancerek, szabadúszók, otthonról dolgozók egy része már felfedezte magának a kis falvak nyújtotta lehetőségeket és rájött, hogy mindössze internetszolgáltatóra és laptopra van szüksége, hogy távmunkáját gyakorlatilag bárhonnan elvégezze.
Ha a kényszerű helyzet teremtette lehetőségekkel élni kezdünk, ha rájövünk, hogy sokaknak gyakorlatilag heti-kétheti személyes egyeztetés is elég lehet a későbbiekben is, hogy elvégezzék munkájukat, nagyvállatoknál, állami cégeknél dolgozó, vidéki életre vágyó alkalmazottak jelentős része távolabbra is kiszervezhető lenne home office-ba, támogatva ezzel a vidékfejlesztési törekvéseket, és a környezetet, egy fenntarthatóbb és élhetőbb világot teremtve.
Ha esetleg a nagyvállatok és az állam támogatni is kész lennének egy ilyen vagy ehhez hasonló programot, például a környezettudatosság és az élhetőség biztosításának jegyében, akkor talán a romos vidéki házaknak is gyorsabban és könnyebben adódna esélyük, hogy megújult köntösben, régi dicsfényükben tündökölhessenek.
Tegye fel a kezét, aki lát ebben fantáziát!
Ha Ön városban él, elköltözne-e vidékre? Írja meg véleményét!
Szerző: B.E.
#fenntarthatosag #eletmod #tavmunka #homeoffice