Logikus és természetes, hogy mindannyian az egyensúlyra törekszünk mind a magánéletünkben, mind pedig a munkában. Ám sok munkahely, vezető vagy munkatárs rendre szabotálják ezt. Nézzük, hogy a lapos szervezet miként funkcionál!
A modern vállalati világban a szervezeti struktúrák folyamatosan változnak és fejlődnek, mert erre szükség van a gyorsan változó piaci igények miatt. Ezt a változást leköveti egy olyan felállás, amely bár idillikus, a világban még csak kevés vezetés enged nagyobb teret az alkalmazottaknak. Ismerd meg a lapos szervezet világát!
A főnök nem is az?!
A lapos szervezetben a hierarchia szintjeit minimálisra csökkentik. Amíg a hagyományosan, piramisszerűen működő vállalatok esetében több szint megtalálható, addig a lapos szervezetnél ez a lehető legkevesebbre van osztva. Ennek komoly okai vannak, ugyanis az a cél, hogy a vezetőket és a dolgozókat minél közelebb húzzák egymáshoz.
Csupa-csupa előny
A hagyományosan működő szervezetek esetében több szintű vezetői-dolgozói réteg található, így az egyes szintek között lassabban haladhat az információ és a kommunikáció. A lapos szervezet esetében ez a probléma is kiküszöbölhető. Ezen kívül arról is szó van, hogy ebben a rendszerben a munkavállalók nagyobb teret és döntéshozatali lehetőséget kapnak. Egyes esetekben közösen hozzák meg a döntéseket. Mindez azért is lényeges, mert így a változásokra való gyors reakció is megvalósulhat.
A gyorsabb és jobb kommunikáció nemcsak könnyebbé teheti a munkát, de az ötletek és a visszajelzések is hamarabb eljutnak az érintettekhez és ezzel nem ölik ki a dolgozókból a kreativitást.
Lapos szervezet dolgozójaként sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy motivált marad a dolgozó, amely a teljesítményben és a lojalitásban is megmutathatja magát.
Hol a szépséghiba?
Mint mindennek, a lapos szervezetnek is lehetnek hátrányai, amennyiben túlságosan elengedik a gyeplőt.
A túlságosan szabadon engedett munkaerő nem biztos, hogy mindig és mindenkor felelősséget akar vállalni a munkájában, amely káoszt okozhat és megvétózhatja a fejlődést, a termelékenységet.
Vezetői szerepek híján a menedzsmentre hárul a munka kiosztása és az alkalmazottak irányítása, ez pedig túlterheltséghez, kiégéshez vezethet.
Kisebb vállalatok esetében a lapos szervezet jól működhet, mert az ott dolgozók száma miatt könnyebb a koordinálás, ám minél nagyobb az alkalmazotti létszám, ez annál nehezebben kivitelezhető (főleg, ha a hatékonyság a cél).
Egy tanulmányban is arról számoltak be, hogy a lapos szervezeti struktúra startupok esetében nagyon sok előnnyel járhat, de ha egy vállalat folyamatosan fejlődik, az növekedéssel is jár, így ebben az esetben már sokkal nagyobb kihívást jelent a lapos szervezet fenntartása.
Rónai Márta