Mit csinálsz, ha az otthoni gépparkod nem elegendő és szükséged lenne egy eszközre, de nem akarod megvásárolni? Kölcsönzöl egyet. Nos, a munka világában is lehet alkalmazni.
Álláskeresőként döbbenhetünk rá igazán, hogy milyen nagy a munkaerőhiány és ezt a statisztikai adatok is mutatják. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy nagy szükség van a megbízható, elhivatott és szaktudással rendelkező dolgozókra.
Munkaerőhiány pótlása
A munkaerőhiány komoly gondot jelenthet a kék- és fehérgalléros munkaerő esetében is. Azt a világot éljük, amikor a külföldi, főleg a harmadik világbéli munkaerőt hozzák be az országba. A munkaerő-kölcsönzés természetesen idehaza is ugyanúgy lehet működőképes.
Miért lehet előnyös a munkaerő-kölcsönzés?
A munkaerő-kölcsönzés lehetőséget nyújt a vállalatoknak, hogy gyorsan reagáljanak a munkaerő-igények változásaira, vagyis rugalmas megoldást kínálhat. Szezonálisan, csúcsidőszakokban, projektek során vagy váratlan munkaerőhiány felléptekor könnyen és gyorsan lehet így növelni a munkaerő létszámát.
A kölcsönzött munkaerő alkalmazásával a vállalatok csökkenthetik a toborzási, kiválasztási költségeket. Gyakran az adminisztratív és juttatási terheket is a munkaerő-kölcsönző cég viseli. Sőt adminisztratív feladatokat is magukra vállalhatnak.
A kölcsönzött munkaerő alkalmazásával próbára tehető az új alkalmazottak alkalmassága, teljesítménye még azelőtt, hogy munkaszerződést kötnének velük. Ez csökkenti a nem megfelelő alkalmazottak felvételével járó kockázatot.
A munkaerő-kölcsönzés lehetőséget biztosít speciális szakértelemmel rendelkező dolgozók gyors alkalmazására, amely akkor lehet igazán hasznos, ha speciális tudást igénylő feladatok merülnek fel és ezzel az adott cég nem rendelkezik.
Mi lehet az árnyoldal?
A kölcsönzés által bekerülő munkaerő gyakran nehezebben illeszkedik be a vállalat kultúrájába és csapatába. Ez az ideiglenes státusz hozzájárulhat a nem túl erős elköteleződéshez és a motivációhoz.
Előnyként ugyan említhetjük, hogy költséghatékony megoldás lehet idegen munkaerőt kölcsönözni, de ez rövid távon igaz. Hosszú távon nem biztos, hogy hatékony megoldás, mert a kölcsönzött munkaerő drágább lehet a szolgáltatási díjak és az ügynökségi jutalékok miatt.
A kölcsönzött munkaerő felett kevesebb kontrollal rendelkezhet a vállalat, hiszen lényegében a munkaerő-kölcsönző cégnél vannak alkalmazásban. Mindez pedig ronthatja az állandó munkaerő munkamorálját, komoly feszültségforrás lehet, fenyegetettség érzését keltheti bennük, ami hatással lehet a munkavégzés minőségére és hatékonyságára.
És a gyakorlatban?
Az Ipsos kutatást végzett a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan, melyben kiderült, hogy maga a fogalom köztudatban van, ám több esetben negatívumként emlegetik. 3000 már aktív dolgozót kérdezett meg a kutatócég a munkával kapcsolatosan. Kiderült, hogy él a köztudatban olyan tévhit, miszerint a kölcsönzött munkaerő kevesebb fizetést kap és nagyobb a kiszolgáltatottság, ám a megkérdezettek mégis pozitív gondolatokat közöltek erről a foglalkoztatási formáról. Mindez leginkább a fehér gallérosok körében volt jellemző, esetükben 76%-os volt az elégedettség.
A kutatásból arra is fény derült, hogy a megkérdezett magyar munkavállalók számára fontos a jól elvégzett munka, hogy értékeket tudjanak teremteni és a munka-magánélet közti egyensúly megőrzése.
A kutatás egy másik szakaszában HR-döntéshozókat kérdeztek meg külföldi munkavállalók foglalkoztatásáról. Ebből kiderült, hogy 39%-uk még csak nem is gondolkodott ebben, 45%-uk pedig egyáltalán nem foglalkoztatna harmadik világból érkező munkaerőt.
Rónai Márta