Munkahelyek rejtett kihívásai munkavédelmi szempontból, avagy a tömörített szemetes tartalmának bosszúja. Kertész Csaba munka-és tűzvédelmi szakértő tárja elénk a „semmiből” ránk leselkedő veszélyeket.
A munka-és tűzvédelmi szakemberek nem győzik hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. A munkanapok, a hétköznapok sodrában sokszor megmosolyoghatjuk, vagy félvállról vehetjük a számunkra ott és akkor feleslegesen bürokratikusnak, vagy túlzónak is tűnő munkavédelmi óvintézkedéseket…ám….
A szakértők beszámolói alapján sokszor pontosan az ilyen hozzáállás rejlik a balesetek hátterében. Nem beszélve arról, hogy ha meghallgatjuk az elméletet, az még nem jelent gyakorlati tudást, ahogy erre már többször is felhívtuk a figyelmet.
Gondoljuk csak végig: adva van például egy szakács, aki méregdrága késekkel dolgozik. A leesni készülő kés – egyáltalán bármilyen tárgy – után nyúlni gyerekkorunk óta és többszörösen belénk égett reflex, ráadásul úgy tűnhet, a tárgy értéke tovább indokolná, hogy így járunk el…ugyanakkor sejtjük, mi lenne a vége, ha valóban ezt a módszert választanánk. Az ilyen jellegű folyamatokat a munkavállalóval gyakorlatilag újra kell tanítani a biztonsága érdekében, és egy régi reflexet mechanikusan újraírni nem két perc. Az ilyesmihez vajmi kevés, hogy szépen mosolygunk az elméleti oktatáson, mintha figyelnénk.
Ugyanígy fontos, hogy a (például faipari) gépekkel dolgozók, szintén ne nyúljanak a körfűrész nyomában aláhulló forgács után, stb.
Persze mondhatjuk, hogy mi irodában dolgozunk és a tűzőgéppel ugyan már csak nem kerülünk összetűzésbe. Ám ez egyáltalán nem olyan biztos. Ha például szeretjük a kidobott szemetet összepasszírozni, annak érdekében, hogy kevesebbszer kelljen üríteni (ami valljuk be, környezetvédelmi szempontból is megállná a helyét és nem csak a lustaság oltárán áldoznánk mindezzel)… könnyen belenyúlhatunk egy előzőleg kihajított gombostűbe, rajzszögbe, kapocsba, amiről rég megfeledkeztünk.
Még az ártalmatlannak tűnő mosogatószivacs is ellenünk fordulhat! Szerencsés esetben ugyan külön evőeszköz-szettet különítünk el magunknak a munkahelyen található kis konyhában vagy étkezőben… ám a mosogatószivacs szinte mindenhol közös. Lehet, hogy ránézésre tisztának tűnnek az edények, de maradhatnak szabad szemmel nem látható makacsabb szennyeződések a tányérokon, poharakon, esetleg a mosogatószivacsból nem sikerült teljesen eltávolítani az előzőleg szétmaszatolt cupák láthatatlan darabkáit, és a langymelegben csendes erjedésnek induló szivacs melegágya lehet később akár olyan fertőző baktériumoknak is, mint a szalmonella.
Nyilván a pénztárcánk és a bolygó tiszteletére igyekszünk nem túlhasználni a szivacsokat, és általában külön szivacs-kartotékrendszert sem áll módunkban meghonosítani a falatnyi konyhákban, ám mégis érdemes a balanszra törekedni, különösen ilyen vírusok uralta időszakban.
Szó esett már róla, hogy a felületek tisztítása, a vegyszerek higításának mikéntje is fontos tényező! Bízzuk inkább szakemberre, ha mi nem vagyunk vele tisztában!
Kesztyűk használata is ajánlatos bizonyos tevékenységekhez, ugyanakkor, ha nem cseréljük őket rendszeresen, akkor gyakorlatilag kesztyű nélkül járunk jobban a folyamatban résztvevő többi szereplővel együtt. Kezet mosni ugyanis előbb-utóbb biztosan fogunk. Pl. ha a lelkiismeretes hentes kesztyűs kezével veszi el tőlünk az aprópénzt, majd ugyanazzal a kesztyűs kezével bánik el a következő szelet hússal, egyértelműen jobban jártunk kesztyű nélkül, ugye? Ezért nem is előírás az üzemi konyhákon a kesztyű, a háromlépcsős mosogatási rend viszont annál inkább.
Hallgassunk hát a józan eszünkre, keressük az egyensúlyt… de ne menjünk el a lehetséges veszélyforrások mellet sem legyintve. Elvégre a balesetek és egyéb bonyodalmak is pontosan az ilyen átlagosnak induló hétköznapokon történnek.
Szerző: B.E.
#munkavedelem #munkahelyibiztonsag