Jellemzően mindenhez (is) ért, olykor bődületes hülyeségeket mond, mégsem sérül az egoja. Szentül hisz abban, hogy mindenhez ért. Ez egy torzító mechanizmus, a Dunning-Kruger effektus.
Mindenki ismer olyan személyt, akinek meggyőződése, hogy mindenhez is ért, ráadásul erről előszeretettel beszél is. Azt, hogy csinálna valamit, nem mindig tapasztaljuk. Sőt, leginkább arról van szó, hogy többet és nagyobbat mond, mint amit tud. Ezt viszont szereti mindenfelé fröcsögni. Ez is egyike a pszichológiai torzításoknak.
Az önértékelés és a kompetencia paradoxona
Neve is van ennek annak a pszichológiai jelenségnek, amelyben az alacsony képzettségű és/vagy tudású személy ennek ellenére túlbecsüli saját kompetenciáit. Ez a Dunning-Kruger effektus.
Az önértékelés és a kompetencia közötti kapcsolat a pszichológiában is felmerülő kérdéskör. 1999-ben Justin Kruger és David Dunning pszichológusok azonosítottak egy jelenséget, amelyet később róluk neveztek el. Eszerint azok, akik alacsony szintű készségekkel rendelkeznek egy adott területen, hajlamosak túlbecsülni saját képességeiket, míg a kompetensebb személyek gyakran alábecsülik saját tudásukat.
A Dunning-Kruger effektus működése
A két szakember által végzett eredeti kutatások számos kísérletet foglaltak magukba, amelyek során a résztvevők különböző készségeikre vonatkozó önértékelését és teljesítményét mérték. Eszerint az alacsony képességű egyének nem rendelkeznek a szükséges metakognitív készségekkel ahhoz, hogy pontosan felmérjék saját képességeiket. Ezzel szemben a magas képességű egyének hajlamosak arra, hogy másokat is hasonlóan kompetensnek tekintsenek, egyúttal a saját képességeik alábecsülik.
Dunning és Kruger arra a következtetésre jutottak, ahhoz, hogy valaki felismerje saját tudásában és kompetenciájában a hiányosságokat, megkövetel bizonyos minimális tudásszintet. Csakhogy a Dunning-Kruger hatást mutató személyek ezzel nem rendelkeznek, azaz nincsenek tisztában a hiányosságaikkal.
Újabb kutatások
Egy 2021-ben megjelent tanulmányban arról írtak, hogy azok, akik nem vagy alig tudják megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől, azok szívesen terjesztették az álhíreket és nem voltak tudatában kudarcaiknak sem. Boldog együgyűség állapota?
Jensen és munkatársai közel 4000 válaszadót kértek arra, hogy logikai és nyelvtani tudásukat mérettessék meg. Megállapították, hogy az önértékelési problémát előidézheti a képességekkel kapcsolatos korábbi hiedelmek hatása, ugyanakkor befolyásolhatja a teljesítmény és a készségek közötti kapcsolat megítélése is. A gyengén teljesítő személyek kevésbé tudták megbecsülni, hogy helyesek voltak-e a válaszaik.
Engeler és Häubl kutatásai is azt támasztották alá, hogy akik gyengébben teljesítenek és gyengébb képességűek, az átlagosnál jobbnak vélték magukat. Ez önmaguk hiányossága vagy hibája. Velük szemben azok, akik jobban teljesítettek, másokat túlbecsültek. Ez pedig a társadalmi felfogásukban keresendő hibaként értelmezhető.
A Dunning-Kruger effektus egy pszichológiai torzítás, amely rámutat az önértékelés és a tényleges kompetencia közti különbségre.
Rónai Márta