Bár a korlátozások enyhítésével, megszűnésével az egész világon ismét beindult a turizmus – a szektorról egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy kilábalt a válságból. Ezt támasztja alá az ENSZ Nemzetközi Turisztikai Ügynökségének publikált tanulmánya is, amely alapján 2020-ban és idén több mint 4000 milliárd dollár tűnhet el a világgazdaságból a járvány negatív hatásai miatt. A pénz nagyságát jelzi, hogy ez nagyjából Németország teljes éves GDP-je.
A G7 elemzése szerint különbséget kell tenni a belföldi és a nemzetközi turizmus között. Az idei nyáron Magyarországon a belföldi vendégéjszakák száma már megközelítette a 2019-es értéket, míg a külföldi turisták száma továbbra is csak töredéke maradt a járvány előtti adatoknak. Miközben a balatoni strandok és szállodák zsúfoltságig megteltek, az elsősorban külföldiekre építő budapesti hotelek továbbra is alacsony kihasználtság mellett működnek.
A trend azonban nem hazai sajátosság: a turizmus világszerte szinte kizárólag a belföldi vendégekből tudott csak bevételhez jutni. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy az UNWTO riportja alapján 2020-ban a világon 74 százalékkal, több mint 1 milliárddal csökkent a külföldi turisták száma 2019-hez képest. 2021 első öt hónapjában még ennél is magasabb, 85 százalékos volt a visszaesés a járvány előtti időszakhoz viszonyítva. Az elmaradó turisták a világgazdaság számára is jelentős károkat okoznak, a Nemzetközi Turisztikai Ügynökség becslése alapján 2020-ban emiatt 2400 milliárd dollárral csökkent a világ GDP-je, míg idén 1700 és 2400 milliárd dollár közötti összeg tűnhet el a gazdaságokból. Az óriási visszaesés a munkaerőpiacot is súlyosan érinti. Leginkább a szakképzetlen munkavállalók veszítették el munkájukat, hiszen a turizmusban ők hagyományosan könnyen tudtak. Esetükben átlagosan 5,5 százalékkal nőhet a munkanélküliség, ami az egyes államok szociális ellátórendszerét is megterhelheti.
Az egyes országok és régiók azonban nem egyformán érintettek a kialakult válsághelyzetben. Azt, hogy egy adott területet mennyire érint súlyosan a járvány, több tényező is befolyásolja: mekkora részt képvisel egy adott ország GDP-jében a turizmus, hány százalékát adták az összes turistának a külföldi vendégek és ők mennyivel kevesebben utaztak az adott országba. Régiós szinten a legnagyobb visszaesés Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében történt. A szigorú beutazási szabályok miatt az év első öt hónapjában Ausztráliában 98 százalékkal, Új-Zélandon 94 százalékkal csökkent a külföldi vendégek száma. Vietnámban viszont már 99 százalékos a visszaesés, Thaiföldön pedig gyakorlatilag megszűnt a nemzetközi turizmus. Érdekesség, hogy hasonlóan nagy az elmaradás Észak-Európában, ahol átlagosan 92 százalékkal csökkent a külföldi látogatók száma.
A külföldi turisták aránya az összturizmuson belül kimagaslóan nagy Montenegróban vagy éppen a szomszédos Horvátországban, ahol a turisták 89 százaléka külföldről érkezett a pandémia előtt. Ezekben az államokban a visszaszoruló nemzetközi turizmus különösen nagy gazdasági károkat okozhat, hiszen a gyenge belföldi turizmus alig tudja a kieső bevételeket ellensúlyozni. Sokkal jobb helyzetben van Ausztrália, Japán, Németország vagy az Egyesült Királyság, ezek mindegyikében ugyanis 25 százalék vagy az alatti a külföldi turisták aránya, így várhatóan kevésbé fogják megviselni a GDP-t az elmaradó nemzetközi vendégek. Ami a nemzeti jövedelmen belüli turizmus arányát jelenti – a listát a kaszinóiról híres Makaó vezeti, ahol a bruttó nemzeti össztermék 48 százalékát ez a szektor adja. A dobogóra a Fidzsi-szigetek és Jordánia fért még fel 13 és 12 százalékos értékkel, emellett az élmezőnyben található Spanyolország, valamint az előbb már említett Montenegró és Horvátország is.
Az UNWTO becslést készített arra vonatkozóan, hogy mely országokban és régiókban okozhatja a legnagyobb kárt a turizmus visszaesése. A közvetlenül kieső bevételek mellett figyelembe vettek közvetett hatásokat is, mint a növekvő munkanélküliség vagy a turizmushoz szorosan kapcsolódó iparágakat érintő veszteségek. Ez alapján a legsúlyosabban Törökországot érinti majd a válság, ahol akár 9,1 százalékos GDP-visszaesés is lehet, de hasonlóan komoly károkat szenvedhet el Ecuador és Dél-Afrika is, régiók szerinti bontásban pedig Közép-Amerika, Kelet-Afrika és Délkelet-Ázsia a legnagyobb vesztes. Globálisan 1,9 és 2,7 százalék közötti GDP-visszaeséssel számol a modell, míg a hazánkat is magába foglaló kelet-közép-európai régióban 2,5 és 3,5 százalék közötti csökkenést vár a Nemzetközi Turisztikai Ügynökség.
Fotó: Envato
#turizmus #jarvany #gazdasag #gdp #munkanelkuliseg