Az általános iskolák alsó tagozatai és az óvodák ugyan április 19-én kinyitnak, sok szülő fontolgatja, hogy a vírushelyzet miatt otthon tartja gyermekét a következő hetekben. Kérdés, hogy mi lesz az ő munkaviszonyukkal, milyen megoldásokat kínál a munkajog arra, hogy a szülő ne kerülhessen munkajogi hátrányba azért, mert munkáját nem tudja ellátni. Az ado.hu foglalta össze a lehetőségeket.
Az olyan munkakörökben, vagy élethelyzetekben, ahol nincs lehetőség a távmunkára, kézenfekvő megoldásnak tűnik a szabadság. A Munka törvénykönyvének rendszerében azonban a szabadsággal való gazdálkodás joga elsősorban a munkáltatóé. Valójában csak évi hét munkanap szabadságot kötelező a munkavállaló kérésének megfelelően kiadni, s ez alól is kivételnek számít a munkaviszony első három hónapja. A 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalóknak gyermekeik száma szerint 2-7 nap pótszabadságuk is van, ez nem növeli az említett hét munkanapos, a kiadás szempontjából rendelkezésükre álló keretet. A szabadság idejére fizetés jár.
A fizetés nélküli szabadságról a felek gyakorlatilag bármilyen indokból megállapodhatnak. Ezt ugyanakkor a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el. A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy az iskolák, óvodák működésének szóban forgó korlátozottsága esetén a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kérjen.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ha keresőképtelen. Keresőképtelenségre alapot adhat a munkavállaló saját betegsége, ha 12 évesnél fiatalabb gyermekét otthon ápolja (esetleg gyermekével kórházban tartózkodik), továbbá járványügyi okból különféle – jogszabályban meghatározott – intézkedések okán nem dolgozhat. Erre az időre a keresőképtelenség egyes eseteihez igazodóan betegszabadságra járó, 70 %-os távolléti díj, vagy táppénz jár (ha erre a munkavállaló jogosult). Nem számít azonban keresőképtelennek, aki nem hivatalos célú, külföldről Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el. Mint ismeretes, a keresőképtelenséghez orvosi vagy hatósági igazolás kell. Keresőképtelenségre azonban nyilvánvalóan nem lehet hivatkozni, ha a családban mindenki egészséges, és karanténhelyzet sem akadályozza őket a mobilitásban.
Ha a munkavállalót hosszabb tartamú munkaidőkeretben foglalkoztatják, olyan megoldás is elképzelhető, hogy a digitális oktatás alatti akadályozottsága esetére egy darabig „üresben” megy a munkaidőkeret, vagyis hosszabb pihenőidőt, több pihenőnapot adnak ki számára, vagy amennyiben a gyerekek mellett tud egy keveset tud dolgozni, csak alacsony óraszámmal teszi ezt. Ennek persze ára lesz: a munkaidőkeret későbbi részeiben többet kell majd dolgoznia, mégpedig rendes munkaidejének terhére. Ez az opció csak a munkáltató együttműködése esetén valósítható meg, hiszen a munkaidő beosztását a munkáltató végzi.
Az Mt. lehetőséget ad a munkavállalónak, hogy „különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok” miatt indokolt távollét tartamára mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha semmiképpen nem tudja megoldani tehát kiskorú gyermekeinek felügyeletét és otthon oktatását, végső során hivatkozhat különös méltánylást érdemlő családi okra, és ezen az alapon jogosult a munkától távol maradni. A munkavállaló ilyen indok esetén is – együttműködési kötelezettsége alapján – haladéktalanul köteles bejelenteni, hogy nem tud munkába állni, hiszen a munkáltatónak meg kell szerveznie a helyettesítését. A munkáltató a tényleges akadályozottság idején nem szoríthatja rá a munkavállalót, hogy visszatérjen dolgozni. Ez a megoldás fizetés nélküli távollétnek számít, és még társadalombiztosítási ellátást sem lehet igényelni ez időre.
Forrás: ado.hu
#munkajog #jogviszony #koronavirus #digitalisoktatas #szabadsag #munkaidokeret