A nők családfenntartó és/vagy kereső szerepe egyre nagyobb. Ám arra még ki tudja, mennyit kell várni, hogy vezető szerepben is kiegyenlítve legyen a férfiakéval.
A számok ugyan azt mutatják, hogy a női felsővezetők száma emelkedett az egész világon, ám ez a fejlődés nagyon lassú. Egyes szegmenseken jó számokat mutatnak a hölgyek, míg máshol ez nem így van. Mindezt befolyásolhatja a kulturális különbség, a gyermekvállalás, a felsőoktatásban való részvétel és ezek akár együttesen hatással lehetnek a nő vezetők arányára.
Másfelől a felsőoktatáshoz való hozzájutásban megemelkedett a nők száma már egy ideje, amelytől joggal várjuk, hogy közülük többen válnak vezetővé is.
Beindult a növekedés?
A Grant Thorton már 20 éve minden évben elkészíti jelentéseit arról (is), hogy a nők száma miként változik a felsővezetői körökben. Az idei felmérés már elkészült és az előző évhez képest 1,1%-os növekedés volt tapasztalható ezen a téren. A riportból kiderül, hogy középvállalatok esetében tavaly nagyobb volt a visszaesés, amelyért az életvezetési akadályokat (családi élet, gyermeknevelés vezetői pozíció balansza), valamint az elvárásokat (úgy érezték a női vezetők, hogy sokkal férfiasabb viselkedéssel boldogulnának csak) nevezték felelősnek.
Habár a számok növekedést mutatnak, ez nem jelenti azt, hogy hamarosan helyre áll a férfi-női egyensúly. Ez a számemelkedés ugyanis nagyon lassú. Sőt, a jövő évi becslések sem jósolnak túlságosan nagy emelkedést.
Mi van a háttérben?
Ezek a számok egészen addig szinte biztosan nem fognak megugrani, amíg nem alakul ki olyan kultúra a cégek körében, amely rugalmasabb munkamódszereket tesz lehetővé a nők számára. A felsővezetői pozícióra törekvő hölgyek még mindig szembesülnek azokkal a sztereotípiákkal, hogy azért nem tölthetik be a vezetői szerepet, mert érzelmesebbek és a stressz-, valamint döntéshozó képességükben nem olyan erősek, mint a férfiak.
Karitha Ericson, a Grant Thorton egyik vezetője azt is elárulta, hogy:
„Tekintettel a fokozatos változásra, amióta a középpiaci vállalkozások a kutatásunkban elérték a 30%-ot, egyértelmű, nagyobb elszántságra van szükségünk, hogy teljes mértékben kiaknázzuk a sokszínűség előnyeit. A vállalati felelősségvállalásra és a globális normákra helyezett egyre nagyobb hangsúly nyomást gyakorol a cégekre, hogy változatos vezetői csapatokat alkossanak, és ennek hiánya megnehezíti a tőkebevonást és a befektetők vonzását.”
Ez a 30% nagy hangsúlyt kap, mert azt gondolták, hogy fordulóponthoz értünk és a nemek közötti arány egyre kiegyensúlyozottabbá válik. A Grant Thorton tavalyi kutatása arra is rávilágított, hogy a középpiaci vállalkozások esetében már egyre inkább gondolkodnak a nőkben vezetői pozíciók szempontjából. Az, hogy ez a szám tényleg egyre kiegyensúlyozottabbá váljon, arra van szükség, hogy a vállalkozások átláthatóbb utakat alakítsanak ki a vezetői pozíció felé és ugyanilyen átlátható legyen a toborzás, az előléptetés folyamata, valamint a teljesítmény is.
Rónai Márta