A múlt év végéig még tartotta magát a munkaerőpiac a járvány második hullámával szemben, az idei első negyedév viszont nehéznek ígérkezik. A kormányzati támogatások hosszú távon nem képesek fenntartani a normál üzletmenethez igazodó foglalkoztatotti létszámot – kommentálták a januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal új jelentése szerint a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma januárban részben a járvány gazdasági következményeként, részben a szezonális hatások miatt az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent. A munkanélküliek száma decemberhez mérve 38 ezerrel, tavaly januárhoz képest 54 ezerrel nőtt. A munkanélküliségi ráta 5,0 százalékra emelkedett. A KSH január 1-jétől a nemzetközi szabályozással összhangban változtatott a módszertanon.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a koronavírus második hullámának következtében a munkanélküliségi ráta januárban jelentős megugrást mutatott. Ez azt jelzi, hogy az első hullámhoz hasonlóan, most is egy-két hónap elcsúszással jelentkezik a negatív hatás a munkaerőpiaci statisztikákban. A megugró hivatalos munkanélküliségi adatot már a foglalkoztatási szolgálat adatgyűjtése is jelezte, amely szerint januárban megközelítette 300 ezret a nyilvántartott álláskeresők száma.
Mindez előrevetíti, hogy a nemzetgazdasági bérkiáramlás jelentős mértékben fékeződhetett az év elején – vélekedett az elemző emlékeztetve arra, hogy januárban nem sikerült megállapodni a minimálbérekről, és a megállapodásba foglalt emelés mértéke is jelentősen elmarad a korábban megszokottól. A kiskereskedelem és így a lakosság fogyasztása várhatóan gyenge számokat produkál majd az első negyedév során.
Munkaerőpiaci szempontból egy meglehetősen nehéz első negyedévre számítanak az ING szakértői, ami kihat a GDP-növekedés ütemére is. A mostani adatok fényében nem tartják valószínűnek, hogy megismételhető a tavalyi negyedik negyedévben látott dinamikus bővülés.
A korlátozások feloldása hozhatna változást
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a várakozásoknak megfelelően érdemben romlott januárban a foglalkoztatási helyzet. A havi romlásnak részben szezonális okai vannak, ám nagy szerepet játszik benne a korlátozások elhúzódása is. A bezárásra ítélt létesítmények közül sokan nem tudták megtartani munkavállalóikat, ők megjelentek a munkanélküliek között, akiknek száma egy év alatt nagyjából ugyanannyival nőtt, mint amennyivel a foglalkoztatottaké csökkent. A foglalkoztatási szint azonban összességében továbbra is magas, de a 4,5 millió fölötti számot az Eurostat által előírt módszertani váltás okozza. A foglalkoztatás korábbi szintre való visszatérését csak a korlátozások feloldása tudja előidézni. Ezek fennmaradása miatt azonban a következő havi adatokban további romlás várható – figyelmeztetett Regős Gábor.
Horváth András, a Takarékbank elemzője megállapította: a tavalyi év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, januárban viszont már látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság. Ilyen hosszú távon nem tudják sem a kormányzati támogatások, sem az “üzleti modellváltás” fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.
A Takarékbank várakozása szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség a statisztikai módszertan szerint, viszont a nyilvántartott álláskeresők száma ennél magasabb. A korlátozások további elhúzódása ennél erőteljesebb hatást is gyakorolhat a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába terelheti az összképet.
A teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre, és ebben vélhetően most már csak a korlátozások minél előbbi feloldása hozhat majd változást – állapította meg Horváth András.
Forrás: MTI
#munkaeropiac #statisztika #munkanelkuliseg #foglalkoztatas #koronavirus