Folyamatosan változó világunkban az tud versenyképes lenni és maradni, aki gyorsan reagál, fel meri használni az újdonságokat és bizony mer kockáztatni is. A mesterséges intelligencia is egy ilyen újdonság, de nézzük a magyar vállalatok tekintetében vajon hogyan érvényesül?
A mesterséges intelligencia (MI), mint fogalom akkor került igazán a köztudatba, amikor megjelent a ChatGPT, pedig már korábban is köztünk volt, csak nem nevezték meg. Az MI jócskán túlmutat csupán a ChatGPT-n, hiszen nagyon sokféle fajtája létezik és sokféle módon felhasználható.
Mesterséges intelligencia, a hódító jövő
Az elmúlt években az MI rohamos fejlődése számos iparágban hozott radikális változásokat. Azonban Magyarországon a vállalatok jelentős része továbbra is óvatos ezzel, pláne használatát tekintve. Mi állhat a félelem hátterében?
Technológiai ismerethiány és oktatási hiányosságok
A magyar vállalatvezetők többségének az MI egy bonyolult, nehezen érthető technológiának tűnik. Egy olyan megoldás, amelyhez még nincs az embernek elég tapasztalata. Az innovációk bevezetéséhez szükséges szakértelem hiányában a cégek egy nagy hányada nem érzi magát felkészültnek. A kísérletezés és próbálkozás is magában hordozza a veszteség vagy akár a bukás lehetőségét, ezért sokan nem kockáztatnak. A hazai oktatási rendszer is lassan reagál az új kihívásokra, így kevés a megfelelően képzett szakértő. Hiányukban pedig nem mernek a vállalatok belevágni ebbe az új irányba.
Gazdasági bizonytalanság és költségek
A gazdasági instabilitás és a vállalati költséghatékonyságra való fókuszálás ugyancsak mérvadó szerepet játszik ebben. Egy MI-rendszer bevezetése komoly beruházást igényelhet. Számolni kell magával a technológiával is, ugyanakkor az azt támogató infrastruktúra kiépítése is költségeket von maga után. A magyar kis- és középvállalkozások körében különösen érvényesül ez a probléma.
Kulturális hozzáállás
A magyar cégeknél sokszor megfigyelhető, hogy ragaszkodnak a megszokott módszerekhez. Mindez megnehezíti az új megoldások elfogadását, alkalmazását. Nemcsak vezetői szintű lehet ez a hozzáállás, hanem a dolgozók körében is tapasztalható. Pláne egy olyan világban, ahol már működik a jövőbe tekintő összeesküvéselmélet, miszerint a mesterséges intelligencia túlnövi az emberiséget.
Etikai kérdések
Az MI alkalmazásával kapcsolatos szabályok még korántsem tisztázódtak le. Ez így van hazánkban, de az Európai Unióban is. Sok vállalatvezető félelmét éppen az adja, hogy nem tudja, hogyan biztosíthatja az új technológiát jogilag és etikailag is megfelelően.
Számokban mérve
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásából kiderül, hogy a 350 magyar cég körében végzett felmérés alapján csupán 12%-uk alkalmazza már valamilyen formában a mesterséges intelligenciát. 22%-uk nem zárkózik el és tervezi bevezetni, ám 66% teljesen idegenkedik ettől. Mindezt nagyban befolyásolja a vezetői hozzáállás. A tapasztalat az, hogy hazai szinten a cégek élén lévő személyek 88%-a egyáltalán nem él az MI adta lehetőségekkel. Érdekes megfigyelés, hogy a 250-nél több személyt foglalkoztató cégek esetében figyeltek meg nagyobb hajlandóságot az MI felé. Ahogy csökken egy vállalat alkalmazotti létszáma, úgy csökken a mesterséges intelligencia felé nyitottságuk is.
Ahol már munkára fogták az MI-t, leginkább a marketing tevékenységek és az egyes feladatok automatizálása érdekében tették. Van, ahol az adatelemzést vagy a tartalomgyártást bízzák az MI-re.