Az elmúlt években számos olyan intézkedés lépett életbe, amely a kisgyermekes családokat segíti és támogatja. Ennek keretén belül nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, valamint további intézményeket alapítottak, amelyek a gyermekek napközbeni elhelyezésére nyújtanak megoldást. A Munka törvénykönyve szerint azok az édesanyák, akik négy évnél fiatalabb gyermeket nevelnek, részmunkaidős (20 órás) foglalkoztatottá válhatnak, a három vagy több gyermeket nevelőknél ez hat évre változik. Nem csak a szülők, de azon munkáltatók is részesülnek kedvezményben, akik a szülési vagy szülői szabadságról visszatérő munkavállaló foglalkoztatását kezdeményezik.
Annak ellenére, hogy mind a családok, mind a munkáltatók különböző támogatásokat vehetnek igénybe, mégsem olyan egyszerű az édesanyáknak visszailleszkedni a munkahelyi környezetbe. Nagyon gyakori eset, hogy egy munkavállaló nem térhet vissza abba a pozícióba, amelyről szülési szabadságra ment. A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató nem szüntetheti meg az anya munkaviszonyát, amíg a szülési szabadságát vagy a gyermekgondozás ideje alatti fizetés nélküli szabadságát tölti. Mégis gyakran szembesül vele egy nő munkahelyére visszatérve, hogy már nem létezik a pozíciója, netán átvette valaki, akit nem terveznek áthelyezni onnan. Ekkor kell tisztában lenni egy édesanyának jogaival, miszerint, ha nem is ugyanabba a munkakörbe, de egy olyan pozícióba kötelesek őt visszavenni, ami az előzővel közel azonos. Ez alatt azt szükséges érteni, hogy a munkaköre hasonló tudást és tapasztalatot igényel, valamint a feltételek és a körülmények nem rosszabbak az eddigieknél.
A munkahelyre való visszaszokás nem csak fizikailag és mentálisan lehet megterhelő, de sokszor szembesülni kell azzal, hogy az anyagiakat érintő ügyek is megváltoztak. Hónapok, évek kihagyása után a munkahelyi fizetések emelkednek, amiről általában nem érkezik nyílt kommunikáció. Manapság elterjedt a fizetések titokban tartása, ezzel megelőzve számos konfliktust. Ez azonban ahhoz is vezet, hogy egy szülési szabadságról visszatérő nő nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy az eltelt idő alatt mennyivel emelték munkatársai bérét. A munkáltató ugyan tehet ajánlatot a bérek kiegyenlítésére, ám törvényileg nincs szankció azok felé, akik utána nem teljesítik ígéreteiket. Amennyiben a két fél nem tud megegyezni a bérről vagy a munkakörről, az könnyen belekényszerítheti az édesanyát a felmondásba. Általában kiskapunak a munkáltató a közös megegyezéssel történő felmondást javasolja, hiszen így nem kötelezhető végkielégítés kifizetésére.
Napjainkban igen elterjedt lett a távmunka, ám mégsem minden munkahely látja meg ennek előnyeit, holott egy kisgyermekes édesanya számára ez több, mint előnyös helyzet. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet dolgozna (bár természetesen mindenre van példa), de így rugalmasabban tudja kezelni időbeosztását. Megteheti, hogy viszi-hozza gyermekét, ezzel szemben az alvás idejében, akár késő este dolgozik. Mivel ez nem esik bele a sokak által közkedvelt törzsidőbe, így ezt sok helyen nem támogatják. Nyilván munkáltatói oldalról is érthető, ha elvárják, hogy az alkalmazottak egy azon időintervallumban dolgozzanak, és ezáltal egyszerre legyenek elérhetőek. Így könnyebb a kommunikáció, és nem igényel nagy szervezést egy-egy közös munka sem.
A fent említett példák töredéke azoknak a nehézségeknek, amivel a munkáltató és a munkavállaló ezekben a szituációkban nap, mint nap szembesül. Minden éremnek két oldala van, mégis kiemelkedően fontos az édesanyák védelme és a munkahelyi visszailleszkedésük elősegítése. Majdnem minden kisgyermekes nőt érintett már bármiféle munkahelyi diszkrimináció, ezzel szemben még mindig nagyon kevesen élnek a jogorvoslat lehetőségével.
Fotó: Envato
Szerző: I.A.
#foglalkoztatas #diszkriminacio #szulesiszabadsag #noifoglalkoztatas