Fodor Zsóka színművész (a Barátok közt sorozat Magdi anyusa) mesélte egy televíziós talkshow-ban, hogy úgy szokott rá a dohányzásra 14 éves korában, amikor a Csemege Édesipari Vállalatnál dolgozott, hogy megkérdezték a kollégái, nem megy-e ki velük szünetre. A szünet akkor a cigiszünetet jelentette, ez volt a „legális” pihenőidő, azaz munkaközi szünet a műszak alatt, és ez adott lehetőséget egy kis beszélgetésre, a többiek megismerésére. Sajnos egy egészségtelen szokással kapcsolódott össze, ami aztán évtizedekig tartó szenvedéllyé vált. Ma is sok esetben dőlnek el fontos dolgok ezekben a „munkaközi szünetekben”, biztosan nem egyedi eset, hogy az ilyen alkalmakkor köttetett ismeretség ad alapot arra, hogy egy osztályvezető áthívja a csapatába a vállalat másik egységénél dolgozó munkatársat.
Vannak, akik egész iratköteggel, különféle munkaanyagokkal vonulnak le a dohányzóba, hogy az ott eltöltött idő se essen ki a napi munkából. Olyan is előfordul, hogy a nemdohányzó kollégát is megkérik, tartson velük ezekre a „kihelyezett megbeszélésekre”, természetesen ilyenkor az egészség megőrzésére való hivatkozással nyugodtan nemet lehet mondani. A vezetők közül többen az ilyen, a többi munkatárstól elszeparált környezetben tudják megbeszélni a kényes ügyeket a beosztottjaikkal, de egy konferencián, egy társas rendezvényen információszerzésre, ismerkedésre és kapcsolatépítésre is használják ezeket a szüneteket. Bár nem szabadna megtörténnie, de sajnos gyakran előfordul, hogy a nem dohányzó munkatárs információhátrányba kerül, mert a dohányzóban megbeszéltek őrá is vonatkoznak, amiről nem kap tájékoztatást és amit az irodába érve már kész tényként kezelnek a kollégák. Ezért aztán érdemes néhányszor rákérdezni náluk arra, hogy miről volt szó a szünetben.
Minden munkahelyen komoly szabályok vonatkoznak a munkaközi szünetekre, ezek betartását jogosan kérheti számon a munkahelyi elöljáró. Mindazonáltal azt is látni kell, hogy az ember nem gép, lehetnek olyan természetes szükségletei, amelyek indokolttá teszik a munka megszakítását. A kánikula, az időjárásból adódó kihívások is hatással vannak ránk, és természetesen azt is szem előtt kell tartani, hogy ha valaki a termelésben dolgozik egy folyamat egyik láncszemeként, ha ő – még ha csak rövid időre is – abbahagyja a munkát, az komoly fennakadást jelenthet a napi feladat teljesítésében.
Az utóbbi években egyre nagyobb az igény az ún. „telefonszünetre”, a munkavállalók (főként a Z generáció tagjai) a munkaidő alatt sem válnak meg okostelefonjuktól (számukra létkérdés az online jelenlét), mint ahogy a szakmai gyakorlatukat végző szakmunkástanulók sem, így a munkáltatóknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez az elvárásokhoz. Hiszen felismerték: az elégedett munkatárs jobb teljesítményre képes.
Természetesen a munkaközi szünetet a Munka Törvénykönyve (Mt.) is szabályozza. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek (kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében), bér sem jár érte, egyértelmű célja az, hogy a munkavállaló egy rövid ideig pihenni tudjon munkavégzés közben. Az Mt. alapján, ha a napi foglalkoztatás meghaladja a hat órát, a munkaközi szünet időtartama 20 perc, ha pedig a kilenc órát, akkor további 25 perc. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni, akár több részletben is. A munkaközi szünet feltétele a munkavégzés megszakítása.
A dohányzással kapcsolatban nem tartalmaz külön előírást a jogszabály, ez viszont azt is jelenti, hogy ha nem a jogszabály által előírt munkaközi szünetben gyújtunk rá, hanem akkor, amikor ennek szükségét érezzük, azzal a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségünket szegjük meg. Ezért amikor új munkahelyre megyünk, mindenképpen tájékozódjunk az ott érvényes szabályokról. Mindannyian hallottunk a monitor előtti munkavégzésre vonatkozó szabályról, miszerint óránként 10 percre meg kell szakítani a munkát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmehetünk kávézni, sokkal inkább arra vonatkozik, hogy ez idő alatt más jellegű feladatainkat lássuk el (pl. fénymásolás vagy telefonálás stb.), hiszen ez az idő is beletartozik a munkaidőbe, amiért fizetést kapunk.
Szerző: K.T.
#munkajog #munkakoziszunet #foglalkoztatas #munkahely #munkahelyijollet