Mindannyiunknak szüksége van pihenésre és a kikapcsolódásra, de a munkáltatók számára problémát jelenthet, ha az alkalmazottak ugyanakkor akarják kivenni a szabadnapokat. Ez különösen akkor gond, ha például az iskolás gyermekekkel rendelkező munkavállalók mindannyian az iskolai szünetekben akarnak szabadságot kivenni.
Éves szabadságjogosultság
Magyarországon az alapszabadság mértéke 20 nap, míg a pótszabadságok számát több dolog is befolyásolhatja, ilyen az életkor, a gyermekek száma, a munkakör jellege, vagy a megváltozott munkaképesség. A pótszabadságoknál az életkor szerint járó napokat ismerik a legtöbben, a 25. életév az első foka ennek a skálának és a betöltött 45. az utolsó. 28 éves kortól már kétévente jár 1 nappal több pótszabi és így érünk el a 45 éves korig, amikor már 10 nap pótszabadság jár. A legtöbb munkavállaló tisztában van a gyermekek után járó pótszabadságokkal is, 1 gyermek után 2 nap pótszabadság, 2 gyermek után 4 nap pótszabadság, 3 vagy több gyermek után 7 nap pótszabadság jár. Ez mindkét szülőt megilleti a gyermek megszületésétől vagy örökbefogadásától, egészen a 16. életévének a beöltéséig.
Világos eljárást kell kialakítani az éves szabadság kiadására
A munkavállalóknak értesíteniük kell a munkáltatójukat, ha szabadságot kívánnak kivenni. Ezt az értesítést általában a szerződésükben határozzák meg, de cégenként változnak a szokások. Jól bevált gyakorlat számos cégnél, hogy ha például, ha egy munkavállaló 4 nap szabadságot szeretne kivenni, akkor legalább 8 nappal korábban értesítenie kell erről a munkáltatóját, hogy fel tudjon készülni a helyzetre és biztosítani tudja az adott terület zavartalan működését.
Módszerek a viták elkerülésére
Egyes munkahelyeken különösen vitatott kérdés lehet, hogy ki vehet ki szabadságot a legnépszerűbb időpontokban, például az iskolai szünetekben. Ennek kezelésére több lehetősége is van a munkáltatónak. Lehet olyan szabály is, hogy aki először jelenti be a szabadságigényét az adott időszakra, az kapja meg a lehetőséget. Ha a cégnél ez az irányelv, akkor viszont ezt mindenki számára világossá is kell tenni, hogy senkit se érjen váratlanul. Természetesen konfliktus abból is, ha mindig ugyanazok kérnek először szabadságot, így érdemes megvizsgálni más módszereket is. Egy másik módszer lehet a váltakozó ütemezés, amikor az egyik évben az egyik, a másik évben pedig a másik kollégának van előjoga szabadságra menni a legnépszerűbb időszakban. Ez a lehetőség elősegíti méltányosságot és különösen akkor hasznos, ha a munkakör megköveteli, hogy a munkavállalók ünnepnapokon dolgozzanak.
Online szabadság-engedélyezési rendszerek
Ma már egyre népszerűbbek az olyan, online kezelhető rendszerek, amelyeken keresztül a dolgozó kérheti a szabadságának kiadását. Van olyan rendszer, ahol a HR-esekhez eljut egy üzenet az igényekről és a rendszer mindaddig jelzi az el nem bírált szabadságot, amíg a HR-es nem ad rá a választ. Olyan megoldások is vannak, ahol a szabadságkérelmeket közvetlenül a feletteseknek küldi el a rendszer, így nincs szükség a HR-esek tájékoztatására. A rendszerben már minden naplózva van és minden szabadságkérelem egy helyen található. Ez segít a vezetőknek nyomon követni a szabadságokat.
A kommunikáció a legfontosabb
Bár számos módszer és rendszer van a szabadságkérelmek kezelésére, fontos megjegyezni, hogy a legfontosabb mégis a kommunikáció, a közvetlen emberi kapcsolat a kollégákkal. A konfliktusok és rossz érzések nagy része megelőzhető lenne a jobb kommunikációval. Elsősorban a közvetlen munkatársaknak kell beszélniük egymással arról, hogy melyik szabadnapot választanák, és ideális esetben nekik kellene megállapodásra jutniuk egymással.
Szerző: K.T.
Fotó: Envato