Kelet-Közép-Európa GDP-je 2030-ra éves szinten 146 milliárd euróval lenne magasabb, ha sikerülne felszámolni a nemek között meglévő munkaerőpiaci különbségeket – áll a McKinsey tanácsadócég legfrissebb tanulmányában.
A diszkrimináció kiküszöbölése 8 százalékkal dobná meg a gazdasági növekedést a térségben – ez akkora érték, mint a szlovák és a horvát gazdaság együttes teljesítménye. A tanulmányban szereplő hét országban (Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában) a lakosság 52, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százalékát adják a nők – ennek ellenére a munkaerőpiacon csak 45 százalék az arányuk.
A kutatás szerint három tényező különösen nagy hatással lehetne a gazdasági teljesítményre: a nőknek a mostaninál nagyobb részvétele a munkaerőpiacon, a nők által teljesített fizetett munkaórák számának növekedése, továbbá a nők erőteljesebb jelenléte a nagy termelékenységű ágazatokban.
Jelenleg 630 000 álláshely betöltetlen a régióban, ezért a nők nagyobb szerepvállalása a munka világában a munkaerőhiányon is enyhítene.Ha a térség visszatér a járvány előtti gazdasági növekedéshez, ez a szám akár kétmillió fölé is emelkedhet 2030-ig. Másfelől viszont két és fél millió nő tudna megjelenni a munkaerő-kínálati oldalon, ha a kelet-közép-európai országok megtennék a megfelelő lépéseket azért, hogy felszámolják a munkaerőpiacon tapasztalható nemi egyenlőtlenségeket” – mondta Matécsa Márta, a jelentés egyik szerzője.
A McKinsey elemzése szerint főleg az egészségügyben, a szociális munka területén, a kis- és nagykereskedelemben, valamint a feldolgozóiparban várható a jövőben a munkaerő iránti kereslet növekedése és mivel a nők közel fele dolgozik ezen szektorok valamelyikében a régióban, jó eséllyel pályázhatnának az itt keletkező új álláshelyek jelentős részére.
Az érintett országok általános gazdasági teljesítményéinek növekedése mellett az egyes vállalatok és vállalkozások is profitálhatnának a munkahelyi sokszínűség erősödéséből, az utóbbi 10 évben elvégzett felmérések ugyanis arra mutattak rá, hogy a nők növekvő aránya a vállalati felsővezetésben együtt jár az érintett cégek pénzügyi teljesítményének javulásával.
Kétszáz régiós nagyvállalat adatait megvizsgálva kiderült, hogy azok a vállalatok, amelyekben a leginkább kiegyenlített volt a nők és a férfiak aránya a felsővezetésben, 26 százalékkal nagyobb eséllyel értek el átlag feletti nyereséget, mint azok, ahol a nemek aránya kiegyensúlyozatlanabb volt, vagy egyáltalán nem volt női vezető az igazgatósági tagok között.
A tanulmány szerint a nők nagyobb arányú foglalkoztatása célzott intézkedésekkel érhető el. Szűkség van konszenzusos intézkedésekre, amelyek a nők és a férfiak foglalkoztatottságában mutatkozó különbségek felszámolására irányulnak. Az e téren elért eredményeket fontos mérni és folyamatosan kommunikálni, de ugyanilyen fontos a vezetőképzés elősegítése, illetve olyan mentorprogramok indítása, amelyek kifejezetten a nők számára készülnek.
Mindenképpen szűkség lenne a munka és magánélet egyensúlyának javítására mindkét nem esetében: még több rugalmas munkavégzési lehetőség elérhetővé tétele (részmunkaidő, távoli munkavégzés, kötetlen munkavégzés), a férfiak gyermekgondozásra fordítható idejének növelése, illetve a magas szinvonalú és megfizethető gyermekgondozás elérhetőségének növelése.
A McKinsey kutatásai azt mutatják, hogy amennyiben a döntéshozók nyilvánosan is felvállalják azokat a törekvéseket, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolására irányulnak az eredmények is hamarabb megmutatkoznak.
Fotó : Envato
Forrás : Világgazdaság
#diszkriminacio #munkaeropiac #gazdasag #kutatas #mckinsey