Javuló munkahelyi morált, jobb testi és mentális egészséget, kellemesebb hangulatot, kiegyensúlyozott munkavállalókat és produktív működést eredményez a rövidebb munkahét. Ez derül ki azokból a kutatásokból, melyeket a munkaidő hivatalos átstrukturálása előtt végeztek több országban. A négynapos munkahét egyszerre spórolás és jóllét – mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára.
A vizsgálatok eredményei alapján a rövidebb munkaidő hosszú távon csökkenti a stresszt, kiegyensúlyozottabb a munka-magánélet egyensúlya, mindez pedig jótékony hatással van a munkavállalók testi és mentális egészségére. A foglalkoztatók számára előny a ritkuló táppénz, kevesebb a kiégés, jobb a munkahelyi hangulat, javul a morál, ugyanakkor a teljesítményben sem volt visszaesés.
A négynapos munkahét egy valós változási irány, amely mind az alkalmazottaknak, mind a munkáltatóknak egy egészségesebb, termelékenyebb, boldogabb lehetőséget ígér.
1849-ben egy átlagos brit gyári munkás a hét hat napján napi 12 órát és 15 percet töltött a munkahelyén, míg a kereskedelemben dolgozók sokszor napi 18 órát húztak le. Részben egészségügyi részben vallási okokból vezették be a kétnapos hétvégét. Henry Ford volt az egyik úttörő, aki 1926-ban úgy döntött, szombatonként is bezárja a gyárait. Magyarországon 1981 óta van ötnapos munkahét. Akkor a heti munkaidő még 42 óra volt, ezt 1984-ben csökkentették 40-re.
Az Egyesült Királyságban megkérdezettek 81 százaléka rövidebb munkahetet szeretne. Néhány vállalat, mely kipróbálta a négynapos munkahetet azt tapasztalta, hogy az alkalmazottak a hosszabb hétvégén kipihentebbek, nyugodtabbak voltak, kevesebb volt a stressz, így produktívabbá váltak. Csökkent a fluktuáció és a betegszabadság száma is.
A Microsoft tavaly augusztusban Japánban végzett tesztje alapján a munkatermelékenység 40 százalékkal növekedett, és a munkavállalók is sokkal boldogabbak voltak. Amerikában a vendéglátó szektorban 20 százalékos termelékenységnövekedést hozott a rövidebb munkahét. Németországban az autógyártó-és ipari ágazatban rövidebb munkahéttel oldanák meg a tömeges létszámleépítéseket. Előrejelzések szerint 10 év múlva a német autóiparban akár 400 000-rel kevesebb munkahely lehet.
Izlandon 2500 közszférában dolgozót vontak be a vizsgálatba, akik a korábbival megegyező fizetésért végezték el a munkájukat. A vizsgálat során a heti munkaidejüket 40 óráról 35-36 órára csökkentették. Az eredmények azt mutatják, hogy a munkavállalók kevésbé érzik magukat stresszesnek és nem égnek ki a munkájuk során, elmondásuk szerint az egészségi állapotuk, valamint a munka és a magánélet egyensúlya is javult. A vizsgálatok arra késztették az izlandi szakszervezeteket, hogy újratárgyalják a munkarendeket, és mostanra az izlandi munkavállalók 86 százaléka már szintén átállt a rövidebb munkahétre.
A munkaidő csökkentésévvel kapcsolatos korábbi félelmek megalapozatlannak tűntek – derül ki egy izlandi vizsgálatból. Az eredmények szerint a munkaidő lerövidítése pozitívan hat a munka-magánélet egyensúlyra. Szakmai ajánlások szerint a négynapos munkahét elsődleges stratégiaként kezelendő a kormányok számára.
Fotó: Envato
#fenntarthatomunka #munkaido #munkarend #munkahet